Új Szó, 1986. június (39. évfolyam, 127-151. szám)
1986-06-16 / 139. szám, hétfő
ÚJ szú 3 1986. VI. 16. Közúti balesetek Kelet-Szlovákiában A fegyelmezetlenségnek nagy ára van f A dercsikai (Jurová, Dunaszerdahelyi- Dunajská Streda- járás) Barátság Efsz tagjai több mint 1200 hektár szántóföldet öntöznek mesterségesen. Ezt a munkát 6 brigád végzi. Eddig kétszer öntözték meg a búzát és egyszer a tavaszi gabonavetést. Napi 24 órán át öntözik a kukoricát és az éveló takarmányokat. A képen: Csáky Miklós (baloldalt) és Kovács László a PZ 67-T típusú öntözőberendezés karbantartása közben. (Drahotln Š ulla felvétele - ČSTK) A kevesebb olykor jobb, mint a több Mint általában az ország egész területén, Kelet-Szlovákiában is gondot okoz a közlekedés, a gépjárművek számának folyamatos növekedése, a közúti balesetek gyakori előfordulása. Ez, úgymond mindannyiunkat érintő kérdés, hiszen mindenki közlekedik ilyen, vagy amolyan módon vasúton, autóbuszon, gépkocsiban kerékpáron és gyalogosan. Tehát valamennyien részesei vagyunk a közúti forgalomnak s ha elindulunk valahová, szeretnénk célba is érni, méghozzá egészségesen. Ennek feltétele, hogy tudomásul vegyük: az utakon nem vagyunk egyedül, mások is közlekednek, és ennek megfelelően a mindenkire egyformán érvényes közlekedési szabályokat mindenkor és minden helyzetben meg kell tartani. Hogy hogyan teszünk eleget a biztonságos közlekedés követelményeinek a Kelet-szlovákiai kerületben, azt néhány idei adattal szeretném érzékeltetni. Okulásként és éppen most, amikor megkezdődött a közúti forgalmat is befolyásoló nyári turistaidény. Az év elejétől több mint kétezer közúti balesetet tartunk nyilván kerületünkben, ezeknél több mint harmincán életüket vesztették, csaknem ötszázharmincan súlyosam megsebesültek. Ez azt jelenti, hogy nálunk naponta átlagosan 17 közlekedési baleset történt, 18 ember megsebesült, és minden negyedik nap volt egy halálos baleset. Mi tagadás, nem valami kedvező a mérleg, összehasonlításaink alapján azt kell mondanom, hogy a közúti forgalom résztvevői az idén fegyelmezetlenebbek voltak, legalábbis az első négy hónap alatt, mint tavaly. A gyorshajtás még mindig nagyon kedvezőtlenül hat a közlekedési balesetek alakulására. A motoros járművek négy hónap alatt 712 balesetet idéztek elő, melyeknél tizenöt ember halt meg. Ez bennünket, a közlekedésrendészet dolgozóit az eddiginél még szigorúbb ellenőrző munkára sarkall a gépjármüvek gyorsaságának mérésénél. Általában mindenütt, de főleg a gyakori balesetek előfordulási helyein fokozzuk a közlekedési fegyelem megszilárdítására irányuló tevékenységünket. Közlekedő embertársaink védelme érdekében tesszük ezt. A balesetek okait vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy a gyorshajtást az előnyszabály meg nem adása, a helytelen előzés követi. Sajnos, az ittasság is előkelő helyen szerepel a szabálysértések listáján. Az ittas járművezetők által elkövetett közúti szabálysértések aránya Kelet-Szlovákiában az idén 7 százalékot tesz ki, míg szlovákiai viszonylatban 6,1 százalékot és a Cseh Szocialista Köztársaságban csupán 4,3 százalékot. Sajnálatos módon még mindig fegyelmezetlenek a gyalogosok. Az idén az elsó negyedévben 128 közúti balesetet a gyalogosok idéztek elő és a 6,11 százalékos aránnyal országos viszonylatban kerületünk a harmadik helyen, az SZSZK-ban pedig első helyen szerepel. Kerületünk járásai közül a legkedvezőtlenebb a helyzet a Bar- dejovi, Michalovcei, Spišská Nová Ves-i, Rozsnyói (Rožňava), Tóke- terebesi (Trebišov) járásokban. A Bardejovi járásban például minden tizenkettedik balesetnél meghalt valaki. Beléptünk a nyári turistaidénybe, amikor az országutakon is nagyobb a nyüzsgés, a szokottnál több jármű és gyalogos közlekedik, tehát fokozott óvatosságra van szükség. Nincs szándékomban bárkit is kioktatni, de néhány alapvető dologra, a biztonságos közúti közlekedés nélkülözhetetlen követelményére ezúton is felhívnám a figyelmet. Csak műszakilag jó állapotban levő járművel és a megengedett sebességgel közlekedjünk, örüljünk a nyári szabadságnak, de alkoholt ne fogyasszunk, ha gépjárművet kell vezetnünk. Vezetés közben az utat figyeljük, lehetőleg ne dohányozzunk. Ha fáradtnak érezzük magunkat, idejében álljunk meg, pihenjünk s aztán folytassuk az utat. Fokozott figyelemmel vezessünk a településeken, falvakon keresztül vezető utakon, ahol sok a kerékpáros, gyalogosan, legtöbbször szabálytalanul közlekedő felnőtt és önfeledten hancúrozó gyerek. Tapasztalatainkból kiindulva a közlekedésrendészeti felügyelőségek dolgozói is nagy körültekintéssel készültünk a nyári turistaidényre. Átgondolt tervek alapján, a rendelkezésünkre álló anyagi és műszaki eszközök segítségével igen sok, hasznosnak mutatkozó, megelőző jellegű rendezvényt szerveztünk a felnőttek és gyerekek részére. Az iskolákban, pionírtáborokban, nyugdíjasok otthonaiban, a több gépjárművezetőt foglalkoztató üzemekben, autósiskolákban. Találkozásokat szerveztünk a példás gépjárművezetők és külön azok részére, akiktől szabálysértések miatt megvontuk a hajtási engedélyeket. Különösen örülünk annak, hogy sikerül szoros baráti kapcsolatot teremtenünk legfiatalabb állampolgárainkkal, a közúti forgalom jelenlegi és jövőbeni részeseivel, a gyerekekkel. Igyekszünk őket felkészíteni a biztonságos közlekedésre. Elég sokan már aktívan is segítenek nekünk a közlekedési rend fenntartásában. Reméljük, velük kevesebb problémájuk lesz a közlekedésrendészet dolgozóinak. Amint említettem, az eddigieknél szigorúbb eszközöket kell alkalmaznunk a mi kerületünkben is, bár nem célunk a mindenároni bírságolás. PETER KERUĽ százados, a Kelet-szlovákiai Kerületi Közlekedésrendészeti Felügyelőség parancsnokhelyettese A brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás terén szerzett eddigi tapasztalatok igazolták, hogy szükség van rá; de csak ott lehet alkalmazni, ahol a párt- és üzemvezetőség jó feltételeket biztosított hozzá. Az említett rendszert a Nyitrai (Nitra) járásban is alkalmazzák. Növeli a dolgozókollektíváknak a vállalatok irányításában játszott szerepét, és általa érdekükké válik a termelési feladatok minél jobb teljesítése. Az önelszámolást alkalmazó brigádok fóleg azzal tűnnek ki, hogy kezdeményezőtervet dolgoznak ki, nagy termelékenységet és kiváló minőséget érnek el, s gazdaságosan termelnek. Kihasználják az új technika nyújtotta lehetőségeket, korszerű munkaszervezési módszereket alkalmaznak, s racionálisan osztják be a munkaidőt. Céltudatosan kollektív szellemet alakítanak ki: szorosan együttműködnek, helyettesíteni tudják a hiányzókat, segítséget nyújtanak a fiataloknak s azoknak, akik elmaradnak feladataik teljesítésében, és nevelő hatással vannak rájuk. A járási pártbizottság a brigádrendszerú munkaszervezés alkalmazása és folyamatos továbbterjesztése kérdésének állandó figyelmet szentel. Megállapíthatjuk, hogy ezen a téren sikerrel járnak fáradozásaink. 1985 végére a jnb- nek az ipari üzemekben folyó pártmunkát irányító szakosztályához tartozó szervezeteken belül 114 olyan brigád alakult - tagjaik száma 3770 -, amely az említett munkaszervezési rendszerben dolgozik. 1986 végére előreláthatólag 183-ra nő számuk, tagjaiké pedig 5716-ra. Ha az egyes reszortokat vesszük, az építő- és építőanyag-ipari ágazaton belül a legmagasabb az arányszámuk. Nyolcvankét kollektíva - 2664 dolgozó - sorolható ide. A legjobb eredményeket a Nyitrai Magasépítő Vállalat érte el ezen a téren. Az önelszámolást alkalmazó brigádok eddigi eredményei azonban azt is mutatják, hogy nem mindenütt sikerül megvalósítani a határozatokat, és elérni a kitűzött célokat. A brigádrendszerű munkaszervezés bevezetése nem halad mindenütt egyenletesen. A helyzet némelyik vállalat esetében a vállalati vezetőknek és a párttisztségviselóknek a feladattal kapcsolatos mulasztásairól tanúskodik. Van néhány olyan vállalat is, ahol ezzel a kérdéssel még egyáltalán nem foglalkoztak. A kommunistáknak és az üzemvezetőségeknek most, amikor a XVII. pártkongresszus kitűzte az újabb feladatokat, kellene jobban kihasználniuk a dolgozók nagyobb aktivitását: így többek között szélesebb körben bevezetni a brigádrendszerú munkaszervezést. Aki nem érti meg ennek az alapvető feladatnak a fontosságát, az mindenképpen veszít. Semmiképpen sem akarjuk, hogy az említett rendszert alkalmazók számán mérje bárki is a munka minőségét. Tudatában vagyunk annak, hogy a kevesebb, de jobb, néha többet jelent. ŠTEFAN MORAVČÍK, a járási pártbizottság titkára Közúti ellenőrzés Bardejovban (Archívumi felvételek) Feledhetetlen emlékű három hét Emlékezés a Szlovák Tanácsköztársaságra, kikiáltásának 67. évfordulóján A Magyar Tanácsköztársaság, majd a Szlovák Tanácsköztársaság megalakulását - rövid fennállásuk ellenére is - a marxista-leninista történelemtudomány nemcsak a magyar vagy a szlovák nép, hanem a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom történetének is jelentőségteljes eseményeként értékeli. Megalapozottan, hiszen a történelemformáló nagy októberi szocialista forradalom győzelme után, az orosz bolsevikok ösztönző példáját követve a közeli európai területeken legelőször a magyarországi proletariátus valósította meg saját néphatalmi rendszerét s folytatott megvédéséért 133 napos, de annál heroikusabb és ragyogóbb emlékű élethalálharcot. Amikor a Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadserege 1919 május végén megindította ún. északi hadjáratát - amelynek eredeti célja a magyar tanácsállamra tört cseh és román intervenciós haderők egyesülésének megakadályozása, távlatilag pedig a szovjet-oroszországi Vörös Hadsereggel szándékolt hadászati kapcsolatteremtés volt hallatlan mértékben aktivizálódott Dél-Szlovákia, de különösen Kelet- Szlovákia már egyébként is forradalmi indulatokkal telt szlovák, ukrán és magyar proletariátusa. így vált lehetségessé és következett be Prešovban a Szlovák Tanácsköztársaság kikiáltása 1919. június 16-án, amely magáévá tette a Kommunista Internacionálé elveit, kinyilvánította szolidaritását Szovjet- Oroszországgal, a Magyar Tanácsköztársasággal és a forradalmi cseh proletariátussal. Június 20-án Kassán (Košicében) megválasztották a Szlovák Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzótanácsát, elnökéül pedig Antonín Janoušek cseh szocialista újságírót és politikust, aki ezt követően hatalmas népgyúlésen ismertette a kormányprogramot, kiemelve legfőbb céljait: „...le kell tiporni a nagytőkét, szét kell zúzni az egész kapitalista államrendet, és romjain a munkások, kisparasztok és katonák közreműködésével szocialista államot kell építeni, ez a mi programunk“. Az új, forradalmi kormány a magyarországi proletárdiktatúra példáját követve azonnal számos sürgős intézkedés megvalósításához kezdett. Rendeleteket adott ki a nagyipari üzemek, a nagybirtokok, a bankok és pénzintézetek, elosztási és közlekedési vállalatok köztulajdonba vételéről, intézkedett a termelési viszonyok szocialista átszervezéséről, ellenőrzése alá vonta a nyomdaipart, a könyvkiadást és a lapterjesztést, államosította az iskolákat, elrendelte az aggok és a rokkantak járadékainak folyósítását, s még sok más szociális és közellátási rendelet végrehajtásáról gondoskodott a városi és a községi tanácsok (direktóriumok) útján, amelyek a magyar Vörös Hadsereg bevonulása után a legtöbb kelet- és dél-szlovákiai helységben megalakultak s váltak az államigazgatás helyi sžérveivé. S hogy mindezen szocialista vívmányok megvédését a Forradalmi Kormányzótanács biztosítsa, egyidejűleg a Szlovák Tanácsköztársaság területén gondoskodott a szlovák Vörös Hadsereg felállításáról, valamint a csendőrség és a rendőrség feloszlatása után a proletár karhatalom, a Vörös Órség megszervezéséről. Hasonlóképpen a burzsoá bíróságokat is forradalmi törvényszékkel cserélte ki. A Szlovák Tanácsköztársaság intézkedései azonban az ismert okok folytán viszonylag csak kis részükben valósulhattak meg. Az antanthatalmak fokozódó nyomására a magyar Vörös Hadsereg 1919. július 7-én kénytelen volt visszavonulni a párizsi békekonferencián újólag kijelölt demarkációs vonalak mögé, s vele együtt - mindössze háromhetes működése után- a Szlovák Tanácsköztársaság Forradalmi Kormányzótanácsa is áttette székhelyét Prešovból Miskolcra. Legnemesebb történelmi, eszmei és politikai hagyományaink egyikére emlékezve ma - kellő történelmi távlatból megítélve- hangsúlyoznunk kell, hogy a Szlovák Tanácsköztársaság nem bukott el, hanem a kialakult hadi helyzet és a nemzetközi politikai viszonyok következtében kénytelen volt funkcionálását megszüntetni. Időálló eszmei, politikai és társadalmi öröksége azonban folytatódott a csehszlovák munkásosztály és dolgozó nép további politikai és szociális küzdelmeiben. Forradalmi hagyományai jelentős szerepet játszottak Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakításában, a párt vezette osztályharcokban, az antifasiszta ellenállási mozgalomban és fegyveres harcokban, sőt fel- szabadulásunk után a nemzeti-demokratikus forradalmunk, majd a dolgozó nép 1948-as februári győzelmében is. S ami ennél is több, szocialista társadalmunk mai építő törekvései mélyén is eszmei-politikai hatóerőként tarthatjuk számon. MIKUS SÁNDOR Mérik a járművek sebességét
