Új Szó, 1986. június (39. évfolyam, 127-151. szám)
1986-06-21 / 144. szám, szombat
ÚJ szú 3 1986. VI. 21. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa külügyi bizottságainak határozata KOMMENTÁRUNK A két bizottság meghallgatta a honvédelmi és a külügyminisztérium információit és az illetékes parlamenti munkacsoport jelentését, amely arra terjedt ki, hogyan foglalkoznak a szovjet minisztériumok és reszortok az említett szovjet -amerikai megállapodások betartásával, illetve betartásuk ellenőrzésével. A bizottságok kijelentik, az amerikai kormány azon döntése, hogy nem tartja be a hadászati támadó fegyverek korlátozása területén néhány intézkedésről szóló, 1972-ben kötött ideiglenes megállapodást (SALT-I) és a hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló, 1979-ben kötött megállapodást (SALT-II), rendkívül veszélyes lépés a fegyverzetkorlátozás egész jelenlegi rendjének a meghiúsításához és a jövendő messzemenő megállapodások lehetőségének aláaknázásához vezető úton; megállapítják, hogy ez a döntés közvetlen folytatása annak a destruktív magatartásnak, amellyel az USA kormánya a fegyverzet-korlátozás és -csökkentés kérdéseihez viszonyul, s amely a katonai erőfölény megszerzésére irányul; elutasítják az amerikai kormánynak azokat a tarthatatlan és szándékosan rosszindulatú törekvéseit, hogy a Szovjetuniót vádolják a SALT-II és más szovjet-amerikai megállapodások megsértésével; figyelmeztetik az összes szovjet minisztériumot és reszortot, amelyek illetékességévonatkozó szovjet-amerikai megállapodásokat. A Szovjetunió ezzel szemben egészen másként viszonyul a fegyverzetkorlátozás és -csökkentés kérdéseihez - mondotta Ligacsov, s hangsúlyozta; a lázas fegyverkezés megszüntetése és a valódi leszereléshez való átmenet érdekében a Szovjetunió rövid időn belül javaslatok sorozatát terjesztette elő. Ezek; 1. A nukleáris kísérletek megszüntetése. A Szovjetunió egyoldalúan rporatóriumot rendelt el a kísérleti atomrobbantásaira és azt javasolta, haladéktalanul kezdődjenek tárgyalások az atomkísérletek teljes betiltásáról. 2. A nukleáris fegyverek teljes felszámolása az évezred végéig és a csapásméró űrfegyverek létrehozásáról való lemondás. 3. A szovjet és az amerikai közepes hatótávolságú rakéták felszámolása az európai zónában. 4. A vegyi fegyverek és a gyártásukhoz szükséges ipari bázis felszámolása már ebben az évszázadban. 5. A fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentése Európában az Atlanti-óceántól az Uraiig. 6. Nemzetközi együttmüködés a világűr békés kihasználása során, az egész emberiség javára. 7. Megbízható ellenőrzés a leszerelés minden szakaszában, a nemzeti eszközök és a nemzetközi módszerek alkalmazásával, egészen a helyszíni ellenőrzésig. 8. A nemzetközi biztonság átfogó rendszerének létrehozása, amely magában foglalná a katonai, politikai, gazdasági és humanitárius szférát egyaránt. Ligacsov a továbbiakban rámutatott, a Szovjetunió békejavaslatait az amerikai kormány figyelmen kívül hagyja, s a Líbia elleni agresszív akciókkal, a Nicaraguával szembeni, a Közel-Keleten, Angolában és Afganisztánban végrehajtott újabb provokációkkal válaszol rájuk. A Szovjetunió következetesen síkraszáll a fegyverzet-korlátozás és -csökkentés terén született megállapodások szigorú betartásáért. Az érvényes megállapodások megsértése - ez nem a Szovjetunió politikája - jebe ez a kérdés tartozik, hogy fontos a hadászati fegyverek korlátozása terén született szovjet-amerikai megállapodások szigorú betartása, amíg hasonlóan jár el az amerikai fél is. A külügyi bizottságok komoly aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy az amerikai fél lépéseket tesz a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról 1972-ben kötött szerződés aláaknázására is. Ez azt a veszélyt hordja magában, hogy végérvényesen összeomlik az az alap, amelyre a hadászati stabilitást lehet építeni, s széles lehetőségek nyílnak az ellenőrizhetetlen lázas fegyverkezés előtt. A szovjet és az amerikai parlamenti képviselők körében felmerült, a hadászati fegyverek korlátozásáról szóló szovjetamerikai megállapodásokkal kapcsolatos aggodalmak megvitatása céljából a legközelebbi időben meg lehetne rendezni a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa és az USA Kongresszusa külügyi bizottságai tagjainak munkatalálkozóját. Tekintettel a nukleáris kísérletek kérdésének komolyságára, a javasolt találkozón ezt a problémát is meg lehetne vitatni. Az ilyen találkozók rendszeresek lehetnének, s vélemény- csere folyhatna rajtuk mind az érvényes megállapodások betartásáról, mind az új megállapodások kidolgozásával összefüggő kérdésekről. A Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács külügyi lentette ki Ligacsov, majd rámutatott, hogy az amerikai kormány felelőtlen akciói érthetően aggodalmat keltenek magában az USA-ban, az amerikai szövetségesek és a nemzetközi közvélemény körében is. A jelenlegi nemzetközi kapcsolatok logikája olyan, hogy a hozzávetőleges katonai-hadászati egyensúly megsértését célzó amerikai lépések maguk után vonják a szovjet fél megfelelő válaszlépéseit - folytatta Ligacsov, s emlékeztetett a szovjet kormány május 31-i nyilatkozatára, amelyben az amerikai felet figyelmeztették a hadászati támadó fegyverekről szóló megállapodások felmondásának veszélyeire. Tekintettel a szovjet-amerikai megállapodások betartásának kérdéseiben előállt helyzetre, szükség van arra, hogy a leggondosabban megvitassuk az ezzel összefüggő problémák egész komplexumát, s levonjuk belőlük a gyakorlati következtetéseket - hangoztatta Ligacsov és végezetül elmondta, jelenleg a párt központi bizottsága és megbízásából az illetékes minisztériumok és reszortok foglalkoznak ezzel, s a parlament külügyi bizottságainak állásfoglalása ugyancsak hozzájárul a legésszerűbb döntésekhez. Az ülés napirendjén szereplő kérdésekkel kapcsolatban felszólalt Szergej Ahromejev marsall, a honvédelmi miniszter első helyettese, a fegyveres erők vezérkari minisztere és Julij Voroncov, a külügyminiszter első helyettese is. Mindketten rámutattak; a szovjet félnek mindenképp figyelembe kell vennie, hogyan jár el az Egyesült Államok a SALT-szerző- dés ügyében. A vitában több képviselő szintén kifejtette véleményét, köztük Georgij Arbatov, Jevgenyij Veli- hov és mások. Az ülést Anatolij Dobrinyin zárta le. A két külügyi bizottság arra az egyértelmű következtetésre jutott, hogy a Szovjetunió a szerződésekben vállalt kötelezettségeit betartja. Az együttes ülés résztvevői határozatot fogadtak el a megvitatott kérdésben, s úgy döntöttek, annak szövegét megküldik az amerikai Kongresszusnak és a kormánynak. bizottságának tagjai tudatában vannak az előállt helyzet komolyságának, amely súlyos következményekkel járhat a világ sorsára nézve, és ezért sürgetően felszólítják az USA Kongresszusa szenátusának és kép- viselőházának illetékes bizottságait, s úgyszintén az amerikai Kongresszus valamennyi tagját, tegyenek meg minden tőlük telhetőt azért, hogy az amerikai kormány tartsa be a SALT-I és a SALT-II szerződést és tartózkodjon az olyan akcióktól, amelyek aláássák a rakétaelhárító rendszerekre vonatkozó megállapodást. A bizottságok ugyancsak reményüket fejezik ki, hogy maga az amerikai kormány még egyszer fontolóra veszi a szerződések feladására vonatkozó terveinek minden következményét, s olyan döntéseket hoz, amelyek lehetővé teszik az atomkatasztrófához való közeledés megállítását. A bizottságok abból indulnak ki, hogy az atomkonfliktus nemcsak a Szovjetunió és az USA, hanem az összes többi ország számára is halálos fenyegetést jelentene. Ezért rendkívül fontosnak tartják, hogy a parlamentek tagjai egyértelműen fejezzék ki akaratukat, miszerint elhárítják a veszélyt, amely bolygónkat fenyegeti, s kényszerítsék rá kormányaikat a békére, a leszerelésre, a vitás kérdések tárgyalásos rendezésére irányuló aktív politika folytatására. A Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács külügyi bizottsága teljes tudatában van jelenkorunk összetettségének. Meggyőződésüket fejezik ki, hogy a nemzetek képesek megvédeni a békét, megállítani a lázas fegyverkezést és hozzálátni a nemzetközi biztonság megbízható és átfogó rendszerének a kialakításához. Ez biztonságot jelentene mindenki számára - a Nyugat és a Kelet, Észak és Dél, a nagy és kis államok számára, tekintet nélkül állampolgáraik vallására, ideológiai és politikai nézeteire. Magyar felszólalás Genfben (ČSTK) - A genfi leszerelési konferencia csütörtöki plenáris ülésén Meiszter Dávid, a magyar küldöttség vezetője a Varsói Szerződés budapesti javaslataival foglalkozott. Egyebek között rámutatott, hogy ezek az indítványok a megoldásra váró legfőbb kérdéseket érintik. A továbbiakban hangsúlyozta: a nukleáris leszerelés összes többi problémájának megoldásához vezető út az atomrobantások megszüntetésén keresztül vezet. Alfonso Garcia Robles nagykövet, a mexikói küldöttség vezetője arra mutatott rá, hogy a Nyugat korábbi kifogásai, miszerint a szocialista országok indítványai nem teszik lehetővé a megfelelő ellenőrzést, már nem érvényesek, amit Mihail Gorbacsov nyilatkozata is alátámaszt. Viktor Iszraeljan szovjet nagykövet Genfben sajtóértekezletet tartott, amelyen a vegyi fegyverek általános és teljes betiltásáról szóló megállapodás mielőbbi megkötését célzó konstruktív tárgyalásokat szorgalmazott. Dél-afrikai Köztársaság Spontán sztrájkok (ČSTK) - A dél-afrikai hatóságok közlése szerint a rendkívüli állapot múlt heti elrendelése óta a zavargások áldozatainak száma 48-ra emelkedett. Fokföld tartományban tovább szigorították a rendkívüli állapot intézkedéseit, a színes bőrűek lakta területen kijárási tilalmat, illetve az idegenek számára belépési tilalmat rendeltek el. Néhány ipari központban, főleg Johannesburgban spontán ülősztrájkok terjedtek el és a lakosság bojkottálja az üzleteket is. A színes bőrűek igy tiltakoznak a szakszervezeti vezetők tömeges letartóztatása ellen. Nyugati humanitárius szervezetek információi szerint az őrizetbe vettek között egyházi személyiségek, orvosok és újságírók is vannak. E gy hét leforgása alatt két óriási jelentőségű leszerelési javaslatot ismertettek Budapesten, illetve Moszkvában. A múlt héten szerdán tették közzé a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének felhívását, amely az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentésének konkrét programját tartalmazza. E hét első napján pedig az SZKP KB ülésén Mihail Gorbacsov a genfi tárgyalások előmozdítása érdekében tett újabb javaslatokat. Nyikolaj Cservov vezérezredes nemrégiben interjút adott a Népszabadságnak, amelyben a genfi megbeszéléseket - jelenleg a tárgyalások ötödik fordulója folyik - értékelve kijelentette, hogy azok zsákutcában vannak, az USA ugyanis még mindig nem tett egyetlen konstruktív lépést sem, nem adott elfogadható választ a sorozatosan előterjesztett szovjet javaslatokra. Nos, az elmozdulás érdekében a Szovjetunió a következő ideiglenes megoldást ajánlja az atom- és ürfegyverekról folyó genfi tárgyalásokon:- jöjjön létre megállapodás arról, hogy a következő 15 év során a felek tiszteletben tartják a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló szerződést. A hadászati védelmi kezdeményezéssel (SDI) kapcsolatos munkákat pedig korlátozzák a laboratóriumi kutatásokra', vagyis arra a küszöbre, amit az USA már elért;- a hadászati támadófegyverzetek (interkontinentális ballisztikus rakétákat, a tengeralattjárókon elhelyezett önállóan célba juttatható robbanófejekkel ellátott rakétákat és a hadászati bombázórepülőgépeket - e hármat nevezi a nyugati sajtó stratégiai triádnak), csökkentsék azonos szintre. Vagyis: mindkét oldalon 1600 egységre, s a nukleáris töltetek száma nem haladhatja meg a nyolcezret. Az egymás területét elérő közepes hatótávolságú fegyverek kérdését, beleértve a földi állomásoz- tatású robotrepülőgépeket, külön lehetne megoldani. Az SZKP KB főtitkára ugyanakkor aláhúzta, a Szovjetunió bármikor kész megállapodni arról, hogy radikálisan, 50 százalékkal csökkentsék az egymás területének elérésére képes hadászati támadófegyvereket. Ez esetben mindkét oldalon csak hatezer egység lenne az atomtöltetek száma. M ennyiben tartalmaznak új elemeket ezek a javaslatok? Mindenekelőtt emlékeztetni kell, hogy a felek különbözően ítélik meg a stratégiainak (vagy hadászatinak) nevezett fegyvereket. A Nyugat-Európába telepített Pershingek és robotrepü- lógépek képesek a Szovjetunió fontos katonai és politikai objektumainak, központjainak elérésére, tehát szovjet szempontból stratégiainak minősíthetők. (A hasonló szovjet eszközök- a földrajzi adottságok miatt- nem veszélyeztetik az USA-t.) Az utóbbi években a stratégiai eszközök emlegetésekor ezért került be a szovjet javaslatokba az ,, egy más területét elérni képes“ meghatározás. Nos, a legutóbbi javaslat a további huzavona elkerülése végett ezt a szempontot nem hangsúlyozza, mondván, az európai eszközök kérdését külön is meg lehet oldani. Egyébként a Szovjetunió megállapodási javaslatot terjesztett elő e kérdésben is. Hajlandó belemenni abba, hogy Európában a nullára csökkentsék az ilyen szovjet és amerikai fegyvereket, s emellett megmaradjanak az angol és francia rakéták. A kikötés az, hogy az USA ne adja át más országoknak a kivont eszközöket, Párizs és London pedig ne fejlessze atomerejét. A korábban oly sokat emlegetett amerikai nullamegoldásról van tehát szó, s ennek az elvetésével az USA a saját korábbi álláspontját utasítja el. Amint a Szovjetunió valamire igent mond, a Fehér Ház máris a fejét rázza. Úgy tűnik Washington egyetlen dologban következetes: ragaszkodik a semmi áron sem megállapodni elvhez. A hadászati eszközök és a rakétavédelmi rendszer viszonyáról. A stratégiai támadófegyverek jelenlegi technikai szintjén nincs ellenük hatékony védelem. Mivel az eszközök terén egyensúly van, ezért a velük indított elsó csapás öngyilkosság lenne, hiszen a másik fél felderítő eszközei nagyon rövid idő alatt érzékelnék a támadás megindítását, s ezért a válaszcsapás is védhetetlen. Ez volt az úgynevezett kölcsönös elrettentés stratégiájának a lényege. Most az USA létre kívánja hozni az SDI-t, az úrpajzsot, amely megvédené területét az atomrakétáktól. Ennek létrehozásával felrúgná az 1972-es szerződést a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról, amelynek 15 évre történő meghosszabbítását javasolta Gorbacsov. Az amerikai érvelésnek számos buktatója van: 1. Washington azt állította, hogy az SDI védelmi rendszer. Bebizonyosodott azonban, hogy csapásméró eszközök kifejlesztéséről is szó van. 2. Washington szerint az SDI fölöslegessé tenné az atomfegyvereket. Miért kívánja akkor az USA felrúgni a SALT-II szerződést, amely a stratégiai támadófegyverek korlátozásáról szól? Ronald Reagan kijelentette: Az USA-nak létérdeke a támadófegyverek korszerűsítése, meny- nyiségi növelése. Az egyik állítás agyonüti a másikat. A szovjet álláspont: a világűrnek békésnek kell maradnia. Fölösleges horibi- lis összegekbe kerülő úrpajzsot létrehozni, inkább a támadó atomrakétákat kell leszerelni. 3. Washington nem hajlandó lemondani az SDI-ról, úgy szeretne valamiféle ,,új megállapodást“ a SALT-II helyett az eszközök korlátozásáról. Vagyis olymódon csökkenteni a szovjet atomerőt, hogy ó maga az új védelmi rendszer által „tökéletes“ biztonságban érezhesse magát. Vagyis félelem nélkül indíthasson első csapást. Hol van itt a másik fél biztonsága? Nem lehet kétséges, ha az USA a SALT-l-et felmondva létrehozza az SDI-t, a Szovjetuniónak is válaszlépéseket kell hoznia. Ha a SALT-ll-t felrúgva fejleszti támadópotenciálját, szintén számíthat a válaszra. Tehát minden korábbinál veszélyesebb fegyverkezési versenyt indítana el. Ezért javasolja a Szovjetunió, hogy hosszabbítsák meg az 1972-es szerződést, s ezzel párhuzamosan korlátozzák a támadóeszközöket. Meg kell jegyezni, hogy az előrelépés érdekében a moszkvai vezetés belement az űrfegyverkezési kísérletek laboratóriumi szintű engedélyezésébe a SALT I megmentése érdekében. A z újabb szovjet javaslatok nem azért születtek, mert Reagan a SALT-II felrúgásával fenyegetőzött. A javaslatokat e fenyegetőzések ellenére is előterjesztették. Moszkvában következetesen tartják magukat az alapelvhez, miszerint az atomkorszakban a globális problémákat nem lehet katonai úton megoldani, hanem politikai eszközökkel. E felismerés jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni, ez jelenti az újfajta gondolkodásmódot a nemzetközi politikában, amire korunkban oly nagy szükség van. MALINAK ISTVÁN Az amerikai kormány figyelmen kívül hagyja a Szovjetunió békejavaslatait (Folytatás az 1. oldalról) Elmozdulni a holtpontról
