Új Szó, 1986. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1986-05-14 / 111. szám, szerda

Mit nyújt a szovjet szakszervezet a munkásoknak? Az APN tudósítója ezzel a kérdéssel fordult a szovjet szakszervezeti mozgalom néhány vezetőjéhez „Számomra a munkában nincsenek jelentéktelen dolgok“ Szalavat Badretgyinov szak- szervezeti alapszervezeti vezető, csoportszervező. Véleménye sze­rint a szakszervezeti funkcionárius számára sem az olajmunkás mun­kakörülményeiben, sem pedig mindennapi életében nem lehet jelentéktelen dolog.- Nekem mindenhez közöm van - mondja Badretgyinov: - mi­lyen körülmények között dolgozik, milyen ebédet kap az étkezdében, milyenek a lakáskörülményei. Nyizsnyevartovszk város he­lyén 10 évvel ezelőtt még csak néhány faház állt. Ma pedig 150 000 lakosa van. A múlt évben különösen sokat építettek. Ez a szakszervezeteknek is jelentős érdeme. Az ágazati - olajmunkás - és építőmunkás-szakszerveze­tek közös „vezérkart" alakítottak, s ez szigorú ellenőrzés alá vonta a lakás- és szolgáltatóüzem-épít- kezést (ez azelőtt elmaradt az ipari objektumok üzembe helyezé­se mögött). A szakszervezeti ellenőrzés eredménye: egyetlen év alatt a Tyumeni terület dolgozói több mint kétmillió négyzetméter alapterületű lakást kaptak. Ez egyelőre rekord. A tyumenyi olaj­munkások számára az egész or­szág épít házakat. Nyizsnyevar- tovszkban moszkvai, leningrádi, belorussziai, észtországi trösztök emelnek épülettömböket. Egy kolhoz-szakszervezeti vezető- A „kolhoz-szakszervezet" szókapcsolat ma még kissé szo­katlanul hangzik - mondja. - A mi kolhozunkban eleinte a gépkeze­lők és az okleveles szakemberek voltak ennek a tagjai. A legutóbbi években azonban megváltozott a helyzet. Gazdaságunkban, ahol 1200 ember dolgozik, ma 950 szakszervezeti tag van.- Konkrétan mit ad a szakszer­vezet a kolhozparasztnak?- Először,* a szakszervezet részt vesz az anyagi ösztönzési alapok elosztásában. Másodszor, a szakszervezet védi a dolgozó­kat. Ha megszegik a balesetvédel­mi rendelkezéseket - a szakszer­vezet kivizsgálja az ügyet. Ha egyesek elégedetlenek a munka- körülményekkel - megint a szak- szervezet segít. A szakszervezet révén paraszt­jaink elérték azt, hogy a kolhozta­gok gyermekei ingyen járhassa­nak óvodánkba, a városban pedig, mint köztudomású, a munkás vagy az alkalmazott fizet ezért, még ha keveset is. Az iskolások szintén a kolhoz költségére járnak a napközis csoportba. A szakszer­vezet révén a paraszt pionírtábor­ba küldheti gyermekét, családjával együtt kedvezményes, sót ingye­nes beutalóval valamelyik Fekete­tenger parti szanatóriumban | üdülhet.- A családos ember valóban sokat kap a szakszervezettől. Hát az ifjúság?- A fiatalok látják: kolhoz-sport- csarnok épült, kultúrház létesült. Lehet sportolni, akinek kedve van hozzá, művésszé válhat, népi- hangszer-együttesben muzsikál­hat ... A moldáviai falu kulturáltabb lesz, és ez nem kis érdeme a szakszervezetnek, amely a kul­turális tömegmunkát irányítja. Vállvetve kell dolgozni Kaszim Szaparov - a fúrómun­kások brigádvezetóje. Nemzetközi kollektívájában üzbégek és oro­szok, ukránok és kazahok dol­goznak.- A brigádmunka azt jelenti, hogy segítünk egymásnak - így véli Szaparov. - Nem elég, ha csak nálam mennek jól a dolgok. Ezért érdekelt vagyok abban, hogy támogassam, tanítsam a szomszédomat. A brigád - nem­csak dolgozókollektíva, hanem baráti társaság, tagjai számára az egyik bánata és öröme - vala­mennyi bánata és öröme. Ha megbetegedett valamelyik fúró­munkás - akkor munka után egyikünk meglátogatja. Szükség esetén anyagi segítséget is a szakszervezeten keresztül nyúj­tanak. Születésnapra, esküvőre is brigádostul megyünk el. A fiatal házasok számára ajándékra me­gint csak a szakszervezet utal ki pénzt. Együtt dolgozunk, együtt pihenünk. Ugyanazokat a dalokat énekeljük. Különben - fejezte be szavait a fúrómunkás - az ifjúság £s nevelése: ez inkább a te szakmád, Mamadzsan. Mamadzsan Szaidov - Üzbe­gisztán egyik legjobb ifjúmunkás oktatója.- Nemsokára negyven éve lesz annak, hogy munkás vagyok - mondja Mamadzsan Szaidov -, és azt akarom, hogy a neveltjeim igazi munkások legyenek. Ez azt jelenti, hogy mindegyiküknek sze­retnie kell a mesterségét. Ismernie kell a munkafogásokat, az új technikát, a kollektíva tevékeny tagjává kell válnia. Én ezt mon­dom az újoncnak: jegyezd meg, I hogy te vagy itt a gazda. A legu­tóbbi szakszervezeti kongresszu­son tetszéssel hallgattam Ligyija Raszulova azerbajdzsáni szak- szervezeti vezetőnő felszólalását. Elmondta, hogy az ő köztársasá­gukban a szakszervezetek nem­csak azt a munkakollektívát tartják a legjobbnak, amelyik a legjobb termelési mutatókat éri el. Fontos az, hogy miként érte el ezt. Foglalkozott-e a hiányosságok­kal? Én is erre tanítom a gyerekei­met: nem szabad beletörődni a hi­bákba, még ha mások követték is el. A város villanyszerelőinek egy­harmada - az én tanítványom, összeszámoltam - húsz nemzeti­ség fiai. A legtöbben ugyan üzbé­gek és oroszok. A bányász mindennapi élete és egészsége Viktor Kovalcsuk - donyecki bányász. Életkora - 32 éves - és a munkában eltöltött ideje - mint­egy öt év - alapján mindenképp „statisztikai átlagmunkásnak" te­kinthető.-Tavalyelőtt - mondja - két­szer beteg voltam. Először 17 napig a kerületi kórházban feküd­tem. Másodszor hat napig otthon betegeskedtem. Mindkét alkalom­mal a kezelőorvos táppénzes állo­mányba helyezett. Ennek alapján a banya szakszervezeti bizottsága a társadalombiztosítási alapból ki­fizette az ezekre a napokra járó munkabéremet, havi átlagkerese­tem figyelembevételével. A gyógy­kezelés költségeit pedig az állam fedezte. Mellesleg szólva, az ál­lam nemrég felemelte a bányá­szok illetményét és besorolás sze­rinti bérét. Az én havi átlagkerese­tem körülbelül 60 rubellel nőtt.- Betegségét a munkakörülmé­nyek idézték elő?- A második alkalommal igen. Meghűltem. Amikor utánam még két munkás is meghűléssel ágy­nak esett, orvosok jöttek ki hoz­zánk a bányába. Két hét múlva az öltözőben dupla ajtót szereltek fel, és előteret is kialakítottak. Meg­szűnt a „könnyű" huzat, amelyet a munkától felhevült bányászok észre sem vettek, az orvosok véleménye szerint azonban ez okozta a meghűlést.- Eddig arról beszéltünk, hogy a szakszervezet milyen szerepet játszik a termelésben. Nos, de amikor hazatér az aknából...- A ház, ahol lakom, a szak- szervezet kezdeményezésére épült. Azonkívül, a szakszervezet a lakások elosztásában is részt vett. Mindennapi életem és pihe­nésem megszervezésében is sze­repet játszik a szakszervezet. Szanatóriumi, üdülőbeutalókat, tu- ristaútra szóló részvételi jegyeket is a szakszervezettől kapunk Emellett majdnem minden beutaló - ingyenes, vagy az árának 30 százalékát kell fizetni érte. Tavaly­előtt családommal együtt bá­nyánknak az Azovi-tenger partján levő nyaralójában üdültem. Fiam egy hónapot töltött a bánya pionír­táborában. Az ide szóló beutaló egynapi keresetem felénél is ke­vesebbe került (9 rubelbe). A szakszervezetnek azonban sok­kal többe került: a gyerekek jó ellátást kapnak, csónakház is ren­delkezésre áll, és tapasztalt peda­gógusok foglalkoznak velük.- Mivel rendelkezik még a bá­nya szakszervezete?- Hatáskörébe tartozik még a Kultúrpalota, amelynek színpa­dán hivatásos művészek is gyak­ran szerepelnek, valamint a Sport­palota. A labdarúgás, a röplabda, a futás, a súlyemelés népszerű a bányászok körében. A sport- és klubtevékenységben való részvé­tel költségeit teljes mértékben a szakszervezet és a bánya veze­tősége vállalja. Fiamat beírattam a sakk-klubba, hátha világbajnok lesz belőle... (APN) Cél: a megelőzés Tavaly Szlovákiában kis híján kétezer tűzeset volt. Száznégymillió korona értéket változtatott hamuvá, arról nem is beszélve, hogy amíg egy-egy leégett munkacsarnokot újra felépítenek, a kár meghatványozódhat. A lángokban negyvenkét ember vesztette életét, százötvenkilencen pedig sérülést szenvedtek. Az ok a műszaki és a gyártási technológia meg nem tartása, az emberi hanyagság. A Stará Bystrica-i Efsz-ben ötmillió korona értékű külföldről behozott gépsor, a bardejovi JAS üzemben pedig tizenegy millió korona érték vált a lángok martalékává. A nižnái Tesla üzemben a tűz okozta kár fölülmúlja a tizennégy millió koronát. Piešťanyban pedig még ennél is nagyobb. Mindent egybevetve, ilyen szempontból az 1985-ös év a tervidőszak legrosszabbika volt. Ennek arra kell figyelmeztetnie minden gazdasági vezetőt, hogy körültekintőbb megelőző munkát végezzen. A párt, az állami szervek nemegyszer felhívták a figyelmet a tűz megelőzésének fontosságára. Ezt a célt szolgálta a Slovnaft vállalat 1982-ben napvilágot látott felhívása, amelyre eddig mintegy 1400 termelő és nem termelő üzem adott választ. Viszont sok más figyelemre sem méltatta. Pedig nem árt ezt a felhívást újra elővenni, áttanulmányozni, mivel azt a célt szolgálja, hogy megelőzzük a tűz pusztítását, azt, hogy az emberek verejtéke árán létrehozott javak a lángok martalékává váljanak. A beruházási feladatok megfogalmazásánál sem szabad erről megfeledkezni. A megelőzés terén van még mit tenni az üzemeken kívül a mezőgazdaságban és a településeken is. Erről számos tény tanúskodik. Tavaly például a felügyelet nélkül hagyott gyerekek kétszáztizenöt esetben idéztek elő szerencsétlen­séget és néhányan közülük az életükkel fizettek. Az iskola, a szülői ház nem készítette fel őket a veszély felismerésére, arra, hogy a tűzzel játszani nem szabad. Különösen gondolni kell erre most, amikor kedvezőre fordult az időjárás és alkalom nyílik a kirándulásra. Rossz példát mutat az a szülő, aki szalonnát süt olyan helyen, ahol tilos a tűzrakás. A felelőtlen emberek miatt ugyanis évente több száz hektár erdő pusztul el. A tűz szolgálja az embert, a termelést, de elég egy óvatlan pillanat és megtörténik a baj. Ilyenkor aztán nehéz a felelős­séget megállapítani, s ha sikerül is, nem használják ki kellően a törvényadta lehetőséget, a személyi felelősségre vonást. A biztosító kifizeti a kárt, s az üzem szempontjából minden el is van intézve, de nem így a népgazdaság szemszögéből. A társadalmi érdek kívánta meg, hogy a törvényhozó szervek új tűzvédelmi törvényt alkossanak, amely július 1-én lép életbe. Ez lehetővé teszi az illetékeseknek, hogy a szabály- sértést, a tűzrendészet! előírások meg nem tartását, a mulasztást az eddigieknél nagyobb összeggel bírságolhas­sák és nemcsak az üzemek, az intézmények, hanem a felelős személyek esetében is. NÉMETH JÁNOS Együtt a faluval Efsz a választási program teljesítéséért Hroboňovo kétezer lakosával az átlagos nagyságú községek sorába tartozik. Főút mentén fek­szik, kőhajításnyira Dunaszerda- helytől (Dunajská Streda) és közel Nagymegyerhez (Čalovo). Az itt élők mégsem készülnek a váro­sokban letelepedni. Aki csak tehe­ti, a faluban marad, házat épít. Többek között azért is, mert a he­lyi sikeresen gazdálkodó efsz jó kereseti lehetőséget nyújt tagjai számára, a szépülő és gyarapodó községben pedig egyaránt van bevásárlási és szórakozási lehe­tőség, szolgáltatás, ami a lakos­ság mindennapjainak szerves tar­tozéka.- Ifjúsági park épül - mutatta Kun István mérnök, az efsz elnöke a korábban gidres-gödrös terület helyén formálódó részt, falunézó utunk első látnivalóját, majd felhív­ta figyelmemet a rendezett utcák­ra, a házak előtt húzódó betonjár­dákra és a számtalan díszfára s -bokorra. - A gyerekek horgász­versenyeit rendezik itt nagy siker­rel. Mocsaras víz volt, kitisztítottuk és halakat telepítettünk bele - folytatta, miközben elhaladtunk a falu egyik terét kitöltő tó mellett. A most záródó választási idő­szak létesítményei közül sorra vettük az óvodát, majd az új utcát, a több mint harminc, nagyrészt már elkészült családi házzal. Meg­néztük az új bevásárló és közét­keztetési központot, majd azt a helyet, ahol az új egészségügyi központ épül, s ahol a legújabb utcát nyitják meg, hogy házhelye­ket tudjanak adni az igénylőknek. Utunkat a falu büszkeségének, a sportközpontnak a megtekinté­sével zártuk. A labdarúgók mellett további három szakosztálynak ad otthont. Korszerű öltözők, zuha­nyozók és szauna áll a sportolók rendelkezésére, a háromszáz fé­rőhelyes nagyterem pedig szám­talan sportesemény megrendezé­sét teszi lehetővé. Annak, hogy az efsz elnökével vettük sorra a most záródó válasz­tási időszak létesítményeit egy­szerű a magyarázata. Hroboňo­vón ugyanis az efsz hatékonyan kiveszi részét a falufejlesztésből, így a szövetkezet elnöke az ilyen jellegű eredményekről és felada­tokról pontosan tájékozott.- Együttműködésünk a nemzeti bizottsággal szükségszerű és fon­tos - szögezte le Kun István. - Nekünk is érdekünk, hogy a la­kosok, köztük a fiatalok is itt akarjanak maradni, mert megkap­nak mindent, amit faluhelyen a mai élet igényel. Szövetkeze­tünkben az átlagéletkor alig van harminc év felett, és ez nem véletlen. Ha a fiatalok elkívánkoz­nának a faluból, akkor munkát is másutt keresnének. A választási program teljesítésével így tulaj­donképpen saját üzemünket is fejlesztjük. Nekünk is jó, ha az édesanyák munkába tudnak állni, mert van óvoda, ahol elhelyezhe­tik gyermekeiket. És a kiesett munkaóra is kevesebb, ha hely­ben van az orvosi ellátás, ha ilyen céllal kevesebbet kell a közeli városokba utazni. Gazdálkodási eredményeink jók, azt a pénzt, amit a falunak adunk, nem a tagja­inktól vonjuk meg, és ugyanakkor szövetkezetünk fejlesztését sem lassítjuk falufejlesztési hozzájáru­lásainkkal. Azon kevesek közé tartozunk, akik már teljes egészé­ben korszerűsítették a szarvas- marha-tartást. Az utolsó ól átépí­tésével befejezzük a sertéstartás korszerűsítését és megkezdjük egy minden igényt kielégítő gép­szín építését. Konkrét példát is említett, hogy mit jelent, ha a falu támaszkodhat az efsz-re. A nemzeti bizottság az elmúlt év végén soron kívül több mint kétmillió korona értékben bővíthette a vízvezeték-hálózatot, de vállalnia kellett, hogy a beruhá­zást másfél hónap alatt megvaló­sítja. A szövetkezet hatékony gépi segítségével ez sikerült is. örö­mére és elégedettségére azok­nak, akik akkor jutottak vezetékes vízhez.- A bekötést követő terepren­dezést a lakosság vállalta, így határidőre minden elkészült. A la­kosság segítségére mi ugyanis mindig számíthatunk. Hívó és kérő szavunkra sokszor többen jönnek segíteni, mint ahány embernek munkát lehet adni. Amikor a bevá­sárló és közétkeztetési központot vakoltuk, több mint kétszázötve­nen jelentkeztek munkára. Az igyekezet hátteréről is szólt az elnök. Az ezzel kapcsolatos gondolatait valóban érdemes megszívlelni.- A lakosok szívesen segíte­nek, ha megfelelően tájékozottak. A választási program egyes beru­házásainak megkezdése előtt mindig falugyűlést hívunk össze, ahol megbeszéljük a legfdntosab- bakat, hogy mi épül, milyen érték­ben, s ehhez a lakosság részéről milyen segítséget kérünk. Párhu­zamosan termelési értekezleteken és csoportgyűléseken az efsz tag­jait is tájékoztatjuk, hogy a soron levő beruházáshoz milyen meg­fontolásból és milyen összeggel járulunk hozzá. Sosem feledke­zünk meg a társadalmi segítség megfelelő erkölcsi elismeréséről. Fényképes faliújságokon és más módon is népszerűsítjük azokat, akik eljöttek segíteni. Sikerült elér­ni, hogy a lakosság maga is számon tartja a távol maradókat. És bizonyára az is ösztönző - je­gyezte meg félig tréfásan -, hogy nálunk a társadalmi munkáknak csak egy-két irányítója van. És ezek sem a falu elöljárói vagy az efsz vezetői. Ök, magamat is beleértve, dolgozó közlegényként veszik ki részüket a falu fejleszté­séből. A gondolatok és a módszerek helyességét a tények igazolják. A falu igényes választási program­ját sikeresen teljesítette és elisme­rést érdemlő helyezést ért el a nemzeti bizottságok ilyen jellegű versenyében. Mert, - amint az efsz elnöke is hangsúlyozta - a széles körű összefogás és a hatékony segítség eredménye­ként az utolsó néhány évben többet fejlődött és gyarapodott Hroboňovo, mint korábban évtize­dek alatt. EGRI FERENC ÚJ SZÚ 4 1986. V. 14.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents