Új Szó, 1986. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1986-05-13 / 110. szám, kedd
Levelezőink írják Üzemek, vállalatok segítsége A Kassa (Košice)-vidéki járásban a választási programok megvalósításához egyre nagyobb segítséget nyújtanak a vállalatok és üzemek. A nemzeti bizottságok már a 6. ötéves tervidőszak alatt anyagi és társadalmi segítséget kaptak városaik és falvaik fejlesztéséhez. Míg 1981-ben 2,3 millió, 1984-ben 4,4 millió, 1985-ben már 14,3 millió koronával járultak hozzá a vállalatok és az üzemek a kitűzött célok megvalósításához. Az így kapott pénzt a nemzeti bizottságok elsősorban bölcső-, dék, óvodák, egészségügyi központok, viz- és gázvezeték-háló- zatok, szociális berendezések és sportlétesítmények építésére használták fel. Közös összefogással legnagyobb fejlődést Csécs (Čečejovce), Valaliky, Čaňa, Krá- ľovce, Rozhanovce, Kokšov-Bak- ša és Nižná Myšľa községekben értek el. A 8. ötéves tervidőszakban tovább serkentik a járásban ezt a törekvést, s már 1986-ban a választási program teljesítésére hatmillió korona támogatásra van kilátás a vállalatoktól és az üzemektől. Iván Sándor Példás munkával köszöntötték Tettekkel bizonyító fiatalok Mozgalmas szervezeti életet él a SZISZ 38 tagú nagymagyari (Rastice) alapszervezete Dudás Zsolt elnök irányításával. A fiatalokra jellemző nagyfokú tenniaka- rás minden téren megnyilvánul. A héttagú vezetőség olyan tartalmas rendezvényeket igyekszik szervezni, melyek a fiatalok érdeklődési köréhez közel állnak, s így ezekre szívesen jönnek, mégha társadalmi munkára szól is a meghívás. Jó kapcsolatot építettek ki a többi tömegszervezettel, több önkéntes véradójuk van, segíti a Csemadok helyi szervezetének kulturális és népművelő tevékenységét. Javulás mutatkozik az ifjúsági klub munkájában, több sikeres ismeretterjesztő előadás, műsoros est, valamint politikai rendezvény is igazolja ezt. Érdeklődés kísérte Az Ifjúság és az ideológiai harc előadássorozatot, melynek előadóit a helyi pártszervezet biztosította. Eredményes volt a fejlődő országokból hazánkban tanuló főiskolások egy csoportjával rendezett találkozó. A fiatalok részt vettek a spartakiád körzeti bemutatójának előkészítésében. Szépítették a sportpályát, átfestették a kerítést. Ott voltak a helyi étterem építésénél, és más községfejlesztési akcióknál is, s összesen több mint ezer órát dolgoztak társadalmi munkában. Nemrégiben zárták azt a négy hónapig tartó tánctanfolyamot, melyen húsz pár sajátította el a standard táncok alapjait. A gálaesten nemcsak a tanfolyam résztvevői adtak ízelítőt a tánctudásukból, hanem a szervezet fiataljai színvonalas kultúrműsorral kedveskedtek a szülőknek és a vendégeknek. Az elkövetkező időszakban a fiatalok a XVII. pártkongresszus határozatainak az alapszervezetükre való lebontásából eredő feladatok megvalósítására törekszenek Kiemelt helyet kap a politikai nevelés színvonalának növelése, a tömegpolitikai munka minőségének javítása, a fiatalok aktivizálása a Nemzeti Front választási programjában kitűzött községfejlesztési feladatok teljesítésére. A választások előtt állva a SZISZ- szervezet is támogatásáról biztosította a Nemzeti Front képviselő- jelöltjeit, s ennek szellemében készítik fel az először választó fiatalokat. Méri István A Tesla nagykürtösi (Veľký Krtíš) üzemének dolgozói példás munkával köszöntötték az idei májusi ünnepeket. Az első negyedév árutermelését 2 millió 307 ezer koronával túlszárnyalták, a tervet 108 százalékra teljesítették. A Szovjetunióba irányuló kivitel első negyedévi tervét - amit már március első harmadában teljesítettek - nagykereskedelmi árban 6,66 millió koronával túlszárnyalták Az értékesítési tervüket 110 százalékra teljesítették. Május elseje alkalmából az üzem több dolgozója kitüntetésben részesült. Köztük volt a teker- cselőmühelyben dolgozó Oľga Hudecová (a felvételen), aki A vállalat legjobb dolgozója kitüntetést kapta. Kép és szöveg: Bodzsár Gyula Kereskedelmi tanulók versenye A komáromi (Komárno) Jednota fogyasztási szövetkezet harmadik osztályos kereskedelmi tanulói minden évben verseny formájában adnak számot tudásukról, felkészültségükről. Az idén Hurba- novóban, a Meteor áruházban és a Jednota gyakorlati oktatóközpontjában került sor erre a rendezvényre. A vegyesáru elárusítói szakon tanulók elméleti és gyakorlati ismeretekből is vizsgáztak. Az elméleti részben a szocialista kereskedelem történetéből, ideológiaipolitikai nevelésből és pszichológiából összeállított kérdésekre kellett válaszolni. A gyakorlati Lámpák és hűtőszekrények a vásáron A fogyasztási cikkek brnói nemzetközi vásárán az érsekújvári (Nové Zámky) Elektrosvit vállalat is részt vesz gyártmányaival. A kiállított termékek között négyfajta hűtőszekrény és hatvanegy különböző típusú lámpa — utcai, ipari, asztali, mennyezetre és falra szerelhető fénycsöves lámpák stb. - szerepelt. Az utcai és ipari lámpák csoportjában a vállalat innovált típusokat mutatott be, melyeket előnyös gazdasági paraméterek jellemeztek, s főleg energiatakarékosságuk miatt keresettek. A versenybe három fénycsöves lámpával neveztek be, melyek kis teljesítményűek. Hűtőszekrényekből a már ismert típusokat állított ki a vállalat, valamint olyanokat, melyeknél a külföldi ügyfél igényeinek megfelelően az ajtó felszerelésénél bizonyos konstrukciós változás történt. Balla Marja A Šuranyi gyümölcstermesztő Állami Gazdaság és a Sókszelőcei (Selice) Efsz dolgozói megkezdték az idei első spenóttermés szedését, melyet további feldolgozásra a Nyitrai (Nitra) Mélyhűtő Vállalatba szállítanak. A vállalat dolgozói naponta 18-20 tonna spenótot csomagolnak be, s előreláthatólag a tavaszi termésből 300 tonnányit tartósítanak. A felvételen Oľga Chromeková és Gabriela Janotová ládába rakja a csomagolt spenótot. Pavol Matis felvétele részben elárusításból, áruismeretből, ajándékkosár és -csomag készítésből kellett jeleskedni. Az első helyen Vrábel Andrea végzett, Kovács Aranka és Kocsis Hilda előtt. A szakács-pincér szakon tanulók először különféle, előre meghatározott ételeket, majd ünnepi terítéket készítettek és az ételeket felszolgálták. Itt Libárdi Piroska és Pálinkás Mária végzett az élen. Az első helyezettek a kerületi versenyen képviselik majd a komáromi Jednotát. Sztrecskó Rudolf T ermészetvédők tevékenysége Példás munkát végez a Természet- védők Szlovákiai Szövetségének közel ötventagú piešťanyi alapszervezete. Legutóbb a városi pionír- és ifjúsági házzal közösen filmvetítéssel egybekötött előadást rendeztek a természet- védelemről. A város és környékének időszerű ökológiai, természeti és környezetvédelmi problémáiról Ján Nad', az alapszervezet elnöke beszélt. A városban és környékén található virág- és fafajtákat diapozitívon is láthatták az érdeklődők. Az ornitológusok azokat a madarakat mutatták be, melyek a téli hónapokban is menedéket találnak a slňavai védett rezervátumban. Szervezetük egyik tagjának, Viliam Kubán ornitológusnak köszönhető, hogy Piešťany a madarak gyűrűzésének szlovákiai központja lett. Huszonöt év alatt több mint 65 ezer madarat gyűrűzött meg. S az ő fáradozásának köszönhető, hogy a város több mint száz kecses hattyúval dicsekedhet. A várost és környékét évente több ezer turista keresi fel, ezért nagy szükség van a természetvédők önfeláldozó munkájára, hisz a jellegzetes virág-, növény- és faállomány fenntartása fokozott gondoskodást igényel. A természetvédők társadalmi munkában tovább növelik a védett rezervátum területét, ahol hazánkban a legnagyobb fészekrakó helye van a jégmadárnak. Titsztíják a környező forrásokat és kutakat, készítik a helyet a fészekrakáshoz. Folyamatosan tanulmányozzák a természet törvényét, beszélgetéseket tartanak az iskolákban. Négy hektáron a Vág alsó töltésén több mint négyszáz külfönféle facsemetét ültetnek ki. Példásan együttműködnék a vnb oktatási és kulturális osztályának szakbizottságával, mely a zöldövezetek növelésére és védelmére alakult. Zora Petrášová A szóbeli végrendelet érvénytelen E. O.: Édesanyámék négyen voltak testvérek. Mikor a szüleik meghaltak, még mind a négyen kiskorúak voltak, s így gyámra szorultak. A szülői ház az édesanyám egyik fiútestvérére lett átírva, természetesen minden ellenérték nélkül. Ő később megnősült, de gyermeke nem volt (a négy testvér közül csak az édesanyámnak születtek gyermekei). A feleségére a családi házat nem íratta át, mivel tudta, hogy a testvéreit nem fizette ki. Úgy határozott, hogy az ingó vagyon a haláluk után legyen a felesége rokonaié, s a ház, amelyen életében soha semmit sem javított, a saját rokonait, vagyis minket illet meg. A döntését tudomásul vettük. A négy testvér közül a nagybácsink halt meg utoljára. Nem sokkal később meghalt a felesége is, de azt megelőzően a házat a rokonai javaslatára végrendeltében az egyik rokona fiára hagyta, persze a mi tudtunk nélkül. Úgy érezzük igazságtalanság történt. Mi nem tartottunk igényt a nagybácsink ingó vagyonára, amely bizony jelentős értéket képviselt, de a családi ház, amelyet még a nagyapám épített, így a határozata ellenére teljesen idegen személy tulajdonába került. Bíztam benne, hogy az új tulajdonosban megszólal a lelkiismeret, hiszen én sosem tudnék olyan vagyont elfogadni, amely vér szerint nem illet meg engem, de nem így történt. A nagybátyja a szülői ház kizárólagos tulajdonosává vált, amikor a házat ráíratták a ’nevére minden ellenszolgáltatás nélkül. Hogy ez mennyire volt az akkori törvényekkel összhangban, azt ma már nehezen lehetne megállapítani, s még nehezebben megtámadni, de végül is ön nem is vitatja ennek jogszerűségét. A nagybátyja ön szerint tudatosította, hogy a testvéreit nem fizette ki, s ezért nem íratta át a házat a feleségére (hogy ez teljesen fölösleges lett volna, azt most már ön is beláthatja, hiszen a nagybátyja felesége átíratás nélkül is tulajdonossá vált). A nagybácsijának talán soha nem is állt szándékában az, hogy a testvéreit kifizesse, legalábbis ezt bizonyítja az, hogy az élete végéig sem kerített sort a kifizetésre, bár az „ingó vagyona jelentős értéket képviselt“, vagyis nem lett volna akadálya. Ezzel szemben úgy határozott, vagyis azt ígérte, hogy az ősi ház az önöké lesz (az ilyen ígéret persze még távol áll a végrendelettől). Hogy az ígéretét mennyire gondolta komolyan, megítélni nem tudjuk. Tény viszont, hogy semmit sem tett az ígéret megvalósítása érdekében, főleg nem írt olyan végrendeletet, amely a kizárólagos tulajdonát képező házat önökre hagyta volna. Ezért a halálával a ház tulajdonosa az öröklési jog szerint a felesége lett. önök természetesen, végrendelet hiányában, ha akartak volna sem tarthattak volna igényt az elhunyt vagyonára még akkor sem, ha egyáltalán nem lett volna más örököse, önök ugyanis nem tartoznak ebben az esetben a törvényes örökösök körébe. Nagybátyjuk felesége viszont joggal érezhette magát a férje halála után a ház jogos tulajdonosának, hiszen élete jelentős részét éppen abban a házban élte le, s mivel valószínűleg neki sem voltak törvényes örökösei, élt is a tulajdonjogából eredő rendelkezési jogával - vagyis végrendelkezett, szabad akarata szerint. Üdülési szabadság H. A.: 1984 decemberében kezdtem meg szülési szabadságomat, amely 1985 június közepén ért véget. Utána gyermekgondozási szabadságon voltam, majd november elsején visz- szatértem a munkahelyemre, s megszakítás nélkül dolgoztam 1986. március 17-ig. Ekkor szükségem lett volna szabadságra. A munkahelyemen ezt nagy szemtelenségnek tartották, és hosszas huzavona után kaptam ugyan egy nap szabadságot, de az idei szabadságom terhére. Vonatkozik rám az öt hónapi várakozási idő? Jár a szülési szabadság után szabadság? Mert ha jár, én eddig ezt sem pénzben, sem napokban nem kaptam meg. S végül: a múlt évben ledolgozott két hónap után jár-e szabadság? A munkáltatója eljárása a levelében leírtak szerint jogsértő volt. Először is, az öt havi ún. várakozási idő egy jellegzetesen fluktuáció-ellenes intézkedés, ezért csak azoknál alkalmazható, akik munkahelyet változtattak vagy megszakították a munkaviszonyukat. A Munka Törvénykönyve 100. §-ának 1. bek. szerint az évi üdülési szabadságra annak a dolgozónak keletkezik jogigénye, akinek a munkaviszonya legalább öt hónapja tart megszakítás nélkül, s a naptári évben legalább 75 napig végzett munkát. Azt, hogy mit kell munkavégzésnek tekinteni a Munka Törvénykönyve végrehajtására kiadott 1975. évi 54. sz. kormányrendelet 64. §-a szabályozza. Az említett rendelkezés szerint munkavégzésnek minősül pl. az üdülési szabadságon töltött idő, a munkabérmegtérítéses ünnepek ideje, s a szülési szabadság 26 hete is (vagyis a szülési szabadság után is jár szabadság). Az említett végrehajtási rendelet 16. §-a azonban ismeri az évi üdülési szabadság rövidítésének fogalmát. Ez számításba jön pl. a betegség s gyermekgondozási szabadság miatt kihagyott munkanapok esetében is, de csak akkor, ha a dolgozó legalább száz munkanapot késett ki az említett okok miatt, ön lényegében négy és fél hónapig volt gyermekgondozási szabadságon. Ez megközelíti, illetve talán túl is lépi a száz munkanapot. Az utóbbi esetben sem veszti el azonban az egész üdülési szabadságára vonatkozó jogigényét. A rendelet szerint az első száz igazoltan kihagyott munkanapért az évi szabadság egyti- zenkettedével rövidíthetik évi szabadságát, s minden további 25 kihagyott munanapért további egytizenketteddel. A múlt évi üdülési szabadságára tehát valószínűleg keletkezett jogigénye, de mivel elmúlt már április 30-a, nem veheti ki. A szak- szervezet üzemi bizottsága mellett működő munkaügyi döntőbizottságnál vagy a járásbíróságon azonban követelheti a szabadsága pénzbeli megtérítését, méghozzá két jogcímen. Az első jogcímet a Munka Törvénykönyve 109. §-a adja, mely szerint viszont csak a szabadság egy hetet meghaladó idejének pénzbeli megtérítését követelhetné. A munkáltató azonban mindig köteles lehetővé tenni, hogy a dolgozó legalább egy heti szabadságát kivegye. Ennek a jogi kötelességnek a megszegése indokán, vagyis azért mert jogsértő módon akadályozták meg ennek a legalább egyheti szabadságnak merítését, a fennmaradó egy heti szabadságáért kártalanítást követelhet. Hány nyugdíj jár az özvegynek? P.A.: 57 éves vagyok, s már hét éve özvegy. Három évvel ezelőtt kaptam meg az első nyugdíjamat - az öregségi és az özvegyi nyugdíj egyesített összegét 1352 korona összesen. A betegségem miatt már nem dolgozhatok, csak a nyugdíjamból élek. Sokan mondták nekem, hogy kérjem a férjem nyugdíját, amely 1437 korona lenne és akkor megmaradna számomra még az özvegyi nyugdíj is. Nincs tudomásunk arról, hogy ön az özvegyi nyugdíjon kívül igényt tarthatna még arra az öregségi nyugdíjra is, amelyre a hét évvel ezelőtt elhunyt férjének lenne joga abban az esetben, ha még élne. Végül is, az ön özvegyi nyugdíját éppen abból a nyugdíjból számították ki, amelyre az elhunyt férjének lett volna jogigénye. (m-n.) ÚJ szú 6 1986. V. 13.
