Új Szó, 1986. június (39. évfolyam, 127-151. szám)
1986-06-12 / 136. szám, csütörtök
ÚJ szú 5 % * 1986. VI. 12. KÖRNYEZETÜNK MEGÓVÁSÁNAK KONCEPCIÓJA (1) Elképzelések és szándékok az ezredfordulóig Miért ritka a sikerélmény? Nők a feltaláló- és újítómozgalomban Környezetszennyezés. Nagyjából a hetvenes évek elejétől elsősorban a fejlett ipari országokban kezdték komolyabban venni, hiszen sorra kemény próbáknak tette ki az ember és a természet tűrőképességét. S azóta döbbentek rá, hogy a változás, a fordulat elérése roppant nehéz és időigényes feladat. Az elmúlt negyedszázadban hazánkban is elmélyült az ellentmondás a termelőerők gyors fejlődése és a bioszféra, vagyis az élő világ ezzel lépést tartani immár képtelen önfenntar- tási folyamatainak lehetőségei között. Szennyeződött és szennyeződik a levegő, a víz, a föld s mindez nemcsak a természetet fenyegeti és károsítja, hanem az ember egészségét is. Mindezen túlmenően hátráltató tényezőjévé válik a törvényszerű és kívánatos gazdasági fejlődésnek is. Ez a magyarázata, hogy a kötődő problémákkal és megoldásuk módjával foglalkozott már a CSKP XIV., XV. és XVI. kongresszusa. S bár voltak részeredmények, cáfolhatatlan tény, hogy fordulatot nem sikerült elérnünk, nem tudtuk elejét venni a helyzet további romlásának. Ezért legutóbbi párt- kongresszusunk és az ott elfogadott alapvető dokumentumok nyomatékosabb hangsúllyal és konkrétabban elemezték a környezet- védelem valamennyi összetevőjét. Egyidejűleg a szakemberi vélemények alapján megállapították, hogy gyökeres, komolyan értékelhető és érzékelhető minőségi változások csak folyamatban képzel- hetőek el, mégpedig az ezredfordulóig. Stratégiai célunk Törvény hatalmazta fel az illetékes szövetségi és nemzeti irányító szerveket, hogy ezt a mind fontosabbá váló területet illetően a jövő esztendőig dolgozzák ki az egyséA Kolárovói Gördülőcsapágygyár dolgozói tíz éve gyártanak Babetta robogókat. Közvetlenül a képviselő-testületekbe történt választások előestéjén készítették el a félmilliomodikat. A kolárovói vállalat termékei iránt külföldön és belföldön egyaránt nagy az érdeklődés, hiszen már több éve kiváló minőségűek. A gyár dolgozói igyekeznek kielégíteni mind a külföldi, mind a belföldi megrendelők igényeit. t A hazai vásárlók számára az idén közel húszezer darabot gyártottak. Az év elejétől a világ 11 országába szállítottak robogókat, legtöbbet Magyarországra, mégpedig 2700 darabot, az Amerikai ges állami politika gyakorlásának országos koncepcióját. A szövetségi kormány egyidejűleg jóváhagyta ennek kerettervét. Címe: A környezet alakítása és védelme, a természeti erőforrások ésszerű kihasználása a 8. ötéves tervidőszakra és 2000-ig szóló állami koncepciójának alapelvei. Ennek értelmében a hosszú távú stratégiai cél a CSSZSZK ökológiai egyensúlyának megújítása. Elérésének meghatározó ' fontosságú feladatai az alábbiak: 1) Ebben az ötéves tervidőszakban meggátolni a környezeti viszonyok további romlását, illetve javítani azokat a leginkább sújtott térségekben, nevezetesen Prágában és Észak-Csehországban. 2) A következő tervidőszakban részleges javulást elérni országosan és legalább 30 százalékkal csökkenteni a levegő szennyezettségét. 3) Az ezredfordulóig lényeges környezeti javulást biztosítani az ország egész területén. 4) Az ezredforduló után a lehető legrövidebb időn belül megújítani a CSSZSZK ökológiai egyensúlyát és a dinamikus gazdaságfejlesztés feltételei között olyan helyzetet teremteni, amelyben szigorú ésszerűséggel hasznosíthatjuk a természeti erőforrásokat. A jelenlegi ötéves tervidőszakban tehát ábránd lenne valamiféle csodát várni. Törekvéseink lényege a levegő és a víz szennyezettsége immár tarthatatlan helyzetének enyhítésére, a föld és az erdő biológiai szerepe megtartására irányuló legsürgetőbb intézkedések megvalósítása. Igen fontos továbbá az, hogy az ágazatok, kerületek és köztársaságok az 1991-2000-es évekre kidolgozzák saját koncepciójukat, amely kiindulópontja lesz az országos koncepciónak. Egyesült Államokba több mint 700-at, Franciaországba, Kanadába közel 500-500-at. Ezenkívül közlekednek az idén gyártott Ba- betták a törökországi, svédországi, osztrák, nigériai utakon és még számos más államban. Május végéig 5099 darabot exportáltak. A motorkerékpárokon kívül némely szocialista országba radiátorokat exportálnak, amelyeket a nagymegyeri (Čalovo) üzemben gyártanak. Az elsó öt hónapban a kolárovói vállalat a szocialista országokba 2 882 000, a nem szocialista országokba 1 462 000 korona értékű terméket exportált frankóárban. (kolozsi) Fél évtized leforgása alatt már csak azért sem háríthatjuk el utunkból a szubjektív mulasztások és az objektív helyzetalakulás megannyi kedvezőtlen következményét, mivel erre sem erőnkből, sem anyagi lehetőségeinkből nem telik. Elég erre egyetlen példát megemlíteni. A pontokban vázolt tennivalók csak a központilag irányított akciók esetében az eddigi elemzések szerint az ezredfordulóig mintegy százmilliárd koronát követelnek. A pártkongresszus dokumentumaiból kitűnik, hogy a környezetvédelemre a jelenlegi ötéves tervidőszakban 17,5 milliárd koronát fordítunk (fordíthatunk). Figyelmet érdemlő körülmény, hogy ez több mint a kétszerese az előző tervidőszak környezetvédelmi beruházásainak. A mozgósító előzmények Mielőtt tüzetesebben ismertetnénk az országos környezetvédelmi koncepció alapelveiben körvonalazott intézkedéseket, vessünk egy pillantást arra, hogy mi teszi elodázhatatlanul sürgőssé a lépésváltást, szándékaink gyorsabb megvalósítását. Kezdjük talán azzal, hogy a szocialista építés elmúlt 38 esztendeje alatt Csehszlovákia ipari és építőipari termelése meg- tizenháromszorozódott. Jelenleg nem egészen egy hónap leforgása alatt hozzávetőleg annyit termel, mint az egész 1948-as esztendőben. Ennél fogva természetesen jelentősen növekedett a termé- szetszennyezó tüzelőanyag-, energia- és nyersanyagfelhasználás is. A mezőgazdaság fejlődése sem járt csupán eredményekkel. Belterjessége fokozásának, annak, hogy 1948-hoz képest szántóterülete 12,1 százalékkal csökkent, a népesség pedig több mint az egynegyedével gyarapodott, ára is volt. S ökológiai szempontból a helyzet rosszabbodásához hozzájárult a gyors lakásépítés, a villany- és a gázhálózat valamint a közlekedés fejlődése is, illetve annak környezetkárosító hatása, [gy azután általában fokozatosan rosszabbodtak a környezeti viszonyok. Nyugtalanító tényként könyvelhetjük el, hogy az ökológiai egyensúly megbomlott. A vízszennyezettség - mintegy hatvan százalékában ipari „mellékhatásként“ - az utóbbi években is legalább tíz százalékkal növekedett. Elsősorban ennek következtében nem egy helyen nehezen és költségesen megoldható probléma a lakosság ivóvízellátása is. A levegőt illetően eredményként szólhatunk arról, hogy az előbbi ötéves tervidőszakban sikerült megállítanunk szilárd anyagokkal, vagyis porral, pernyével való szennyezését, sót e tekintetben némi javulásról is számot adhatunk. Ugyanakkor azonban a magas kéntartalmú, silányabb barnaszén energetikai hasznosítása csakúgy, mint a dinamikusan teret hódító motorizmus tetézte gondjainkat. A termőtalaj megóvásáért vívott harcban a mérleg egyik oldalán elkönyvelhetjük azt, hogy csökkenését nagyjából sikerült elfogadható határok közé terelni. A másik oldalon viszont a humuszréteg csökkenése, a vízgazdálkodási viszonyok kedvezőtlen alakulása, a levegőszennyezés és a helytelen mezőgazdasági termelési technológiá alkalmazása miatt veszélyben forog a termőképessége, illetve annak fokozása. A természeti közeg egyik legjelentősebb alkotó elemét, er- deinket gyakorlatilag az ország egész területén fenyegeti a levegő szennyezettsége. S végül távolról sem megoldott a szüntelenül növekvő mennyiségű gazdasági és háztartási hulladék megfelelő elhelyezésének, illetve - s főleg - jelentős hányada másodlagos nyersanyagként történő felhasználásának kérdése is. Mindez az elmúlt két évtizedben egyebek között azzal a következménnyel járt, hogy a természetben eléggé megcsappant az élő szervezetek előfordulásának gazdagsága. (g- i.) A z alkotó dolgozók gazdasági szemlélete egyre inkább a feltaláló- és újítómozgalomba való bekapcsolódásukban tükröződik. Kérdés azonban, hogy milyen arányban képviseltetik magukat benne aktívan a nők? Hány feltaláló- és újítónő neve szerepel a munkájukkal, alkotó gondoskodásuk eredményeivel mindannyiunk életszínvonaiának emelésén fáradozó értékes emberek ma már nem rövid névjegyzékén? A nők közül kikerülő újítók és feltalálók mindennapi gondjainak megoldásában a Szlovák Szocialista Köztársaságban a Szlovák Szakszervezeti Tanács, a Csehszlovák Műszaki Tudományos Társaság Szlovákiai Tanácsa (főleg a tudományos-műszaki haladásba bekapcsolódó nőkkel foglalkozó bizottság) és a Szlovák Nőszövetség Központi Bizottsága nyújt segítő kezet. Elena Litvajová, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZNSZ KB elnöke szerint növekszik a feltaláló- és újítómozgalomban részt vevő nők száma. A munkaviszonyban levők 47,6 százalékát teszik ki az SZSZK népgazdaságában dolgozók össz- létszámának. Növekszik műveltségi és szakképzettségi színvonaluk, egyre kedvezőbbek az adottságbeli feltételek munkahelyi érvényesülésükhöz, és mégis... Az újítók és feltalálók összlétszámá- nak alig tíz százaléka nő! Mi hát az oka annak, hogy látszólag oly kevesen kapcsolódnak be a mozgalomba? íme néhány megkérdezett szakember véleménye. Merva Lóránt mérnök, a Szlovák Szakszervezeti Tanács titkára:- Az alkotói kezdeményezés nem parancsszóra bontakozik ki. Idegen tőle mindenfajta formalizmus. Épp ezért megfelelő feltételeket kell kialakítani számára, vagyis alkotói légkört, rugalmas munkaszervezést, jó emberi kapcsolatokat. S hogy e területen az irányítói tevékenységnek is minőségi változásokon kell átesnie, ahogy ezt a XVII. pártkongresszus többször is hangsúlyozta, azt elsősorban a gazdasági és szak- szervezeti szerveknek kell tudatosítaniuk. Ez a véleményem a problémáról nagy általánosságban. Ami pedig a különböző ágazatokon dolgozó nők alkotó kezdeményezőkészségét illeti, a helyzet évről évre javul. Majdnem mindig azonban a vezető dolgozók és a szakszervezeti tisztségviselők hozzáállásától függ. Emília Plencnerová, a myjavai Szlovák Szerelvénygyár újítója:- Véleményem szerint azért kevés az újítőnő, mert a nők ritkán kapnak lehetőséget az irányításra. Ha az irányítási feladatkör a kezükben lenne, könnyebben születnének az ötletek, az újítói javaslatok, mivel sokkal mélyebb betekintést nyernének a problémakör egészébe. A mi fejlesztési osztályunkon dolgozóknak is behatóan kell ismerniük az egész gyártási folyamatot, máskülönben képtelenek lennének újítani, hasznos, konkrét termékeket előállítani. Sok helyütt előfordul azonban, hogy a nők hosszú ideig nem kapnak önálló feladatot, csak utasításra cselekszenek. Ezzel szakmai tudásuk beszűkül, s képtelenek számottevő eredményeket felmutatni. Olyan vezető beosztású növel azonban még nem találkoztam, aki ne lett volna egyidejűleg újító is. összehasonlításként még hozzáteszem, hogy a férfiaknak e téren sokkal inkább adottak a lehetőségek. Anna Kotorová, a snínaí Vihorlat újítója:- A nők legnagyobb gondja az időhiány. De talán sokat segítene, ha többet járnának a termelőcsarnokokba, nézelődnének, szemlélődnének, megfigyelnék, hol mit kellene korszerűsíteni. Ezután már csak egy kis bátorság kell az első újítási javaslat benyújtásához. Igaz, az még csak kisebb össztársadalmi hasznot hozna, s kisebb jutalmat, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy ezekben a nőkben kialakuljon egyfajta versenyszellem, ami tovább ösztönözné őket, hogy folytassák a megkezdett utat. Mi kellene még? Alaposabb ismeretek az idevágó jogi előírások terén. Darina Michálikova mérnök, a bratislavai Palma szakágazati vállalat 04-es Kozmetika üzemének dolgozója, 1985-ben Bratislava legjobb újítója:- Egy céltudatos nőnek egyszerűen nem szabad, hogy kedvét szegjék a lekicsinylő szavak, a lebecsülj magatartás azért, mert ő „csak“ nő... Szerencsére én még nem kerültem olyan helyzetbe, hogy férfi munkatársaim fékezték volna újítói kedvemet. Épp ellenkezőleg. Tizenegy tagú kollektívánkban én vagyok az egyedüli nő, s megválasztottak a komplex racionalizációs brigád vezetőjének. Az emulziófózdével kapcsolatos problémákon dolgoztunk, és közös erővel sikerült jó eredményeket elérnünk.- Mi okozza önnek, mint újítónak és mint dolgozó nőnek jelenleg a legnagyobb gondot munkájában? - érdeklődtem tovább. Juliana Laudová mérnök, a bratislavai Geodézia Vállalat újítója:- Nagyon érdekel a számítás- technika. És mivel a munkatermelékenység és a nemzeti jövedelem növelése már nem a munkatempó fokozásától függ, érdekelnek a számítástechnika gyakorlatba való bevezetésének lehetőségei is. Úgy gondolom, a jövőben a számítástechnikáé a kulcsszerep. Mária Moravčíková, a partizánskej Augusztus 29 Üzemek újítója:- Gyarkan gondolok arra: mi, az üzem ma már nem épp legfiatalabb dolgozói, nyugalombavo- nulásunkig vajon tanúi leszünk-e annak, hogy a cipőgyártás folyamatában ma még kézzel végzett munkákat legalább csekély mértékben gépesítik. Ez óriási segítséget és megkönnyebbülést jelentene. Hiszen mi, akik már harminc éve itt dolgozunk, jól tudjuk, milyen kimerítő munka folyik itt. S érzik ezt a fiatal munkásnők is... Emília Plencnerová:- Azt, hogy egy nő eredményeket ér el az újítómozgalomban, nagymértékben befolyásolja önnön személyisége és a problémákhoz való viszonyulása is. Ezzel kapcsolatban sok szó esik a nők munkahelyen kívüli többszörös leterheléséről. Véleményem szerint azonban a nő anyai és családi feladatkörének teljesítése mellett is képes arra, hogy aktív résztvevője legyen az újítómozgalomnak. Ha felelősségteljes beosztást kap, biztos vagyok benne, hogy megtalálja a megfelelő utat a munkahelyi gondok enyhítéséhez is. Mert azok a nők, akik szíwel-lélekkel végzik munkájukat, meg tudják úgy szervezni a családi életet, hogy munkájuk végzésére is maradhasson kellő idő és energia. Juraj Sedlák professzor, a Csehszlovák Műszaki Tudományos Társaság Szlovákiai Tanácsának elnöke így summáz:- Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy milyen komoly problémákat oldanak meg újítási javaslataikban a nők. Ám ha javaslatuk a gyakorlatban nem ölt konkrét testet, elmarad a jól végzett munka érzéséből származó öröm, a sikerélmény. Hát fölöslegesen dolgoztunk? - kérdezik. Ezért előnyös a csapatmunka. Általában a nőké az ötlet, de az újítási javaslat gyakorlatba való átültetése inkább a férfiakhoz „illik“. A hazai tudományra és technikára olyan feladat vár, amilyen korábban még sohasem: gazdasági törekvéseink élére kell állnia, teljesítenie és alkalmaznia kell találmányait, ismereteit, még a legeldugottabb munkahelyen is. Az alkotó dolgozó nők, az újító- és feltalálómozgalomba bekapcsoló- dók számára is nagy lehetőség kínálkozik. GABRIELA VALEHRACHOVÁ A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás legnagyobb községe Nagymagyar (Zlaté Klasy). A most véget ért megbízatási időszakban a nemzeti bizottságok szocialista versenyében kétszer lett első járási és kétszer kerületi viszonylatban, s elnyerte A 7. ötéves tervidőszak példás községe címet. A községnek több mint 3750 lakosa van. Az elmúlt öt év folyamán vízvezetéket, korszerű szivattyúállomást és más vízügyi létesítményeket építettek csaknem 7 millió korona értékben. Ezenkívül 56 szövetkezeti lakást és több járulékos létesítményt adtak át. Az utóbbiak egyike az új nyugdíjasklub. A képen: Nogel Júlia, Szilinský István és Szép Elemér az új klubban. (Drahotín Sulla felvétele - ČSTK) Több mint félmillió Babetta
