Új Szó, 1986. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1986-05-17 / 114. szám, szombat
Jan Fojtík elvtárs beszéde Jan Fojtík elvtárs kiemelte a képviselő-testületek, a nemzeti bizottságok mint valódi néphatalmi szervek szerepét, amelyeknek jelentős a jogkörük, és amelyek jelentős eszközökkel rendelkeznek. Hangsúlyozta, hogy a szocializmusnak az emberek alkotó aktivitására és kezdeményezésére kell támaszkodnia. A nemzeti bizottságok azok az alapvető fontosságú láncszemek, amelyeknek az alkotó aktivitást ösztönözniük és konstruktívan irányítaniuk kell a társadalom érdekeivel összhangban. Az SZKP XXVII. és a CSKP XVII. kongresszusa rámutatott annak szükségességére, hogy fejleszteni kell a szocialista önigazgatást. Ez rendkívül fontos folyamat, s lényege a dolgozók, az emberek növekvő részvétele a társadalom irányításában. Fojtík elvtárs a továbbiakban kiemelte a fejlett szocializmus további építésének fontosságát, amint ezt a CSKP XVII. kongresszusa célul tűzte kí. E program mindazokra a pozitívumokra támaszkodik, amelyeket az elmúlt 15 évben elértünk. Egyidejűleg azonban nagy súlyt kapnak az olyan változtatások, amelyekkel megvalósítjuk társadalmunk szociális és gazdasági fejlesztése meggyorsításának stratégiáját, fordulatot érünk el a gazdaság intenzifikálásában. E téren nem elég folytatni a múltban megkezdett folyamatot. Sok mindent felül kell vizsgálni munkánkban, és fel kell számolni azokat az akadályokat, amelyek útjában állnak a szociális és a gazdasági fejlesztés meggyorsításának, a gazdaság intenzifikálásának, teljesítőképessége lényeges növelésének. Nem engedhetünk abból a gazdasági programból, amelyet a XVII. pártkongresszus hagyott jóvá, és amelynek érvényesülnie kell már az idei tervben és a 8. ötéves tervben. Fojtík elvtárs a bonyolult nemzetközi helyzet időszerű kérdéseivel foglalkozott. Méltatta a Szovjetunió jelentős békekezdeményezéseit, amelyek a nukleáris katasztrófa elhárítására és az eltérő társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésére tett erőfeszítéseken alapulnak. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és NATO-szövetségesei elutasították ezt a kezdeményezést. És ez még nem minden. Különféle provokatív akciókat indítottak a feszültség kiélezésére, tovább fokozták és fokozzák a fegyverkezést. Az amerikai elnök újra harcosként lép fel, és sokoldalúan igyekszik megindokolni az imperializmus agresszív akcióit, amelyek a kormánya által követett állami terrorizmus megnyilvánulásai, mégpedig szent kötelességként, küldetésként, s annak szükségességét hangsúlyozza, hogy védjék a „szabad éS demokratikus világ“ érdekeit. Ebben az az aggasztó, hogy az említett politikát teljes mértékben támogatja az a szerteágazó propagandagépezet, amely az imperializmus reakciós erőit, az Egyesült Államok hadiipari komplexumát és további imperialista államok fegyvergyártó konszernjeit szolgálja. Rendkívül veszélyes az a lélektani hadviselés, amelyet az imperialisták a Szovjetunió és más szocialista országok ellen folytatnak. Ezt semmiképpen sem becsülhetjük le. Mi a célja? Félrevezetés az imperializmus militarista erői céljainak megfelelően, a háborús előkészületek elkendőzése és a emberek felkészítése a háborúra, manipulálás a nemzetközi közvéleménnyel és e közvélemény befolyásolása a szovjetellenesség szellemében, a szocializmus iránti gyűlölet szítása, félelem terjesztése az állítólagos szovjet katonai fenyegetésre vagy a kommunizmus veszélyére hivatkozva. A nyugati tömegtájékoztató eszközök jelentős része teljes mértékben bekapcsolódott ebbe a szennyes munkába, s közben még egy állítólagos kötelességére is hivatkozik: hogy biztosítania kell a „tájékoztatás szabadságát". Ez azonban a tájékoztatás imperializmusa. A valótlanságok terjesztése az emberek becsapását, hazugságok propagálását jelenti. Ahhoz azonban, hogy a rágalomnak hatása legyen, hihető információnak kell látszania. Az anti- kommunizmus minden hazugságot hihető igazságnak tüntet fel. Mint ismeretes, a legveszélyesebb hazugság a féligazság. Olyan hazugság ez, amely bizonyos valóságból, bizonyos helyzetből indul ki, amelyet aztán a tájékoztató apparátusok durván elferdítenek, de úgy, hogy hihetőnek tűnjék. Az az elvük, hogy az ilyen félrevezetést, féligazságot, durva hazugságot minél gyorsabban terjesszék. Az imperialisták ma - és ez jellemzi lélektani hadviselésüket - előre megírt forgató- könyv szerint szervezik provokációikat. Emlékezzünk csak a dél-koreai repülőgép körüli eseményekre! Micsoda szovjetellenes hisztériát keltettek akkor! Aztán e kampány leple alatt megtámadták Grenadát. És ismét koholt ürüggyel: állítólag több amerikai állampolgár élete került veszélybe, s Grenada veszélyessé vált az Egyesült Államok biztonságára nézve, Kuba és a Szovjetunió a szigeten állítólag katonai repülőteret épített. Az agresz- sziót követően teljesen világos volt, hogy Grenada egyáltalán nem volt veszélyes az Egyesült Államokra nézve, hacsak nem azáltal, hogy szabadon, népének akaratával összhangban szeretett volna élni. De az imperialisták már szervezték a további akciókat Nicaragua és Libanon ellen. Kifejezetten hihetetlen dolgokra hivatkozva támadták meg Líbiát, hangoztatva, hogy példát akarnak statuálni a terrorizmus elleni harcban. Vajon hány becsületes ember ért egyet a terrorizmussal? És így a legerősebb imperialista állam, amely az állami terrorizmus politikáját követi, „megbüntette“ a szabad Líbiát, mert állítólag a terrorizmus forrása. Ennek bizonyítására egy líbiai nagykövetség valamilyen lejegyzett táviratát hozták fel, később azonban Kiderült, hogy ez a nagykövetség nem rendelkezik ilyen jelentések továbbítására alkalmas készülékkel. Most pedig ismét koholt információk alapján agresszív terrortámadással fenyegetik Szíriát. Vagy vegyük azt a szerencsétlenséget, amely a csernobili atomerőmű balesetével kapcsolatban történt, amint erről Mihail Gorbacsov elvtárs beszélt. Még nem tudhattuk, mi történt tulajdonképpen, Nyugaton azonban máris szovjetellenes rágalomhadjárat indult. Mialatt a szerencsétlenség színhelyén mindent megtettek azért, hogy a veszély ne terjedjen tovább, hogy megsegítsék a bajba jutottakat és a veszélyeztetetteket, Nyugaton különféle hazugságokat és koholmányokat terjesztettek, hogy pocskondiázhassák a Szovjetuniót, és kihasználják a helyzetet militarista céljaik elkendőzésére, az azon kérdések megoldására való készségük hiányának álcázására, amelyek a nemzetközi biztonság szempontjából döntő fontosságúak. Még azzal is megvádolták a Szovjetuniót, hogy nem tájékoztatott a balesetről, Gorbacsov elvtárs utalt arra, hogy az Egyesült Államok kormánya nagy-nagy késlekedéssel tájékoztatott a Three Mile Island-i atomerőmű 1979. évi balesetéről. Még a Kongresszus is tíznapos késéssel kapta Ineg az erről szóló jelentést. És a világ közvéleményére, amelyre annyiszor hivatkoznak, egyáltalán nem voltak tekintettel. De hiszen ez a stílusuk: szenzációt kelteni, hogy másokat rágalmazhassanak, azzal dicsekednek, milyen gyorsak és tájékozottak, miközben az elvi döntéseket kizárólag kabinetmódszerekkel hozzák meg. Az amerikai elnök által valaha Vietnam ellen elrendelt háborúról szóló döntést az emberek szűk köre hozta meg, a Kongresszus és az amerikai közvélemény egyszerűn csak tudomásul vehette. Hogy mi játszódik le az imperialista államok politikájának kulisszái mögött, azt csak azokból a botrányokból tudhatjuk meg, időről időre, amelyek kirobbannak, amikor a legerősebb csoportok, például a hadiipari komplexum érdekében valakivel le kell számolni. így volt ez az ismert Watergate-botrány esetében is. Nixont reakciós politikusnak tartották, és úgy is járt el. De elég volt, hogy az atomrakéták korlátozásáról kezdjen tárgyalni, és aláírja az első egyezményt, lapjárása máris megfordult. De térjünk vissza a Csernobil körüli propagandához. Azokban a napokban, amikor a Nyugat szovjetellenes kampányt indított, éppen a Német Szövetségi Köztársaságban tartózkodtam. Olyasminek voltam a tanúja, amit a propagandagépezet patologikus rohamának nevezhetünk. Azonnal a legtömegesebben kezdtek híreszteléseket terjeszteni mindennemű bizonyítékok nélkül, a legszörnyűbb híreket tették közzé arról, ami állítólag Ukrajnában történik. A halottak tízezreiről, apokaliptikus borzalmakról, arról írtak, hogy a Szovjetunióban az éhezés veszélye fenyeget, és mindez a Szovjetunió legdurvább gyalázásába torkollott. Adolf Hitler és Josef Goebbels utódai minden tőlük telhetőt megtettek. Végre ismét alkalmuk adódott gyűlöletet szítani az iránt a nép iránt, amely Sztálingrádnál meghiúsította világuralmi álmaikat, és amikor feltúzte a vörös zászlót a Reichstagra, bebizonyította, hogy is állnak a dolgok a faji felsőbbrendűségükkel. Az a mód, ahogyan a csernobili erőmű balesetére az országunk területén is ható burzsoá tájékoztatóeszközök reagáltak, természetesen ránk is befolyást gyakorolt. Nem élünk ideológiai légüres térben. Az antikommunista központok speciális programokat dolgoznak ki, amelyek célja állampolgáraink véleményének, fóleg a fiatalokénak az átformálása. Erre jelentős eszközöket fordítanak. Szerencsére munkájuk távolról sem annyira hatásos, mint ahogy erre számítanak. Végső soron az a valóság, amelyben az emberek élnek, és amelyet formálnak, ellentétes azzal, amilyennek az ellenséges propaganda beállítja. Bizonyos hatása azonban ennek a propagandának van, és erre számítani kell. Egyes emberek például ezt mondják: miért nem tájékoztatnak bennünket is olyan gyorsan, mint a Nyugaton? Erre világos választ kell adni. Nem tekinthető tájékoztatásnak a félrevezetés, a hazugságok és a féligazságok áradata, amelyeket az antikommunista központok terjesztenek. Azonnal megcáfolni őket sziszifuszi munka lenne. Ezt az „előnyüket" sohasem hozzuk be, és erre nem is törekszünk. Azok az emberek, akik bennünket emiatt bírálnak, egy bizonyos idő után álljanak eló ugyanazokkal az információkkal, amikor a dolgok már egészen tisztázódnak, és amikor megmutatkozik, hogy ráharaptak az ellenséges propagandára, vagy saját maguk koholták híreiket: ekkor világítsák meg álláspontjukat, hogy hogyan is gondolták! Ezt mindig meg kellene követelnünk azoktól, akik időről időre különféle mesékkel, „biztos hírekkel“ állnak elő, amelyek bizonytalanságérzetet és kétségeket keltenek politikánk iránt. Ilyen esetekben helytelen lenne arra törekedni, hogy „adataikat“ tömegtájékoztató eszközeink cáfolják: hiszen ez csak az ilyen emberek malmára hajtaná a vizet. A mi politikánk becsületes, nincs mit elrejtenünk az emberek elől. Bizonyára akadnak emberek, akik szívesen eltitkolnák valamilyen vétségüket. De ez nem a mi politikai irányvonalunk, és nem is lesz, amint erre a XVII. pártkongresszus is rámutat. Okultunk a hatvanas évek végén kialakult válságból. 1968-ban éppen elég olyan „néptribun" volt, akikatömegtájékozta- tó eszközöket demagógiára használták fel, lépten nyomon zsonglőrködtek az igazsággal. És miközben kabinetpolitikát folytattak, minél többet beszéltek a nyitott politikáról, annál többet intrikáltak a kulisszák mögött. Ezektől a mesterkedésektől világosan elhatároltuk magunkat A CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságaiban, abban a dokumentumban, amelyben elemeztük a válság okait, és következtetéseket vontunk le megszüntetésük, a szocializmus továbbfejlesztése érdekében. Ezekhez a következtetésekhez tartjuk magunkat tájékoztatási politikánkban is. Sohasem téveszthetjük szem elől, mennyire felelős munka ez. Hiszen nem az a cél, hogy mindjárt az első benyomással, az első ötlettel a közvélemény elé álljunk, hanem meg kell bizonyosodnunk az igazságról, és nagyon komolyan kell vele bánni. A valósághű tájékoztatás azt jelenti, hogy minél pontosabban kell jellemezni a valóságot, rá kell mutatni bizonyos jelenségek okaira, s meg kell jelölni a velük összefüggő problémák megölJókívánságok (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társasági elnök táviratban gratulált V. Olav norvég királynak az ország nemzeti ünnepe alkalmából. A csehszlovák-magyar kapcsolatokról (ČSTK) - Bohuslav Chňoupek, a CSSZSZK külügyminisztere tegnap a Černín-palotában fogadta Kovács Bélát, a Magyar Népköztársaság csehszlovákiai nagykövetét. A szívélyes elvtársi megbeszélés során értékelték a két ■ ország közti kapcsolatok fejlődését, és áttekintették a nemzetközi helyzet egyes időszerű kérdéseit is. dásának útját. Erre Mihail Gorbacsov legutóbbi beszéde is példa. Mindenki tudja, hogyan zajlott le a csernobili szerencsétlenség, mi történt ott, hogyan reagált rá a szovjet kormány, milyen intézkedéseket tett, hogy hasonló dolog ne fordulhasson újra elő, és mit javasol annak érdekében, hogy létrejöjjön az atomenergia hasznosítása terén a nemzetközi biztonság rendszere. Ha azt mondjuk, hogy tájékoztatási politikánk becsületes, ez nem jelenti azt, hogy nincs mit javítani rajta a gyorsaságot tekintve. Ebben vitathatatlanul vannak gyengéink. A XVII. pártkongresszus e téren is felelős feladatokat tűzött ki. Ezek a szocialista demokrácia elmélyítésével, az emberi tényezőnek a XVII. kongresszuson kitűzött program teljesítésére való aktivizálásával kapcsolatosak, különösen ami társadalmunk szociális és gazdasági fejlesztésének meggyorsítását, a gazdaság intenzifikálását illeti. Az emberek aktív és kezdeményező részvétele, a feladatokhoz való alkotó viszonya, a problémák sikeres megoldásába való bekapcsolódása nélkül nem haladhatunk előre. És mi előbbre akarunk jutni, és előbbre kell jutnunk, mégpedig az előbbinél gyorsabban. Ennek egyik feltétele tájékoztatómunkánknak, egész politikai nevelő és ideológiai tevékenységünknek a javítása. Mi is magunkénak valljuk a nyílt színen való cselekvés és a politikáról való széles körű tájékoztatás lenini elvét. Megfelel ez a kor követelményeinek- Žilina - Tegnap választási gyűlést tartottak. Ezen részt vett Miloslav Hruškovič, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára, aki e választókerület képviselőjelöltje. A gyűlésen jelen voltak a járás párt- és állami szerveinek képviselői, valamint a különböző fokú nemzeti bizottságok képviselőjelöltjei is. Beszédében Hruškovič elvtárs hangsúlyozta: A választások során az állampolgárok kifejezik aktív viszonyukat a szocialista társadalmi rendszer és Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikája iránt. A burzsoá ideológia és propaganda hosszú távon a kapitalizmus és a szocializmus ideológiai harcának középpontjába a szabadság és a demokrácia kérdéseit állítja. Ezzel kapcsolatban a demokrácia csúcsának tünteti fel a tőkés országok választási rendszereit. De milyen a valóság? A tőke hatalma, amely a burzsoá társadalmat jellemzi, egyben meghatározza a kormányok és a parlamentek szociális szerkezetét és tevékenységük osztályirányulását. Társadalmunk további szociális és gazdasági fejlesztésének feladataival kapcsolatban Hruškovič elvtárs hangsúlyozta: a párt gazdaság- és szociálpolitikájának fő A SZOVJET ÁLLÁSFOGLALÁSRÓL az atom- és űrfegyve- rekről folyó genfi tárgyalásokról, valamint az atomfegyverzet korlátozásának más alapvető kérdéseiről volt szó azon a tegnapi moszkvai sajtóértekezleten, amelyet Alekszandr Besszmertnih, a Szovjetunió külügyminiszterének helyettese és Nyikolaj Cservov, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöksége igazgatóságának főnöke tartott. DÉL-AFRIKA HELYZETÉRŐL, a Dél-afrikai Köztársaság fajüldöző rezsimje fokozódó belső válságáról és nemzetközi kérdésekről folytatott tárgyalásokat csütörtökön Harrareben Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök Robert Mu- gabeval, a zimbabwei kormány elnökével. PIETER BOTHA dél-afrikai elnök a televízióban mondott csütörtöki beszédében újból megerősítette, hogy a pretoriai rezsim úgy döntött, hogy a Dél-afrikai Köztársaság mély belpolitikai válságát és az emberek fejlettségének is. Visz- szavonhatatlanul elmúlt az az idő, ha volt ilyen, amikor az emberek beérték a szavakkal. Az emberek joggal követelnek meg tetteket, gyakorlati eredményeket, nem akarnak ellentéteket megtűrni a között, amit hirdetnek és a között, amit a gyakorlatban tesznek. Ez is új követelményeket támaszt propagandánkkal, főleg a tömegtájékoztató eszközök tevékenységével szemben. Többet kell tájékoztatniuk, nem pedig nagy igazságokat hirdetniük, meggyőzni olyasminek a szükségességéről, amit már mindenki tud, például, hogy rendre és fegyelemre van szükség, fel kell használni a tudomány és a technika eredményeit a termelésben, minőségi árut kell termelni. Arra kell rámutatni, hogy mit tesznek ennek érdekében. Például ismertetni kell a legjobb új munkaformákat és -módszereket, azt, melyek a fogyatékosságok konkrét okai, és hogyan küzdjük le őket. Ez tehát jelenleg propagandánk fő feladata. Fel kell vérteznie mindenkit az igazsággal a szocializmus továbbfejlesztéséért vívott harcban, szilárdítani kell az emberekben a politikánk helyességéről, a szocializmusnak, a nemzetközi haladás és a világbéke erőinek győzelméről való meggyőződést. Mélyreható érveket adnak ehhez a munkához az SZKP és a CSKP kongresszusi dokumentumai, főleg az SZKP programja, amelyet magunkévá tettünk, és amely az összes forradalmi és haladó erő offenzív propagandájának az alapja. irányai, amelyeket a CSKP XVII. kongresszusa hagyott jóvá, Csehszlovákia ötéves népgazdaságfejlesztési tervének alapját fogják képezni. A gazdaság intenzív fejlesztésére irányuló ezen koncepció szerves része az 1986-os évre, a 8. ötéves tervidőszak első évére szóló állami végrehajtási terv. Az 1986. évi terv célul tűzi ki a 7. ötéves terv és a CSKP XVI. kongresszusán kitűzött távlati célok megvalósítása során elért pozitív irányzatok megszilárdítását és továbbfejlesztését. Az elért eredmények lehetővé tették, hogy a 8. ötéves tervben még igényesebb feladatokat határozzunk meg. A 8. ötéves terv kidolgozásának legfontosabb kiindulási alapja a fejlett szocialista társadalom építésének hosszú távon érvényes irányvonala, amelyet a CSKP XIV. kongresszusa dolgozott ki, mondotta Hruškovič elvtárs.-Trnava - Választási gyűlést tartottak Trnavában is. Ezen a Trnavai Autógyár dolgozóinak Ignác Janák, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára mutatkozott be, aki a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájának képviselőjelöltje. Janák elvtárs ugyancsak tegnap Modrankában is találkozott a választókkal. erő alkalmazásával, nem pedig az apartheid felszámolásával akarja megoldani. VERNON WALTERS, az USA állandó ENSZ-képviselője az amerikai Kongresszus szenátusának egyik albizottságában azzal fenyegetőzött, hogy csökkentik a pénzügyi segítséget azon országok számára, amelyek nem támogatják az Egyesült Államok kormányát az ENSZ-ben történő szavazások alkalmával. A JSZSZK ELNÖKSÉGE Szi- nan Haszanit választotta meg az Államelnökség új elnökévé. A JSZSZK alkotmányával összhangban egy évig marad e tisztségben. A JSZSZK Elnökségének alelnökévé Lazar Mojszovot választották. KREFELDBEN a bíróság csupán négyévi szabadságvesztésre ítélte Wolfgang Otto egykori SS- tisztet, aki 1944-ben részt vett Ernst Thälmann-nak, Németország Kommunista Pártja elnökének kegyetlen meggyilkolásában a buchenwaldi koncentrációs táborban. Az ügyész és a védő is „elégtelen bizonyítékokra“ hivatkozva a gyilkos felmentését kérte. További választási gyűlések országszerte (Folytatás az 1. oldalról) ÚJ SZÚ 2 1986. V. 17.
