Új Szó, 1986. június (39. évfolyam, 127-151. szám)

1986-06-04 / 129. szám, szerda

Nagy változások egy kis üzemben A kassai (Košice) Szlovák Mag­nezitműveknek jelenleg nyolc üze­me van. Ezek egyike a Rozsnyói (Rožňava) járás Kuntapolca (Ku- nová Teplica) településén székel. Bányagépekhez, szállító, kikészí­tő és más technológiai berendezé­sekhez gyártanak pótalkatrésze­ket. Az utóbbi években a kuntapol­cai gyár szemmel látható változá­sokon ment keresztül. Új termelési csarnokokkal, szociális épülettel gazdagodott, felújítás alatt van a régi öntöde. A termelési progra­mot korunk követelményeihez iga­zítják. Éppen erről beszélgettem Mezei Viktor üzemigazgatóval.- Azon túlmenően, hogy a test­vérüzemekben a gépi berendezé­sek karbantartását és nagy javítá­sát segítenek elvégezni, saját ter­melési programjukat is bővítették. Pontosan miről van szó?- Tavaly nyolcszázhúsz literes olajkonténereket gyártottunk a prágai Benzinolnak. Népgazda­ságunkat azzal segítjük a hiány­cikkek felszámolásában, hogy de­vizamegtakarítást elérve rászán­tuk magunkat a GUTBROT cég licenctermékének, a forgó kaszá­lógépnek a gyártására. Ezt a gé­pet, amely a TERA kistraktor tartozéka, korábban Magyaror­szágon állították elő. Konstruktő­reink már elkészítették egyik ré­szének az innoválását, így kaszá- lóegysége is megnagyobbodik. Ebben az ötéves tervidőszakban 11 ezret kellene legyártanunk.-A környezetszennyezés nap­jaink komoly gondjai közé tartozik. Értesülésünk szerint a környezeti körülmények javításába is bekap­csolódnak. Miként?- A Rozsnyói Járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági, erdó- és vízgazdálkodási főosztálya fel­adatul adta üzemünknek, hogy a következő óv végéig javítsuk létesítményeinkben a szennyvíz tisztítását. Ezért döntöttünk úgy, hogy üzemünk területén víztisztító állomást építünk. Mivel ország­szerte sehol sem találtunk kivitele­zőt terveink megvalósítására, an­nak lehetőségét kerestük, miként tudnánk ezt önerőből elvégezni. Már az idén elkezdjük az I.—III. típusú, tesztelt kis víztisztító gyár­tását. E berendezés nagy haté­konyságú. Ráadásul valamennyi higiéniai és vízgazdálkodási elő­írásnak eleget tesz és a termelési technológia jellegéhez igazítható. A bratislavai Hydroconsulttal együttműködve kihelyezett mun­kahely létrehozását tervezzük. Ez szolgálna a hatékonyság ellenőr­zésére, s esetleg további változa­tainak kifejlesztésére, amikor is figyelembe vennénk az egyes megrendelők sajátos geológiai és üzemfeltételeit. Ezzel a szervezet­tel közösen létesítenénk technoló­giai-tanácsadó szolgálatot. Felté­telezéseink szerint évente 30 kis tisztítóállomást gyártanánk 15 mil­lió korona értékben. Különöskép­pen jól hasznosítható a szennye­zett víz tisztítására az üdülőkben, a kis falvakban és üzemekben, az iskolákban, óvodákban és bölcső­dékben. Napi személyenkénti 150 literes fogyasztás esetén a tisztító 150-700 lakos számára elegendő. Egyszerre több felépítése, amire szintén van mód, akár 3500 ember számára is elégnek bizonyulhat. Rendszeres és nem sok gonddal járó kezelés és karbantartás mel­lett a víz tisztításának hatásfoka 90 százalék.- Olyan berendezések gyártá­sát is tervezik, amelyeket a vállalat mind ez idáig devizáért importál. Melyek tartoznak ide?- Bányaüzemünk dúsító üzem­egységeiben a magnezit kivá­lasztására Ausztriából és Angliá­ból behozott szűrőket alkalma­zunk. A külföldi beszerzés szá­mottevő devizafelhasználással jár, ezért vállalatunk vezetése felve­tette a szűrök itteni gyártásának kérdését. Megvalósításával üze­münket bízták meg. A kassai bányában már kipróbáltuk azt a hatvan, kísérletképpen legyártott szűrőt, amelyeknek méréseink alapján h ,sszabb cu »'íleiiartama, mint a külföldről behf./attakénak. Előzetes számításaink szerint vál­lalatunk szükségletein túl más ágazatok megrendelőinek igényeit is képesek lennénk kielégíteni. A termelést a hozzáférhető mű­szaki dokumentáció alapján ké­szítjük elő, de már töprengünk azon, miként lehetne a drága anyagokat olcsóbbakkal helyet­tesíteni benne. Ez vonatkozik pél­dául a korrózióálló anyagra, ame­lyet naponta használatos acéllal szeretnénk pótolni. Ondrej Kindis- nek ez az újítási javaslata csupán az anyagmegtakarításban évente 400 ezer korona hasznot eredmé­nyezne. Egyébként a szűrő itthoni gyártása vállalatunknál évi 1,8 millió devizakorona megtakarítást hoz. Jövőre valószínűleg meg­kezdjük annak a berendezésnek a gyártását, amely a vasúti kocsik­ból az omlós anyagok kirakását végzi majd. Gépgyártó üzemünk korszerű­sítése és kibővítése az utóbbi esztendőkben nem kevés pénz­eszköz felhasználását tette szük­ségessé. Úgy tűnik azonban, jó befektetésnek bizonyul. Az újon­nan felépült kapacitások a jövőben is széles körű távlati programok megvalósítására lesznek alkalma­sak. MAGDALÉNA KOHÚTOVÁ A Csehszlovák Tudományos Akadémia Brnói Műszertechnikai Intézeté­nek nagyfrekvenciájú spektroszkópiával foglalkozó osztályán sikeresen folyik egy szupravezető mágnest tartalmazó nukleáris-mágneses rezonanciájú spektrométer kifejlesztése. A hazai gyártmányú szuprave­zető mágnes a maga nemében elsó a KGST-tagországokban, s eléri a világszínvonalat. A képen: Dr. Radovan Fiala, az akadémia analitikai kémiai intézetének munkatársa (jobboldalt) és dr. Vladimír Sklenár kandidátus az új spektrométert próbálja ki. (Vít Korčák felvétele - ČTK) Elmélyültebb együttműködéssel és tettekkel Megválasztottuk képviselö-testületeinket. Nemcsak a Nemzeti Front jelöltjeire szavaztunk, hanem egyidejűleg Csehszlovákia Kommunista Pártjának, szocialista kormány­zatunknak politikájára is. Ez a politika egyebek között kifejezésre jut a községek, városok, járások, kerületek és az ország választási programjaiban. A választási gyűléseken többnyire csak nagyvonalakban ismertetett tartalmukat jól felfogott érdekünk tüzetesebben és konkrétan feltérképezni. Vegyük ezúttal szemügyre azt, hogy mivel számol a jelen­legi ötéves terv-, illetve megbízatási időszakban a Nyugat­szlovákiai kerület Nemzeti Frontjának választási programja. Választásunk elsősorban azért esett erre a kerületre, mivel a csehszlovákiai magyar népességnek meghatározó hányada itt él és így természetszerűleg közvetlenül érinti e terület fejlesztésének minden ténye. A fö célok megegyeznek az országos törekvésekkel. Ide sorolhatjuk elsősorban az életszínvonal emelésének, a lakosság anyagi és szellemi szükségletei tökéletesebb kielégítésének, a lét- és a szociális biztonság szilárdításának, a harmonikus személyiségfejlődése kedvezőbb előfeltételei megteremtésének megannyi tennivalóját. Sajátosságnak az sem minősül, hogy további szerkezeti változásokra kerül sor a termelésben és elhanyagolhatatlan követelmény a tervezés és az irányítás javítása. Vannak azonban csak a kerületre vonatkozó tervek is. A teljesség igénye nélkül hadd említsünk közülük néhányat. Mégpedig az élre rangsorolva azt a nagyjelentőségű körül­ményt, hogy csak itt, 1990-ig munkaalkalmat kívánunk teremteni a közép- és főiskolák negyvenezer végzett tanuló­jának. A foglalkoztatottság növekedéséhez nyilván hozzájá­rul a 26-28 százalékos iparfejlesztés is. Például zárószaka­szához ér a Gabčlkovo-Nagymaros vízlépcsőrendszer épí­tése, Tolmácson (Tlmače) és Zselizen (Želiezovce) felfuttat­ják az atomerőmüvi berendezések, Érsekújvárott (Nové Zámky) az öntöző berendezések és a világítótestek, Zlaté Moravcéban a hűtőszekrények és a mélyhűtők, Dunaszerda- helyen (Dunajská Streda) az elektrotechnikai és a mérőesz­közök gyártását. A kerület jellegénél fogva sokatmondó adat az is, hogy a mezőgazdasági bruttó termelést nyolc százalékkal akarjuk fokozni, s az élelmiszeriparban - a lakos­sági igényekkel összhangban - a tej- és a hústermékek minőségének javítása kerül figyelmünk előterébe. A vízgazdálkodásban a legfontosabb feladatok egyike lesz továbbra is főleg a Csallóköz rendkívül értékes ivóvízkészleté­nek megóvása, miközben számolunk a Gabčíkovo—Érsekúj- vár-Zseliz-lpolyság (Šahy) vízvezeték elkészülésével is. A tömegközlekedésben nagy várakozás előzi meg annak a szándéknak a megvalósítását, hogy jobban összehangol­juk és kulturáltabbá tegyük a vasúti és az autóbuszközleke­dést. Ötvenezer lakás felépül és ötszázat korszerűsítenek. A kiskereskedelmi hálózat 120 bolttal bővül, s új piacot hoznak létre egyebek között Dunaszerdahelyen és Érsekúj­váron. További medencékkel gazdagodik a páti (Patince) és a Margit-llona termálfürdő. Befejezik 55 bölcsőde és óvoda, tíz alapiskola, hat művelődési ház, az egészségügyi létesít­mények közül pedig például a lévai (Levice) rendelőintézet építését. Ez utóbbi városban és Komáromban (Komárno)- alapos késéssel ugyan - elkészül a művelődési-társadalmi központ. Az idősebbek szociális ellátásának javítására a kerületben felépül hétszáz kislakás és 16 nyugdíjasház. Sorolhatnánk a további adatokat, de talán ennyi is elég annak érzékeltetésére, hogy kemény fába vágjuk a fejszénket- ebben a kerületben és országszerte is. Most itt az ideje szervezetten hozzáfogni a választási programok következe­tes teljesítéséhez. Ez megkívánja a nemzeti bizottságok, a Nemzeti Front szervei, szervezetei és lakosságunk elmélyültebb együttműködését. Főleg pedig tetteket, helytál­lást mindannyiunktól. GÁLY IVÁN A munkában megfáradt munkások fel­frissülését, fizikai erőnlétük fokozását és nem utolsó sorban fegyelmezettségük megszilárdítását szorgalmazó testnevelés a munkásmozgalom régi hagyományai közé tartozik. Csehországban az első ilyen csoportok már a múlt század második felében megkezdték a munkát. De ezek vezetése zömmel a nemzeti burzsoázia kezébe került, s így az ó politikai és gazdasági érdekeit képviselték. Az első, a munkásmozgalom szerves részét képe­ző tornászegyesületek a 19. század végén a szociáldemokrata párt kezdeményezésé­re kezdtek dolgozni. Az első világháborút megelőző években Csehországban és Morvaországban már egész sor ilyen csoport működött, de a szlovák szociálde­mokraták lebecsülték, illetve nem értették meg a munkás testnevelés politikai jelentő­ségét. (gy a szlovák munkástornászok a morvaországi csoportok segítségével csak Szlovákia nyugati területein kezdtek szervezkedni és dolgozni. A polgári Csehszlovák Köztársaság megalakulása után a győztes cseh nemzeti burzsoázia megerősítette sportegyesülété­it, s ezek tagjait, például a sokolistákat politikai és osztályérdekei első számú képviselőinek tekintette. Besorozta őket a Magyar és a Szlovák Tanácsköztársaság ellen harcoló katonai alakulatokba, de nagy részük volt az 1921 -ben a prágai munkás­megmozdulások és a Népház ellen indított harcokban és a csehországi munkásmoz­galom leverésében is. A szociáldemokrata párt egyre erősödő balszárnyához, a bolsevikekhez tartozó munkástornászok nem nézték tétlenül a polgári erők megerősödését és a szociál­demokrata párt felbomlása, a kommunisták pártjának megalakulása után a proletárha­talomért küzdő munkások a CSKP oldalára A kommunista sportmozgalom hagyományai állva 1921 májusában megalakították a Fö­deratív Munkás Testnevelő Egyesületet (FMTE). ,,A nagy csatát csak egészséges, erős és edzett emberekkel lehet megvívni..., csak ezekkel lehet új rendszert adni a világnak“ - írta a Spartakus, az FMTE lapja, s ezzel megfogalmazta az egyesület kettős célját. Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetése alatt dolgozó egyesület a testnevelést és a sportot az osztályharc egyik formájának tekintette. A labdát, a gerelyt, a súlyzót és a többi sportszerrel való játékot összekapcsolta a munkástor­nászok politikai nevelésével, osztályöntu­datuk és kulturáltságuk szintjének emelé­sével. A cseh burzsoázia nem nézte tétlenül a munkások új szervezkedését, tervszerű támadást indított ellenük, és jelentős anya­gi támogatásával üzemi sportklubok egész sora alakult meg. A szép környezet, az elegáns sportöltözet, a kényelmes és jól felszerelt sportpálya, úszómedence bizony sok nyomorúságos lakáskörülmények kö­zött felnőtt fiatal munkást tévesztett meg. Kétségtelen, hogy a munkássportélet ilyen megosztottsága érezhetően meggyengí­tette a munkások politikai harcát is, hisz az üzemi sportklubok tagjai nem léphettek fel például anyagi követelésekkel. Az üzemi sportklubmozgalom reményteljes kezdeteit látva a győztes cseh burzsoázia 1921 tavaszán meghirdette az első csehszlová­kiai tornászolimpiát. A CSKP megalakulá­sa után a szociáldemokrata és a polgári nézetektől idegenkedő munkások kiváltak a tornászolimpiai csoportokból és meg­szervezték saját, első vörös munkás­sportünnepélyüket, amit spartakiádnak ne­veztek el. A két eseményre Prágában egyidóben került sor. Az első vörös sparta­kiád gyakorlatait a munkások és családtag­jaik tízezres tömege tapsolta meg, s szinte tudomást sem vettek az állami szervek által irányított olimpiáról. A szlovákiai kommunista sportmozga­lom megteremtésében nagy érdemei van­nak a fiatal Klement Gottwaldnak, aki 1921-től irányította a csoportok szervezé­sét és munkáját. Egy év alatt 57 ilyen csoport kezdett dolgozni országszerte. Ez ugyan csak jelentéktelen hányada a Cseh­országban működő 1049 csoportnak, mé­gis jelentős esemény a szervezeti élethez nem szokott szlovákiai munkások között. Sok nehézséggel kellett megküzdeniük. Kevés volt az edző, nem volt sem alkalmas sportpálya, sem tornaterem, s egységes sportöltözetról még csak álmodni sem lehetett! Hisz a huszas évek első felét az ipari üzemek leállítása, a munkanélküliség jelentős emelkedése jellemezte. A munkástestnevelók - minden nehéz­ség ellenére is - következetesen dolgoz­tak és propagálták a kommunista kultúra eredményeit is. Említésre méltó az 1923- ban Prágában megrendezett kulturális kiál­lításuk, ahol a szlovákiai egyesületek is képviseltették magukat. A sportegyesüle­tek kulturális munkára különösen a téli hónapokat használták fel. Különféle tanfo­lyamokat rendeztek, s munkájukba bevon­ták a legszegényebb földművesréteget is. Az asszonyokat megtanították hímezni, varrni, a gyerekeknek mesedélutánokat, a fiataloknak irodalmi esteket rendeztek, színdarabokat tanultak. A férfiak leginkább a marxista tanokkal ismerkedtek. Különö­sen sokat tettek a fiatalok megnyeréséért. Korukhoz mért formában megismertették őket a nép, az osztályok, a forradalom és a haladás fogalmaival, megmagyarázták nekik az osztályharc lényegét, s így nemcsak a felnőtt férfiak, de az asszonyok és a fiatalok is tudatosíthatták magukban a szociális igazságtalanságok valós okait. A csehszlovák államapparátus, látva a kommunista sportegyesületek társadalmi eredményeit, fokozott támadást kezdett ellenük. S mikor 1925-ben az FMTÉ magá­ba olvasztotta a kommunista Spartakus cserkészcsoportot és Föderatív Proletár Testnevelés névre kórt alapítólevelet, ez a támadás szinte állandósult. Az egyesülés körüli huzavona, és az I. spartakiád betiltása sok tagnak elvette a kedvét a további részvételtől. Azok, akik hűek maradtak az eszméhez, a CSKP V. kongresszusán Klement Gottwaldhoz csat­lakoztak, s új programot és munkatervet készítettek, közben kövétkezetesen visz- szaverték a jobboldal támadásait. A nagy gazdasági válság éveiben (1929-1933) a sportolók a CSKP köré tömörültek és az állandósult hivatalos zaklatások ellenére is dolgoztak. A hivata­lok által feloszlatott csoportok tagjai szinte illegális munkát végeztek és a párt utasítá­sai szerint harcba indultak a megerősödő fasizmus ellen is. Szervezték az egység­fronttal egyetértők táborát. S mikor már a Csehszlovák Köztársaság léte is ve­szélyben forgott, áttértek a honvédelmi nevelésre, később pedig fegyverrel harcol­tak a fasiszták ellen. Dr. VADKERTY KATALIN, kandidátus ÚJ SZÚ 4 1986. VI. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents