Új Szó, 1986. június (39. évfolyam, 127-151. szám)
1986-06-07 / 132. szám, szombat
Egvj hét a nagyvilágban Május 31-töl június 6-ig Szombat: A szovjet kormány nyilatkozatot tett közzé Reagan elnök bejelentésével kapcsolatban, hogy az USA nem kivánja betartani a SALT-2 szerződést • A be Sintaro japán külügyminiszter befejezte tárgyalásait Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel, s aláírta vele a két ország kulturális kapcsolatairól szóló megállapodást • Befejeződött a mongol pártkongresszus Vasárnap: Lezárult az ENSZ-közgyülés rendkívüli ülésszaka Afrika gazdasági helyzetéről • Palesztin tisztek csoportja Ammanban leváltottnak nyilvánította Jasszer Arafatot Hétfő: Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminiszter megkezdte hivatalos ausztriai látogatását • Aridrej Gromiko szovjet államfő brit parlamenti küldöttséget fogadott Kedd: Magyar-ldnal külügyminiszteri tárgyalások voltak Budapesten Szerda: Szovjet-dél-jemeni kormányfői tárgyalások kezdődtek Moszkvában • Japánba érkezett látogatásra Salvador Laurel Fülöp-szigeteki miniszterelnök • Kiújultak a harcok Bejrutban Csütörtök: Bulgáriában kezdett tárgyalásokat Bohuslav Chňoupek • Nyugati képviselők felszólalásai hangzottak el a bécsi tárgyalásokon Péntek: Panamavárosban megkezdődött a külügyminiszteri konferencia, melynek célja a Contadora békeokmányának aláírása Érdek és akarat A csehszlovák külügyminiszter kedden, kétnapos ausztriai látogatása befejeztével elégedetten nyilatkozott annak eredményeiről. Leopold Gr atz külügyminiszterrel, Rudolf Kirchschläger államfővel és Fred Sinowatz kancellárral folytatott megbeszélései során megerősítést nyert: mindkét országnak érdeke a jószomszédi viszony kialakítása, a kölcsönösen előnyös együttműködés további fejlesztése, a rendszeres konzultációk a nemzetközi problémákról. Kétoldalú gazdasági kapcsolatainknak gazdag hagyományai vannak; a második világháború után, még 1945-ben Ausztria elsőként éppen Csehszlovákiával kötött kereskedelmi megállapodást. A kölcsönös árucsereforgalom értéke tavaly csak kevéssel maradt el a 6 milliárd devizakoronától, amivel a szomszédos ország a második helyen áll nyugati kereskedelmi partnereink sorában. Az osztrák cégek fafeldolgozó és vegyi üzemeink építésében és felszerelésében vesznek részt, emellett érdeklődést tanúsítanak idegenforgalmi létesítmények építése és kohászati beruházási egységek szállítása iránt is. A kihasználatlan lehetőségek területe azonban a közös társulások és vállalatok létrehozása, ami hatékonyabbá tehetné a gazdasági kapcsolatokat és előmozdítaná a sikeresebb fellépést a harmadik piacokon. így ez a témakör kiemelt helyen szerepelt a héten lezajlott megbeszéléseken. Együttműködésünket segíti elő, hogy - az eltérő társadalmi rendszer ellenére - a két ország lényegében azonos nézeteket vall a mai világ kulcsfontosságú problémáit illetően. Mindkét ország aktív szerepet játszik az összeurópai folyamatban, a leszerelést, a vitás nemzetközi kérdések tárgyalások útján történő megoldását szorgalmazza. Hazánk nagyra értékeli, hogy az ilyen irányú osztrák törekvések többek között abban is megnyilvánulnak, hogy Bécs több fontos nemzetközi találkozónak, tárgyalássorozatnak ad otthont; például idén novemberben itt nyílik meg az európai biztonsági konferencia. Egyezik a két fél véleménye a regionális konfliktusok igazságos és békés rendezésére vonatkozóan is. Igazolta a kétnapos eszmecsere, hogy a sokoldalú, aktív együttműködést eredményező jószomszédi viszony kialakítása közös érdek. Ám vannak Ausztriában olyan csoportok, melyeknek nyilvánvalóan nincs Ínyére ez az irányvonal. Nem lehet véletlen, hogy az időnként előforduló zavaró események mindig a magas szintű kétoldalú tárgyalások előtt szaporodnak meg. Jó lenne, ha ezt az osztrák fél is tudatosítaná, hiszen hiába az azonos érdekek, hogy realitássá váljanak, akaratra is szükség van. Afrika gondjai Még az elmúlt évben született határozat arról, hogy össze kell hívni az ENSZ Közgyűlésének rendkívüli ülésszakát, mivel a fekete kontinens gazdasági helyzete olyan súlyossá vált, hogy az afrikai országok egyedül képtelenek annak megjavítására. A vasárnap hajnalban New Yorkban befejeződött tanácskozás résztvevői - a vi-, lágszervezet összes tagországa képviseltette magát - megállapodtak abban, hogy együtt fognak működni Afrika gazdaságának fellendítése érdekében. Kidolgoztak egy egyezménytervezetet, amely magában foglalja azt az afrikai véleményt, hogy a kontinensnek új hitelekre van szüksége, összesen Vasárnap fejezte be négynapos tanácskozását Kölnben a Nemzetközi Orvosmozgalom a Nukleáris Háború Megelőzéséért (IPPNW). A kongresszuson több mint 50 ország képviseletében nemcsak orvosok vettek részt, hanem más tudósok, politikusok és újságírók Is. A felvételen Bemard Lown professzor (balra) és Jevgenyij Csazov akadémikus (jobbra), a szervezet amerikai és szovjet társelnöke David Lange új-zélandi kormányfő társaságában a tanácskozást megelőző sajtókonferencián. (Telefoto: ČSTK) 80 milliárd dollárra, ha az elkövetkező öt évben meg akarja valósítani a gazdaság fellendítésének programját. A dokumentum emellett elemzi Afrika hatalmas gazdasági gondjait, azok okait. Tény, hogy a többi kontinens fejlődő országai sem dicsekedhetnek rózsás gazdasági helyzettel, de Afrikában ezek a gondok mintegy hatványozódva jelennek meg, s gyakorlatilag alig akad prosperáló ország. Az egész földrészt szárazság sújtja, számos térségben állandósult az éhínség. Megmutatkoznak a gyarmati időkből örökölt problémák is: az afrikai országok többsége nyersanyagtermelő, nem rendelkezik feldolgozó iparral, márpedig a nyersanyagok ára a világpiacon évek óta rohamosan csökken, miközben a késztermékek árai állandóan emelkednek. Emellett rendkívül magas a népszaporulat, vagyis egyre több embert kell etetni, ellátni legalább a legalapvetőbb fogyasztási cikkekkel. Jellemző módon a rendkívüli ENSZ-ülésszakon a szocialista és a fejlődő országok képviselői konkrét javaslatokkal álltak elő: olyan mezőgazdasági és ipari programokat szorgalmaztak, melyek messzemenően figyelembe veszik az afrikai realitásokat, lehetőleg gyors eredménnyel járnak, de egyben megalapozzák a gazdaság további fellendítését is. Ezzel szemben a nyugati országok a magánvállalkozást szorgalmazták és a nemzeti szektor felszámolását, vagyis még inkább szabad kezet akarnának Afrikában. Harcok Bejrútban A palesztinok számára ismét pokollá változtak a nyugat-bejrúti menekülttáborok. Szabra, Satila és Burdzs Barazsna neve már harmadik hete szerepel a hírügynökségek tudósításaiban, s napról napra véresebb eseményekkel összefüggésben. A sokadszor kiújult harcok tétje: ki lesz az úr Nyugat-Bejrútban? Pedig hovatovább alig lesz min uralkodni, alig marad ép ház a romok között. A libanoni muzulmán csoportok rivalizálása mellett az újra és újra fegyveres összecsapásokba torkolló feszültség oka, hogy a négy évvel ezelőtti izraeli ostrom, a palesztin harcosok kényszerű kivonulása óta a Bejrútban maradt palesztinok rendezték soraikat, ragaszkodnak autonómiájukhoz, nem hajlandóak magukat alávetni egyik bejrúti milíciának sem - legalább is nem tartósan. Talpraállá- suk bizonyítéka egyébként az is, hogy sorsközösségük ellenére a táborlakók között szintén jelentős a széthúzás, ugyanúgy, mint a PFSZ soraiban. Ez érthető, hiszen akik maradtak, azok is valamely irányvonal hívei, ugyanúgy, mint az evakuált, .több arab országba szétszórt harcosok. Bejrútban kicsiben, de súlyosabb következményekkel folyik ugyanaz a játszma, melynek legújabb mozzanata a 450 palesztin tiszt vasárnapi ammani találkozója. Elnevezték önmagukat az El- Fatah szervezet katonai főparancsnokságának és leváltottnak nyilvánították Jasszer Arafatot. Főparancsoknak Abu Zaimot kiáltották ki - állítólag ideiglenesen, amíg össze nem ül az El-Fatah kongresszusa. Az ügynek van egy kis szépséghibája: Abu Zaim azt állította, a tisztek az egész arab világból érkeztek. Az Arafat-féle áramlat •szerint kizárólag a jordániai Kara- meh táborból, amely az ammani kormány befolyása alatt áll. Ha valóban így van, akkor ez az újkeletű Arafat-Husszein ellentét új felvonása csak. Bejrútban közben a régi ellentétek szedik újabb áldozataikat. GÖRFÖL ZSUZSA KIS _ NY ELVŐR Jó szavak - rossz helyeken A szavak helytelen megválasztása nemcsak a fordításokban szüli a hibák egész sorát, hanem az eredeti fogalmazásokban is: cikkekben, élőbeszédben egyaránt. Nem a szövegbe, a mondatunkba illő szó kerül közlésünkbe, s ez a tény bizony ha nem okoz is mindig félreértést, de többé-kevésbé zavaró, különösen azok számára, akik jól ismerik a nyelvet, s a tollforgatóktól is joggal elvárják a szabatos fogalmazást. „Ez a fiatalok számlájára tett célzás volt“ - olvastam egy cikkben. Ismerjük a számla szónak az átvitt jelentését is; valakinek a számlájára: ez azt jelenti, hogy valakinek a rovására, terhére. Elkövethetünk valamit valakinek a számlájára, vagyis mi követjük el a terhelő tényt, de öt vonják érte felelősségre. írhatunk is valamit valakinek a számlájára, vagyis a terhére rovunk valamit, ót okoljuk, hibáztatjuk érte. Ezekben az összefüggésekben nyugodtan használhatjuk a számla szót átvitt jelentésben. De valakinek a számlájára célzást tenni - nem lehet. Célzást tehetünk valakire, akiről nem merjük vagy nem akarjuk teljes biztonsággal állítani, hogy elkövetett valamit, de valamire is tehetünk célzást, amire burkoltan fel akarjuk hívni a figyelmet. Például: „Az esettel kapcsolatban célzást tett a barátjára”; illetve: „Célzást tett a múltkori, be nem váltott ígéretére.“ A számla szót a rovás, teher szavakkal értelmeztük előbb, tehát ezek rokon értelmű szavak. Mindegy, hogy valakinek a számlájára, rovására vagy terhére követünk-e el valamit, de nem mindegy, hogy célzást mire teszünk. Tehetünk célzást valakinek a rovására, terhére is valamivel, például egy esettel kapcsolatban, ha azt akarjuk egy kissé burkoltan kifejezni, hogy azért az illető felelős, de a számlájára határozó a célzást tesz kifejezés mellett szokatlan elem. A szerző tehát esetleg ezt írhatta volna: „Ez a fiatalok rovására tett célzás volt.“ Egy jól szerkesztett hetilapból való a következő mondat: „Bocsánatot kérek a zavargásért, de nem tudtam előre bejelenteni a látogatásomat.“ Mint bizonyára észrevették, az a mondat hibája, hogy a zavargás szó került bele. A zavargás a zavarog igéből képzett főnév, s jelentése ez: lázongás, tömegnek a zavart keltő magatartása. Például: „A zavargások elcsöndesedtek“; vagy: „Fegyveres zavargások törtek ki a diktátor ellen.“ A hibáztatott mondatba a zavarás főnév illik: ennek ugyanis egyik jelentése ez: valakinek valamely állapotban, tevékenységben való háborítása, alkalmatlankodás. Gyakran halljuk ugyan a mentegetőzésnek, bocsánatkérésnek azt a változatát, főként az élőbeszédben, amelyben valaki a zavarog igét vagy a zavargás főnevet használja - például: „Nem szívesen zavargók“; „Nézze el a zavargásomat...“, de ezek pongyolán szerkesztett mondatok. Bocsánatot kérni a zavarásért kell, s ilyen esetben igeként is a zavar-1 használjuk: „Nem szívesen zavarok..." Többször találkoztam már ezzel a megállapítással is: „Tiszta számlappal indulnak.“ Nézzük csak meg, mit jelent a számlap összetett szó! Órán vagy más mérő műszeren az a rendszerint fémből készült lap, amelyen a számok vagy az ezeket helyettesítő jelek vannak, s amelyről a mérés eredménye számszerűleg is leolvasható. Ennek ismeretében nyugodtan kijelenthetjük, hogy a számlapot a tisztasággal is és az indulással is nehéz olyan kapcsolatba hozni, hogy abból valami értelmes dolog származnék. Vagyis ez a mondat: „Tiszta számlappal indulnak" - nem mond semmit az olvasónak, hallgatónak. De talán érthető, ha nem menthető is, hogyan keveredett a számlap a mondatba. Ha valaki rendbe teszi a dolgait, s az előzmények lezárásával olyan új helyzetet teremt, amelynek alapján valamit elölről kezdhet, arra mondhatjuk: „Tiszta lappal indul"; „Tiszta lapot nyit." Tehát a lap szó önmagában, előtag nélkül előfordulhat e szólásszerű mondatban. De az ilyen helyzetek jellemzésére olykor a számla szó is használatos: „Kiegyenlíti a számláját“; „Kiegyenlített számlával indul"; stb. Nyilván nérrtaly toliforgatók nem figyelik meg a különbséget a kétféle kifejezésmód között, s nemcsak összekeverik a két szólást (ugyanis már ezt is hallottam: „Tiszta számlával indulnak"), hanem a lap és a számla szavak hatására - természetesen csupán az alaki hasonlóság alapján - a számlap összetett szót szerkesztik mondatukba. így jön létre tehát a „Tiszta számlappal indulnak" zavaros mondat. Ha a szóban forgó helyzetet kell jellemeznünk, használjuk a „Tiszta lappal indulnak" vagy a „Kiegyenlített számlával indulnak" mondatokat; a számlap-nak nincs helye ezekben a mondatokban. JAKAB ISTVÁKi Egy-két tükörfordítás „A készletek nem takarják a szükségleteket" - állapította meg *egy gazdasági szakember. Magyarul a szükségletet, költségeket, kiadásokat fedezzük, nem pedig takarjuk. Az persze igaz, hogy a szlovák kryt' ige jelentése takar, borít, de vannak további jelentései is, mégpedig: fedez, esetleg: véd. Nem mindegy, mikor hogyan fordítjuk le! Újabban elég sokszor hallhatjuk az ilyesféle kifejezéseket: voltunk a szüléink sírján, elmentünk a rokonaink sírjára. Magyarul helyesen a szüléink sírjánál voltunk, elmentünk a rokonaink sírjához. Itt ugyanis az a szabály érvényes, hogy ha a cselekvés, történés valaminek a közelében vagy valami mellett zajlik le, akkor -nál, -nél ragos helyhatározót használunk, illetőleg, hogy ha a cselekvés, történés valaminek a felszínére vagy közelébe tart, -hoz, -hez, -höz ragos helyhatározóval mutatunk rá. Ugyanezért nem valakinek a sírj áról jövünk, hanem a sírj ától. A hibás raghasználatnak valószínűleg az az oka, hogy szlovákul a hrob főnévvel kapcsolatban a na - -ra, -re, illetőleg -on, -en, -ön jelentésű - elöljáró használatos: ideme na hrob rodičov, boli sme na hrobe príbuzných. MAYER JUDIT ÚJ SZÚ 4 1986. VI. 7.
