Új Szó, 1986. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1986-05-14 / 111. szám, szerda
ÚJ szú 3 1986. V. Í4. Kedvező feltételeket teremtettünk a 8. ötéves tervidőszak céljainak teljesítéséhez Jaromír Žák szövetségi pénzügyminiszter beszéde a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája 21. együttes ülésén A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya a Szövetségi Gyűlés elé terjeszti a csehszlovák államszövetség 1985. évi állami zárszámadásának tervezetét, mégpedig röviddel a CSKP XVII. kongresszusa után, amely részletesen értékelte a gazdasági és a társadalom fejlesztésében az elmúlt időszakban elért eredményeket, és kitűzte a gazdasági és a szociális fejlesztés meggyorsításának programját az 1986-1990. évi és távlatilag a 2000-ig terjedő időszakra. Ezen alapvető stratégiai irányvonal megvalósítása során a fó célkitűzés: az intenzifikálási folyamat meggyorsítása, a tudományos-műszaki fejlesztés legújabb eredményeinek a termelésben és a társadalmi gyakorlatban történő határozottabb érvényesítése, a szocialista gazdasági integráció A lakosság életszínvonalának fejlődését a múlt évben egyrészt a bérekből származó bevételek biztosították, amelyek 2,5 százalékkal nőttek, ezen kívül az állami költségvetésből társadalmi szolfejlesztése, a gazdaságszerkezet hatékony változásainak végrehajtása és a gazdaság korszerűsítése. Elsősorban ezen szempontok alapján a CSKP XVII. kongresszusa igényes és bíráló tanácskozásának és határozatainak szellemében kell megvonnunk az elmúlt év gazdálkodásának mérlegét, megítélnünk, hogyan teljesítettük a kitűzött feladatokat, s milyen feltételeket teremtettünk a 8. ötéves tervidőszak megkezdéséhez. 1983-ban és 1984-ben a gazdaságban pozitív irányzatok alakultak ki, amelyek a gazdasági fejlődés dinamikájának és a hatékonyságnak a növekedésében, valamint az állam devizahelyzetének megszilárdításában nyilvánultak meg. Ezek az irányzatok a múlt évben is folytatódtak. gáltatásra fordított eszközök, főleg ami a szociális ellátást, az egészségügyet, az oktatást és a lakásépítést illeti. A nem beruházási költségvetési kiadások összterjedelme e téren 161,6 milliárd korona volt, és 1984-hez képest 7,3 milliárd koronával, vagyis 4,7 százalékkal növekedett. A növekedés dinamikáját fele részben a szociális szféra területén elfogadott intézkedések, valamint az egészségügyi és az oktatási dolgozók fizetésmódosításai befolyásolták. A szociális juttatások teljes összege 84,8 milliárd korona volt, és 1984-hez képest 4,3 milliárd koronával nőtt. Ezen belül a nyugdíjakra és a járadékokra 53,2 milliárd, családi pótlékokra 14,9 milliárd, táppénzre pedig 7,5 milliárd koronát fordítottak. Az oktatásra fordított nem beruházási kiadások összege a múlt évben 26,8 milliárd korona volt, 4,4 százalékkal több, mint 1984- ben. A tervezett szintet 1,1 milliárd koronával lépték túl. A költségvetési eszközökhöz és a nemzeti bizottságok saját kiegészítő erőforrásaival valóra váltották az oktatási-nevelési rendszer továbbfejlesztésének programjában kitűzött feladatokat, és eleget tettek az oktatási létesítmények karbantartásával, felszerelésével és korszerűsítésével szemben támasztott nagyobb igényeknek. Az egészségügy fejlesztésére tervezett nem beruházási kiadásokat 0,8 milliárd koronával lépték túl, az összterjedelem e téren 25,6 milliárd korona volt, 6,3 százalékkal több, mint 1984-ben. Ugyanúgy, mint a korábbi években, a leggyorsabban a gyógyszerekre és a speciális egészségügyi anyagokra fordított kiadások nőttek. A kultúrára fordított nem beruházási kiadások 5,2 milliárd koronát tettek ki. Növekedésüket elsősorban az okozta, hogy megvalósították a műemlékek és a történelmi épületek felújítása és karbantartása terén kitűzött távlati feladatokat. Az életszínvonal területén az egyik kulcsfeladat az, hogy elegendő lakást létesítsenek és állandóan javuljanak a lakásfeltételek. Tavaly 104 500 lakást adtak át. A lakásállomány fejlesztésére és karbantartására az állami költségvetésből 26,4 milliárd koronát fordítottak. Ezeket a jelentős eszközöket azonban nem mindig használják fel maximális gazdaságossággal. Elsősorban az átadott lakások minősége terén vannak fogyatékosságok. A szövetségi kormány ezért az idei év elején lényegbevágó intézkedéseket tett a lakásépítés gazdaságosságának növelésére. Államunk a költségvetés útján egyre nagyobb mértékben vesz részt a lakosság életszínvonalának emelésében és javításában, valamint a környezet alakításában. Ugyancsak jelentős állampolgáraink hozzájárulása a különféle közhasznú létesítmények építéséhez, valamint a városok és községek fejlesztéséhez. A Z-akció- ban a múlt évben csaknem 5 milliárd korona értéket hoztak létre. ennek értéke 3,5 milliárd korona volt. A kötelező feladatként megjelölt 115 kapacitás közül a múlt évben csak 103-at helyeztek próbaüzembe. Továbbra is nagy nyomást gyakorolnak a beruházások növelésére, mindenekelőtt újak megkezdésére. Sok esetben azonban a termelés növelése a meglevő kapacitások ésszerűbb kihasználásával is elérhető lenne. Korszerűsítéssel, rekonstrukcióval és az elavult termelőeszközök gyorsabb kiselejtezésével együtt az állóeszközök termelési hatékonyságának csökkenése megállítható. Ha már a hatékonyságról beszélünk, szólnunk kell a készletekről is, amelyek terjedelme a múlt év végén 399 milliárd korona volt. Az iparban és az építőiparban a készletforgó ugyan két nappal meggyorsult, de az 1984. évi lemaradás miatt még mindig 4,3 nap volt. A készletek viszonylag egyenetlenül alakulnak. Az évi prémiumok kapcsán helyenként spekulálnak a készletek állományával az év végén. A múlt évi gazdálkodási eredmények mérlegének összesítését az egyes állami gazdálkodó szervezetek eredményeinek értékelése előzte meg. Számos közület teljesítette és túlszárnyalta tervfeladatait. A szervezetek értékelése során még mindig előfordul, hogy egyesek a tervszámok lefaragására törekednek, s ha nem teljesítik a tervet, úgynevezett objektív okokra hivatkoznak, és nyomást gyakorolnak, hogy eltűrjék ezt a lemaradást. Az elemző munka és az egész értékelési rendszer hatékonyságának növelésével szemben támasztott igényekkel összhangban a szövetségi kormány március elején jóváhagyta azokat a terveket, amelyek szabályozzák ezt a tevékenységet a 8. ötéves tervidőszakra. Abból indulunk ki, hogy a hatékonyságért folytatott küzdelem mindenekelőtt harc a középszerűség és a lemaradás ellen. A közületek értékelésének szerves részét képezte és képezik a gazdasági program teljesítése, amelynek feladatait 1985-ben és az előző három évben sikerült teljesíteni. A központi szervek irányító és adminisztrációs apparátusa 2203 személlyel, vagyis 11,3 százalékkal csökkent. Az ellenőrzés során bebizonyosodott, hogy a gazdaságossági program teljesítése során egyesek el akarták ferdíteni az adatokat. Ezért növelnünk kell a pénzügyi igazgatóságok és a vállalaton belüli ellenőrző szervek ellenőrző munkájának hatékonyságát. A továbbiakban a miniszter hangsúlyozta, hogy a fegyelem, a rend, az előírások és a szocialista erkölcs megtartása kivétel nélkül mindenkire vonatkozik. A CSKP KB Elnökségének ezzel kapcsolatban nemrég közzétett levele alapján sokkal határozottabban és energikusabban kell küzdeni minden negatív jelenség ellen. Gazdaságunk tovább szilárdult Az 1986. évi terv feladatairól szólva kijelentette: az elsó hónapokat a nagyobb fejlődési dinamó ka jellemzi az ipar és az építőipar tervében kitűzött célokhoz képest. Az elért eredményeket azonban nem becsüljük túl, hiszen tudjuk: annak köszönhető, hogy a múlt év elején a helyzet rossz volt, ezért az összehasonlítási alap szintje alacsony. Végezetül a szövetségi pénzügyminiszter megállapította: a múlt év és a 7. ötéves tervidőszak eredményei azt bizonyítják, hogy gazdaságunk tovább szilárdult A szövetségi kormány nevében javasolta, hogy a Szövetségi Gyűlés hagyja jóvá a csehszlovák államszövetség 1985. évi állami zárszámadásának tervezetét. (Alcímek: Új Szó) A párthatározatok megvalósítása elősegítette feladataink teljesítését Az erőforrások képzése terén kitűzött feladatokat sikerült teljesíteni, és egyes területeken túlszárnyalni. Az ipari termelés 3,6 százalékkal növekedett, tervezett terjedelmét 0,9 százalékkal teljesítették túl. Az építőipari termelés növekedése 1,3 százalék volt a tervezett 0,7 százalék helyett. A mezőgazdasági termelés tervét 0,6 százalékkal szárnyalták túl. A legfontosabb népgazdasági ágazatok feladatainak teljesítése megnyilvánult a bruttó nemzeti jövedelem 3,3 százalékos növekedésében és abban, hogy a tervezett terjedelmet 3,1 milliárd koronával túlteljesítették. Az erőforrások terven felüli képzése lehetővé tette jobb felhasználásukat a termelésben. A személyi fogyasztás 1,8 százalékkal növekedett, a társadalmi fogyasztás 5,6, a beruházások terjedelme pedig 5,5 százalékkal volt nagyobb. Túlteljesítették az állami terv feladatait a szocialista és a nem szocialista országokba irányuló kivitel terén, tovább csökkent konvertibilis valutában fizetendő adósságunk. Az elért eredményekhez hozzájárult a CSKP KB ülésein elfogadott határozatok valóra váltása, valamint a dolgozók, a szervek és a szervezetek által Csehszlovákia szovjet hadsereg általi felszabadítása 40. évfordulója és a CSKP XVII kongresszusa tiszteletére kifejtett széles körű kezdeményezés. A múlt évi feladatok teljesítésének egészében véve pozitív értékelése során nem veszítjük szem elől azokat a problémákat és fogyatékosságokat, amelyek a gazdaságpolitikai célok elérésekor mutatkoztak. Az átfogó áttekintés azt mutatja, hogy az eredmények jobbak lehettek volna, ha hiánytalanul teljesítették volna a hatékonyság és a gazdaságosság növelésének és a minőség javításának feladatait, ha sikerült volna elérni a kívánt javulást az újratermelési folyamat minőségi szempontjai szerint. Kedvező eredmények A gazdaságfejlesztés eredményei egészében véve kedvezően hatottak az 1985. évi állami költségvetés teljesítésére. Megteremtettük a kellő anyagi erőforrásokat a gazdaság további fejlődéséhez, a lakosság életszínvonalának emelkedéséhez és az ország védelmi képességének megszilárdításához. Az állami költségvetések - tehát a csehszlovák államszövetség, a Cseh és a Szlovák Szocialista Köztársaság, valamint a nemzeti bizottságok költségvetései - összbevételei 359,7 milliárd koronát tettek ki, és 3,8 százalékkal haladták meg a tervezett szintet. A kiadások teljes összege 358 milliárd korona volt, és 3,4 tized százalékkal haladta meg a tervezett szintet. A bevételek többlete a kiadásokkal szemben 1,7 milliárd korona, ebből a nemzeti bizottságok költségvetéseire 1,6 milliárd korona jut. A csehszlovák államszövetség állami költségvetésének bevételei 195,1 milliárd koronát tettek ki, vagyis 0,9 százalékkal haladták meg a tervezett szintet. Ebből 195 milliárd koronát használtak fel, ezen belül a központilag irányított szervek és szervezetek kiadásaira 67,8 milliárd, a köztársaságok állami költségvetéseinek dotálására 127,2 milliárd koronát. Ha részletesebben betekintünk a bevételek és a kiadások szerkezetébe, bizonyos különbségeket láthatunk a kitűzött célok és elérésük között. Ez főleg a gazdálkodó szervezetek és az állami költség- vetés kapcsolataira vonatkozik. A nyereség terjedelme elérte a 142,8 milliárd koronát, és képzésének tervét 100,6 százalékra teljesítették, tehát a gazdasági nyereségelvonási szint is magasabb volt a tervezettnél. A nyereségelvonások és a dotáció összege 96,3 milliárd korona volt, de 5,8 milliárd koronával elmaradt a terv mögött. Ez a helyzet elsősorban a dotáció túllépésének következményeként alakult ki. A forgalmi adóból származó bevétel 90,8 milliárd korona volt, s a tervet e téren 0,8 milliárd koronával túlteljesítették. 1984- hez képest ez a bevétel 1,5 százalékkal nőtt. De ugyanúgy, mint a korábbi évben, a piaci alapokba kerülő termékek meny- nyisége gyorsabb ütemben növekedtek, így nem érték el a jobb termékértékesítés kapcsán kitűzött célt. Ezt a problémát nemcsak költségvetési szempontból vizsgáljuk. A fő cél a lakossági kereslet kielégítése a kívánt áruszerkezet szerint, főként nagyobb használati értékű áruk szállításával és a divatos termékek szállításának növelésével. Ebből a szempontból számos termelő munkaeredményei nem felelnek meg a lakosság növekvő igényeinek. Még mindig nem sikerült megfelelő értékben növelni a fogyasztási cikkek termelését és szállítását. 1985-ben a piacon mindenekelőtt kevés volt a hűtógép és a mélyhűtő, a színes tévékészülék, a kerékpár és néhány további termék. Emelkedett az életszínvonal Nagy súlyt helyezünk a tudomány és a technika fejlesztésére Az életszínvonal további emelkedése és a szociális fejlődés csak az intenzifikálási folyamat meggyorsítása alapján képzelhető el. Ezért helyezünk akkora súlyt a tudomány és a technika fejlesztésére, a beruházások és a külkereskedelem hatékonyságának növelésére, a termelés szerkezetének és minőségének javítására. És éppen ezeken a területeken vannak még jelentős tartalékaink, de fogyatékosságaink is. Mindenekelőtt nagyobb mértékben kell előre haladnunk az értékesítési folyamatok színvonalának emelésében. A termelési szükséglet csökkenése 1985-ben csak 15 százalékban járult hozzá a bruttó nemzeti jövedelem képzéséhez, a 8. ötéves tervidőszakban ennek az aránynak el kell érnie a 40 százalékot. Az anyagköltségek 1985-re tervezett 1,1 százalékos csökkenése helyett csak 0,7 százalékot értek el. Az e téren a következő időszakra kitűzött feladatok teljesítése szükségessé teszi a nyers- és a fűtőanyagok, az energiahordozók és az alapanyagok sokkal hatékonyabb hasznosítását. Ehhez az eddiginél lényegesen nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a tudománynak és a technikának. 1985-ben a kutatási és fejlesztési alap területén több mint 192 ezer személy dolgozott, 3500-zal több, mint 1984-ben. A tudomány és a technika fejlesztésére fordított nem beruházási kiadások 6 százalékkal növekedtek, és elérték a 18,8 milliárd koronát, ebből az állami költségvetés eszközeire 7,7 milliárd korona jutott. Nemzetközi viszonylatban azonban viszonylag erős kutatási és fejlesztési potenciálunk hatékonysága nem elegendő. Egyes termelőszervezetek a műszaki fejlesztés terveibe olyan feladatokat is beiktatnak, amelyek nem biztosítják gyártmányaik versenyképességét a realizálás szakaszában. Nemcsak a gyártmányok műszaki színvonaláról, hanem minőségükről is szólni kell. Az e téren hozott intézkedéseink sem bizonyulnak eléggé hatásosaknak. A minőség javításához nyilvánvalóan nem járul hozzá a kapkodás és a következetlen műszaki ellenőrzés. A termékek minősége terén jelentős tartalékaink vannak, sót fogyatékosságaink gyakran csak a fegyelem, a rend, és a felelősség növelésével és jobb irányítással megszüntethetők. Ebben az értelemben a minőség ma nemcsak gazdasági, hanem egyben politikai feladat. Ez nemcsak a műszaki ellenőrzés dolgozóira, hanem és elsősorban a vezető gazdasági dolgozókra vonatkozik, akiknek következetesebben kell végrehajtaniuk a kormány által e téren elfogadott intézkedéseket. Javítanunk kell külkereskedelmünk hatékonyságát A műszaki színvonallal és a gyártmányok minőségével szorosan összefügg külkereskedelmünk hatékonysága. Ha részletesebben szemügyre vesszük, főleg a nem szocialista országokba irányuló kivitelünk effektivitását, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy nem kielégítő. A megoldás súlypontja feltétlenül a termelésben keresendő. Határozottabban törekedni kelt egyúttal a termelés és a külkereskedelem kapcsolatának erősítésére, el kell érni azt, hogy a külkereskedelemnek a termeléssel együtt vállalnia kell az árucsere gazdasági következményeit, és lényegesen emelnie kell a kereskedelmi munka színvonalát. Külkereskedelmünk alapja a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott kereskedelem. 1985. évi kivitelünkből a KGST-tagországokba 72,1, behozatalunkból pedig 76,1 százalék jutott. E téren a következő időszakban fontos szerepet kell betöltenie a szocialista integráció elmélyítésének és a KGST-tagországok 2000-ig terjedő komplex tudományos-műszaki fejlesztési programja megvalósításának. Társadalmunk jelentős eszközöket fordít beruházásokra. Tavaly a beruházási munkák és szállítások terjedelme elérte a 156,4 milliárd koronát. A tervet 2,9 százalékkal szárnyalták túl, s az előző évhez képest ez a terjedelem 5,5 százalékkal volt nagyobb. A régi problémák azonban megmaradtak. A beruházások hatékonyságát lerontja az átadási határidő meghosszabbodása, valamint a múszaki és gazdasági paraméterek meg nem tartása. Állandóan a költségvetési keretek túllépésével küszködünk. Tavaly
