Új Szó, 1986. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1986-05-09 / 108. szám, péntek

A jövő gazdái A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom szerepe a munkásfiatalok nevelésében A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom egyértelműen közössé­get vállalt abban a felelősségben, hogy a munkásosztály fiatal nemzedéke és a dolgozó ifjúság szakmai és politikai téren egyaránt jól felkészült legyen, hogy elődjeitől, az idősebb elvtársaktól fokozatosan átvegye, majd továbbadja a stafétát a következő nemzedékeknek, hogy a szocialista társadalom anyagi és szellemi gazdaságát tovább gyarapítsa. A Hostivari Szerszámgépgyár üzemi pártszervezete a CSKP XVI. kongresszusa óta eltelt időszakban 103 űj tagot és tagjelöltet vett fel a párt soraiba, ebből 74 munkást. Képünkön az előtérben Zdenék Šťástka látható, a párt fiatal tagjelöltje, aki a következő választási időszakban a Nemzeti Front képviselőjelöltje (ČTK-felvétel) APRÓHIRDETÉS KÖSZÖNTŐ A CSKP KB Elnökségének tag­ja, a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, Karel Hoff­mann elvtárs, így fejezte ki ezt a gondolatot az SZKT beszámoló­jában a szakszervezetek X. kong­resszusán: „Az ifjú nemzedék nevelése az egész Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom ügye. A Szakszervezetek Központi Ta­nácsának, az üzemi és múhelybi- zottságoknak és minden egyes bizalminak feladata ez. Erre köte­lez bennünket az a tény, hogy szinte az egész dolgozó ifjúság tagja a FSZM-nek és hogy a szak- szervezet valójában az ifjúság legnépesebb szervezete. A szak- szervezetek nevelő tevékenysé­gének olyannak kell lennie, hogy meggyőzze e fiatal tagokat arról: számolnak velük és mint szocialis­ta hazánk majdani felelős gazdái­val számolunk velük.“ A kongresszus határozata ki­emeli az FSZM-nek a fiatalok lehető legszélesebb rétegére gya­korolt nevelőmunkájának fontos­ságát. Semmi esetre sem érthe­tünk egyet egyes szakszervezetek gyakorlatával, ahol a fiatalokról való gondoskodást lebecsülik, vagy helytelenül leszűkítik a SZISZ-alapszervezettel való együttműködésre, az ifjúsági szer­vezet gyámolítására, egyes elszi­getelt akció vagy kampány támo­gatására. A lényeg: a közös munka A szakszervezetek lényege és tevékenysége - azzal, hogy mind a termelésben, mind a társadalmi élet valamennyi szférájában köz­vetlenül hat, s megfelelő struktúrá­val, anyagi-műszaki alappal ren­delkezik, a dolgozók részvételé­nek a termelés irányításában megvannak a működő formái és módszerei, a szociális gondosko­dás, a politikai nevelő és kulturális tevékenységet is beleértve - a nemzedékek egyesítésének legmegfelelőbb platformja. A kol­lektívák tagjainak közös munkája és kapcsolata a leghatékonyabb mindennapi nevelői tevékenység. A sokrétű szakszervezeti tevé­kenységben azonban bizonyos egyhangúság fedezhető fel. A fia­talok bevonása a szakszervezeti munkába és konkrét tisztségekkel való megbízásuk sokszor az elsó rendszeres politikai munkát jelenti a számukra, vagyis hogy tudatos hatást gyakorolnak másokra. Azoknak a fiataloknak a számára is új ismeretszerzést jelent a szak- szervezet tisztségviselőiként tevé­kenykedni, akik már bizonyos ta­pasztalatokat szereztek az ifjúsági szervezet tisztségviselőiként. A közös politikai munkában az idősebb nemzedék is részt vesz és együttesen igyekeznek pozitív hatást gyakorolni valamennyi kor­osztályra. V. I. Lenin Az ifjúsági Internaci­onálé című cikkében figyelmezte­tett rá: ,,Nem ritkán megesik, hogy az éltesebb és öregek nemzedéké­nek képviselői nem tudnak meg­felelő módon bánni az ifjúsággal, amely szükségszerűen máskép­pen kénytelen a szocializmushoz közeledni, nem azon az úton, nem abban a formában, nem olyan viszonyok között, mint apáik“ (Le­nin összes művei, 23. kötet, 172. oldal). Lenin szavaiból annak szüksé­gessége következik, hogy az ifjú­sághoz való közeledés konkrét történelmi megközelítést kíván, is­merni kell az ifjúság specifikumát, s ennek alapján tárgyalni. Az ifjúság értékelését illetően a gyakorlatunkban sok a szubjek­tivizmus és az általánosítás, s ez olykor ösztönös reagálás saját közvetlen tapasztalatunkra vagy élményünkre. Ebből következnek a szélsőséges értékelések - a kri­tikában felmagasztalások az egyik oldalon s a mogorva elmarasztalá­sok a másikon. Egyik is, másik is helytelen. Ismernünk kell a tényeket, ame­lyek konkrétabban megvilágítják, miben más a mai ifjúság, milyenek a szükségletei és érdekei, hogyan» viszonyulnak a szakszervezethez, mi vonatkozik rá és mi nem. Elsősorban azt kell tudni, mi a véleményük a fiatal munkások­nak a szakszervezetről, hogyan fejlődnek az évek múlásával és hogyan kapcsolódnak be a terme­lési és munkafolyamatba, mely tényezők befolyásolják szakszer­vezeti aktivitásukat stb. A Szak- szervezetek Központi Tanácsának politikai-szervező osztálya célul tűzte ki, hogy megkeresi a választ ezekre és a további kérdésekre. Az eredményekből kitűnik, hogy a fiatal munkások kapcsolata a szakszervezettel a korral válto­zik, és befolyásolják azok az információk, amelyeket a szak- szervezet alapszervezetének te­vékenységéről kapnak. A fiatal munkás - tapasztalatai alapján - már tanulóévei alatt kezdi kialakítani a szakszervezet­hez való viszonyát. A felsőbb évfolyamokban a szakmunkásta­nulók nagy része tagja a Forradal­mi Szakszervezeti Mozgalomnak. A taggyűlések és egyéb szakszer­vezeti aktívák közvetítésével meg­ismerkednek a szakszervezetek munkájával, kialakul és megszilár­dul elsó véleményük, állásfoglalá­suk jelentős mértékben meghatá­rozza szakszervezeti aktivitá­sukat. Az első tapasztalatokat azon­ban pozitív vagy negatív irányban alakíthatja a döntő pillanat: amikor a katonai szolgálat letelte után a fiatal munkába lép. Elmulasztott alkalom A felmérés eredményei bizo­nyítják, hogy ezt a döntő pillanatot a FSZM alapszervezetei nem ké­pesek teljes mértékben kihasznál­ni. Röviden szólva: a fiatal munká­soknak nem nyújtanak kellő segít­séget a beilleszkedéshez, a mun­kahelyi, szociális, anyagi és egyé­ni problémáik megoldásához. Nem is tájékoztatják őket, hol és milyen segítséget kaphatnak a fia­talok a szakszervezettől. örök érvényű, hogy a szakszer­vezetek nevelóhatásának és gon­doskodásának kezdetei a mun­káshivatásra való felkészítésben vannak. A csehszlovák nevelő- oktatói rendszer tökéletesítése gyökeres változásokat hozott. A szakmunkásképző intézetek egyenjogúsítása, valamint, hogy a végzősöknek lehetőségük van a továbbtanulásra, szocialista ok­tatásügyünk oly haladó eleme, amit sokszor nem is tudatosítunk teljes mértékben. A lehetőségek és igények nö­vekedését azonban mindig a meg­felelő feltételek megteremtése kel­lene, hogy kísérje. Gyakran hal­lunk megjegyzéseket az alacsony szakmai felkészítésre; sok helyütt kevés a kellő gyakorlati és elméleti oktatásra alkalmas tanterem, hiá­nyoznak a modern segédeszkö­zök, nem mindenütt biztosítják és oldják meg következetesen a szo­ciális kérdéseket. Nem kis problé­mát jelent a szakmunkásképző intézetek káderellátása. Ezeket a fő feladatokat elsősorban a fele­lős gazdasági szervek oldják meg, de a majdani szakképzett munká­sok felkészítése érdekében részt kell vállalniuk benne az FSZM szerveinek és szervezeteinek is. Jelentős szerephez jutnak itt a szakszervezeti szövetségek, mert ők a leginkább hathatnak az ’ egyes szakágazatok politechnikai, valamint szakképzésére. A középfokú szakmunkásképző intézetekben felkelthető és irányít­ható a jövendő fiatal munkások művészeti érdeklődése és hasz­nos szokások alakíthatók ki náluk. Példaként említsük meg az idei, a munkásfiatalok immár ötödik évfolyamának gottwaldovi sereg­szemléjét. Ez a rendezvény lehe­tőséget nyújt az ország valameny­nyi középfokú szakmunkásképző fiataljainak, hogy különböző mű­vészeti ágakban - versmondás­ban, énekben, táncban stb.- összehasonlítsák eredménye­iket. Rendkívüli jelentőséggel bír a szakmunkásképzők munkájá­ban a szocialista munkabrigád- mozgalom, ez a kollektív nevelés és a munkába lépés előkészítésé­ben kap nagy szerepet. Tavaly 9193 kollektívában több mint százezer lány és fiú kapcsolódott be a mozgalomba. A védnök-mozgalom A munkával és a munkára való nevelés a Forradalmi Szakszerve­zeti Mozgalom rendkívüli fontos­sággal bír. A fiatal emberrel évekig a család és az iskola törődik, majd belép az életbe, új környezetbe kerül, a kollektíva tagja lesz. Otthon és az iskolában sajátítja el a fegyelmet, a felelősséget az elvégzett munkáért, munkahelyén pedig naponta meg kell birkóznia az igényes feladatokkal, a többi­ekkel együtt megoldania a bonyo­lult termelési folyamatokat stb. A termelési környezetben éli át a szociális beilleszkedés folyama­tát, összeszokik az új kollektívá­val, megtanulja egyéni érdekeit a kollektíva érdekeinek aláren­delni. Szakszervezeteink számára e vonatkozásban mérhetetlenül értékes szovjet barátaink példája és tapasztalata, a munkásifjúság védnökeinek mozgalma. Náluk is teljes mértékben bebizonyosodott, hogy a személyes példa és az idősebb elvtársak magatartása nagyon jó hatással van a fiatal ember gondolkodására és formá­lására. Azonban még korántsem lehetünk elégedettek e mozgalom elterjedésével. Vannak üzemek, ahol nem fordítanak gondot a véd­nökök kiválasztására. Mindazon­által értékes tapasztalatról beszél­tünk, amely már komoly eredmé­nyeket hozott a fiatal dolgozók nevelésében. Jelenleg mintegy 51 ezer élenjáró munkás, technikus és további dolgozó tevékenykedik a munkásfiatalok védnökeként. Valamennyi példás dolgozó ne­vében megemlíthetjük Stanislav Kubíček elvtársat, a Semilyi Fém- megmunkáló Üzem szerszámké­szítő műhelyének munkását. Ku­bíček elvtárs már tíz éve szívesen adja át tapasztalatait mint védnök a munkába lépő fiataloknak. A gondjára bízott fiatalok gyorsan betanulnak, feladataikat teljesítik. Védnökük figyelemmel kíséri ma­gatartásukat, társadalmi elkötele­zettségüket. A pártba való belé­péskor sokszor a védnök lesz a fiatal munkás kezese. Együttműködés a SZISZ-szel A szakszervezetek és az ifjúsá­gi szervezet szoros együttmű­ködésének különös jelentősége van a fiatalok, különösen a mun­kásfiatalok nevelésében. A FSZM és a SZISZ - közös igyekezettel- a munkásfiatalok lét- és munka­helyi feltételeinek számos problé­máját megoldotta már. Bővül a szabadidő aktív kihasználásá­nak lehetősége. Az együttműkö­dés elmélyítéséhez nagymérték­ben hozzájárult a szakszervezeti és ifjúsági szövetség közös tár­gyalása. A CSSZSZK gazdasági és szo­ciális fejlődése fő irányainak terve­zete számos konkrét javaslatot tartalmaz erre vonatkozóan, hang­súlyozza az ifjúság tökéletesebb felkészítését a munkáshivatásra, a tudományos-műszaki forrada­lom növekvő igényeivel összhang­ban a szakmai felkészítés színvo­nalának emelését. A CSSZSZK gazdasági és szo­ciális fejlődésének tervezetéből nyilvánvaló, hogy a követelmény- miszerint az ifjúságról való gondoskodás az egész Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom ügyévé váljon - nem lehet csupán jelszó. Ez kötelesség és gyakorlati, min­dennapi munkához útmutatás. MIROSLAV ŠPANIEL, a Szakszervezetek Központi Tanácsának titkára ■ Május 9-én ünnepli 60. születésnap­ját a drága jó férj, édesapa, nagyapa és após. Kovács Antal Bacsfán (Báč). E szép ünnep alkalmából szívből gratulálunk, s kívánjuk, hogy még sokáig maradjon közöttünk nagyon jó egészségben, szeretetben, békesség­ben, és ezúttal köszönjük a sok jóságát, gondoskodását és szeretetét. Felesége, Mária, fia, Öcsi, lányai: Kati és Zsuzsa, vejei: Laci és Gyuri, menye, Erzsi, unokái: Laci­ka, Gyurika, Tímea és Ivetka Ú-1474 ■ Sok-sok szere­tettel gratulálunk a szerető, drága feleségnek, édes­anyának, nagyma­mának, Sztas Ferencné Peti Emmának (Jánok - Janik), aki 1986. május 10-én ünnepli 50. születésnapját. E szép ünnep alkalmá­ból szeretnénk megköszönni családjá­ról való gondoskodását, szeretetét és hosszú, boldog életet kívánunk szerető családja körében. Férje, fia Laci, menye, Etelka és a kis unokája, Lacika, aki sokszor csókolja munkában elfáradt dolgos kezét. Ú-1595 ■ Május 9- én ünnepli 64. szü­letésnapját a drága jó férj, édesapa, após és nagyapa, Gál László Görörhorkán (Gem. Hôrka). E szép ünnep al­kalmából szívből gratulálunk, s to­vábbi jó egészséget, hosszú életet kívánunk sok-sok szeretettel. Lánya, Jutka, veje, Józsi, felesége, anyósa és a kis unokája, Juditka, aki sokszor puszilja a nagyapa fáradhatatlan, dolgos két kezét. Ú-1636 ■ 1986. május 5- én ünnepelte 70. születésnapját a drága jó férj, édesapa, após és nagyapa, Halász Lajos Kamocsán (Komoča). E szép ünnep al­kalmából szívből köszöntik, s erőt, egészséget és hosszú, boldog életet kívánnak: szerető felesége, fiai, menyei, uno­kái: Edit férjével, Péter, Marika, Zolika és a kis Melinda, aki mind- annyiuk nevében számtalanszor csókolja a drága jó nagyapát. Ú-1757 ■ 1986. május 20-án ünnepli 70. születésnapját a drága jó férj, édesapa és nagyapa, Mezei Sándor (Búcs - Búő). E szép ünnep alkalmából szívből gratulál, s erőt, egészséget és békés, boldog életet kíván: szerető felesége, Mariska, gyer­mekei: Sanyi, Juci, Marika, menye, Gizi, vejei: István és Julo, unokái: Sanyika, Tímea, Szilvia, Alizka, Alenka és Andrejka, valamint uno- kaveje, Tibor, akik sokszor csókol­ják a nagyapát. Ú-1621 ■ 1986. május 6-án ünnepelte 64. születésnapját a szeretett férj, édes­apa, nagyapa, Magyar Sándor Jesztén (Jestice). E szép ünnep alkalmából szívből köszöntik, és kívánják, hogy még sokáig élhessen erőben és egész­ségben: felesége, Landina, lányai: Gizella, Hilda, vejei: Jani, Pista, unokái: Helga, Ervin, Sanyi. Ú-1775 ■ 1986. május 10- én ünnepli 76. szü­letésnapját a sze­rető férj, édesapa, nagyapa, Csuka János Csifáron (Čifáre). E szép jubileum al­kalmából jó egész­séget és hosszú, boldog életet kíván: felesége, lánya, fia és unokái. Ú-1554 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Ezúton mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, ismerősnek és mindazoknak, akik elkísérték utolsó útjára drága halot­tunkat, Matkovics Jánost 1986. április 19-én az érsekújvári (Nové Zámky) temetőbe, és részvétük­kel, virágaikkal enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. Felesége és a gyászoló család Ú-1760 MEGEMLÉKEZÉS ■ Mély fájdalommal emlékezünk drá­ga halottunkra, Kollár Józsefre (Tardoskedd - Tvrdošovce), akit a halál két éve, 1984. április 25-én ragadott ki szerettei köréből. Akik ismerték, szerették, szenteljenek emlé­kének egy néma pillanatot ezen a szo­morú évfordulón. Gyászoló családja Ú-1761 ÚJ SZÚ 6 1986. V. 9.

Next

/
Thumbnails
Contents