Új Szó, 1986. július (39. évfolyam, 152-178. szám)

1986-07-16 / 165. szám, szerda

ÚJ szú 5 % * 1986. VII. 16. A tehenészet szükségleteivel összhangban Tömegtakarmányok termesztése egy efsz-ben A prágai Julius Fučík Művelő­dési és Pihenő- parkban ren­dezték meg a Zenit ’86 or­szágos kiállí­tást, külföldi ki­állítók részvéte­lével. A képen a berouni fiata­lok műszaki klubjának tagjai által tervezett berendezés, PMD 85-ös mik­roszámítógépre kapcsolt tanító robot látható. (Stanislav Peška felvétele - ČTK) A nőszövetség aktivizálja tagjait A CSKP XVII. kongresszusán és Szlovákia kommunistáinak tanács­kozásán is szó esett a nöszövetség társadalmi szerepéről. Nem véletlenül foglalták a kongresszus határozatába, hogy a szövetség tevékenységének fontos részét képezi a nók mozgósítása pártunk és népgazdaságunk feladatainak teljesítésére. A környezet javításában, a szabadidő ésszerű kihasználásában, a családok stabilizálásában is számítanak a szövetséggel. Hogy hogyan akarja ezeket a célokat a Szlovákiai Nöszövetség a gyakorlatban megvalósítani, arra a közel­múltban megtartott központi bizottsági ülésen adtak választ. A 4700 hektáron gazdálkodó felsöszeli (Horné Saliby) Cseh­szlovák-Szovjet Barátság Efsz- tehenészete jó eredményeket ér el. A 3700 darabos szarvasmarha­állományban 1420 a tehén és a közel 11 literes napi fejési átlaggal a tehenészet dolgozói a járás legjobb eredményeinek egyikét mondhatják magukénak. Elismerésre méltó, hogy a szövet­kezet az év elejétől tejeladási tervét közel 106 százalékra telje­síti. A sikerek a tervszerű takar­mánygazdálkodás törvényszerű eredményei. A jó termelékenység egyéb feltételeinek bebiztosítása mellett a tömegtakarmányok ter­mesztésére is nagy súlyt helyez­nek. A szövetkezet felelős vezetői egy pillanatra sem feledik, hogy a gabonaprogram megvalósításá­nak szerves része a tömegtakar­mányok termesztésének fejleszté­se. Gondos előrelátással alakítják ki a szántóföldi takarmánynövé­nyek optimális termesztési szer­kezetét, alkalmazzák a belterjes­séget fokozó legújabb termeszté­si, betakarítási és tárolási techno­lógiákat, és az állatok ellátásában a nem hagyományos takarmány- növényeket is hasznosítják. Röviden így summázható Sza­bó Dániel mérnökkel, a szövetke­zet elnökével, és Takács Vilmos mérnökkel, a szövetkezet agrónó- musával a tömegtakarmányok ter­mesztéséről folytatott beszélgetés tanulsága. Néhány gondolatra, helyi sajátosságra és újszerűség­re külön is érdemes odafigyelni.- Megkezdtük a lucerna máso­dik kaszálását s úgy igyekszünk, hogy legalább az első kaszálás­hoz hasonló eredményeket érjünk el. Az időjárás adta lehetőségeket kihasználva az elsó kaszálásból teljes egészében szénát készítet­tünk. A lekaszált és félszárazon begyűjtött lucernát cseppfolyós ammóniával tartósítottuk, és hideg levegővel utánszárítottuk. Igy ki­sebb a veszteség és jobb a széna minősége. A levélpergés úgyszól­Ragyogóan süt a nap, enyhe szellő fodrozza a fák, bokrok leveleit Pelsőcöt (Plešivec) el­hagyva egyre emelkedő, szerpen- tines út vezet uticélunk, Domica felé. Óvatosan kell vezetni, kerül­getni a mezőgazdasági munkagé­peket, a turistákat szállító autóbu­szokat. Korán reggel van, de a barlang előtt már néhány külföldi és hazai autóbusz várakozik. A ki­oszkoknál emléktárgyakat, képes­lapokat, frissítőket vásárolnak. Az étterem is kinyitott, tányérok, po­harak koccanása hallatszik. A bar­lang bejárati csarnoka üres, mint­ha egy lélek sem volna erre, pedig lent a mélyben több csoport is gyönyörködik a párját ritkító cseppkövekben, a természet al­kotta színpompás alakzatokban, folyosókban, termekben. A domicai cseppkőbarlang új bejáratát ebben az évben adták át a nagyközönségnek. Több mint tizenkét millió korona beruházás­sal épült. A Szilicei-fennsík alatt elterülő hét kilométer hosszú bar­lang csak egy része a nagykiterje­désű barlangrendszernek, mely­nek nagyobbik része a Magyar Népköztársaság területén fekszik, magába foglalva az aggteleki és a jósvafői cseppkőbarlangot is. A domicai barlanggal, környéké­vel, az idegenforgalommal Segyo András idegenvezető ismertet meg bennünket. András bácsit a környéken mindenki ismeri. Mozgása fiatalos, pedig már betöl­tötte a hetvenhatodik életévét, s 1932-től, a barlang megnyitásá­nak évétől kalauzolja nagy szakér­telemmel az ide látogató kiváncsi­akat. Hogyan lett valaki idegenvezető ötvennégy évvel ezelőtt?- Véletlenül - mondja moso­lyogva Segyo András. - Azaggre/e- ki barlangot már 1825-ben feltárta Vass Imre, s a gyönyörű cseppkö­veken kívül nagyon értékes régé­szeti leleteket is talált. Aggtelek feltárása után száz évvel, ván teljesen kizárt. A lekaszált lucernát rövidebb ideig kell szárí­tani, tehát kisebb a veszély, hogy esó károsítja. A félszárazon törté­nő összegyűjtés előnye még az is, hogy az előbb szabaddá váló területet korábban lehet újraöntöz­ni, s így a negyedik kaszálás biztosítottabb. Az elnök folytatta ugyancsak a szénával.- Szövetkezetünkben a tömeg­takarmányok termesztésében a szénaprogram kiemelt szerepet kapott. Úgy is mondhatnám, hogy teljes egészében tető alá hoztuk, mivel elkészült a hetven vagonos tároló és egy további, azonos kapacitású fedett tárolót is épí­tünk. Az előrelátást bizonyítja az is, hogy a szénatároló betonpadlóza­tát nem az eredeti tervek szerint készítették el. Ez ugyanis földbe süllyesztett levegőcsatornákkal számolt, és a csatornák rácsos fedele a rakománnyal megrakott járművet nem bírja el. Ebben a formában a széna barakása teljes egészében a villás függőda­rura épül, s ennek teljesítménye lassítja a munkát. Ezért Felsősze- lin a süllyesztett levegőcsatornák helyett az alapból kiemelkedő összeszerelhető rácsos alaguta- kat alkalmaznak. Ezeket fokozato­san, a tároló előző részének feltöltése után szerelik össze. így a járművek bemehetnek a pajta alá és rakományukat a végleges hely közvetlen közelében fordít­hatják le. E megoldásnak az is előnye, hogy a tároló szabad részét átmenetileg gabona raktá­rozására használhatják. Az aránylag nagy állatsűrűség ellenére a felsőszeli szövetkezet­ben a tömegtakarmányok a szán­tónak 22,7 százalékát foglalják el, mégsem kell időszakonként szú- kebbre fogni az adagokat. Ennek ismertebb és másutt is alkalmazott feltételei közül kiemelhetjük a szántóföldi takarmánynövények optimális, a szarvasmarha ágazat igényeivel összhangban álló szer­1925-26-ban fedezte fel a domi­cai barlangot Ján Majko, amatőr barlangász, aki itt az államhatáron dolgozott, mint pénzügyőr. 1932- ben nyitották meg a nagyközön­ség előtt is a cseppkóbarlangot. Abban az időben mint postai kézbesítő dolgoztam s gyalog hordtam a postát Pelsócről Domi- cára és Kecsóre (Kečovo). Részt vettem én is a kutatásokban, ismertem a járatokat, segítettem a feltárásban s igy nem kellett sok rábeszélés, hogy itt maradjak, segítsek a fejlesztésben s kalau­zoljam a látogatókat. Ismer minden járatot, minden cseppkövet, lelkesen és szakérte­lemmel mutatja be a barlangot. Minden jelentősebb cseppkőnek, teremnek meg van a neve. Sze- metkápráztató a Római fürdő, ahol egymás fölött több vízesés is zuhog a mélybe. Tiszteletet pa­rancsol a gótikus Dóm-terem, az Angyal szárnya és a Kőanya a természet csodálatos alkotása. A mélyben folyó Styx patak kis tavat képezve csónakázásra is lehetőséget ad. Évente 80-100 ezer ember látogatja a barlangot és környékét. Sok köztük a külföldi. Most a turis­taidényben 400-500 turistára szá­mítanak naponta. A látogatottság­gal mégsem teljesen elégedett Hedviga Luxová, a vezető helyet­tese.- Az elmúlt évben - mondja - az építkezés miatt zárva volt a barlang. A víz is betört, az iszaptól még nem tudtuk az egész barla ngrendszert megtisztítani, így jelenleg a turisták két kilomé­ternyi szakaszt közelíthetnek meg. Ennek következtében csökkent a látogatottság, de mindent elkö­vetünk, hogy a legrövidebb időn belül teljes szépségében nyitva álljon az érdeklődők elótt ez a cso­dálatos szépségű barlang. Igyek­szünk, hogy a vendégeket a legtö­kéletesebben informáljuk, kielé­gítsük tudásvágyukat. A szezon­kezetét. A lucerna és a silókukori­ca rpellett nagy hozamú belterjes fűféléket, vörösherét és takar­mányrépát is termesztenek. A lu­cernát három év után kiszántják és új területtel pótolják. A tavaszi, zabbal vagy lóbabbal való aláve­tést alkalmazzák. Az előbbi nö­vényből szilázst készítenek, az utóbbit zölden etetik fel. Sajátos módon hasznosítják az őrlemény formájában tartósított szemes ku­korica szárát. Amíg zöld a szár, gyorsított ütemben lesilózzák.- így évente mintegy ötven va­gon jó minőségű szilázst nyerünk. Ha lennének megfelelő és főleg nagyobb teljesítményű gépeink, akkor e betakarítási móddal még több takarmányt tudnánk tartósíta­ni. A zöld szárat a rendelkezésre álló gépi eszközökkel a számba jöhető mintegy négyszáz hektár­nak alig feléről győzzük betakaríta­ni. Két nap után ugyanis már annyira megszárad a szár, hogy csak répaszelettel vagy karajjal silózható - mondta Takács Vilmos. Szabó Dániel az egyik, valóban újszerű eljárás előnyeit részle­tezte.- Az idén először őszi árpából teljes növényi zúzalékot is készí­tettünk. Ez egyben azt is jelenti, hogy húsz hektárral megnöveltük a szántóföldi takarmánynövények területét. A teljes növényi zúzalék­ként betakarított árpa után az idén ugyanis még egy növényt, silóku­koricát tudunk termeszteni. Az új igényes technológia alkalmazásá­val a korábbiaknál jobban előtérbe kerül a takarmánynövények és a tartósított takarmány minőségi kérdése. Ahogy az állattenyész­tésben dolgozók munkadíjának egy részét és a prémiumokat az elért eredményektől tesszük füg­gővé, éppúgy a takarmányt ter­mesztők munkadíjának egy része és prémiuma is összhangban lesz a megtermesztett takarmány mennyiségével és minőségével. A jó minőségű takarmány és a jó állattartó munka tehát egyaránt fontos, nyereséget csak e kettő együttadhat. EGRI FERENC ban főiskolásokat is alkalmazunk idegenvezetőként, olyanokat, akiknek tanulmányaik kapcsolat­ban vannak a kőzettannal, arche­ológiával, botanikával. Jelenleg két kislány segít ki minket, akik már jól ismerik a barlangot, s több nyelvet is tudnak. Szükség esetén még a karbantartónk is fölcsap idegenvezetőnek, hiszen jól ismeri a barlangot, közel tíz éve itt dolgozik. A bejárat környéke és vidéke is csodálni való. Hogy tovább ma­radjon itt a turista, ahhoz kevés a barlang meglátogatása. Szerve­zett turistautakra, szálláslehető­ségre és jó ellátásra van szükség. Erről beszélgettünk Peter Šveccel a vendéglátóipari vállalat itteni vezetőjével.-A barlang környékének ren­dezésével - mondja mi is igyekszünk lépést tartani, minél tökéletesebben kielégíteni az igé­nyeket. A főépületben kilencven- két vendéget tudunk elszállásolni. A faházak is kielégítik az igénye­ket. Ebben az évben átadtunk három bungalót, melyekben két- és háromágyas szobák vannak, zuhanyozókkal és egyéb szociális helyiségekkel. Az étkezési lehető­ségek is biztosítottak. A gyorsbü­féken kívül éttermünkben ötféle főételből válogathat a vendég. Nekünk is az a célunk, ami a barlang dolgozóinak, hogy minél többen látogassanak hozzánk, gyönyörködjenek a vidékben és a barlang látnivalóiban s jól érez­zék magukat, hogy máskor is visszatérjenek ide. Az idegenforgalom nagyon összetett dolog. Nemcsak pénzre, hanem szakértelemre, ötletesség­re, udvariasságra is szükség van hozzá. Domica és környéke meg­érdemli, hogy minél többen ismer­kedjenek meg szépségével, a temrészet csodálatos alkotásai­val s a járás vendégszerető népé­vel. FECSÓ PÁL A munka- és a lakóhelyen egyaránt A nók részvétele nélkül ma már elképzelhetetlen a fejlődésünk. A nagyfokú foglalkoztatottság te­hát teljes mértékben indokolja, hogy a lányok, asszonyok a férfi­akhoz hasonlóan kapcsolódjanak be a legigényesebb feladatok tel­jesítésébe is. Bár a szövetség ma már a lakóhely szerint tömöríti tagjait, mégis érezteti hatását a munkahelyeken is. A műszaki­alkotó képesség, a sokrétű kezde­ményezés megmutatkozik abban is, hogy az újítók sorában egyre gyakrabban találhatjuk őket. Bár az elismerést sok esetben nehe­zebben vívják ki mint férfi kollégá­ik, mégsem adják fel a harcot. Az elkövetkező időszakban a szak- szervezetek a földművesek szö­vetségével és a Csehszlovák Tu- dományos-Műszaki Társaság Szlovákiai Tanácsával még szoro­sabbra fűzik az együttműködést, hogy a jó ötletek és javaslatok ne maradjanak papíron, hanem mind­annyian hasznukat lássuk. A Nemzeti Front választási programjai valóra váltását saját ügyüknek tekintik a nók. A legtöbb alapszervezetben nem okoz gon­dot a társadalmi munka megszer­vezése. A korábbi hasznos moz­galmak hagyományaira alapozva A társadalomnak, a családnak, önmagunknak mozgalom további tevékenységre serkenti nemcsak a nőket, hanem a nagyobb közös­ségek többi tagjait is. Ott, ahol a nemzeti bizottságok megértet­ték, hogy amit a nők akarnak, mindannyiunk ügyét szolgálja, az eredmények sem maradnak el. Szólhatnánk a mezőgazdasági üzemeknek nyújtott segítségről is: rendszeresen részt vesznek a be­takarításban, de a földalap védel­mére is figyelmeztetik az illetéke­seket. Kedvező eredményeket ho­zott A jó minőség a célunk ver­seny, amely a tej minőségének javítására irányult. A jövőben még jobban odafigyelnek erre a terület­re, hisz az ésszerű táplálkozást szintén fontosnak tartják. A családért, a jövő nemzedékért A dolgozó, az értékeket teremtő nőnek viszont más szerepe is van a társadalmunkban. A család ösz- szetartó ereje és a következő nem­zedék alakításában pótolhatatlan a feladata. Valamennyien tudjuk, mit jelent a gyermekek, de a fel­nőttek szempontjából is a rende­zett, szilárd családi háttér. A válá­sok növekvő száma is indokolja a nagyobb figyelmet. A nemzeti bizottságokkal karöltve próbálnak segíteni a veszélyeztetett csalá­dokon, gyermekeken. S ez nem könnyű feladat. A szövetség már eddig is nagy súlyt fektetett a megelőzés különböző formáira: a családi iskolák keretében szak­emberek bevonásával próbálták alakítani, befolyásolni a résztve­vők véleményét, hozzáállását. A gyermekek nevelésével szo­rosan összefüggő kérdések to­vábbra is figyelmük homlokteré­ben maradnak. A gyermekintéz­mények hálózata ugyan már jónak mondható, de továbbra is gondot okoz, főképp a városi lakótelepe­ken a napközik, klubok hiánya. A példák azonban igazolják: ahol a kezdeményezést tettek követ­ték, a megoldás is megszületett. Mindezekkel szorosan összefügg a szabadidő hasznos kihasználá­sa is. A fiataloknak szükségük van a szórakozásra, a sportra, de a megfelelő feltételek megterem­tését, tőlünk, felnőttektől várják. Ezt is tudatosítja a nöszövetség. Amit javítani kell A társadalomért és a családért végzett munka még nem meríti ki a nők életét, s így a nőszövetség sokrétű tevékenységét sem. Lá­nyaink, asszonyaink műveltek és az igényeik is egyre nőnek. Vonat­kozik ez például a munkahelyi körülmények alakítására. Ha a ter­melés fokozását a jobb minőséget követelményként tartjuk számon, akkor azt sem hagyhatjuk figyel­men kívül, milyen feltételeket te­remtünk ehhez. Sorolhatnánk a példákat, akár a könnyű- vagy az élelmiszeriparból, akár a mező- gazdaságból, ahol többségben nők dolgoznak, hogy mennyire nehézkes a jobb körülmények megteremtése. A szakszervezet­tel közösen bizonyára sok helyen sikerül majd a közeljövőben meg­oldást találni. De nemcsak a munkahelyeken, hanem a második műszakban is több támogatást érdemelnek a nók. A szolgáltatások fejlesztése nem kerülhet le a napirendről, hisz van mit javítani ezen a téren. De azt is tudatosítják a szövetségben, hogy a gyakran bírált helyeken - a kereskedelemben, a szolgálta­tásokban, a nemzeti bizottságok egyes osztályain - többségben nők dolgoznak, így az ó munkájuk javítása is nagyon időszerű fel­adat. Sok esetben az is elég lenne, ha az ügyfelekhez való viszonyuk megváltozna. Új formákra, hatásosabb módszerekre van szükség, hogy javuljon a tevékenység a szövetség minden szintjén - hangzott el a központi bizottság ülésén. Igényes feladatokról, merész tervekről beszéltek a vitában a felszólalók is. Nem véletlenül. A CSKP XVII. kongresszusán kitúzött célok is hasonló szellemben fogalmazódtak meg. A Szlovákiai Nöszövetség eddig is minden igyekezetével támogatta pártunk politiká­ját, s az elkövetkező időszakban még fokozza aktivitását, hogy mozgósítsa tagjait, s rajtuk keresztül az összes nőt stratégiai céljaink megvalósítására DEÁK TERÉZ Látnivalók a föld alatt és föld felett Domica és környéke várja a látogatókat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents