Új Szó, 1986. július (39. évfolyam, 152-178. szám)

1986-07-21 / 169. szám, hétfő

ÚJ szú 3 1986. VII. 21. Reális választási programok - és teljesítésük Politikai-szervező munka a losonci (Lučenec) járásban n Járásunkban a nemzeti bizottságok testüieteinek alakuló ülései már lefolytak. Ezeken megválasztották a szerveket, a tiszségviselő- ket és az egyes bizottságokat, valamint meghatározták azokat az eljárásokat, amelyeket a választási programokban foglalt feladatok végrehajtása során a választók aktivitásának fokozása érdekében és közreműködésükkel követniük kell. A kommunisták befolyása a termelés minőségére Út a sikerhez A pártszervek és -szervezetek vezetésével a nemzeti bizottságok már a választások előkészítésé­nek időszakában arra törekedtek, hogy a választási programokba olyan feladatok és akciók kerülje­nek, amelyek összhangban van­nak a társadalmi érdekekkel és lényegesen hozzájárulnak a 8. ötéves terv teljesítéséhez, ami járásunkban is igényes. Az 1985- ös évhez viszonyítva 1990-ig a bruttó ipari termelésnek mintegy 26, az árutermelésnek 21, a mó­dosított termelési értéknek pedig 25 százalékkal kell növekednie. A módosított termelési értéken alapuló munkatermelékenység egy dolgozóra számítva 14 száza­lékkal, a havi átlagkereset megkö­zelítőleg 9 százalékkal növekszik. Igényes feladatokat kell teljesíteni a mezőgazdaságban is, ahol a bruttó mezőgazdasági termelés 9 százalékkal növekszik. Tovább­ra is nagy figyelmet fordítanak a növénytermesztés elsődleges fejlődésére, a termőföldek védel­mére és termőképességük foko­zására. Ennek érdekében további 2000 hektáron befejezik a talajvi­zes területek alagcsövezését, 1000 hektáron pedig az öntöző­rendszer kiépítését. A gabonater­mesztésben 1990-ig azokban a mezőgazdasági üzemekben, amelyeket a járási mezőgazdasá­gi igazgatóság irányít, egy hektár­ról átlagosan 4,5 tonnás hozamot kell elérni. Igényesek a feladatok az állattenyésztésben is, ahol 1990-ig a vágóállat felvásárlása 5, a tejé 12, a tojásé pedig 4,3 százalékkal növekszik. Mind az iparban, mind a mezőgazdaság­ban nagy figyelmet fordítanak a tudományos-múszaki fejlesztés­re, a termékek minőségére, inno- válására, a feltaláló- és újítómoz­galom fejlesztésére, valamint az ésszerűsítési program feladatai­nak teljesítésére. Az igényes fela­datok teljesítésénél sokat várunk a szocialista munkabrigádoktól, a brigádrendszerű munkaszerve­zés és javadalmazás alkalmazá­sától, valamint a szocialista mun- kaversenytól, a munkaaktivitás fo­kozásától, . amelyek térhódítása egyre jelentősebb az üzemeink­ben és vállalatainknál. Megnövekedtek a feladatok a választási programok más terü­A mezőgazdaság kollektivizáci- ójának időszakában, a lenini szö- vetkezetesítési terv elvei alapján Csehszlovákiában új - a munkás- osztállyal szövetségben levő - osztály, a szövetkezeti parasz­tok osztálya jött létre. Ez az osztály az ötvenes években ala­kult ki, s létezését rögzítette az 1960. évi Alkotmány is. A CSSZSZK Alkotmányának ren­delkezéseiből indul ki a mezőgaz­dasági szövetkezetekről szóló 1975. évi 122- sz. törvény, amely az efsz-eket a dolgozó parasztok­nak és a többi dolgozónak a közös szocialista mezőgazdasági nagy­üzemi termelésre önként társult szervezeteként és egyben mint népi szövetkezetet és önkéntes társadalmi szervezetet jellemzi. Ez a jellegük az efsz-eknek már a keletkezésük (1949) óta meg­volt, ha társadalmi tevékenységük irányítása céljából nem alakult is ki kezdettől fogva egy szövetkezetek fölötti szervezet. Ez a szervezet csak a hetvenes évek elején jött létre. Az efsz-ek 1972. évi VIII. országos kongresszusa hagyta jó­vá ennek a társadalmi szervezet­nek az első országosan egységes alapszabályzatát, s a „CSSZSZK szövetkezeti földművesei szövet­ségének“ nevezte el. A napjainkban érvényes alap- szabályzat szerint a szövetkezeti parasztság osztályának egységes és önkéntes társadalmi szerveze­letein is. Például a választási programok Z-akció beruházási ré­szében, ahol 143,7 millió korona értékű munkát kell elvégezni 114,9 millió korona költség mellett. A választási programban 26 el­kezdett és 52 új építkezés szere­pel 133,3 milliós költséggel. Elő­térbe kerülnek az ökológiai jellegű és a környezetjavítást segítő épít­kezések, az oktatásügyi és a szol­gáltatási létesítmények, a keres­kedelmi és az idegenforgalmi be­ruházások. A feladatok igényes­ségének tudatában a nemzeti bi­zottságok és a Nemzeti Front szervezetei fokozzák öntudatos társadalmi aktivitásukat.A megvá­lasztott képviselők pedig céltuda­tos munkájukkal igyekeznek bizto­sítani a polgárok részvételét a köz- igazgatásban, a társadalmi mun­kában és arra törekszenek, hogy tovább mélyüljön, erősödjön a szocialista demokrácia. Az elmúlt választási időszakban szerzett tapasztalatok azt bizonyí­tották, hogy a nemzeti bizottságok járásunkban igyekeztek követke­zetesen teljesíteni a választási programokban foglalt feladatokat. Ezt bizonyítja az is, hogy 119 építmény volt befejezve és a Z-ak­ció beruházási részében a tár­sadalmi aktivitással előállított munka értéke elérte a 140 millió koronát, ami a nemzeti bizottsá­gok céltudatos, szervezőmunkájá­nak, a lakosság jó hozzáállásá­nak, munkaaktivitásának tulajdo­nítható. Az új választási program teljesí­tésére már most nagy figyelmet fordítanak a pártszervek, nem szólva a nemzeti bizottságokon működő pártszervezetekről és pártcsoportokról. Munkaterveik­ben szerepel a választási progra­mokban foglalt feladatok teljesíté­sének ellenőrzése. A kommunista képviselőknek konkrét feladatokat adtak, amelyek teljesítését a párt­csoportok és a pártszervezetek vezetőségei ellenőrzik és tőlük példamutatást követelnek. Ók és az egész pártszervezet gondos­kodnak arról, hogy a nemzeti bizottságok tevékenységében tovább növekedjen a párt befolyá­sa, vezető szerepe. Ezt annak érdekében teszik, hogy a nemzeti bizottságok ideológiai és politikai­téről van szó, amely a CSKP vezetése alatt gondoskodik a szö­vetkezeti parasztság politikai neve­léséről, s növeli ezzel politikai öntudatukat. Kibontakoztatja a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalmat, mint a szocialista tár­sadalom szilárd alkotóelemét, s ezzel megszilárdítja a munkás- osztály és a szövetkezeti pa­rasztság osztályának szövetségét. A Nemzeti Front szervezete, s a Nemzeti Front politikájának aktív megvalósítására vezeti tag­jait, valamint a szocialista társa­dalmunk fejlesztése alapvető kér­déseihez való öntudatos hozzáál­lásra. Tevékenységével és szervezeti felépítésével, az állam föderatív elrendezésének elveivel össz­hangban a nemzeteink és nemze­tiségeink közti szocialista viszo­nyokat szilárdítja. A szövetség tevékenysége fő­ként az egységes földmúves-szö- vetkezetek tagjai szocialista ver­sengésére, a progresszív tapasz­talatok népszerűsítésére, a terme­lésnek a belső tartalékok mobilizá­ciója révén való növelésére és a gazdaságosság szigorú rend­szerének érvényesítésére irányul. A szövetség egyben arra is törek­szik, hogy az egész társadalom érdekeivel összhangban érvénye­süljenek a szövetkezeti parasztok érdekei a társadalmi és a gazda­sági életben. nevelő munkájának hatékonysága tovább növekedjen társadalmunk gazdasági, szociális és kulturális fejlesztésének konkrét feladataival párhuzamosan, elmélyüljön kap­csolatuk a lakossággal. Ebben a munkában aktív és konkrét tevékenységet követelnek a kép­viselőktől, a bizottsági tagoktól, de elsősorban a tisztségviselőktől. Az ő dolguk a lakossággal megértet­ni, hogy az új választási program­ban foglalt igényes feladatok kö­vetkezetes teljesítése minden ál­lampolgártól társadalmi elkötele­zettséget és nagyobb aktivitást követel, minthogy az ő becsületes munkájuk biztosítja a választási program teljesítését, tehát a váro­sok, a községek vagy a munkahe­lyek további sokoldalú fejlődését. Ennek érdekében a nemzeti bi­zottságok, a pártszervek és párt- szervezetek vezetésével céltuda­tosan alkalmazzák a tömegpoliti­kai munka már eddig is bevált formáit, mint például a képviselők találkozását választóikkal, a nép­pel folytatott beszélgetéseket, az agitációs napok szervezését, a szemléltető agitáció és a tömeg- tájékoztató eszközök kihasználá­sát. A lakosság nevelésének, akti­vitásának fokozása és szórakoz­tatása területén fokozottabb tevé­kenységet követelnek a művelő­dési központoktól és otthonoktól, amelyek járásunkban jó színvona­lon működnek. Az új választási programok reá­lis feladatokat tartalmaznak, ame­lyek összhangban vannak a 8. ötéves tervvel, járásunk gazdasá­gi, szociális és kulturális fejlődésé­vel. Teljesítésük a munka jó meg­szervezésétől és a lakosság akti­vitásától függ, amelyek egyben megfelelnek a kongresszusi köve­telményeknek is. Ezt bizonyította a június hónapban megszervezett szombati műszak, valamint a Fo­kozottabb Munka Hete, amely során járásunk lakossága 21 millió korona értékű munka elvégzésé­vel járult hozzá a feladatok teljesí­téséhez, a munka- és életkörnye­zet javításához. Az eddigi tapasz­talatok igazolták azt a tényt, ame­lyet a járási pártbizottság júniusi ülésének megállapítása is alátá­masztott, hogy a választási prog­ramok reálisak, azonban teljesíté­sük további következetes munkát és cselekvőkészséget követel já­rásunk minden polgárától a még jobb eredmények eléréséért. TANKINA ISTVÁN, a járási pártbizottság titkára Tekintettel arra, hogy az efsz- ek tagjai társgazdái a szövetkeze­teknek, s így a szövetkezeteikkel szemben nem állnak munkavi­szonyban, nem vesznek részt a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galomban sem. Ugyanakkor vi­szont a szövetség az efsz-ek tagjai számára hasonló feladato­kat teljesít, mint az FSZM a tagjai számára. A szövetségben a CSKP mező- gazdasági politikájával összhang­ban a földműves-szövetkezeti mozgalom haladó hagyományait érvényesítik. A termelésben vég­bement változásokkal egyidejűleg változik a szövetkezet tagjainak és dolgozóinak nevelése is. A mező- gazdasági és az ipari munka közt meglevő különbségek fokozatos megszüntetésével lassanként megszűnik a városi és vidéki élet közti különbség is, és ez jelentős előfeltétele a fejlett szocialista társadalom építésének. Abból indulunk ki, hogy a szö­vetség, mint a szövetkezeti pa­rasztság osztályának társadalmi szervezete a fejlett szocialista társadalom építésének időszaká­ban fontos szerepet tölt be. Ilyen értelemben emlékeznek meg a CSKP XVII. kongresszusának dokumentumai a szövetkezeti pa­rasztság, s így egyben a szövet­ség küldetéséről is. Dr. JURAJ KOLESÁR kandidátus egyetemi tanár A Kelet-szlovákiai Vasmű siker­rel megbirkózott a hetedik ötéves tervidőszak feladataival, s az idei első félév tervét is teljesíti - nem­csak mennyiségi mutatóit, hanem a minőségit is. A nyolcadik ötéves terv kezdete ismét megmutatta, hogy a vasmű eredményei - a minőségre vonat­kozóan - nem véletlenek, hanem az átgondolt és következetesen alkalmazott komplex irányítási rendszernek köszönhetők. A ko­hászok azonban mégsem elége­dettek az eredményekkel. Tudatá­ban vannak, hogy még szembetű­nőbb sikert érhetnének el. A siker­hez azonban csak az emberek tudatán keresztül vezet az út, ezt pedig nem lehet csupán a meg­szokott szervezési intézkedések­kel vagy szigorú ellenőrzésekkel megváltoztatni. A megrögzött szokást - minden­áron teljesíteni a tervet - nem lehet egy csapásra átformálni. Hosszú távú folyamatról van szó, szó szerint minden szinten az új gondolkodásról. E vonatkozásban nagy jelentő­sége volt a jól szervezett, rend­szeres tevékenységet folytató vál­lalati minőségi kabinetnek. A kabi­net tevékenysége lehetővé tette a kohászok számára a leghala­dóbb tapasztalatok és ismeretek átvételét és gyakorlati alkalmazá­sát. Propagandatevékenysége fő­leg a megrendelők felé sugározta az ismereteket, és viszont, más szükséges ismereteket szerzett tőlük. Azonban főleg a nevelői­oktatói tevékenység volt az, amely a legszembetűnőbben megmutat­kozott az emberek gondolkodás- módjának formálásában. E tevé­kenysége fokozatosan tömegmé­retűvé vált. A minőségi munkára nevelés ma a vasműben nem reklámszö­veg, hanem valóság. Minden év­ben mintegy kétezer dolgozót érint, az elmúlt három év alatt hatezret. Ez a tevékenység a gaz­dasági vezetés, valamint a párt­Várótermekben Több visszajelzés is bizonyítja: a munkahelyek elhagyása, az orvosi vizsgálatra való várakozás és a rendelőbe vezető út megtéte­le számottevő munkaidő-veszte- séget jelent. A nagyvállalatoknál, amelyeknek saját üzemi egész­ségügyi központjuk van, ez annyi­ra nem szorít, mint a kisebbeknél. Ugyanis ezeknél gyakran egyetlen orvoshoz tartozik a városkerület bizonyos része, néhány kisebb vállalat és szervezet is. ^ Nem kevés az olyan orvos és egészségügyi nővér - írja levelé­ben Viliam Kováč, a Nováky-i acélszerkezet-gyártó üzem dolgo­zója - akik nemigen törődnek azzal, hogy a rendelő ajtajára kifüggesztették: melyik szervezet számára mikortól meddig tart a rendelés. Az egészségügyi személyzet munkaszervezése ugyanis időn­ként nincs összhangban a leggaz­daságosabb megoldásokkal. Ez mindenekelőtt a vállalatok és al­kalmazottaik szemszögéből érvé­nyes. Az egészségügyi létesítmé­nyek látogatásából keletkező munkaidő-veszteségről nem ké­szülnek statisztikai kimutatások. A veszteségek nagyságrendjéről viszont eléggé tárgyilagos áttekin­tést nyerhetnénk a legközelebbi munkatársaktól vagy a közvetlen felettesektől. Mindenesetre a munkaidő­veszteség okai lehetnek mind mű­szaki-szervezési, mind személyi jellegűek. Ez utóbbiakat ugyanis nagymértékben a vállalati és vál­lalaton kívüli szolgáltatások szín­vonala úgyszintén befolyásolja, beleértve az orvosi ellátást is. A munkaidő-kihasználás kérdé­se napjainkban nagyon időszerű, ám népgazdaságunk eredmé­nyessége szempontjából is rend­kívül fontos terület. Gyakran be­szélünk arról, hogy vállalatainknál mindössze 70-80 százalékra használják ki a munkaidőt. Egy kohászati üzemben a mesterek körében végeztek felmérést. Arra kellett válaszolniuk, hogy saját munkahelyükön is így látják-e a helyzetet. Kettő híján 180 meg­szervezetek támogatását és sok­oldalú segítségét élvezi. A pártszervezetek tekintélye nélkül ilyen rövid idő alatt semmi­lyen körülmények között nem le­hetne elérni kimagasló eredmé-i nyékét. A minőségi munkára való nevelés és a termelés minőségé­ben elért eredmények között köz­vetlen kapcsolat van. Ma senki sem vonja kétségbe ennek jelen­tőségét. Gyökerestül megváltozott az emberek hozzáállása, s az ebből következő műszaki és tech­nológiai fegyelem, amely közvet­len hatású a termelés minőségére. A párt tekintélye nélkül a vasmű­ben is sok volna még a nevelés jelentőségét és lekicsinylését be­folyásoló „termelési“ és egyéb akadály, természetesen a vállala­tot érintő nem kívánatos következ­ményeivel együtt. A tekintély, az üzemi pártszer­vezet közvetlen részvétele a válla­lati minőségi kabinet munkatervé­nek kidolgozásában, a teljesítés ellenőrzésében, kizárja, hogy a ki­választott dolgozók - akár munká­sokról, akár technikusokról legyen szó - kivonják magukat a köteles­ségek alól, s hogy ne vegyenek részt a minőségi munkára nevelés meghatározott formájában, amit az egyes munkahelyek követel­ményeinek figyelembe vételével állapítottak meg. Az 1983 óta folyó rendszeres nevelést a vállalat legképzettebb szakemberei végzik, a minőségi kabinet 60 tagú lektorcsoportja. A lektorcsoportot a vállalat üze­meiben működő üzemi pártbizott­ságok hagyják jóvá. A minőségi kabinet szilárd lánc­szeme és jelentős eszköze a vál­lalat tömegpolitikai munkájának. Ez a tény pozitívan tükröződik nemcsak a munkájában, hanem a vállalati pártbizottság által irá­nyított tömegpolitikai munka szín­vonalában is. MIKULÁŠ ŠESTÁK kandidátus, a Kelet-szlovákiai Vasmű vállalati pártbizottságának lektora elvesztett idő kérdezett mesterből 60 igennel válaszolt, további 89 ezt eseten­ként lehetségesnek tartotta. Mind­össze 26-an nem értettek egyet az iménti állítással. Tehát azt, hogy a munkaidő-kihasználással minden rendjén van, a megkérde­zett mestereknek csupán 14,6 százaléka állította. Gépipari vállalataink normázói- nak, mestereinek és munkaügyi előadóinak becslése szerint egy dolgozó havonta átlagosan 20-40 percet tölt az orvosnál várakozás­sal. Többségük véleménye mege­gyezett abban, hogy ez az idő- veszteség általában nagyobb a kelleténél, és egyszerű intézke­désekkel csökkenthető lenne. A vállalatok és szervezetek a káderügyi és személyzeti mun­katervekben, a szociális fejlesztés programjában, valamint a kollektív szerződésekben bizonyos mérté­kig törődnek az egészségügyi ellátás biztosításával. De mégsem annyira, hogy ez a szolgáltatás ne járjon számottevő munkaidő­veszteséggel. Vegyük csak sorba: időveszte­séget okoz a rendelőbe való utazás, maga a vizsgálat és a vá­rótermi várakozás. Aztán a vissza­térés is gyakran kanyargós úton történik. Becslések szerint egy dolgozó havonta átlagosan egy órát szán erre. Egy sereg példa bizonyítja, hogy ilyenkor az üzlete­ket és a vendéglátóipari létesítmé­nyeket is gyakran meglátogatják. A megbízható egészségügyi el­látás a népegészségügyi intézetek hatáskörébe tartozik. Dolgozóik­nak, az orvosoknak, a nővéreknek és a rendelési idő összeállítóinak érdemes megjegyezni: minél ke­vesebb idő telik el a várakozással és vizsgálattal, annál kisebb lesz a munkaidő-veszteség, Vállalatainknál és szervezete­inkben pedig nem árt tudni, hogy joguk van rá, és erkölcsi köteles­ségük is egyben (valamennyi ve­zető dolgozónak) közbelépni min­den olyan esetben, amikor az egészségügyi létesítményekben a munkaszervezés érezhetően hátrányos, KÓVÁRY IVÁN Gondolatok a földművesszövetkezetek küldetéséről

Next

/
Thumbnails
Contents