Új Szó, 1986. július (39. évfolyam, 152-178. szám)

1986-07-24 / 172. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 1986. VII. 24. Illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllíllllllllllllllllllllllllllllll Fagylaltok és torták Ellátás - eredményekkel és gondokkal A lévai (Levice) központi cuk- rászmühely a Jednota fogyasztási szövetkezet egyik büszkesége. Négymillió korona beruházással épült, 1983-ban helyezték üzem­be. El kell mondani róla, hogy a Nyugat-szlovákiai kerület leg­korszerűbb műhelyei közé tarto­zik. Dolgozói a legszigorúbb higié­niai szabályokat is megtartják és közben a racionalizálás eredmé­nyeként figyelemreméltó sikereket érnek el.- Mi mindent készítenek? Kér­désünkre készségesen válaszolt Bíró Klára, a cukrászok húsztagú kollektívájának vezetője.- Amint látja - mondta az üzem megtekintése közben - csak nők dolgoznak itt, csupán a műszak­mester férfi. Naponta 30 fajta süteményt és tízféle fagylaltot készítünk. Féligkész ételeink is keresettek az üzletekben. A nyári szezonban csupán az utóbbi ter­mékeinkből naponta 30 ezer koro­na értékben szállítunk. Munkafel­tételeink jók, sót üzemünkben a termelés tovább növelhető, hi­szen az építők már azzal számol­tak, hogy a következő években tovább nő Léva lakosságának száma.- Jól érezzük magunkat itt- vallották a cukrászok hiszen a tervezők semmiről sem feled­keztek meg. Zuhanyozónk, ruha­tárunk is van, a tágas, világos csarnokokban öröm dolgozni. A műhely specialitása a lévai kocka, a Rudi krémes és a gyü­mölcstorták. összesen mintegy ötven fajta süteményt készítünk- egészíti ki a látottakat Bíró Klára, amikor %iss Ferenc mellett álltunk meg. Éppen vajas tésztát készí­tett. - Bevált receptek szerint dolgozunk, közülük vagy húszat mi kísérleteztünk ki. Szeretik a lévai cukrászok süte­ményeit a vásárlók, erről tanúsko­dik a kereslet. Tavaly például több mint hárommillió korona értékű árut szállítottak az üzletekbe, ami három százalékkal több a terve­zettnél. A minőségi követelmé­nyeknek igyekeznek mindig eleget tenni. Erre törekszik szocialista munkabrigádjuk, amelynek tagjai közül négyen már megkapták az ezüst jelvényt. A fogyasztási szövetkezet ve­zetősége ezt a kollektívát már évek óta a leg­jobbak között tartja számon. Mielőtt vissza­tértünk volna az irodahelyiségbe, még benéztünk a fagylaltkészítő részlegbe, Elena Hanusková mun­kahelyére. Meg­kóstoltuk a fa­gyasztott finom­ságot, valóban nagyon jól volt.- Elfogy ez az óriási mennyi­ség? - néztünk a hatalmas tartá­lyokra.- Most nyáron nem is tudunk eleget tenni minden megrendelés­nek - mondta a rokonszenves cukrász - kiváló készítményünk­nek nincs méltó vetélytársa. Talpraesett válasza megnyerte tetszésünket. Igazáról mi is meg­győződhettünk, önbizalmuk jó munkájukon alapszik. JOZEF SLUKA Bíró Klára a tortákat ellenőrzi (A szerző felvételei) A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Jnb-n kéthavonként ülé­sezik az ellátást koordináló bizott­ság. Nyáron viszont, ha szükség van rá, gyakrabban is összehívják az illetékeseket, hogy a felmerülő problémákat rugalmasan meg­oldják.- Jóval a nyári turistaidény megkezdése előtt ellenőriztük, ho­gyan készültek fel a kereskedelmi szervezetek - mondotta Haizok Ilona, a járási nemzeti bizottság kereskedelmi és idegenforgalmi osztályának vezetője. - Elsősor­ban megfelelő mennyiségű árura van szükség ahhoz, hogy a járás lakossága, az átutazók illetve a nálunk néhány napra letelepedő turisták megvásárolhassák a szükséges cikkeket. Idén a tava­lyihoz hasonló mennyiséget bizto­sítottunk be, így elmondhatom, hogy az esetleges helyi időszakos fogyatékosságokon kívül nem szabadna zavaroknak előfordul­niuk. A vevő jobb minőséget vár A járásban az ellátás mintegy háromnegyed részét a Jednota fogyasztási szövetkezet szervezi. Ezért Juhos József mérnököt, a szövetkezet alelnökét arról kér­deztem, hogy ők hogyan látják az ellátás alakulását a jelenlegi idő­szakban.- Ha csak általánosságban vála­szolnék, azt mondhatnám, hogy kielégítő az áruellátás, hisz az alapvető élelmiszerekből sehol sincs hiány - mondotta. - De ha sorra vesszük a választékot, saj­nos minden téren akad még hiba. Az idény kellős közepén vagyunk, és hogy a jobbra való törekvés minden részről megnyilvánul, az a legutóbbi tanácskozáson is megmutatkozott. Napirenden szerepelt többek között a hús és a hentesáru kérdése. A nemzeti bizottság és a fogyasztási szövetkezet képvi­selői egyaránt a fogyasztók jogos igényét hangsúlyozták: jó minősé­gű, friss árut szeretnének vásárol­ni, olyat, melynek még véletlenül sem járt le a szavatossági ideje. A húsüzemnek is megvan a saját érve: nincs hűtőkocsijuk az áru szállításához. A csomagolt hússal kapcsolatban is gyakran hallható bírálat: a felár ellenére sem meg­felelő a minőség, s így a drágább hús csomagolva még nehezebben adható el. Az üzem ezért, hogy teljesítse az előírt „csomagolási tervet“, az olcsóbb fajtákkal, pél­dául oldalassal pótolja a hiányt, teremti meg a kívánt arányt a cso­magolt és a csomagolatlan hús között. Viszont nyári idényben megszervezték a szombat dél­előtti ügyeletet, s így ha szüksé­ges, utólagos megrendelésekre is szállítanak árut. Akik megszomjaznak... A járás 142 vendéglátó egysé­ge közül 16 ellátására a turista­idényben különös figyelmet fordí­tanak. Évente mintegy kétmillió koronát fordítanak ezek felújításá­ra, a higiéniai berendezésekre, a karbantartásra. A szállítókkal külön szerződést kötöttek, hogy ezeket a részlegeket részesítsék előnyben.- Márkás italokból, Pepsi Colá­ból, Coca Colából, Mirindából nem volt elegendő az idény kezdetén, ezért elsősorban a vendéglőket láttuk el. Az üzletekbe csak a kö­zelmúltban szállítottunk, s remél­jük, most már a készletek kitarta­nak. Az ásványvízzel kapcsolat­ban viszont nem ilyen kedvező a helyzet. Nincs belőle elegendő, a meglévő mennyiségből elsősor­ban a Gabóíkovo-Nagymaros víz­lépcsőrendszer dolgozóinak szál­lítunk. Az olcsó üdítők problémáját sem sikerült az idén megoldaniuk. A szódagyárat már tavaly át kellett volna adni, de még ebben az évben sem termelnek. így más járásokból, többek között Pieš- ťanyból, Galántáról, s valamennyit a nagymegyeri (Čalovo) szolgálta­tóvállalat részlegéből szereznek be. Dzsúszokból megfelelő a kí­nálat.- A sörrel idén nincs gondunk. A bratislavai sörgyár a megrende­léseket hiánytalanul kielégíti, vala­mennyit kapunk Hurbanovóból is, és a választék bővítése érdeké­ben Csehországból is hozunk sört. Tej, kenyér és kifli A tej és a tejtermékek, valamint a kenyér és a péksütemények is gyakran kerülnek szóba az illeté­kesek tanácskozásain. S nem véletlenül. Ezeket a fontos és nélkülözhetetlen élelmiszereket naponta vásárolja a fogyasztó - tehát naponta alkot véleményt a minőségről és a választékról.- Járásunkban nincs olyan üzem, ahol sajtot gyártanának. Ennek hiányát nagyon érezzük. De kevés a tartósított tej, is, pedig sokat segítene a folyamatos ellá­tásban. Az üzleteseknek bizony nem egyszerű a dolguk: ha szép az idó, rengetegen keresik fel a dunaszerdahelyi és a nagy me­gyeri termálfürdőt, s ilyenkor szin­te kiszámíthatatlan a fogyasztás. Hasonló a helyzet a kenyérrel is, bár a pékségben szombaton­ként szintén ügyelet van, hogy a megrendelőknek eleget tehes­senek.- A kenyér minőségével sem elégedett mindig a lakosság - ma­gyarázta Juhos József. - Az utóbbi időben pedig a kifliügy borzolta fel a kedélyeket. Miről is van szó? A pékségben korábban 40 filléres kiflit sütöttek. S mint mindenütt, ott is innováltak. Úgynevezett kávéskiflit kezdtek gyártani, melynek tömege a ko­rábbinál kisebb, de az ára válto­zatlan. Ez nem tetszik a fogyasz­tóknak, s a bírálatuk jogos. Nem az új termék ellen tiltakoznak, hanem amiatt, hogy a régi eltűnt az „innoválás“ miatt. Megterem és még sincs? Zöldség és gyümölcs-ügyben azt hinné az ember, hogy nem lehet semmi gond, hiszen a Duna­szerdahelyi járásban szinte min­den megterem. Ez igaz, de az ellátás mégsem ilyen egyszerű.- Járásunkban a mi feladatunk is a felvásárlás, s e körül mindig gondok vannak - magyarázta az alelnök. - A korábbi évekhez hasonlóan az észak-szlovákiai já­rásokban most sem tartanak igényt a gyümölcsre, a zöldségre. Ezért Csehországban próbálkoz­tunk az értékesítéssel, Ostravá- ban, Trutnovban. Česká Skalicébe szállítunk, de a szállítási költségek miatt ez nem a legjobb megoldás. A helyi ellátás sem folyamatos. Ennek okát is elmondta az alelnök:- A kistermelők elsődleges szempontja, hogy minél drágáb­ban adják el az árut. Tehát akkor kínálják, amikor a legelőnyösebb az ár. Ezért nincs most már saláta, karfiol. Szerintük a sárgarépát és a hagymát sem érdemes most kiszedni, inkább meghagyják ősz­re. A fevásárlóhelyre egyébként csak akkor viszik a termést, ha abból sok van, különben inkább a piacon adják el, ott kifizetődőbb. Gyümölcsügyben megjegyezte még, hogy Bulgáriából kaptak őszibarackot, de a dinnyeszállít­mány késik, (s majd bizonyára akkor érkezik meg, amikor az itthoni termés is beérik már. xxx A fentiekből is kitűnik: a keres­kedelmi dolgozók igyekezete ön­magában nem elég ahhoz, hogy javuljon az ellátás. Ezt olyan tényezők befolyásolják, melyek megváltoztatására szélesebb kör­ben kell keresni a megoldást, s nemcsak a Dunaszerdahelyi jérásban. DEAK TEREZ sonci (Lučenec), Rimaszombati (Rimavská Sobota), Galántai (Ga­lanta) és Banská Bystrica-i járás­ban. Rendszeresen folyik az esz­mei nevelő tevékenység, előadá­sokat, beszélgetéseket rendeznek számukra, elviszik őket a párt megalakulásával és harcaival kapcsolatos történelmi helyszí­nekre, a forradalmi hagyományo­kat bemutató kiállításokra, múzeu­mokba. Hasznosnak bizonyultak a járási vezetőkkel és veterán párttagokkal folytatott beszélgeté­sek is. A Közép-szlovákiai kerületben jó tapasztalatokat szereztek azzal a gyakorlattal kapcsolatban, amely fokozott igényeket támaszt az alapszervezetekkel és a párt­tagjelöltek ajánlóival, valamint a SZISZ-nek a tagjelöltek felkészí­tése terén végzett munkájával szemben. Az ajánlóknak a tagje­löltek kiválasztásában és felkészí­tésében játszott szerepét és a fe­lelősségtudatát a taggyűléseken, valamint a tisztségviselői aktíva számára rendezett tanfolyamokon bírálják el. A módszer sikeressé­gét az is tükrözi, hogy csökken a párttagjelöltek listájáról kihúzot- taknak a száma. A jelöltek túlnyomó többsége a bevezető politikai tanfolyam el­végzése után az ifjú kommunisták iskolájában kezd rendszeres poli­tikai tanulmányokkal foglalkozni. Az itt folyó oktatás során a politikai nevelési házak és kabinetek mun­katársai nagy figyelmet fordítanak a termelésben dolgozó fiatalokra. Továbbra is problémát jelent azonban a főiskolát-egyetemet végzettek eszmei-politikai nevelé­se, főleg az olyan tagjelölteké, akik az utóbbi években fejezték be tanulmányaikat, s államvizsgáztak marxizmus-leninizmusból. Nem kicsi a számuk: a Közép-szlová­kiai kerületben több mint 460-an vannak. Számukra a párttagjelöl­tek részére létesített tanfolyamo­kon való tanulás gyakran csupán ismétlését jelenti egy olyan tan­anyagnak, amelyet előző tanulmá­nyaik idején esetleg magasabb elméleti szinten sajátítottak el. Ez egyes hallgatók esetében forma­lizmushoz vezet, elveszi a tanulási kedvet, s végeredményben az eszmei-politikai művelődés iránti közömbösséghez vezet. A problé­ma megoldását azonban lehetővé teszi a CSKP KB Titkárságának 1986. július 3-i határozata, amely kimondja: ,,A pártoktatásba be kell sorolni a főiskolát-egyetemet vég­zett fiatalokat is. Tanulmányaikat a jelenlegi gazdasági és politikai feladatokra, valamint az ideológiai munka terülétén felmerülő aktuális kérdésekre kell irányítani. Politikai felkészítésük alapformájának az önálló, ellenőrzött tanulásnak kell lennie.“ Az egyes járásokban szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy lényegesen eredményesebben fo­lyik a párt- és gazdasági vezetői aktíva felkészítése. Többek között gyakrabban rendeznek szeminá­riumokat a gazdasági vezetők és a pártaktíva számára, mint a ko­rábbi években. A Közép-szlová­kiai kerületben több mint 1400 kommunista jár ilyen tanfolyamra. Túlnyomó többségük párttisztség­viselő. Az ilyesfajta továbbképzé­sek mindenekelőtt azért fontosak, mert a hallgatók speciális kérdé­sekkel is foglalkoznak a marxiz- mus-leninizmus és a párt politiká­jának tanulmányozása során. Gyakorlati és módszertani ismere­tekre tesznek szert, s ezeket a pártmunka és a munkahelyi kollektívájukban végzett munka során hasznosítják. A kis szemi­náriumi csoportokon belül elvtársi kapcsolatok alakulnak ki, a hallga­tók közösen mérik fel s oldják meg a feladatokat. Az ilyen szemináriu­mokkal kapcsolatban azonban problémák is felmerülnek. Egyes vezetők nem mutatnak elég haj­landóságot az igényes egyéni tanulási formában való ismeret- szerzés iránt, továbbá egyes járá­sokban nincs elég speciális felké­szültségű előadó a szemináriu­mok vezetésére, a csupán alapis­kolai végzettésú munkásoknak és szövetkezeti tagoknak pedig sok esetben nehézséget %okoz a tan­anyag elsajátítása. A szeminá­riumi csoportok létrehozásakor az említett körülményeket figyelembe kell venni, s tekintettel kell lenni a kommunisták elméleti felkészült­ségére és élettapasztalataira. A marxizmus-leninizmusnak és a párt politikájának az intenzív és átfogó tanulmányozása a marxiz- mus-leninizmus esti egyetemein történik. Az egyes járásokban szerzett tapasztalatok azt mutat­ják, hogy az említett oktatási intézmény a legstabilabb a pártok­tatás egész rendszerén belül. Eh­hez hozzájárul az is, hogy a hall­gatók kiválasztását a járási pártbi­zottságok is jóváhagyják, és az oktatást szakmailag és politikailag egyaránt jól felkészült előadók végzik. Annak a figyelemnek, amelyet a pártszervek ezeknek az oktatási intézményeknek szentel­nek, az eredménye a képzés magas színvonala, valamint a hallgatók igyekezete. Bizonyos problémák továbbra is vannak az oktatóknak a hallgatókkal való egyedi, differenciált foglalkozásá­nak a követelményét illetően. Fő­leg a munkások és a szövetkezeti tagok köréből kikerült hallgatókra vonatkozóan mondhatjuk el ezt. Tapasztalataink szerint sok mun­kás és szövetkezeti tag nincs eléggé felkészülve az ilyen igé­nyes tanulási formára, amely felté­telezi a marxizmus-leninizmus alapterminológiájának az ismere­tét. Jók a tapasztalatok azokkal kapcsolatban, akik elvégezték a marxizmus-leninizmus esti egyetemét, és előadóként dolgoz­nak, vagy propagációs munkával foglalkoznak. Sokan közülük si­kerrel látnak el párttisztségeket, főleg üzemi pártbizottságokban és alapszervezetekben. A politikai nevelési házak más oktatási formák keretében is foly­tatják a tisztségviselői, propagáci­ós és agitációs aktíva tagjainak a felkészítését, így többek között a járási és kerületi politikai iskolák által szervezett tanfolyamokon. Az utóbbi tanulmányi időszakban az agitációs központok és kollektívák vezetőinek a módszertani felké­szítésére nagy figyelmet fordítot­tak. A járási politikai iskolákban minden olyan alapszervezeti elnök rövid tanfolyamon vett részt, akit az utóbbi időben választottak meg. A tanfolyamok résztvevői pozitívan értékelik, hogy a gazda­ság- és társadalomfejlődéssel, va­lamint a párt politikájának az egyes járásokban történő megva­lósításával kapcsolatos aktuális kérdéseket túlnyomórészt magas beosztású párttisztségviselók és gazdasági vezetők, valamint a magasabb pártszervek által ki­küldött felkészült előadók világít­ják meg. A politikai nevelési házak tevé­kenységével kapcsolatban szer­zett tapasztalatok elemzése meg­mutatja, hogy ezek az intézmé­nyek pótolhatatlan szerepet tölte­nek be az SZLKP járási b'zottságai által folytatott pártmunkában. Te­vékenységükben egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a tartalmi és módszertani kérdések, valamint az ideológiai munka korszerű for­máinak és módszereinek a követ­kezetes alkalmazására irányuló törekvés. Jelentős mértékben részt vesznek a tisztségviselők, valamint a párttagok és tagjelöltek eszmei-politikai felkészültségének a javításában. CZAKÓ JÓZSEF az SZLKP KB munkatársa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents