Új Szó, 1986. július (39. évfolyam, 152-178. szám)
1986-07-02 / 153. szám, szerda
ÚJ szú 5 1986. VII. 2. Beszélgetés a CSKP Kladnói Járási Bizottságának vezető titkárával Kezdettől fogva teljes erővel- Járásunkban az 545 pártszervezet több mint 32 500 tagot és tagjelöltet tömörít. Minden ötödik felnőtt kommunista. Ez hatalmas erőt jelent. Ha együtt látnak olyan problémának a megoldásához, amelyet mindeddig mellőztek, vagy amelynek a megoldása elhúzódott, valaminek történnie kell. Ezért most, amikor a kongresszusi határozatokat konkretizáljuk a kladnói járásbeli viszonyokra, és az ott felvetett gondolatokat igyekszünk hasznosítani, feladatul adjuk a kommunistáknak, hogy foly- tassának kiterjedt agitációs tevékenységet dolgozóink körében; igyekezzenek elérni, hogy mindenki megértse, mennyire sürge- tőek a feladatok, s azonosuljon velük. A fentieket Václav Špejr, a kladnói járási pártbizottság vezető titkára mondotta. ■ Mit tart pillanatnyilag a legfontosabbnak?- A kongresszuson kitűzött feladatoknak a járásunk viszonyaira való lebontása során újra átgondoljuk a járási pártbizottság apparátusának, bizottságainak, valamint a pártaktívának a munka- módszerét. Az elért eredményeken mérjük le, mennyire voltak hatékonyak a döntéseik. Ilyenkor az eredmények a legmeggyőzőbbek. Minden attól függ, milyen felelősségtudattal fogunk az egyes ügyekben határozni, milyen gyorsan tudunk megszabadulni a gondolkodásbeli sztereotípiáktól - beleértve a tudományos-műszaki haladás során nyert eredmények hasznosítását illető elképzeléseket is -, hogyan sikerül legyőzni az akadályokat. Az említettek és a kongresszusi határozatok között tehát egyenes arány van. ■ Mit jelent mindez más szavakkal?- Mindenekelőtt a párt ellenőrzési jogának a következetes és az eddiginél fokozottabb érvényesítését. Az elvtársak ezt a jogot - így vagy úgy - minden vállalatnál érvényesítik, csak sajnos különböző eredménnyel. Továbbá: a párt- beli határozathozatal esetében a minőséget helyezzük előtérbe. Azt akarjuk, hogy a pártaktíva minél szélesebb körei vegyenek részt a döntési folyamatban, hogy az alapszervezetek számára a döntések konkrétak legyenek, a megvalósítás időponthoz legyen kötve, s a határozat az ellenőrzésről is rendelkezzék. Minden feladat kitűzésekor egyúttal intézkedni kell a megvalósításhoz szükséges feltételek megteremtéséről, kijelölni, ki mit, mikorra és hogyan végez el. Világosan megmondtuk: nem hozunk újabb határozatokat, amíg azokat, amelyeket addig elfogadtunk, nem teljesítjük. ■ Ezek lényegében nem új dolgok: a határozatok komolyságából adódnak.- Csakhogy a pártbizottságokba sok fiatal, kevéssé tapasztalt tisztségviselő került, és újabbak fognak állandóan kerülni. Bár az idősebbek között gyorsan felnőnek a feladatokhoz, szükséges, hogy megértsék, hogy az alapszervezeteknél a határozatok nem öncélúak, hanem azért születnek, hogy a dolgok megváltozzanak, hangsúlyt kapjon az előttük álló feladatok teljesítésének szükségessége, és hogy nekik kell elsőknek lenniük gyakorlati megvalósításukban. A Kladnói járásra a kongresszusi határozatokból sok új feladat hárul, ezért minden tekintetben fel kell készülnünk, hogy teljesíteni tudjuk őket. ■ összefoglalná a feladatokat?- A 8. ötéves tervidőszakban az árutermelést 16 százalékkal kell növelnünk. A hetedikben ez tizen- eggyel nőtt. A saját termelési értéknek negyven százalékkal kell növekednie. Általában az 1985- ösekhez képest lényegesen javítani kell a járás gazdasági eredményeit. Három éve járásunk még veszteséges volt. 1984-ben - az egész évben — 2,1 millió korona nyereséget értünk el, tavaly 306 milliót, erre az évre 426-ot terveztünk, az ötéves tervidőszak végére pedig csaknem 900 milliót irányoztunk elő. Ebben a tervidőszakban már érezhető a nagyberuházások hatása, köztük a Kladnói Egyesült Acélművekben esz- közölteké. ■ Ebből a szempontból hogyan értékeli a járási pártbizottság a 8. ötéves tervidőszak elsó évének első negyedét?- A feladatokat összességükben teljesítettük. Ha viszont a kongresszuson és a járási párt- konferencián hozott határozatokhoz mérjük az eredményeket, nem lehetünk velük elégedettek. Nem tudjuk egyenletesen teljesíteni a tervet, a feladatok nagy részének a megvalósítása átnyúlik a második félévbe, márpedig ez hiba. Mindez érvényes a nagyvállalatokra is: a Kladnói Egyesült Acélművekre a kokszgyártást illetően, a Velvaryi Fémkohászati Vállalatra, a Kladnói Kábelgyárra és a Slanái Szárazelemgyárra. Az utóbb említett vállalat régóta súlyos problémákkal küzd. A nem éppen jelentéktelen személycserék után kollektívájától gyors javulást várunk. A CSKP járási bizottsága nem elégedett az új tudományos-műszaki eredmények gyakorlati hasznosításával sem Lassan folyik s nem felel meg a lehetőségeinknek. Minden vállalat dolgozott ki intenzifikációs programot, de azokat nem teljesítik. A pártszervezeteknek nagyobb figyelmet kell szentelniük a kérdésnek. Ezenkívül rájöttünk, hogy többet kell foglalkoznunk a műszaki értelmiséggel, mindenekelőtt a konstruktőrökkel, tervezőkkel, növelni a Műszaki Tudományos Társaság csoportjainak az üzemekben, vállalatoknál játszott szerepét, és sokkal többet követelni tőlük. Az év végéig járási tanácsot hozunk létre tevékenységük koordinálására és a műszaki eredmények alkalmazásával kapcsolatos jó tapasztalatok terjesztésére. Az eredményeket meg fogjuk vitatni. Különös figyelmet fogunk fordítani az automatizálás meggyorsítására és a robotok alkalmazására. A legtöbb munkát egyes gazdasági vezetők gondolkodásmódjának a megváltoztatása jelenti. Még mindig sokan járnak a kitaposott úton, és a műszaki fejlesztést elhanyagolják. Mintha a kérdés nem érdekelné őket. Pedig nekik kell az elsőknek lenniük ezen a téren. Ezért most, a komplex értékelések során az irányításban dolgozók sok feladatot kapnak. ■ Az elején hangsúlyozta, hogy a járási pártbizottság munkájának megfelelően magas szintűnek kell lennie, hogy tagjai határozottan és gyorsan ültessék át a kongresszusi határozatokat a gyakorlatba.- Ez elengedhetetlen feltétel, s hozzá kell tennem, hogy mindez vonatkozik az egész pártaktívára. Kibővítettük például a járási párt- bizottság gazdasági szakbizottságát. Ma kilenc szekcióból áll. Azt tartjuk ugyanis, hogy ha egy-egy problémának el akarunk jutni a magváig, akkor az illető kérdést alaposan tanulmányozni kell minden részletében. ■ Nem sok a kilenc szekció?- Nem, mindnek megvan a lét- jogosultsága. A következőkről van szó: a tervezési és a bérrendszer gazdasági hatékonysága növelésének a kérdésével foglalkozó szekció - emellett működik egy csoport, amely a tudományosműszaki fejlesztés problémájával foglalkozik -, továbbá a minőséggel, az innovációval, a komplex szocialista racionalizációval, a kereskedelemmel és a szolgáltatásokkal, a környezetvédelem kérdésével, a közlekedéssel, valamint a munkaszervezéssel és -irányítással, végül a beruházások kérdéskörével foglalkozó, összesen hatvan kommunista szakember dolgozik bennük. A vállalatoknál, üzemekben ellenőrzik a párt- határozatok teljesítését az illető szakterületen, és segítenek a problémák megoldásában. Tapasztalataikat a járási bizottság teljes mértékben hasznosítja az alapszervezetek irányítása során. A jelenlegi időszakban minden pártszervezet fontos feladata, hogy a kommunistákat nyíltságra, bátor véleménynyilvánításra ösztönözze, hogy egyetlen munkahelyen se tűrjék el a fogyatékosságokat, s ne hallgassák el őket. Ha azt tapasztaljuk, hogy a megoldásra érett problémát nem oldják meg, kérlelhetetlenek leszünk. ■ Lassan itt a félév. Mit tart jelenleg a kongresszusi határozatok közül a legfontosabbnak?- Azokon belül, amelyekről már volt szó, mindenekelőtt az idei terv minden téren történő teljesítését, azaz az ötéves terv részarányos teljesítését mindjárt az elejétől kezdve; továbbá a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás továbbterjesztését. Pillanatnyilag a járásban az iparban dolgozók nyolc százaléka alkalmazza az említett munkaszervezési formát. Még az idén 15 százalékra szeretnénk növelni arányukat. Az előrehaladás legnagyobb akadálya az, hogy a módszert sokan rosszul értelmezik: csak a javadalmazásra szűkítik a kérdést, vagyis csupán azt tartják szem előtt, hogy a kollektíva több pénzt kapjon, s eközben alig-alig vannak tekintettel arra, amiből mindez ered. A munka- szervezés és irányítás terén a gazdasági* vezetők hordozzák a vállukon a legnagyobb felelősséget. Ebben a szférában áll össze a terv, és itt teremtik meg a körülményeket a feladatok megfelelő teljesítéséhez. Sajnos itt vannak még a legnagyobb tartalékok. Mozgósításukra nagy erőfeszítéseket teszünk. ■ A júniusi párttaggyúléseken hagyják jóvá az évzárókon hozott határozatokat a kongresszusi dokumentumok alapján aktualizált formájukban. Mi mindent kell tartalmazniuk?- Minden munkahely más és más, tehát a kongresszusi határozatokból mindenütt azt kell kiemelni, aminek az illető munkahelyen konkrét vonatkozása van. A pártszervezetektől azt kívánjuk, hogy ezek a gyűlések jelentsék az első fontos lépést a kongresszusi határozatok teljesítése felé. Minden tagnak és tagjelöltnek pontosan kell tudnia, mit kell tennie az idei terv teljesítéséért neki magának és a munkahelyén dolgozó kollektívának, mit vár tőle a párt napi feladatainak megvalósítása során, s a vezetőknek is tudniuk kell milyen igényeket támasztanak velük szemben a pártszervezetek. Más szóval pontosítani kell az alapszervezetek tevékenységének az egyes formáit. ■ Köszönjük a beszélgetést. VÁCLAV PERGL A vízi szállítás bővítése népgazdasági érdek A csehszlovák vízi áruszállítás májusi tervét 96,6 százalékra teljesítették. A határokon túli folyami áruforgalommal problémák voltak, míg a hazaiét 2 százalékkal túlszárnyalták. Az eltelt öt hónap alatt hajóink 5 259 094 tonna árut szállítottak, ami a tervezett meny- nyiségnek 98,8 százalékát teszi ki. A tervezett szállítási terjedelemben mutatkozó hiányt a rossz időjárási viszonyok okozták, melyek kedvezőtlenül befolyásolták a hajózást. A Csehszlovák Víziszállítási Trösztnek az idén 14 millió tonna árut kell eljuttatnia rendeltetési helyére. A 8. ötéves tervidőszakra előirányzott feladatok jelzik, hogy Csehszlovákiában tovább bővül majd a vízi úton való szállítás. Feltételezik, hogy volumene átlagosan 29,4 százalékkal növekszik; ugyanakkor az Elbán 23,9, a Dunán pedig 39,6 százalékkal nő. A fő feladat, hogy eleget tegyünk azoknak a követelményeknek, amelyeket a csehszlovák népgazdaság a belföldi és a külföldi folyami szállításra ró. (ČSTK) Az elmúlt napok kedvező időjárása a Liptovský Mikuláš-i járásban is lehetővé tette, hogy teljes ütemben folytassák a tömegtakarmányok begyűjtését. A szántóföldön termesztett évelő takarmányok elsó kaszálását ezekben a napokban fejezik be. Ezenkívül maximális figyelmet fordítanak a fúfélék betakarítására is. A járás egyik legnagyobb mezőgazdasági vállalata, a Liptovská Osada-i Augusztus 29. Efsz černovái gazdaságában is teljes ütemben folyik a munka. A képen Vladimir Beničiak mérnök, növénytermesztő (középen), Ján Málikkal egy E-281 típusú szecskavágó kezelőjével és Emil Dubovský járművezetővel (jobboldalt) beszélget. Tanítása ma is időszerű Hetven éve jelent meg Lenin: Az imperializmus, mint a kapitalizmus legfelsőbb foka című könyve Vlagyimir lljics Lenin Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka című könyvében elsőként foglalta össze a kapitalizmusnak A tőke megírása óta eltelt ötven év alatt bekövetkezett fejlődéséről szerzett ismereteket. Munkája során mindvégig a kapitalizmus fejlődésének a Marx és Engels által feltárt törvényszerűségeire támaszkodott. Ezzel egyidejűleg azonban tovább is fejlesztette a kapitalizmus marxista elméletét a legfelsőbb stádiumról, az imperializmusról szóló tanításával. Lenin az imperializmus alapos, sokoldalú jellemzése során öt alapvető jegyet sorolt fel. A monopolkapitalizmus jellemzője a monopóliumok uralma: ezek uralkodnak a társadalom felett, és bármiféle ellenőrzés nélkül szabadon rendelkeznek javaival, amelyeket a dolgozók milliói teremtettek meg munkájukkal. További jellemző a bank- és az ipari tőke összefonódása: ezzel létrejön a finánctöke, s kialakul a fináncoligarchia. Az árukivitel helyett a tőkekivitel jut túlsúlyra, s ez az egyik ország másiknak való alárendelésének az eszközévé válik. Nemzetközi mo- nopolisztikus szövetségek alakulnak ki, s felosztják a világot maguk között, hogy a néhány imperialista hatalom a megszerzett területeket gyarmati elnyomásnak vesse alá, és kizsákmányolja a lakosság többségét. Ezzel befejeződik a világnak a legnagyobb kapitalista országok között való felosztása. Egymással folytatott vetélkedésük most a már felosztott világ újrafelosztásáért vívott harcba csap át, és imperialista háborúba torkollik. Lenin könyvében nagy figyelmet szentelt az imperializmus olyan különleges vonásainak, mint a parazitizmus és a bomlás, amely áthatja az egész társadalmi életet: a gazdaságot, a politikát, az állam- apparátust, a kultúrát és a művészetet egyaránt. A parazitizmus és a rothadás azonban nem jelenti a kapitalizmus tudományos-tech- nikai fejlődésének a megállását- mondja Lenin, és hangsúlyozza annak a feltételezésnek a hibás voltát, hogy a bomlás kizárja a gyors gazdasági növekedést. Lenin különösen nagy figyelmet fordított az állammonopolista kapitalizmus fejlődésére, amelyben a monopóliumok erejéhez az állam ereje társul. A polgári ideológusok, reformisták és revizionisták ezt az utóbbit csaknem szocializmusként állítják be. A valóságban azonban az állammonopolista kapitalizmus nem változtatta meg a kapitalizmus osztálylényegét; épp ellenkezőleg: még inkább kiéleződnek a belső ellentétek- főleg a munka és a tőke közti ellentét -, és nő a dolgozók elnyomása. A világkapitalizmusnak az imperializmus stádiumába való átnö- vése a burzsoá pilitikának az erősödését és az erőszaknak a fokozódását hozza magával. ,,A politikai imperializmus - írja Lenin- az erőszakra és a reakcióra való törekvés.“ „Vitathatatlan, hogy az imperializmus általában a demokrácia elvetése, mindenfajta demokráciáé.“ A történelmi tapasztalatok- a napjainkban szerzettek is- meggyőzően igazolják, hogy az imperializmus, mindenekelőtt az amerikai mindenre képes, elutasít mindennemű demokráciát, semmibe veszi az állami szuverenitást, a törvényeket és az emberi jogokat, s a terrorizmust is felveszi az állami politika eszköztárába. Ezt az Egyesült Államok Líbia elleni közelmúltbeli terrorakciója is mutatja. A kapitalizmuson belül a fejlődés során kialakult ellentétek tudományos elemzése alapján Lenin arra a következtetésre jutott, hogy az imperializmus a szocialista forradalmat megelőző társadalomfejlődési fokozat. „Ez beigazolódott - olvasható nála - az 1917 óta bekövetkezett világnézeti fejlődés során.“ Kiváló munkájában a szocialista forradalom elméletét a gazdaságfejlődés elemzésével is alátámasztotta. Ennek során azokra a következtetésekre támaszkodott, amelyeket először Az Európai Egyesült Államok jelszaváról címmel 1915 augusztusában írt cikkében fogalmazott meg. Bebizonyította, hogy a kapitalista országoknak az imperializmus időszakában való egyenetlen gazdasági és politikai fejlődése oda vezet, hogy a különböző országokban a forradalmak nem egy- időben zajlanak le, és hogy a szocializmus győzelme lehetséges egyetlen kapitalista államban is. A világszocializmus fejlődése és megszilárdulása, a gyarmati rendszer összeomlása, a munkás- és a nemzeti felszabadító mozgalom fellendülése, a Földünk népei által a szabadságért, békéért, demokráciáért és a szociális fejlődésért folytatott harcnak a fokozódása, az antiimperialista mozgalom erejének a növekedése az osztályellentétek éleződése - amelyek aláássák az imperializmus alapjait- visszafordíthatatlanul a kizsákmányoláson alapuló társadalmi rendszer gyengüléséhez és eltűnéséhez vezet. Leninnek az imperializmust jellemző műve az elmélyült tanulmánynak és az új problémák vizsgálatának a ragyogó példája, s alkalmas arra, hogy mozgósítsa a tömegeket a régi világ elleni támadásra, s felfegyverzi őket a világ forradalmi átalakításának a programjával. Dr. Tóth András
