Új Szó, 1986. július (39. évfolyam, 152-178. szám)

1986-07-18 / 167. szám, péntek

Példamutatás vérben és tűzben Emlékezés a spanyol polgárháborúra, kitörésének 50. évfordulóján Chrudim Duklai lakótelepén a komplex lakásépítés keretében nemrég új áruházat avattak. Ebben élelmiszeren kívül textil- és papírárut, Illatszereket és ékszereket 4ehet vásárolni. Büfé Is helyet kapott benne. A kép az áruház textI/osztályán készült. (Stanislav Peška felvétele - ČTK) A környezetvédelem önmagunk védelme Összegyűjtik és felhasználják az üveggyártási hulladéko­kat • Egyre többet kamatozik három termelővállalat és két kutatóintézet közös kezdeményezése Madárfió se szól, az égből nap se tűz, anyáknak sincsen már fia, csupán véres folyóid futnak tajtékosan, Hispánia! (Radnóti Miklós: Hispánia, Hispánia) Kereken fél évszázaddal eze­lőtt, 1936. július 18-án kezdődött a spanyol köztársaságot ós de­mokráciát védelmező spanyol né­pi tömegek harca a hatalomra törő fasiszták, valamint az őket támo­gató olasz és német intervenciós csapatok ellen. Az 1936 januárjá­ban alakult Népfront pártjai, a kommunista, a szocialista és a baloldali polgári pártok az 1936 februári cortes-i (parlamenti) vá­lasztásokon fényes győzelmet arattak. A népfront kormánya Ma­nuel Azana y Diez vezetésével meghirdette az égető spanyol tár­sadalmi és gazdasági problémák, a földreform, a nemzetiségi és a szociális kérdések, az egyházi reform stb. megoldásának prog­ramját. A reakciós nagybirtokos, egyházi és katonai erők ugyanak­kor azonnal hozzáláttak az ellen- forradalmi felkelés kirobbantásá­nak közvetlen előkészítéséhez. Politikai és katonai megbízottaik márciusi berlini és római tárgyalá­saikon biztosították a fasiszta Né­metország és Olaszország kato­nai támogatását, pénzbeli segítsé­get pedig Juan March többszörös spanyol milliomos mellett Henry Deterding, a Royal Dutch Shell kőolajipari világtröszt vezetője nyújtott a lázadóknak. 1936. július 17-18-án Spanyol Marokkóban, a Kanári-szigeteken és a Baleáro- kon állomásozó csapatok körében kitört a lázadás. Július 18-án a ceutai rádió leadta a felkelés megkezdésére megállapított jel­szót. Azon a napon a CÉDA (a jobboldali pártok egységfrontja) és a fasiszta Falange szervezet által irányított fasiszták megmozdultak Spanyolországban is, több város­ban legyilkolták a köztársasághoz hű parancsnokokat, megszállták a középületeket és a stratégiai fontosságú helyeket. A Marokkó­ban állomásozó s a lázadókhoz átállt csapatok partra szálltak Dél- Spanyolországban, és július 19- én elfoglalták Sevillát. Az időköz­ben repülószerencsétlenség kö­vetkeztében meghalt Sanjurjo tá­bornok helyett Francisco Franco (tkp. Franco Bahamonde) tábor­nok vette át a fasiszta egységek irányítását. Az ő vezetésével az ellenforradalmi felkelés hamaro­san polgárháborúvá szélesedett. Az ellenforradalmárokat a belső reakció erői, a tisztikar mellett fegyverrel és intervenciós csapa­tokkal támogatta a fasiszta Olasz­ország és Németország. Július végétől kezdve özönlött a hadia­nyag, a repülőgép és a harckocsi a fasiszták számára; megérkeztek a Kondor légiónak, a német fa­siszták speciális légiflottájának harci kipróbálásra szánt egységei, az olasz haditengerészeti erők pedig elfoglalták a Baleárok leg­fontosabb szigetét, Mallorcát, majd később az olasz hadsereg legjobb motorizált hadosztályait vetették harcba a spanyol köztár­saság ellen. Nekik kedvezett a nyugati hatalmak ún. benem- avatkozási politikája is. 1936 szep­temberében ugyanis Léon Blum szocialista párti francia minisz­terelnök indítványa alapján meg­kezdte munkáját a benemavatko- zási nemzetközi bizottság, amely­nek tagja volt a Szovjetunió is. A Szovjetunió a bizottságban Franciaországgal, Nagy-Britanni- ával, a fasiszta Németországgal és Olaszországgal szemben hatá­rozottan követelte a német-olasz fegyverszállítás és intervenció be­szüntetését, s ezzel kapcsolatban a portugál kikötők ellenőrzését. A nyugati hatalmak benemavatko- zási politikája azonban kizárólag arra terjedt ki, hogy megszüntesse a köztársasági kormány támoga­tását, de semmiben sem hábor­gatta a fasiszta intervenciósok tevékenységét. Ezért a Szovjet­unió később elhagyta a bizottsá­got. A Szovjetunió a nemzetközi diplomácia síkján kezdettől fogva harcolt a fasiszta intervenció be­szüntetéséért, leleplezte a benem- avatkozási politika igazi jellegét és osztálytartalmát, erejéhez mér­ten mindent megtett a harcoló spanyol nép támogatására. Élel­miszer- és hadfelszerelési külde­ményei hathatós segítséget jelen­tettek a köztársaság erőinek. Amellett a tőkés országokban a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusa felhívásának köz­vetlen vagy közvetett hatására széles körű tömegmozgalom bon­takozott ki, tiltakozva a fasiszta agresszió ellen. Sót a haladó emberiség legjobbjai siettek a spanyol nép segítségére, közü­lük több a nemzetközi brigádok­ban harcolt a spanyol köztársasá­gért. A köztársaságiakat, akik a Spa­nyol Kommunista Párt vezetésé­vel mélyreható szociális reformo­kat hajtottak végre (radikális föld­reform, száz munkásnál több al­kalmazottat foglalkoztató üzemek államosítása, nemzeti autonómia Katalóniában és a baszk területen, népi hadsereg szervezése stb.), támogatták a dolgozó tömegek, de nemzetközileg elszigetelt helyzet­ben voltak, csak a távoli Szovjet­unió támogatására és a nemzet­közi brigádokra támaszkodhattak. A köztársaság erői élethalálhar- > cukban mégis két évig és nyolc hónapig álltak ellen az olasz és a német fasiszták intervenciója következtében kialakult túlerővel és technikai fölénnyel rendelkező francóista támadóknak. 1936-37 folyamán az erőviszonyok még kiegyensúlyozottak voltak. A mad­ridi és a guadalajarai csatában, majd a Teruelért vívott harcokban a köztársaság komoly csapást mért a támadókra, 1938-ban és 1939 elején azonban alulmaradt a nemzetközi és hazai reakció túlerejével szemben. 1938 februárjában a fasiszták kezébe került Katalónia, majd 1938 áprilisában az ellenforradal­mi erők koncentrált támadásukkal kijutottak a Földközi-tengerhez, s ezzel hadászati lag két részre szakították a köztársasági Spa­nyolország területét. Tulajdonkép­pen ez már a vég kezdete volt. 1939. március 3-án Kartagenában ellenforradalmi flottalázadás ját­szódott le, ugyanakkor Madridban ún. honvédő junta {katonatisztek puccsista csoportja) alakult, amely megnyitotta a frontot a fasiszták előtt. így 1939. március 28-án a fasiszta csapatok a köztársasági hadsereg és a szociáldemokrata párt egy csoportjának árulása kö­vetkeztében bevonulhattak Mad­ridba. Ezzel 1939 március végén létrejött Franco véres fasiszta dik­tatúrája. Kezdetét vette a kommu­nisták, hazafiak kegyetlen üldözé­se, tömeges kivégzése és bebör­tönzése. A köztársasági erők vereségét a nemzetközi reakció túlereje, a fasiszta hatalmak beavatkozása idézte eló, de hozzájárult a mun­kásosztály megosztottsága, a jobb­oldali szociáldemokraták és az anarchisták szakadár tevékenysé­ge, a demokratikus polgári erők ingadozása, a fasiszták beépített ügynökeinek, az ún. ötödik had­oszlopnak az aknamunkája is. Tehát a spanyol népi köztársa­ság közel három évi hősies küz­delme után, amelynek élén a spa­nyol kommunisták állottak, s amelyben más országok kom­munistái áldozatosan harcoltak, végül főleg a fasiszta ellenforra­dalmárok és intervenciósok nagy katonai túlereje következtében el­bukott. A polgárháború után Fran­co, aki a háború alatt a Falange (Falange Espanola, fasiszta párt) vezére lett, erősen klerikális szí­nezetű fasiszta rendszert vezetett be. Azonkívül, hogy a köztársasá­giakat, főként a kommunistákat kíméletlenül üldözték és gyilkol­ták, Franco a köztársaság minden vívmányát felszámolta. Nem vé­letlen, hogy a fasiszta Spanyolor­szág azonnal csatlakozott az Anti- komintern Paktumhoz (a fasiszta Németország és az imperialista Japán egyezménye a Komintern ellensúlyozására, valamint a Szovjetunió ellen, távlatilag pe­dig a II. világháború kirobbantása érdekében, amelyhez Olaszor­szág 1937-ben csatlakozott), majd kilépett a Népszövetségből is. A II. világháború alatt ugyan Spanyol- ország semleges maradt, de gaz­daságilag, politikailag és a Szov­jetunió elleni háborúban a „kék hadosztály“ bevetésével a fasisz­ta Németországot támogatta. Mindent egybevetve, a spanyol népfront tevékenysége, amely a háborús erőfeszítések mellett kiterjedt az 1936 októberi földre­form megvalósítására, a nemzeti­nemzetiségi problémák megoldá­sára is. Katalónia autonómiájának létrehozásával, az üzemek jelen­tős részének államosítására és a tömegek széles körű szabad­ságjogainak biztosítására is- nagy nemzetközi jelentőséggel bírt: példát mutatott az egész világ népeinek a népfront megvalósítá­sára és a fasizmus elleni elszánt, megalkuvás nélküli harcra. Ez a példaadás rendkívüli mó­don kihatott a mi kommunista mozgalmunkra is. A Kommunista Internacionálé VII. kongresszusá­nak, majd Csehszlovákia Kommu­nista Pártja VII. kongresszusának felhívására hatalmas tömegmoz­galmak bontakoztak ki Csehszlo­vákiában is a spanyol nép megse­gítésére. Pártunk a hatósági tilal­mak és üldözés ellenére is gyűjté­seket és segélyakciókat szerve­zett, gyógyszereket, kötszereket, ruhaneműt, élelmiszereket küldött a sebesülteknek. A fasisztaellenes harcok történetében a nemzetközi brigádokban harcoló több mint 2000 csehszlovák önkéntes dicső­ségesen örökítette meg a nevét, és közülük sokan áldozták fel ott életüket. És még valami befejezésül ide­kívánkozik. Természetes, hogy pártunk fasisztaellenes szervező munkájával együtt a nemzetközi brigádok egykori csehszlovák har­cosainak ösztönző példája - leg­többször személyes részvételük is- nagy hatóereje volt a hazánkban is kibontakozott antifasiszta ellen­állási mozgalmaknak csakúgy, mint a fegyveres felkelések kirob­banásának és győzelmének, amelyek végül is a szovjet hadse­reg általi felszabadításunkba tor­kolltak. MIKUS SÁNDOR A Poltári Közép-szlovákiai Üveggyárak helyi, Katarínska Hu- ta-i, málineci és zlatnói üzemében évente már több mint 200 millió korona értékű terméket állítanak elő. A hazai és külföldi vásárlók körében egyaránt régen közked­velt árucikkeknek számító legkü­lönfélébb pohárkészletek, aprólé­kos munkával tökéletesre csiszolt ólomkristály-díszműüvegek, ser­legek, vázák, tálcák és egyéb szemet gyönyörködtető üvegre­mekek készítése során azonban környezetszennyező hulladékok is keletkeznek.- Mind az ólomkristályból, mind a hagyományosan öntött, préselt, húzott vagy fúvott nyersüvegből gyártott termékek homályosak maradnának savfürdós kezelés nélkül - ismerteti a technológiai folyamatok fontos zárószakaszát Ladislav Damrély, a vállalat igaz­gatóhelyettese. - Fényezésükhöz a felhígított kénsav és a fluórhidro- génsav alkalmas. Ez a két vegyi anyag azonban felhígított állapota ellenére is igen agresszív hulladék az üveggyári felhasználás után. Semlegesítésük speciális beren­dezéseket, sok-sok meszet és természetesen nem kevés fárad­ságot, körültekintést igényel. A savsemlegesítéssel azonban még korántsem érnek véget a hul­ladékokkal kapcsolatos gondok, mert egyre több helyet foglal el a megmaradó mésziszap. A Közép-szlovákiai Üveggyárak négy üzeméből tizenkét éven át teherautókkal vagy tartálykocsik­kal a Poltárhoz közeli Slaná Leho- tában már régebben megszünte­tett téglagyár agyagbányájába hordták ki a hasznavehetetlen szemétnek tekintett mésziszapot. Mivel minden évben közel 2000 tonnát fuvaroztak oda, aránylag hamar megtelt az egyébként sem legalkalmasabb hulladéktároló­hely. További igénybevételét 1984-ben végleg megtiltották a lo­sonci (Lučenec) járás higiénikusai.- Számunkra nem volt váratlan ez a döntés, - mondja Adela Morháčová, az üveggyárak kör­nyezetvédelmi felelőse. - A Poltári Városi Nemzeti Bizottságnál, a Losonci Járási Nemzeti Bizott­ságnál, valamint a Losonci Köz­egészségügyi és Járványvédelmi Hivatal vezetőinél ugyanis már tíz éve egyfolytáDan szorgalmazzuk a szigorú követelményeknek meg­felelő új hulladéktárolótelep kijelö­lését. Egy helyen, amelyet erede­tileg nekünk ígértek, már hidroló­giai vizsgálatokat is végeztettünk 50 ezer koronáért. Mire kézhez kaptuk a vízügyi szakemberek kedvező véleményezését, az ille­tékesek másnak adták ki haszná­latra az előkészített terepet. Mivel mindeddig a többi javaslatunkat sem sikerült megvalósítani, más­ként igyekszünk megszabadulni a savhulladékoktól és a mész- iszaptól. A vállalat környezetvédelmi fe­lelőse és műszaki igazgatóhelyet­tese, Karol Šamaj mérnök, csak­nem öt évvel ezelőtt tanácsokat kérő levelet küldött néhány kutató- intézet vezetőségének. A címzet­tek közül kettővel, a Brnói Köny- nyűépítóanyag-ipari Kutató Inté­zettel és a Novákyi Petrokémiai Kutató Intézettel hamarosan sze­mélyesen is felvették a kapcsola­tot. Főleg arra voltak kíváncsiak, lehet-e valamilyen módja a hulla­dékok népgazdasági hasznosítá­sának. A kutatók munkatervükbe foglalták a megoldás keresését, majd később a biztató kísérleti eredmények sokoldalú ellenőrzé­se után kidolgozták a legelfogad­hatóbb javaslatokat.- Szakvéleményükkel megke­restük a Martini Nehézgépipari Művek vezérigazgatóságának dol­gozóit - folytatja az egyik megol­dáshoz vezető hosszú út állomá­sainak felsorolását Adela Morhá­čová. - Ugyanis különféle gépipari alkatrészek felületi kezeléséhez kiválóan alkalmasnak bizonyultak az üveggyári savhulladékok. Elég gyorsan megegyeztünk. Azóta Martinból rendszeresen lekülde- nek hozzánk egy tehergépkocsit, amely elviszi az üveggyártó üze­mekből az agresszív folyadékok egy részét. Tavaly például 71 ezer liter hulladéknak lett így gazdája. Természetesen ingyen adjuk hi­szen már az is előny, hogy nincs gondunk oly sok hulladék kezelé­sével. A megmaradó, még mindig nem kevés mennyiséget továbbra is a korábbi módon kell semlege­sítenünk, de ebből már szinte semmi sem kerül a szemétbe. A brnói és a novákyi kutatók tavalyelőtt elkészültek a mész­iszap építőanyaggyártásánál le­hetséges és gazdaságos felhasz­nálásának konkrét javaslatával is. Dolgozatukban megnevezték a Zemianské Kostolanyi Pórobe- ton Vállalatot, ahol téglakészítésre kipróbálták három hazai üveggyár hulladékmintáit. Ezek közül ma­gas káliumszulfát tartalma miatt éppen a poltári mésziszap bizo­nyult a legmegfelelőbbnek arra, hogy jó eredményekkel sokat hasznosíthassanak belőle.- A Pórobeton Vállalat elsősor­ban nem a téglagyártás növelésé­hez, hanem a termékminőség javításához fogja remélhetőleg hamarosan egyre nagyobb téte­lekben elszállítani tőlünk a kéré­sükre speciális konténerekbe gyűjtött hulladékot - bizakodik Ladislav Damrély. - Számunkra ezzel megoldódik a tárolás gondja és az így felszabaduló energián­kat újabb környezetvédelmi fela­datok teljesítésére fordíthatjuk. A Poltári Közép-szlovákiai Üveggyárak nemzeti vállalatnál most a levegőszennyezések csök­kentése a környezetvédelmi prog­ram soron következő része. Ugyanis a kéményeken át a füsttel együtt az érvényes hazai normák által megengedettnél több por és ólomhulladék száll ki mind a négy üzem olvasztórészlegéből. Ezért az idén és jövőre egymás után villanytüzelésűekre építik át az eddig földgázzal fűtött kohókat, miközben hatásos szűrőberende­zéseket kapcsolnak a kémények­hez. Amint elkészülnek e korsze­rűsítésekkel, többé semmiféle kör­nyezetszennyező anyag nem ke­rül ki a poltári, a Katarínska-Hutai, a málineci és a zlatnói üzemből. LALO KÁROLY Fél évszázada annak, hogy kirobbant a három évig tartó spanyol polgárháború, amelyben a spanyol nép oldalán több mint ötven ország 36 ezer önkéntese Is részt vett a köztársaság védelmében. A korabeli felvételen a fővárost védő hős madridi asszonyok láthatók (Arch.-felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents