Új Szó, 1986. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1986-05-08 / 107. szám, csütörtök
ÚJ szú 5 s 1986. V. 8. A fogyasztó jogvédelme A szocialista szervezetek által a lakosságnak nyújtott szolgáltatások az állampolgárok különféle szükségleteinek kielégítését szolgálják. A szocialista társadalom érdeke, hogy az állampolgárok a szolgáltatások színvonalával és minőségével elégedettek legyenek. Ezt a társadalmi érdeket fejezi ki a szolgáltatások jogi szabályozása is, főként a Polgári Törvénykönyv következő rendelkezése: ,,A szolgáltatásokat nyújtó szervezetek kötelesek úgy megteremteni a szolgáltatások nyújtásának előfeltételeit, hogy az állampolgárok társadalmilag indokolt követelményei rendesen és folyamatosan legyenek kielégítve (223. §). A szolgáltatás nyújtása rendszerint szerződés alapján történik, amelyet a szolgáltatásokat nyújtó vállalat és a szolgáltatást igénybe vevő állampolgár köt. Ez a szerződés rendszerint nincs különösebb alaki kellékekhez kötve (a Polgári Törvénykönyv csak kivételesen írja elő az írásbeli alakot), de olyan alapvető kötelességeket és jogokat rögzít, amelyek a szolgáltatásnyújtás következtében jönnek létre a vállalatok és az állampolgárok között. A szolgáltatás nyújtásáról szóló szerződés alapján ugyanis a vállalat és az állampolgár között jogviszony keletkezik, amelyet általános jelleggel a Polgári Törvénykönyv és a végrehajtására kiadott jogszabályok szabályoznak, és amelyet pontosabban a szerződés határoz meg. Pl. a Polgári Törvénykönyv szabályozza azt, miként állapítják meg az árat a szerződés megkötésekor. A Ptk. szerint az árat vagy az árelöírások szerint, vagy pedig a költségvetés alapján határozzák meg (az utóbbi általában a megrendelésre végzett összetettebb munkánál jön számításba), esetleg becsléssel (amikor pl. nem lehet már a dolog javításra való átvételénél meghatározni az elvégzendő javítási munkálatok pontos terjedelmét). A konkrét árat a Ptk. említett általános árrendelkezésének határain belül kell meghatározni a szolgáltatás nyújtásáról szóló szerződésben. Ezért, ha kétségek merülnek fel az ármegállapítás helyességét illetően, előbb arról kell meggyőződnünk, mit mond a törvényes előírás, s hogy a vállalat és az állampolgár között létrejött szerződés összhangban van-e ezzel az árakat meghatározó előírással. Ha a vállalat utólag a megegyezettnél magasabb árat követelne az állampolgártól, ez csak annyiban lehetséges, amennyiben azt a Ptk. lehetővé teszi. Például ha a dolog javításának árát becsléssel állapították meg, az állampolgár beleegyezése nélkül a vállalat csak elenyésző mértékben emelheti az árat. Az ár jelentős mértékű emelésénél már más a helyzet. A becsléssel megállapított ár lényeges mértékű emelésének a bírósági gyakorlat az eredetileg megállapított ár 10-20 százalékos emelését tekinti. Ha a vállalat utólag rájön, hogy a becsléssel megállapított árat az adott esetben lényeges mértékben kellene emelni, haladéktalanul köteles erről írásban figyelmeztetni az állampolgárt, különben nincs joga az árkülönbség igénylésére. A törvény azonban védi az állampolgárt az ilyen utólagos ármeghatározás (áremelés) ellen azzal, hogy lehetőséget biztosít számára a szerződéstől való elállásra. A törvényhozó a szerződéstől való elállás lehetőségének megteremtésekor abból a megfontolásból indult ki, hogy az állampolgárnak lehetőséget kell kapnia annak eldöntésére, célsze- rü-e számára a dolog megjavítása az áremelés után is, s nem kifizetődőbb-e számára elállni a szerződéstől, lemondani a dolog megjavításáról, pl. azért, hogy újat vehessen. Igaz, az állampolgár nem állhat el a szerződéstől a vállalat kárára, illetve a szerződéstől való elállása nem vezethet gazdagodáshoz, nyerészkedéséhez. Ezért, ha az állampolgár eláll a szerződéstől, köteles a vállalatnak megfizetni az elvégzett munkára eső összeget és a költségeket az eredetileg megállapított ár szerint, ha a szezrődés részleges teljesítéséből anyagi haszna származott. A törvény rendelkezik arról is, milyen kötelességek terhelik a vállalatot a szolgáltatás nyújtásakor és megállapítja e kötelességek megsértésének szankcióit is. A törvény szerint a vállalat olyan módon köteles teljesíteni a szolgáltatását, hogy az állampolgár szükséglete rendesen ki legyen elégítve. Ugyanakkor köteles az állampolgárt a szolgáltatásról helyesen és teljes mértékben tájékoztatni is, amennyiben ezt a szolgáltatás jellege megkívánja. Ennek az említett tájékoztatási kötelezettségnek a keretében köteles tájékoztatást nyújtani a szolgáltatás tárgyán és teljesítésének módján kívül azokról a jogokról is, amelyek az állampolgárt a szolgáltatásnyújtás alapján megilletik. Ezért számos vállalatunk üzemhelyiségeiben kifüggesztik azokat a feltételeket, amelyek a szolgáltatások nyújtására vonatkoznak, és amelyekből az állampolgár tájékozódhat jogairól és kötelességeiről, illetve megtudhatja, mik a vállalat kötelességei. Ebből a szempontból főként a reklamációs rendtartások bírnak különös jelentőséggel, amelyekből az állampolgár megtudhatja, milyen jogok illetik meg abban az esetben, ha a szolgáltatás teljesítése hibás volt, s ennek következtében a szolgáltatás tárgyán bizonyos hiba keletkezett. Ha a vállalat és az állampolgár között nézeteltérés támad a teljesítés hibáiért való vállalati felelősség érvényesítésének kérdésében, az állampolgár a reklamációs rendtartásból tájékozódhat jogairól és eljárhat ennek alapján. Igaz, ha az állampolgár kezében jótállási levél van, ennek tartalmából is meggyőződhet arról, milyen jogok illetik meg, ha a teljesítésben hiba fordult elő. A jótállási levél ugyanis rendszerint terjedelmesebb jogokat biztosít a fogyasztónak, mint a törvény, s ezért szükséges a reklamációt megelőzően alaposan elolvasni a jótállási levelet, s a tartalma alapján tenni meg a szükséges lépéseket. Az állampolgár jogait a törvény azzal védi, hogy a vállalatot szankciókkal sújtja, ha nem tesz eleget kötelességeinek. Pl. ha a vállalat nem teljesíti a tájékoztatási kötelezettségét, s az állampolgárnak ebből kára származik, az állampolgár kártérítést követelhet. Ha a vállalat elmulasztja a szükséges gondoskodást arról a dologról, amelyet az állampolgártól a szolgáltatás teljesítéte céljából átvett és a dologban ezért kár keletkezik vagy megsemmisül, esetleg elveszik, felelősséggel tartozik ezért a kárért. A vállalat azonban felelősséggel tartozik azért a kárért is, amelyet az állampolgárnak azok a körülmények okoztak, amelyek eredete a szolgáltatás teljesítésére felhasznált műszerben vagy más dologban van. Ha a szolgáltatás teljesítésével kapcsolatban áll az állampolgár lakásába történő belépés vagy a személyi tulajdonához való hozzáférés, a vállalat felel azért a kárért is, amelyet az ilyen alkalomkor azok okoztak, akiket a szolgáltatás teljesítésére felhasznált. Az állampolgárt a jogrend hatékonyan védi abban az esetben is, ha a vállalat megszegi azt a kötelességét, hogy a szolgáltatást rendesen teljesítse. A teljesítés hibájának természete szerint a Polgári Törvénykönyv a következő jogokat biztosítja az állampolgárnak: a szolgáltatás újabb teljesítésére való jogot (a dolog kicserélésére való jogot); a szerződéstől való elállásra való jogot, ha a hiba eltávolíthatatlan, s a teljesítés tárgya használhatatlan; a teljesítés tárgyának megjavítására való jogot, ha eltávolítható hibáról van szó; az arányos árkedvezmény jogát, ha a hiba nem távolítható ugyan el, de a dolog egyébként használható. Az állampolgárnak a jogait közvetlenül a vállalatnál kell érvényesítenie a törvény által megszabott reklamációs határidőkben. Amennyiben a vállalat a reklamációt nem fogadja el, az állampolgár jogait bírósági úton is érvényesítheti a reklamáció napjától számított hároméves elévülési határidőben. Az állampolgárt a törvény alapján megillető jogok a bíróság útján is kikényszeríthetóek. Ez azt jelenti, hogy ha a vállalat nem akar az állampolgár követelésének eleget tenni, s az állampolgár úgy véli, hogy a követelése jogos, a bírósághoz fordulhat jogai érvényesítéséért. Amennyiben a bíróság a tényállás megállapítása alapján arra a következtetésre jut, hogy az állampolgár jogait a szolgáltatás teljesítése során megsértették, a javára dönt, s a vállalatot az adott kötelessége teljesítésére kötelezi. A bírósági védelem azonban nem az egyedüli, amelyet az állampolgár igénybe vehet a szolgáltatások nyújtásából eredő jogai megsértése esetén. Jogrendünk számos más szervet és jogi eszközt ismer, amelyek révén az állampolgár orvoslást eszközölhet, ha a szolgáltatás nem felel meg a törvénnyel összhangban megkötött szerződésnek. A jogai megsértésére vonatkozó panaszával más állami szervekhez is fordulhat, főként az Állami Kereskedelmi Felügyelőséghez vagy az illetékes népi ellenőrzési bizottsághoz. Mindkét említett szervnek lehetősége van a panasz kivizsgálására és orvoslására. Dr. KAROL PLANK kandidátus, egyetemi professzor Jelöltek bemutatkozása Néhány perccel este hét óra előtt már sűrű sorokban érkeztek az emberek a rimaszombati (Rimavská Sobota) diákotthon épülete elé, melynek tágas színházterme ad rendszerint otthont a közeli városkerületek lakógyűléseinek is. Röviddel a megnyitó után színes népviseletbe öltözött fiatalok verssel, dallal, tánccal köszöntötték a vendégeket. A músor után került sor a képviselőjelöltek bemutatására. A rövid életrajz-ismertetésekből kiderült, hogy a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájába immár harmadszor jelölik Madarász Sándor elvtársat, a lénártfalvai (Lenartovce) Vörös Csillag Efsz elnökét, míg a Nemzetek Kamarájába Miroslav Štan- cel elvtársra, a martini születésű, munkásból lett technikusra, majd politikusra másodszor szavazhat a rimaszombati járás lakossága. Ugyancsak nem gömöri születésű, ám korántsem ismeretlen politikus került a jelölőlistára Nagy Kázmér elvtársnak, az SZSZK szociális- és munkaügyi miniszterének személyében, akit a Szlovák Nemzeti Tanács egyik képviselői helyére javasolnak. A kerületi, járási és városi nemzeti bizottságokba jelöltek többsége személyesen is megjelent a gyűlésen. Közülük néhá- nyan, így dr. Elek Árpád, dr. Nagy Ágoston és Herényi Béla régi ismerősként, hiszen két, sőt három választási időszakon át eredményesen dolgoztak a különböző testületekben, bizottságokban. Ugyanakkor új, fiatal arcokkal is megismerkedhettek a jelenlevők. Pósa Lajos, Király István, Fekete Ferenc, Zora Mathaidesová, dr. Marian Kelemen - mind első alkalommal kerültek jelölőlistára, s egyikük sem múlt még el negyven esztendős. Az ismertetésben sok elismerő szó hangzott el róluk. Munka- és lakhelyükön eddig tisztelet, megbecsülés övezte munkájukat, és remélhetőleg ez így lesz megválasztásuk esetén is. A jelöltek bemutatását követően Madarász Sándor elvtárs kórt szót. Elmondotta, hogy nagy megtiszteltetésnek veszi újbóli jelölését, s az elkövetkezőkben is mindent elkövet választói érdekében. Szó, mi szó, sok tennivalója lesz majd, hiszen a járás falvaiban és városaiban nem kisebb gondokat kell megoldani, mint a megfelelő ivóvízellátást, a rohamosan iparosodó vidék védelmét a szennyezéstől, az újkeletű környezeti ártalmaktól. Beszédéből kiderült, hogy az elkövetkező öt esztendőben több mint 1600 új munkahely megteremtését tervezik a járásban. Folytatódik az élelmiszeripar fejlesztése és korszerűsítése is. A járási székhelyen új tejfeldolgozó üzem alapjait rakják le, s gyorsabb ütemben végzik a régi gyárak korszerűsítését is. A választási időszakban összesen 2946 lakás felépítését tervezik, emellett számos járulékos beruházás valósul meg. Ezután Július Lukáč, a városi nemzeti bizottság alelnöke, s egyik képviselőjelöltje beszélt a városfejlesztés eredményeiről, az új választási programtervezetről. Hangoztatta, hogy a felmerült nehézségek ellenére sikeres volt a szóbanforgó időszak, hiszen olyan értékekkel gazdagodott a város, mint a művelődési központ, a korszerű postaépület és szálloda, s emellett az üzletek egész sorát adták át rendeltetésének. Az sem jelentéktelen körülmény, hogy a lakások közel kilencven százaléka földgázfűtésú lett, s hogy a helyi óvodákban és bölcsődékben lényegében minden gyereket el tudnak helyezni. Az elkövetkező időszak nagy feladatai között megemlítette az új orvosi rendelőintézet alapjainak lerakását, egy-egy új szálloda és áruház építését, valamint a műjégpálya befedését és a fedett uszoda építésének befejezését. Ezután a dolgozók észrevételei és javaslatai hangzottak el. Sok jogos bírálat érte például a városi tömegközlekedést. Túl gyérek a járatok a nyugati lakótelep irányában, és emiatt a közlekedés kulturáltsága sem megfelelő. A város másik új lakónegyedében, az Akasztóhegyen gond van a szombati postai szolgálattal és a hírlapkézbesítéssel, s a Stavoin- dustria sem váltotta be korábbi ígéretét az utak portalanítását, a vízellátás javítását illetően. Hiányzik itt a gyerekek számára a játszótér, sportpálya és szabadidőközpont is. A felvetett panaszok jogosságát elismerték a város vezetői, s ígéretet tettek orvoslásukra. Persze, nyomban hozzátették: a gondok nem szűnnek meg máról holnapra, s az elkövetkező időszakban megoldásuk értelmében nemcsak a választók és választottak, hanem a különböző beruházásokat végző üzemek és alvállalkozóik között is szükség lesz a jobb együttműködésre, a nagyobb összefogásra. A sikeres jelölőgyúlés befejeztével a kommunista párt, a nemzeti bizottságok és a Nemzeti Front jelenlevő képviselői fokozott aktivitásra szólították fel polgártársaikat. Emellett május 23-án és 24- én várják a választók nagyarányú részvételét; és azt hogy szavazzanak a Nemzeti Front jelöltjeire, az országot épító-szépítő programra, a békére. HACSI ATTILA Hivatásszeretet, kötelességtudat Elfoglalt ember, de mindig talál időt arra, hogy beosztottjaival elbeszélgessen, segítsen orvosolni gondjaikat, bajaikat. Miroslav Maráik, a néphadsereg tisztje jól emlékszik arra az időre, amikor a harckocsizó egységhez került, mint szakaszparancsnok. Emlékszik, mennyi akadályt kellett fiatal hadnagyként leküzdenie, hány álmatlan éjszakája volt egy-egy taktikai gyakorlat előtt. Ezért is igyekszik a fiatalokon, a pályakezdőkön segíteni.- Tízéves lehettem, amikor elhatároztam, hogy pilóta leszek - mondja mosolyogva. - Nem így sikerült, de nem bántam meg. A katonai gimnázium elvégzése után az akkori felsőfokú katonai tanintézetben folytattam tanulmányaimat. Jelenlegi egységemnél szolgálok immár egy negyed százada. Amíg a ranglétrán a törzskari beosztásig eljutottam, sokat kellett fáradoznom, de sok örömben is részesültem. Szeretett csapattisztként dolgozni. Igyekezett beosztottjait jól megismerni, így tudta, kitől mit várhat. Egysége többször egymás után megszerezte a példás címet. Szerette katonáit, azok is őt, jóllehet szigorú parancsnok volt, de igazságos.- Szeretem a tábori életet, a taktikai gyakorlatokat - vallja. - Nemegyszer tartalékosokat bíznak rám. Néhány nap alatt sikerül velük szót értenem, olyan légkört teremteni, hogy a legnehezebb harcászati feladatot is kiválóan teljesítik. Pontosan érkezik a munkahelyére, de este szolgál, példásan teljesítse a feladatokat. Kommunistához méltóan igyekezett és igyekszik példaképül szolgálni. Munkaszeretó, kötelességtudó embernek ismerik nemcsak a helyőrségben. Amikor szóba került, hogy kit jelöljenek képviselőnek a járási nemzeti bizottságba, rá esett a választás.- A képviselői munkában nincs tapasztalacsaknem mindig néhány órával később távo- t°m- Először ért ez a megtiszteltetés, aminek örülök, de félek is tőle. A bizalom nagy dolog. Számomra többek között azt jelenti, hogy zik. Szereti, ha mindennel határidőre elkészül, ha hozzájárulhat a közösség sikeréhez. Elme- nőben is mindig megáll elbeszélgetni valamelyik fiatal tiszttel. Miroslav Maršík nemcsak a néphadsereg tisztje, hanem az egység pártbizottságának is tagja. Érdekli az emberek véleménye, főleg az, hogyan érzik magukat a pályakezdő fiatalok.- Mindenkor azt vallom, hogy segíteni kell a pályakezdőket, egy-egy sikertelenség miatt nem szabad pálcát törni fölöttük - állítja. - Minden kezdet nehéz, a mi időnkben sem volt másképpen. A fiatal tisztek a főiskolán kellő elméleti tudást szereznek, de a gyakorlatot a csapattestnél ismerik meg. Erős akarat, kitartás, alkalmazkodókészség szükséges ahhoz, hogy egy fiatal hadnagy a századparancsnoki beosztással megbirkózzon, no meg arra, hogy mi idősebbek, tapasztaltabbak segítsünk nekik. Mindig felelősséget érzett a közösségért, azért, hogy a harckocsizó egység, amelyben a járás lakosai és a néphadsereg közötti kapcsolatot még jobban elmélyítsem. Szorgalmasan készülök a bemutatkozó gyűlésekre. Ezeken nemcsak a Nemzeti Front új választási programjavaslatáról kell beszámolnom, hanem a demokratikus válaszások jelentőségéről is, mivel választókerületemben túlsúlyban vannak azok, akik először járulnak az urnákhoz. Szóba kerül még, mit tart majd fontosnak, ha megválasztják. El akarja érni, hogy a honvédelmi nevelés nagyobb hangsúlyt kapjon, hogy a Honvédelmi Szövetség kiképzőközpontjaiban jobban felkészítsék a tényleges katonai szolgálatra a fiatalokat. Mint hivatásos katonának képviselőként nem lesz könnyű dolga, de ó olyan ember, aki nem • fél a nehézségektől, kötelességének tartja, hogy a közösségért az eddigieknél is többet tegyen. N. J.
