Új Szó, 1986. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1986-05-13 / 110. szám, kedd

ÚJ szú- 5 1986. V. 13. Magnezit a Murányi völgyben Nem elég szólni: „itt a bánya!...“ Korszerűsítésre várva • 4- Annak ellenére, hogy a CSKP •XVII kongresszusa tiszteletére eddig nem tapasztalt méretű mun­kakezdeményezésnek lehettünk tanúi, és az üzem dolgozói szinte kivétel nélkül nagy erőfeszítéssel dolgoztak, nem sikerült teljesíte­nünk az első negyedév tervét - tájékoztatott bennünket Szabó Milán, a Kassai (Košice) Szlovák Magnezit Művek nemzeti vállalat jolsvai .(Jelšava) üzemének igaz­gatója. Mindjárt magyarázattal is szolgált:- Ennek fő oka a februári föld­gáz- és fűtőolaj-korlátozás volt, ami miatt mintegy 1220 tonna klmkeralapanyag dúsitatlanul ma­radt. így aztán hiába volt a rotáci­ós kemencékben a márciusi 500 tonnás túltermelés, még mindig 720 tonna dúsitatlan érc maradt a második negyedév tervének „kiegészítéséhez“... Sajátosságok Persze, a magnezitiparnak olyan ágazatai is vannak, amelyek kevésbé energiaigényesek, ott vi­szont túlteljesítették feladataikat, így a magnezitbányászatban is 4800 tonna alapanyagot hoztak terven felül felszínre, pedig a te­hergépkocsik gumiabroncs-ellátá­sa körül gondjaik voltak. Ami viszont a legfontosabb, a május elsejei menetben transzparensen is közölhették: az év elejei kény­szerű lemaradást kitörölhették a „leltári“ hiányból. Csak a jolsvai, illetve a Murányi völgy magnezitlelőhelyeinek fon­tosságát, népgazdasági jelentősé­gét aláhúzandó említjük, hogy ezen a vidéken található a világ ötödik legnagyobb magnezitkin­cse, s a szocialista országok közül még a Szovjetunióban és az NDK- ban bányásszák ezt a fontos ipari és építőipari nyersanyagot. Ami pedig az említett lemaradást illeti, magyarázatul egy-két adat, mit is jelent a magnezitiparban az ener­giahordozók felhasználásának ideiglenes korlátozása: Például az üzemben, amikor teljes kapacitás­sal folyik a termelés, naponta 750 ezer korona értékű energiát fo­gyasztanak; a jármüvek és bánya­mechanizmusok évi fogyasztása 1 millió 200 ezer(!) liternyi dízel­olajat tesz ki­Persze, az is nehezíti feladatu­kat, hogy a termelés folyamatos, a hétvégeken sem szünetel, s egynapos kiesés a rotációs kemencékben félmillió koronás termeléskieséssel jár. A három kemence esetében pedig mindjárt 1,5 millió koronát kell a veszteség­listára elkönyvelni. Itt a dúsítómű­ben terv szerint 3 hónapos egy- végtébeni üzemelést követően 11 napos javítási ciklus következik, amikor is a kemencék bélelését felújítják, s ekkor van mód - ezt a határidőt lerövidítve - pótolni a lemaradás egy részét. Porfelhők eltűnőben Ritkán jártam a gömöri tájnak ezen a vidékén, mégis emlékeze­temben a jolsvai magnezitbányá­szat és -feldolgozás legelőször is porfelhő képében jelentkezett, amely beborította a tájat, s finom fehér porral vonta be az egész vidéket. így aztán kellemesen csa­lódtam, amikor április utolsó nap­jaiban más kép fogadott. Igaz, a portalanítás a jelenlegi technoló­gia mellett nem kis áldozattal jár, hiszen ebben az iparágban ökoló­giai szempontból elsősorban az jelentette a legfőbb gondot, hogy a termelés növelése érdekében bevezetett forgókemencés eljá­rással nem voltak tapasztalataik. A magnezitipar számára ugyanis nem nagyon gyártanak speciális berendezéseket, azokat más érc­dúsító ágazatokból kapják és ezt alkalmazzák, így nem csoda, ha gondok akadnak. Például a forgó­kemencékben történő magné- ziumoxid-égetés megkezdésekor Folyamatos portalanítás Hegy - akár az ementáli, derült ki, hogy ez a technológia tízszer akkora egyidejű porterme­léssel is jár, mint azt feltételezték volna. Akkoriban, a hatvanas évek vége felé, előbb az ún. elektrofilt- rációs eljárással próbálták ezt 'a kellemetlen mellékhatást meg­szüntetni, de az csak részben sikerült, így újabb beruházások árán csökkentették a porképző­dést a mai — immár megengedett - szintre. A jövőben azonban ez tovább javul, hiszen amikor a rotá­ciós kemencék elhasználódnak, helyettük újakat nem szerelnek fel, még ha a teljesítmény szempont­jából ez indokolt is lenne. Ezzel szemben az aknáske- mencék újabb, korszerűbb válto­zatait szerelik majd fel, amelyek műszaki megoldásán jelenleg dol­goznak. Ez a technológia alig jár párhuzamos portermeléssel, je­lentősen csökken az energia­hiány, míg e kemencék fejlagos teljesítménye mintegy duplája lesz a jelenleg ismert aknáskemencék teljesítményének. Mindezt a vál­toztatást ebben az ötéves tervidő­szakban kell előkészíteni, a 9. ötéves terv feladatait már az új aknáskemencékhez igazítják majd. Azok a kétszeresére növek­vő teljesítmény mellett a tervek' szerint egyharmadával kevesebb energiát fogyasztanak. Busszal - bányában Amikor a jolsvai völgyből fel­néztem a kúp alakú hegyre, ahol a bányának kell lennie, hiába kerestem az aknafelvonót. Mond­ták, ne keressem, mert a bányá­ban a tárnán keresztül busszal megyünk... Gondolom, más is meglepődött volna, s tán e megle­petés volt az oka, hogy vagy három évtized távlatából felötlöt- tek az akkor tanultak, a költő szavai, melyeket mintegy másfél évszázada vetett papírra ,,A nép nevében“:... Mit ér, csak ekképp szólni: itt a bánya. Kéz is kell még, mely a földet kihányja... (A bányában meg aztán az is kiderült, hogy a kéz ma már elsősorban arra kell, hogy a nagy­teljesítményű gépeket igazgassa.) Mire fölérünk a tárnához, jócskán megizzadunk a bányászöltözék­ben - a Nap éppen delelni készül. Az autóbusz egy pillanatra meg­állt, s a tárna fölött olvashattam a nevét: Miklová 450. Az elneve­zésből a szám a tengerszint feletti magasságot jelzi - mint azt kísé­rőinktől megtudhattuk. Kissé hunyorgunk az elején, majd a szemünket mereszgetjük a hirtelen sötétben, s a bányászlám­pa fényében vizsgálom a tárnafo­lyosó oldalát, amelynek folyama­tosságát egy-egy útkereszteződés töri meg. Az egyikben teherautó, kissé arrébb UNC-250-es rakodó­gép. Most pihennek, lévén ebéd­szünet. Megállunk. A fény egy ajtó fölött világít, belülről is világos szűrődik ki, az ajtó mögött előszoba, a falai simák, csak a sziklaplafon jelzi, bányában vagyunk. Innen a „hall­ba“ lépünk, onnan az ebédlőbe, ahová a konyhaablakon keresztül adják ki a meleg ebédet. Ez a terem van vagy 10-12 méter hosszú, falát alul fával burkolták, fölötte vagy 70-80 centis fal, nemrég meszelhették, mintázatán látszik a hengerezés. Innen kez­dődik a terem hullámbádog, sátor­tetős mennyezete, amelynek má­zolását még nem kezdte ki a bá­nya rozsdaképző, nyirkos leve­gője. Tíz asztal sorakozik két sorban a falak mentén négy-négy szék­kel, mire leülünk az egyik üres asztalhoz, már ott gőzölög a szá­munkra készített meleg tea. A bá­nyászok nagy része már ebédje végét fogyasztja, s mire megisz- szuk a jókora teásbögre tartalmát, kint az ajtó előtt beindul a teher­I Autóbusszal a föld alatt autó, kissé arrébb a rakodógép is az ásványhalomba harap. A folyosóból nyíló kamrában elférne akár egy katedrális oldal­hajója, így bőven van helye a ra­kodógépnek meg a tehergépko­csinak, amelyre az ásvány csak­nem por meg félszobányi szikla- tömb alakjában egyaránt kerül. A robbantás nyomán ugyanis kü­lönböző nagyságú, alakú darabok válnak le a falból, s az ásvány rakodás közben is zúzódik. Ami­kor a teherkocsi megtelik, a „ké­ményhez“ szállítja terhét, amely azon keresztül egy szinttel mé­lyebbre, csaknem 70 métert zu­han. Ott rakják csillékbe, s szállítja a kisvasút a zúzdába. Oszlopcsarnok Ismét buszba széliünk, teszünk egy kis utazást a hegyoldal szer­pentinjén, majd hatvan méterrel közelebb a tengerszinthez újabb tárna, ez a Dúbrava bánya bejá­rata. Vagy kétszáz méterre a folyo­sóban megáll a busz, kiszállunk, mögöttünk még látszik a tárna bejárata, a beszűrődő napfényt aztán hirtelen egy teherautó zárja el. Előttünk pocsolya, a jobb oldali folyosó bejáratánál egy svéd bá­nyagép pihen. Mi balra indulunk, a lejtőn felfelé, majd egy 360 fokos kanyart veszünk, persze, ezt is fokozatosan és fölfelé a mintegy 10 méter széles folyosón. Rövide­sen újabb 90 fokos kanyar, aztán gépek zaja töri meg a viszonyla­gos csendet. Míg odaérünk, ahol dolgoznak, számos vájatot hagyunk magunk mögött. „Akár az ementáli, olyan ez a hegy belülről“ - mondja valaki, majd a megvilágított mun­kahelyre érünk, amely egy valósá­gos oszlopcsarnok. Egymástól vagy 8-10 méterre pillérek állnak, ugyanabból az ásványból, amely bányászata itt folyik, csak ezek éppen a boltozatot tartják a pillé­rek által kialakított csarnokok fö­lött. Az egyik végében PN-1500- as önjáró rakodógép éppen rako­dik, de a felsőbb szintről idevezető aknából aláhulló tömedékközet- böl. Itt ugyanis a mennyezetet robbantják, majd amikor az ás­ványt elszállítják, alul a tömedék- kel töltik fel az üreget, és tovább fúrják a mennyezetet; a robbantás majd a szállítás következik, és így tovább. Már alig van elszállításra váró ásvány, így a „kétszarvú“ önjáró fúróberendezésen dolgozó két bányász ugyancsak serényke­dik. A gép két szarva a tulajdon­képpeni fúrószerkezet, amellyel a tűzmester számára a munkale­hetőséget biztosítják. Kint, nem messze a tárnától van a zúzda, amely olyan mint egy fordított óriási harang - vagy inkább tölcsér -, alsó garatát egy óriási mozsártöröhöz hasonló acélrúd szűkíti le, körkörös moz­gásával zúzza a nagyobb szikla­tömböket, akkorára, hogy azok az apróbb ásványdarabokkal együtt eltűnjenek a mélyben, ahonnan szállítószalag-rendszer továbbítja a többi munkahelyekre. Megjelenik a kismozdony, hat kocsit húz, egyenként legalább 20 tonna a tartalmuk. A zúzda nyílása fölött a mozdony és a kocsik sín helyett görgőkön haladnak. Köz­ben a csillék tartalma eltűnik a zúzdában, s alig két-három perc múlva a zúzda fölötti finom por is felszáll. Jöhet a következő szállít­mány. Ezzel persze, csak a magnezit bányászatának folyamata ér vé­get, a völgyben levő magnezitfel­dolgozóban folytatódik a folyamat, hogy a félkészáruk és késztermé­kek tovább folytassák útjukat. A termékek egyharmada külföld­re. MÉSZÁROS JÁNOS A stropkovi Tesla üzem termelési programjának fontos részét alkotják a bányatelefon-készülé- kek, amelyek jó szolgála­tot tesznek olyan nehéz körülmények között, ami­kor gáz, főként metán­gázrobbanás veszélye fe­nyeget. E készülékek gyártása a hagyományos típusokkal szemben lé­nyegesen igényesebb. Az idei évben összesen 1730 darabot gyártanak az üzemben, s egy részü­ket Magyarországra és Olaszországba szállítják. Képünkön: František Pavlišin látható munka közben. (Jozef Veselý felvétele - ČSTK) Új kiadás, jobb, korszerűbb A pártalapszervezetek tisztségviselőinek kézikönyve Magyarul 3000 példányszám­ban adta ki ezt a kézikönyvet a CSKP KB politikai-szervezési osztálya, a Pravda Könyvkiadó gondozásában. A kézikönyv, mely 248 oldalas, öt fő részből, 28 fejezetből, valamint 157 cikkből és címszóból áll. Nem egészen új és ismeretlen a párt tisztségviselői számára, mert a hetvenes évek elején a lenini elvek és normák helyes érvényesítése érdekében hasonló tartalmú és hasonló című kiad­ványt kaptak kézhez. Azóta meg­növekedtek az igények, hiszen napjainkban egyre nagyobb számban kap megbízatást, tiszt­séget pártunk új, fiatal nemzedé­ke. Egyébként pedig a megválto­zott és új helyzet követelményei­hez igazodva, de a folyamatossá­got megőrizve már nagyon is időszerű volt az ilyen kiadvány megjelentetése. Jobb és korszerűbb az új kia­dás. Elsősorban azért, mert a je­lenlegi kiadványban olyan ismere­tek és tanulságok is szerepelnek, melyek alapja a pártmunka bevált, gyakorlat által is igazolt eljárása. Továbbá pedig azért, mert a kiad­vány megszerkesztése széles kö­rű, kollektív munka volt. Említésre érdemes ezzel kap­csolatban a munka megszervezé­sére utalni. A kiadvány megterve­zésekor a CSKP KB politikai­szervezési osztálya olyan 12 tagú szerkesztőbizottságnak adott megbízatást, melynek elnöke Václav Šípek, titkára František Kracík volt. A szerzői munkakö­zösségnek azonban már 22 tagja volt, s a feldolgozásban további 19 munkatárs vett részt, valamint a CSKP KB Politikai Főiskolája, a Marxizmus-Leninizmus Intézete, a Csehszlovák Néphadsereg Poli­tikai Főcsoportfőnöksége, és a ke­rületi pártbizottságok munkatársai. A végleges szerkesztőségi feldol­gozáskor pedig figyelembe vették a legutóbbi időszakban megtartott évzáró gyűléseken, pártkonferen­ciákon elhangzott, a Pártélet fo­lyóiratban közölt észrevételeket, javaslatokat is. A kézikönyv elsősorban a tiszt­ségviselőket szolgálja. Az alap- szabályzat rendelkezéseit, az azokhoz kapcsolódó eljárások lé­nyegét, módszerét magyarázza. A tisztségviselők választ, tanácsot kapnak minden pártmunkával kapcsolatos kérdésre. A lenini munkastílus alkalmazásától kezd­ve a pártgazdálkodás ügyviteléig minden kérdésre magyarázatot kapnak. Aki részletesebb tájékoztatást szeretne kapni a felmerülő kér­déssel kapcsolatosan, lapozzon a legutolsó címszóhoz: A párt­alapszervezetek munkájához szükséges határozatok, irányel­vek, alapelvek és a CSKP KB további dokumentumainak átte­kintése. Témák szerinti pontos tájékoztatást kap: mi, mikor került közlésre. Az új kiadású kézikönyv azon­ban a pártmunka gyakorlati tan­könyveként is szolgál. Általában a pártoktatási tanfolyamokon, a különféle szintű pártiskolákban, de a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemének előadásain és sze­mináriumain is, amikor a pártépí­tés témájával foglalkoznak. Feltétlenül említést érdemlő a szöveg fordítása, bár a szer­kesztők meg se említik a fordítók nevét. Ugyanis: az ilyen szövegek fordításának nagy-nagy buktatója az eredeti szóhasználathoz való görcsös ragaszkodás, helytelen kifejezések használata a magyar nyelvű szövegben. Ilyen hiba eb­ben a kézikönyvben nincs, s ez szép fordítói teljesítmény. Kiváló gyakorlati segédeszköz, megbízható tanácsadó, a párt­munka gyakorlati tankönyve ez a tisztségviselők számára kiadott kézikönyv. HAJDÚ ANDRAS A z elmúlt napokban történt, /» hogy fiam egy óvatlan pillantban olyan szerencsétlenül esett le, hogy elvesztette eszmé­letét. Élesztgettem, de sikertele­nül, nem reagált. Hirtelenjében felkaptam és ész nélkül futottam a szomszédhoz, kérve, segítsen. Kétféle . magatartás Vigyen el bennünket a legköze­lebbi gyerekorvosi rendelőbe. Az látva a gyerek állapotát, azonnal kész volt segíteni. Ószintén szólva megdöbben­tem, amikor a körzeti gyerekor­vos közölte, nem tartozik hozzá az eset és nem volt hajlandó a gyereket megnézni, nemhogy még elsősegélyben részesíteni. Csak annyit mondott, hogy a se­bészetre vigyük, és megadta az utca nevét. Ezzel becsukta az ajtót. Szerencsére a szomszé­dom hajlandó volt tovább vinni bennünket a megadott címre. Odaérve a sebészetet keres­tük. Bekopogva az elsó ajtón, kértem az orvos segítségét. Egy idős orvos állt előttem, betessé­kelt, megvizsgálta a gyereket s megállapította, hogy agyrázkó­dást szenvedett. Elsősegélyben részesítette, elkészítette a, rönt­genfelvételeket. Csak ezután közölte velem, hogy nem hozzá tartozunk, mert az egészségügyi központnak van gyermeksebé­szete is és oda kell átmennünk. Mielőtt elmentünk volna, még felhívta az ügyeletes sebészt, közölte vele a megállapított di­agnózist, s kérte, hogy részesít­sen előnyben bennünket, mivel a gyerek állapota súlyos, kórházi kezelést igényel. Hogy tulajdonképpen mindezt miért is írom meg? Mert lelkem­ben ez alatt a pár óra leforgása alatt keserűség és megnyugvás váltotta egymást. Megismerked­tem a nemtörődömséggel, köte­lességmulasztással és az em­bert s hivatását szerető or­vossal. Tudom, hogy ez utóbbiak vannak többségben, de...-Št-

Next

/
Thumbnails
Contents