Új Szó, 1986. június (39. évfolyam, 127-151. szám)

1986-06-07 / 132. szám, szombat

Egvj hét a nagyvilágban Május 31-töl június 6-ig Szombat: A szovjet kormány nyilatkozatot tett közzé Reagan elnök bejelentésével kapcsolatban, hogy az USA nem kivánja betartani a SALT-2 szerződést • A be Sintaro japán külügyminiszter befejezte tárgyalá­sait Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter­rel, s aláírta vele a két ország kulturális kapcsolata­iról szóló megállapodást • Befejeződött a mongol pártkongresszus Vasárnap: Lezárult az ENSZ-közgyülés rendkívüli ülésszaka Afrika gazdasági helyzetéről • Palesztin tisztek csoportja Ammanban leváltottnak nyilvánította Jasszer Arafatot Hétfő: Bohuslav Chňoupek csehszlovák külügyminiszter megkezdte hivatalos ausztriai látogatását • Aridrej Gromiko szovjet államfő brit parlamenti küldöttsé­get fogadott Kedd: Magyar-ldnal külügyminiszteri tárgyalások voltak Budapesten Szerda: Szovjet-dél-jemeni kormányfői tárgyalások kez­dődtek Moszkvában • Japánba érkezett látogatás­ra Salvador Laurel Fülöp-szigeteki miniszterelnök • Kiújultak a harcok Bejrutban Csütörtök: Bulgáriában kezdett tárgyalásokat Bohuslav Chňoupek • Nyugati képviselők felszólalásai hangzottak el a bécsi tárgyalásokon Péntek: Panamavárosban megkezdődött a külügyminiszte­ri konferencia, melynek célja a Contadora békeok­mányának aláírása Érdek és akarat A csehszlovák külügyminiszter kedden, kétnapos ausztriai látoga­tása befejeztével elégedetten nyi­latkozott annak eredményeiről. Leopold Gr atz külügyminiszterrel, Rudolf Kirchschläger államfővel és Fred Sinowatz kancellárral folytatott megbeszélései során megerősítést nyert: mindkét or­szágnak érdeke a jószomszédi viszony kialakítása, a kölcsönösen előnyös együttműködés további fejlesztése, a rendszeres konzul­tációk a nemzetközi problémákról. Kétoldalú gazdasági kapcsola­tainknak gazdag hagyományai vannak; a második világháború után, még 1945-ben Ausztria el­sőként éppen Csehszlovákiával kötött kereskedelmi megállapo­dást. A kölcsönös árucsereforga­lom értéke tavaly csak kevéssel maradt el a 6 milliárd devizakoro­nától, amivel a szomszédos or­szág a második helyen áll nyugati kereskedelmi partnereink sorá­ban. Az osztrák cégek fafeldolgo­zó és vegyi üzemeink építésében és felszerelésében vesznek részt, emellett érdeklődést tanúsítanak idegenforgalmi létesítmények épí­tése és kohászati beruházási egy­ségek szállítása iránt is. A kihasználatlan lehetőségek területe azonban a közös társulá­sok és vállalatok létrehozása, ami hatékonyabbá tehetné a gazdasá­gi kapcsolatokat és előmozdítaná a sikeresebb fellépést a harmadik piacokon. így ez a témakör kiemelt helyen szerepelt a héten lezajlott megbeszéléseken. Együttműködésünket segíti elő, hogy - az eltérő társadalmi rend­szer ellenére - a két ország lényegében azonos nézeteket vall a mai világ kulcsfontosságú prob­lémáit illetően. Mindkét ország aktív szerepet játszik az összeuró­pai folyamatban, a leszerelést, a vitás nemzetközi kérdések tár­gyalások útján történő megoldását szorgalmazza. Hazánk nagyra ér­tékeli, hogy az ilyen irányú osztrák törekvések többek között abban is megnyilvánulnak, hogy Bécs több fontos nemzetközi találkozónak, tárgyalássorozatnak ad otthont; például idén novemberben itt nyí­lik meg az európai biztonsági konferencia. Egyezik a két fél véleménye a regionális konfliktu­sok igazságos és békés rendezé­sére vonatkozóan is. Igazolta a kétnapos eszmecse­re, hogy a sokoldalú, aktív együtt­működést eredményező jószom­szédi viszony kialakítása közös érdek. Ám vannak Ausztriában olyan csoportok, melyeknek nyil­vánvalóan nincs Ínyére ez az irányvonal. Nem lehet véletlen, hogy az időnként előforduló zava­ró események mindig a magas szintű kétoldalú tárgyalások előtt szaporodnak meg. Jó lenne, ha ezt az osztrák fél is tudatosítaná, hiszen hiába az azonos érdekek, hogy realitássá váljanak, akaratra is szükség van. Afrika gondjai Még az elmúlt évben született határozat arról, hogy össze kell hívni az ENSZ Közgyűlésének rendkívüli ülésszakát, mivel a fe­kete kontinens gazdasági helyzete olyan súlyossá vált, hogy az afrikai országok egyedül képtelenek an­nak megjavítására. A vasárnap hajnalban New Yorkban befejező­dött tanácskozás résztvevői - a vi-, lágszervezet összes tagországa képviseltette magát - megállapod­tak abban, hogy együtt fognak működni Afrika gazdaságának fel­lendítése érdekében. Kidolgoztak egy egyezménytervezetet, amely magában foglalja azt az afrikai véleményt, hogy a kontinensnek új hitelekre van szüksége, összesen Vasárnap fejezte be négynapos tanácskozását Kölnben a Nemzetközi Orvosmozgalom a Nukleáris Háború Megelőzéséért (IPPNW). A kongresszu­son több mint 50 ország képviseletében nemcsak orvosok vettek részt, hanem más tudósok, politikusok és újságírók Is. A felvételen Bemard Lown professzor (balra) és Jevgenyij Csazov akadémikus (jobbra), a szervezet amerikai és szovjet társelnöke David Lange új-zélandi kormányfő társaságá­ban a tanácskozást megelőző sajtókonferencián. (Telefoto: ČSTK) 80 milliárd dollárra, ha az elkövet­kező öt évben meg akarja valósí­tani a gazdaság fellendítésének programját. A dokumentum emel­lett elemzi Afrika hatalmas gazda­sági gondjait, azok okait. Tény, hogy a többi kontinens fejlődő országai sem dicsekedhet­nek rózsás gazdasági helyzettel, de Afrikában ezek a gondok mint­egy hatványozódva jelennek meg, s gyakorlatilag alig akad prosperá­ló ország. Az egész földrészt szárazság sújtja, számos térség­ben állandósult az éhínség. Meg­mutatkoznak a gyarmati időkből örökölt problémák is: az afrikai országok többsége nyersanyag­termelő, nem rendelkezik feldol­gozó iparral, márpedig a nyers­anyagok ára a világpiacon évek óta rohamosan csökken, miköz­ben a késztermékek árai állandó­an emelkednek. Emellett rendkívül magas a népszaporulat, vagyis egyre több embert kell etetni, ellátni legalább a legalapvetőbb fogyasztási cikkekkel. Jellemző módon a rendkívüli ENSZ-ülésszakon a szocialista és a fejlődő országok képviselői konkrét javaslatokkal álltak elő: olyan mezőgazdasági és ipari programokat szorgalmaztak, me­lyek messzemenően figyelembe veszik az afrikai realitásokat, lehe­tőleg gyors eredménnyel járnak, de egyben megalapozzák a gaz­daság további fellendítését is. Ezzel szemben a nyugati orszá­gok a magánvállalkozást szorgal­mazták és a nemzeti szektor felszámolását, vagyis még inkább szabad kezet akarnának Afri­kában. Harcok Bejrútban A palesztinok számára ismét pokollá változtak a nyugat-bejrúti menekülttáborok. Szabra, Satila és Burdzs Barazsna neve már harmadik hete szerepel a hírügy­nökségek tudósításaiban, s napról napra véresebb eseményekkel összefüggésben. A sokadszor kiú­jult harcok tétje: ki lesz az úr Nyugat-Bejrútban? Pedig hovato­vább alig lesz min uralkodni, alig marad ép ház a romok között. A libanoni muzulmán csoportok rivalizálása mellett az újra és újra fegyveres összecsapásokba tor­kolló feszültség oka, hogy a négy évvel ezelőtti izraeli ostrom, a pa­lesztin harcosok kényszerű kivo­nulása óta a Bejrútban maradt palesztinok rendezték soraikat, ra­gaszkodnak autonómiájukhoz, nem hajlandóak magukat alávetni egyik bejrúti milíciának sem - leg­alább is nem tartósan. Talpraállá- suk bizonyítéka egyébként az is, hogy sorsközösségük ellenére a táborlakók között szintén jelen­tős a széthúzás, ugyanúgy, mint a PFSZ soraiban. Ez érthető, hiszen akik maradtak, azok is valamely irányvonal hívei, ugyan­úgy, mint az evakuált, .több arab országba szétszórt harcosok. Bejrútban kicsiben, de súlyo­sabb következményekkel folyik ugyanaz a játszma, melynek leg­újabb mozzanata a 450 palesztin tiszt vasárnapi ammani találkozó­ja. Elnevezték önmagukat az El- Fatah szervezet katonai főpa­rancsnokságának és leváltottnak nyilvánították Jasszer Arafatot. Főparancsoknak Abu Zaimot kiál­tották ki - állítólag ideiglenesen, amíg össze nem ül az El-Fatah kongresszusa. Az ügynek van egy kis szép­séghibája: Abu Zaim azt állította, a tisztek az egész arab világból érkeztek. Az Arafat-féle áramlat •szerint kizárólag a jordániai Kara- meh táborból, amely az ammani kormány befolyása alatt áll. Ha valóban így van, akkor ez az újkeletű Arafat-Husszein ellentét új felvonása csak. Bejrútban közben a régi ellenté­tek szedik újabb áldozataikat. GÖRFÖL ZSUZSA KIS _ NY ELVŐR Jó szavak - rossz helyeken A szavak helytelen megválasztása nemcsak a fordításokban szüli a hibák egész sorát, hanem az eredeti fogalmazásokban is: cikkekben, élőbeszédben egyaránt. Nem a szövegbe, a monda­tunkba illő szó kerül közlésünkbe, s ez a tény bizony ha nem okoz is mindig félreértést, de többé-kevésbé zavaró, különösen azok számára, akik jól ismerik a nyelvet, s a tollforgatóktól is joggal elvárják a szabatos fogalmazást. „Ez a fiatalok számlájára tett célzás volt“ - olvastam egy cikkben. Ismerjük a számla szónak az átvitt jelentését is; valakinek a számlájára: ez azt jelenti, hogy valakinek a rovására, terhére. Elkövethetünk valamit valakinek a számlájára, vagyis mi követjük el a terhelő tényt, de öt vonják érte felelősségre. írhatunk is valamit valakinek a számlájára, vagyis a terhére rovunk valamit, ót okoljuk, hibáztatjuk érte. Ezekben az összefüggésekben nyugodtan használhatjuk a számla szót átvitt jelentésben. De valakinek a számlájára célzást tenni - nem lehet. Célzást tehetünk valakire, akiről nem merjük vagy nem akarjuk teljes biztonsággal állítani, hogy elkövetett valamit, de valamire is tehetünk célzást, amire burkoltan fel akarjuk hívni a figyelmet. Például: „Az esettel kapcsolatban célzást tett a barátjára”; illetve: „Célzást tett a múltkori, be nem váltott ígéretére.“ A számla szót a rovás, teher szavakkal értelmeztük előbb, tehát ezek rokon értelmű szavak. Mindegy, hogy valakinek a számlájára, rovására vagy terhére követünk-e el valamit, de nem mindegy, hogy célzást mire teszünk. Tehetünk célzást valakinek a rovására, terhére is valamivel, például egy esettel kapcsolatban, ha azt akarjuk egy kissé burkoltan kifejezni, hogy azért az illető felelős, de a számlájára határozó a célzást tesz kifejezés mellett szokatlan elem. A szerző tehát esetleg ezt írhatta volna: „Ez a fiatalok rovására tett célzás volt.“ Egy jól szerkesztett hetilapból való a következő mondat: „Bocsánatot kérek a zavargásért, de nem tudtam előre bejelenteni a látogatásomat.“ Mint bizonyára észrevették, az a mondat hibája, hogy a zavargás szó került bele. A zavargás a zavarog igéből képzett főnév, s jelentése ez: lázongás, tömegnek a zavart keltő magatartása. Például: „A zavargások elcsöndesedtek“; vagy: „Fegyveres zavargások törtek ki a diktá­tor ellen.“ A hibáztatott mondatba a zavarás főnév illik: ennek ugyanis egyik jelentése ez: valakinek valamely állapotban, tevékenységben való háborítása, alkalmatlankodás. Gyakran halljuk ugyan a mentegetőzésnek, bocsánatkérésnek azt a válto­zatát, főként az élőbeszédben, amelyben valaki a zavarog igét vagy a zavargás főnevet használja - például: „Nem szívesen zavargók“; „Nézze el a zavargásomat...“, de ezek pongyolán szerkesztett mondatok. Bocsánatot kérni a zavarásért kell, s ilyen esetben igeként is a zavar-1 használjuk: „Nem szívesen zavarok..." Többször találkoztam már ezzel a megállapítással is: „Tiszta számlappal indulnak.“ Nézzük csak meg, mit jelent a számlap összetett szó! Órán vagy más mérő műszeren az a rendszerint fémből készült lap, amelyen a számok vagy az ezeket helyettesítő jelek vannak, s amelyről a mérés eredménye számszerűleg is leolvasható. Ennek ismeretében nyugodtan kijelenthetjük, hogy a számlapot a tisztasággal is és az indulással is nehéz olyan kapcsolatba hozni, hogy abból valami értelmes dolog származ­nék. Vagyis ez a mondat: „Tiszta számlappal indulnak" - nem mond semmit az olvasónak, hallgatónak. De talán érthető, ha nem menthető is, hogyan keveredett a számlap a mondatba. Ha valaki rendbe teszi a dolgait, s az előzmények lezárásával olyan új helyzetet teremt, amelynek alapján valamit elölről kezdhet, arra mondhatjuk: „Tiszta lappal indul"; „Tiszta lapot nyit." Tehát a lap szó önmagában, előtag nélkül előfordulhat e szólásszerű mondatban. De az ilyen helyzetek jellemzésére olykor a számla szó is használatos: „Kiegyenlíti a számláját“; „Kiegyenlített számlával indul"; stb. Nyilván nérrtaly toliforgatók nem figyelik meg a különbséget a kétféle kifejezésmód között, s nemcsak összekeverik a két szólást (ugyanis már ezt is hallottam: „Tiszta számlával indulnak"), hanem a lap és a számla szavak hatására - természetesen csupán az alaki hasonlóság alapján - a számlap összetett szót szerkesztik mondatukba. így jön létre tehát a „Tiszta számlappal indulnak" zavaros mondat. Ha a szóban forgó helyzetet kell jellemeznünk, használjuk a „Tiszta lappal indulnak" vagy a „Kiegyenlített számlával indulnak" mondatokat; a számlap-nak nincs helye ezekben a mondatokban. JAKAB ISTVÁKi Egy-két tükörfordítás „A készletek nem takarják a szükségleteket" - állapította meg *egy gazdasági szakember. Magyarul a szükségletet, költségeket, kiadásokat fedezzük, nem pedig takarjuk. Az persze igaz, hogy a szlovák kryt' ige jelentése takar, borít, de vannak további jelentései is, mégpedig: fedez, esetleg: véd. Nem mindegy, mikor hogyan fordítjuk le! Újabban elég sokszor hallhatjuk az ilyesféle kifejezéseket: voltunk a szüléink sírján, elmentünk a rokonaink sírjára. Magyarul helyesen a szüléink sírjánál voltunk, elmentünk a rokonaink sírjához. Itt ugyanis az a szabály érvényes, hogy ha a cselekvés, történés valaminek a közelében vagy valami mellett zajlik le, akkor -nál, -nél ragos helyhatározót használunk, illetőleg, hogy ha a cselekvés, történés valaminek a felszínére vagy közelébe tart, -hoz, -hez, -höz ragos helyhatározóval mutatunk rá. Ugyanezért nem valakinek a sírj áról jövünk, hanem a sírj ától. A hibás raghasználatnak valószínűleg az az oka, hogy szlovákul a hrob főnévvel kapcsolatban a na - -ra, -re, illetőleg -on, -en, -ön jelentésű - elöljáró használatos: ideme na hrob rodičov, boli sme na hrobe príbuzných. MAYER JUDIT ÚJ SZÚ 4 1986. VI. 7.

Next

/
Thumbnails
Contents