Új Szó, 1986. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1986-05-17 / 114. szám, szombat

ÚJ szú 3 ♦ ' 1986. V. 17. A PÁRT TÖRTÉNELMI SZEREPE írta: Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke A fasizmus felett aratott törté­nelmi győzelem, a nemzeti felsza­badító küzdelem betetőzésének és hazánk a szovjet hadsereg általi felszabadításának 41. évfor­dulóját Csehszlovákia nemzetei alkotó légkörben ünnepük meg, tettre készen kezdik megvalósítani a CSKP XVII. kongresszusának határozatait. A dolgozók teljes mértékben támogatják a szocialis­ta társadalom további fejlődésé­nek és tökéletesítésének, az anyagi és a kulturális színvonal emelésének, az emberek élete gazdagításának programját. Vala­mennyi politikai párt és a Nemzeti Front társadalmi szervezetei kö­zös platformnak tekintik ezeket a határozatokat a képviselő-testü­leti választásokban és egész to­vábbi tevékenységükben. Ez a program tükrözi a cseh­szlovákiai forradalom történelmi folytonosságát, a szocialista út négy évtizedének eredményeit, a fejlett szocialista társadalom építése belső és külső feltételei­nek megváltozását és korunk új követelményeit. A CSKP ezzel a programjával hozzájárult a test­véri marxista-leninista pártok azon kollektív törekvéséhez, hogy alkotó választ adjanak azokra a kérdésekre, amelyeket a XX. század végén a világban végbe menő politikai, társadalmi és gaz­dasági változások vetnek fel. Világunkat ma elsősorban az jellemzi, hogy nő a világszocializ­musnak, mint a történelmi haladás fő erejének hatása és tekintélye, egyre jelentősebb szerepük van a fejlődő országoknak, elmélyül­nek az imperializmus ellentmon­dásai, s az imperializmus egyre inkább a reakció és a militarizmus felé irányul. A tudományos-techni­kai forradalom gyors fellendülése messzemenő következményekkel jár, nem várt lehetőségeket, de ugyanakkor kockázatokat is felvet. A háború és a béke kérdése, a nukleáris veszély és fegyverke­zés elhárítása, a békés egymás mellett élés, a két világrendszer versengése, a konstruktív nem­zetközi együttműködés fejlesztése az emberiség globális problémái­nak megoldása során új méreteket ölt. Mindez fordulat-jelleget ad napjainknak. Az SZKP XXVII. kongresszusá­nak rendkívüli történelmi jelentő­ségét abban látjuk, hogy bírálóan és igényesen felmérte a szovjet társadalom eredményeit, fejlődé­sének lehetőségeit és távlatait és kidolgozta a szociális-gazdasági fejlődés meggyorsításának igé­nyes és reális programját, megha­tározva e program megvalósításá­nak útját. Mélyrehatóan elemezte világunk mai fejlődési irányzatait, ellentmondásait és elfogadta a bé­ke megszilárdításáért, a világszo­cializmus pozícióinak és vonzere­jének megerősítéséért folytatott küzdelem fokozásának offenzív programját. A szovjet kommunis­ták kongresszusának határozatai jelentősen gazdagítják és alkotó- an továbbfejlesztik a marxizmus -leninizmust, ösztönzőleg hatnak a békéért és a haladásért folytatott küzdelemre. A CSKP teljes mértékben támo­gatja az SZKP XXVII. kongresszu­sának nyílt, bíráló, elvszerű eljárá­sát. Nagyra tartja stratégiai dönté­seit, amelyeknek nagy jelentősé­gük van nemcsak a Szovjetunió, hanem az egész szocialista kö­zösség, a nemzetközi forradalmi mozgalom és a civilizáció békés jövője számára. Amint a CSKP Központi Bizottságának a XVII. kongresszuson előterjesztett poli­tikai beszámolója hangsúlyozta, a kongresszus lenini szelleme, valamennyi jóváhagyott dokumen­tum, mindenekelőtt az SZKP Köz­ponti Bizottságának Gorbacsov elvtárs által előterjesztett politikai beszámolója és az SZKP új szer­kesztésű programja a tapasztala­tok, a tanulságok, a gyakorlati és elméleti ösztönzések rendkívül gazdag forrását jelentik kommu­nista pártunk számára. I. Napjainkban az egész szocia­lista közösségben objektív szük­ségszerűséggé válik az a követel­mény, hogy hatékonyabban kell kihasználnunk a szocializmus elő­nyeit, meg kell gyorsítanunk a tár­sadalmi-gazdasági fejlődést, al­kalmaznunk kell a fejlődés inten­zív tényezőit, mindenekelőtt a tu- dományos-műszaki haladás vív­mányait, s fejlesztenünk kell a néptömegek kezdeményezését, s a kölcsönös együttmüködés ha­tékony formáit. Az egyes orszá­gokban a konkrét feltételeknek és szükségleteknek megfelelően ez különböző formákban valósul meg, de az eszméink, céljaink és érdekeink egységéből eredő lé­nyeg közös. Ezt tanúsítják a test­véri szocialista országok kommu­nista és munkáspártjainak a kö­zelmúltban megtartott kongresz- szusai. Ezeket a tényeket tükrözte a CSKP XVII. kongresszusá­nak előkészítése, le­folyása és eredmé­nyei is. További ha­ladásunk irányvona­lának és céljainak meghatározása ér­dekében értékelni kellett a XVI. kong­resszus óta elért eredményeket, vala­mint a *70-es évek elejétől eltelt egész időszakot, ekkor kezdtük ugyanis a 60-as évek mély válságának leküz­dése után építeni a fejlett szocialista társadalmat. A CSKP XIV. kong­resszusa által kidol­gozott, majd a XV. és a XVI. kongresz- szusa által to­vábbfejlesztett fő irányvonal megvaló­sítása megkövetelte a múltból megmaradt és az újon­nan felmerülő feladatok megoldá­sát, a világgazdaságban végbe­ment mélyreható változások kö­vetkezményeivel és az imperializ­mus diszkriminációs intézkedései hatásával való megbirkózást. A CSKP a válságos időszak tanul­ságainak szellemében a párt és a társadalom életében következe­tesen érvényesítette a marxista -leninista irányvonalat és a lenini normákat, szüntelenül ügyelt arra, hogy szakmailag képzett, a szo­cializmushoz hű káderekkel erő­sítsük az irányító szerveket, s el­mélyítse kapcsolatát a töme­gekkel. Az elmúlt tizenöt évben elért stabil politikai, gazdasági és társa­dalmi fejlődés teljes mértékben igazolja a párt politikájának és eljárásának helyességét. A szö­vetségi államrendezés alapján tovább szilárdult a CSSZSZK nemzeteinek és nemzetiségeinek testvéri együttműködése és meg­erősödött a csehszlovák állami­ság. Me.gszilárdult a CSKP egysé­ge, akcjóképessége és vezető szerepe, megerősödött tagsági alapja. A XIV. pártkongresszus óta 971 ezer új tagjelöltet vettünk fel és ma az 1 millió 675 ezer kommunista több mint fele mun­kás és szövetkezeti földműves. A kommunisták egyharmada har­mincöt évesnél fiatalabb. Az elmúlt tizenöt évben elért gazdasági fejlődés dinamikáját ta­núsítja, hogy a nemzeti jövedelem 81 százalékkal, az ipari termelés 97 százalékkal és a mezőgazda­sági termelés 33 százalékkal nőtt. A személyes fogyasztás 44 szá­zalékkal és a társadalmi fogyasz­tás 109 százalékkal lett nagyobb. Ezeknek az eredményeknek az eléréséhez jelentősen hozzájárul a szocialista országokkal való együttműködés. 1985-ben Cseh­szlovákia külkereskedelmének 45 százalékát a Szovjetunióval, 78 százalékát pedig a szocialista országokkal bonyolította le. Ezek­hez a kedvező eredményekhez hozzájárult az is, hogy 1981-85- ben teljesítettük a hetedik ötéves terv feladatait. Annak ellenére, hogy számos akadályt és nehézséget kellett leküzdeni, a XVII. kongresszus megállapíthatta, hogy a CSSZSZK korszerű, társadalmilag konszoli­dált, politikailag szilárd szocialista államként lép a 80-as évek máso­dik felébe, olyan országként, amely fejlett gazdasággal, magas életszínvonallal, kulturális színvo­nallal, szilárd nemzetközi és gaz­dasági helyzettel, és a további fejlődéshez jó alappal rendelkezik. Ez meggyőző válasz az ellenséges propaganda azon jóslatára, hogy Csehszlovákia nem tudja majd leküzdeni a 60-as évek válságát. A CSKP XVII. kongresszusának tanácskozását a munka reális, józan értékelése, a hibák és fo­gyatékosságok elvszerú bírálata és a feladatok igényes kitűzése jellemezte. A CSKP politikai be­számolója nyíltan megállapította, hogy az eredmények még jobbak lehetnének, ha jobban kihasznál­nánk lehetőségeinket és haladá­sunkat nem fékeznék a különféle negatív jelenségek. A beszámoló hangsúlyozta, hogy szüntelenül fejleszteni kell a bírálatot és az önbírálatot, mint a társadalom egészséges fejlődésének, a sza­vak és tettek egységéért, a szo­cialista erkölcs és fegyelem meg­szilárdításáért folytatott határozott harc pótolhatatlan eszközét. II. A CSKP XVII. kongresszusa a következő öt év feladatainak és távlatilag a 2000-ig szóló felada­toknak a kitűzésével továbbfej­lesztette a fejlett szocialista társa­dalom építésének irányvonalát. A kongresszusi határozatok súly­pontjának tekintjük a társadalmi­gazdasági fejlődés dinamikája meggyorsítása stratégiájának komplex érvényesítését Csehszlo­vákiában! Ez a feltétele a társada­lom és az emberek növekvő szük­ségletei kielégítésének, a szocia­lizmus programcéljai megvalósítá­sának és a kapitalizmussal való versengésben elért sikernek. Ez a stratégia képezi a CSSZSZK gazdasági és társadal­mi fejlődése fő irányvonalainak és a 2000-ig szóló távlatoknak a kiin­dulópontját. A következő tizenöt évben a nemzeti jövedelem több mint a kétharmadával növekszik, így tehát a következő tizenöt évben megteremtett nemzeti jöve­delem volumene azonos lesz az 1945 óta eltelt 40 év alatt megte­remtett nemzeti jövedelemmel. A személyes fogyasztás 2000-ig mintegy 50 százalékkal növekszik. A nyolcadik ötéves tervidőszak­ban fontos lépéséket teszünk a gazdaság intenzifikálásában. 1990-ig 18-19 százalékkal kell növelni a nemzeti jövedelmet, s ezt lényegében a társadalmi munkatermelékenység növelésé­vel, a nyersanyagok és az energia jobb hasznosításával kell elérni. Az eddigi ütemhez viszonyítva ez megköveteli, hogy lényegesen meggyorsítsuk a népgazdaság hatékonyságának a növekedését. Ennek érdekében lényegesen job­ban kell kihasználnunk a meglévő forrásainkat, fordulatot kell elérni a gazdasági fejlődés minőségé­ben. Kulcsfontosságú jelentősége van a tudomány és a technika alkalmazásának, ezeknek kell ké­pezniük gazdaságpolitikánk fő tar­talmát. A kongresszus a gazdaság intenzifikálását összekapcsolta azzal a követelménnyel, hogy tö­kéletesíteni kell az irányítást és a szervezést, át kell építenünk a gazdasági mechanizmust, fo­koznunk kell a gazdasági szabá­lyozók szerepét, s tökéletesíteni a szervezési struktúrákat. A köz­ponti irányítás javításával párhu­zamosan bővíteni kell a vállalatok jogkörét és felelősségét, s fokoza­tosan teljes mértékben át kell térniük az önálló elszámolás rend­szerére. Az év elejétől ezen a té­ren jelentős intézkedéseket való­sítunk meg szocialista mezőgaz­daságunkban. A gazdasági és a szociális kérdések egységét fejezi ki az a tény, hogy a források képzésé­nek gyorsabb dinamikája össze­kapcsolódik a személyes és a tár­sadalmi fogyasztás gyorsabb nö­vekedésével, az emberek létfelté­teleinek tökéletesítésével, a kör­nyezetvédelemmel. A XVII. kong­resszus által jóváhagyott szociál­politika a társadalmi igazságosság elvein alapszik. Célja az, hogy az embereket érdekeltebbé tegyük a minőségi és a hatékony munká­ban, a társadalom erőinek aktivi­zálásában és fejlesztésében, a szocialista életmód kialakításá­ban és társadalmunk humanizmu­sának elmélyítésében. A társadalmi-gazdasági fejlő­dés dinamikájának meggyorsítása összekapcsolódik egész politikai rendszerünk fejlődésével. Minde­nekelőtt el kell mélyíteni a szocia­lista demokráciát, amely a szocia­lista társadalom fejlődésének fel­tétele és az emberek érdekei egyesítésének és mozgósításá­nak eszköze. Teljes mértékben ki kell használnunk a dolgozóknak az irányításban és az igazgatás­ban való részvételének eddig al­kalmazott formáit, de ugyanakkor ki kell próbálnunk, majd alkalmaz­nunk azokat az új utakat, amelyek a Nemzeti Front szervezeteinek, a dolgozókollektívák és a nemzeti bizottságok növekvő szerepéből következnek és összekapcsolód­nak a nép szocialista önigazgatá­sának érvényesítésével. Tudatosítjuk, a kongresszusi határozatok megvalósítása újsze­rű erőfeszítéseket, következetes­séget és tettrekészséget követel meg. Az új megoldások alkalma­zása szükségszerűen összekap­csolódik a leegyszerűsített elkép­zelések, az elavult gondolkodás- mód a bürokrácia, a formalizmus, a rutinszerúség és a maradiság elleni küzdelemmel. A sikerek feltétele a kommunista párt vezető szerepének további megszilárdí­tása, munkamódszereinek és munkastílusának sokoldalú töké­letesítése, a párt életének és ideológiai hatásának javítása, az aktivitás, a konkrét tettek és a gya­korlati eredmények előnybe helye­zése. III. Az új feladatok megoldása során egyre nagyobb jelentősége van a szo­cialista közösség egységének és összeforrottságának, a testvéri szocia­lista országok együttműködése tökéle­tesítésének és eljárásuk egybehango­lásának minden területen. A CSKP XVII. kongresszusa létérdeknek minő­sítette Csehszlovákia sokoldalú rész­vételét a szocialista országok együtt­működésében, mivel ez lehetővé teszi mindennemű munka hatékonyságának növelését, a dinamikus haladást. Ez az együttműködés Csehszlovákia szocia­lista fejlődése stratégiájának szerves része és megvalósításának feltétele. Kulcsfontosságú jelentőséget tulaj­donítunk a nemzetközi szocialista gaz­dasági integráció meggyorsításának. Legfontosabbnak azt tartjuk, hogy megvalósítsuk a KGST-tagországok tudományos-műszaki fejlesztésének 2000-ig szóló komplex programját. Ez az egyedüli megbízható és reális út, amely ahhoz vezet, hogy megoldjuk a tudományos-műszaki haladás döntő kérdéseit, világszínvonalra emeljük a munkatermelékenységünket és se- bezhetetlenek legyünk az imperializ­mus diszkriminációs politikájával szemben. Ezzel kapcsolatban elvi jelentősége van a KGST tevékenysége hatékony­sága növelésének, a tagállamok együttműködése progresszív formái fejlesztésének. Elsősorban közvetlen kapcsolatokat kell létesíteni a vállala­tok között, közös termelési és tudomá­nyos-termelési társulásokat kell alapí­tani, közös tervezési-gazdasági, szer­vezési és más intézkedéseket kell foganatosítani ennek érdekében. Csehszlovákia nagy jelentőséget tulaj­donít annak, hogy ezeket a kérdéseket mielőbb megoldjuk. Igy például a cseh­szlovák szervek az elmúlt napokban hagyták jóvá a csehszlovák és más KGST-országok szervezetei, illetve vállalatai közvetlen kapcsolatteremté­sére vonatkozó alapelveket. A bel- és külpolitikai feladatok elválaszthatatlan kapcsolatából adó­dik, hogy egyre nagyobb jelentősége van a testvérországok egybehangolt külpolitikai tevékenységének. Tekintet­tel az imperializmus agresszív terveire a szocialista közösség országainak fö fegyvere az egység. A CSKP a XVII. kongresszus határozatainak szellemé­ben sokoldalúan hozzájárul az egység megszilárdításához. Csehszlovákia egyre nagyobb mértékben vesz részt a közös célokért - a leszerelésért és a nemzetközi biztonság komplex rend­szerének megteremtéséért - folytatott küzdelemben. Elvi jelentőséget tulaj­donítunk a Szovjetunió békekezdemé­nyezéseinek, amelyek kifejezik az egész szocialista közösség törekvését a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek fokozatos felszámolására, a nukleáris fegyverkísérletek betiltásá­ra, Európában az Atlanti óceántól az Uraiig a hagyományos fegyverzet lé­nyeges csökkentésére és más égető nemzetközi problémák megoldására. Az európai nemzetek békéje és bizton­sága megteremtésének szükségszerű­ségét fokozza az a tény, hogy például egyes nyugat-európai hatalmak részt vesznek az Egyesült Államoknak a vi­lágűr militarizálására vonatkozó tervé­ben, valamint más tények így pl. a revansizmus megnyilvánulásai az NSZK-ban. A szocialista országok egysége megszilárdításának alapja a testvéri marxista-leninista pártok együttműkö­dése. A CSKP támogatja az együttmű­ködés olyan formáinak fejlesztését és gazdagítását, amelyek elősegítik a mé­lyebb és gyakoribb tapasztalatcserét. Különösen fontosak a testvérpártok központi bizottságai főtitkárainak és első titkárainak rendszeres találkozói. 'V CSKP és a CSSZSZK nemzetközi kapcsolataiban kulcsfontosságú jelen­tőséget tulajdonít az SZKP-val és a Szovjetunióval való sokoldalú együtt­működésnek. Az új élet építése négy évtizedének egész története megcáfol- hatatlanul bizonyítja, hogy a fasizmus ellen folytatott közös harcban született, a marxizmus-leninizmus és a szocialis­ta internacionalizmus elvein alapuló barátságunk, szövetségünk és együtt­működésünk mindig pótolhatatlan tá­maszunk volt. A kölcsönös bizalmon, tiszteleten és megértésen alapuló együttműködé­sünk különösen az utóbbi időszakban gyorsan fejlődik. Gazdasági téren pél­dául ezt tanúsítja az a tény, hogy a kölcsönös árucsere ebben az ötéves tervidőszakban az előzőhöz viszonyít­va 30 százalékkal nőtt és értéke eléri a 74 milliárd rubelt, miközben főleg a szakosított és kooperációs szállítmá­nyok hányada nőtt. Meg vagyunk győződve arról, hogy a gyorsítás irány­vonala, amelyet mindkét országunk megkezdett, teret nyit ahhoz, hogy együttműködésünk mennyiségi és mi­nőségi téren is dinamikusabb legyen. Együttműködésünkben további nagy lehetőségeket teremt országaink tudományos-műszaki és gazdasági együttműködésének távlati programja. A XVII. kongresszus kitűzte azt a fela­datot, hogy nagyobb mértékben kell kihasználnunk kölcsönös együttműkö­désünk bővülő lehetőségeit, mivel ez az együttmüködés jelenti számunkra a biztonságot, erre építjük valamennyi tervünket és távlatainkat. A CSKP erőfeszítéseit most arra irányítja, hogy a XVII. kongresszus programját kezdettől következetesen és mindenütt megvalósítsuk. Ez kifeje­zi felelősségünket, amellyel a népnek és a nemzetközi forradalmi mozgalom­nak tartozunk. Igy fejleszthetjük a leg­jobban a csehszlovák nép boldogságá­ért folytatott harcunk és végzett mun­kánk dicső 65 éves forradalmi hagyo­mányát. A CSKP megalakulása, 1921. májusa óta egész tevékenységét en­nek a célnak szentelte.

Next

/
Thumbnails
Contents