Új Szó, 1986. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1986-05-08 / 107. szám, csütörtök

Miloš Jakeš elvtárs beszéde Viliam Šalgovič elvtárs beszéde (Folytatás az 1. oldalról) Beszédének fő részében Miloš Jakeš a CSKP XVII. kongresszu­sán elfogadott gazdasági jellegű határozatok megvalósításával foglalkozott. Kiemelte, . hogy a kongresszus nagyra értékelte a népgazdaság fejlesztésében és az egész társadalomban az elmúlt 15 év folyamán elért eredménye­ket, amelyekhez Kladno dolgozói is jelentős mértékben hozzájárul­tak, s bírálóan rámutatott a problé­mákra és a kihasználatlan lehető­ségekre. Nagyra értékelte azt a közhasznú munkát, nevelőtevé­kenységet és állampolgári aktivi­tást, amely az egész köztársaság­ban és Kladnóban egyaránt hoz­zájárult a Nemzeti Front választási programjainak teljesítéséhez, a város további fejlesztéséhez és az állampolgárok létkérdéseinek megoldásához. Kifejezte meggyő­ződését, hogy az üzemekben, a városokban és a községekben szerzett tapasztalatok felhaszná­lása elősegíti a 8. ötéves terv és az új választási programok sikeres teljesítését. Szólt arról, hogy a XVII. párt- kongresszus fó eredménye Cseh­szlovákia gazdasági és szociális fejlesztése meggyorsításának irányvonala, és utalt azokra a bel­politikai és nemzetközi összefüg­gésekre, amelyek a kongresszust az irányvonal elfogadására vezet­ték. Hangsúlyozta, hogy a kong­resszusi program alapvető célja csak a létrehozott erőforrások alapján érhető el, vagyis csak így lehet emelni a nép életszínvonalát és szilárdítani szociális bizton­ságát. Ahhoz, hogy biztosítsuk a kong­resszusi határozatok teljesítését, és a lakosság személyi fogyasz­tását 2000-ig legalább a felével növeljük, miközben a társadalmi fogyasztásnak is lényegesen nö­vekednie kell, továbbfejlesszük a közművelődést és az emberek egészségének védelmét, felépít­sünk másfél millió lakást, és lé­nyegesen javítsuk a környezetet, sokkal határozottabban kell inten- zífikálnunk a népgazdaságot, nö­velnünk a munka termelékenysé­gét és javítanunk a minőséget a tudományos-műszaki fejlesztés útján haladva, következetesebben kell felhasználnunk eredményeit a gyakorlatban, és mindennél job­ban kell gazdálkodnunk. Kiemelte, hogy gazdaságunk, a tudomány és a technika csak akkor fejleszt­hető hatékonyan, ha jobban élünk a KGST-tagországok, főleg a Szovjetunió tudományos-mű­szaki termelési potenciáljával való integráció lehetőségeivel. Ezért pártunk rendkívüli jelentőséget tu­lajdonít annak, hogy Csehszlová­kia aktívan részt vegyen a KGST- tagországok 2000-ig terjedő komplex tudományos-múszaki fej­lesztési programjának megvalósí­tásában, amely programot a KGST-tagországok gazdasági csúcstalálkozójának határozatai alapján hagytak jóvá. Célja a tudo­mány, a technika és a termelés magasabb szintre emelése a nemzetközi tudományos-mű­szaki haladás legfontosabb terüle­tein és a szocializmus helyzetének megerősítése a kapitalizmussal folytatott békés versenyben, to­vábbá az, hogy gazdasági és műszaki téren sebezhetetlenné váljunk az imperializmussal szem­ben, s gyorsan, átfogóan és stabi­lan fejlődjenek a KGST-tagorszá­gok szociális és gazdasági szem­pontból. Egyúttal lehetővé teszi olyan szerkezeti változtatások végrehajtását, amelyek lényeges befolyást gyakorolnak a nemzeti jövedelem növekedésére. A 8. ötéves tervidőszakban lényegesen csökkentenünk kell a nemzeti jövedelem nyersanyag- és energiaigényességét. A nyers­anyagok, az energiahordozók és az alapanyagok jobb hasznosítá­sával ebben az ötéves tervidő­szakban kétszer annyi megtakarí­tást akarunk elérni, mint az elő­zőben. Az anyagköltség-megta­karításnak 1986 és 1990 között 40 százalékban kell fedeznie a nem­zeti jövedelem növekedését. A nyers- és alapanyagok megta­karítására nagy befolyása lesz a kohóipari termelés minősége javításának és a feladatok elő­irányzott szerkezet szerinti teljesí­tésének. Különösen a kladnói acél­ipari dolgozóknak kell jelentős mértékben hozzájárulniuk ahhoz, hogy a kohóipari anyagok gyártá­sának csökkentése ellenére jobb minőségű acélfajtákkal nagyobb hatékonyságot érjünk el. Nem engedhetjük meg a jövőben, hogy a behozatalt például építőipari acél kivitelével fedezzük. Ugyan­csak jelentős szerkezeti változás lesz a földgáz arányának megnö­vekedése energiamérlegünkön belül. Ezért további gázvezeték építésében veszünk részt a Szov­jetunióban. Igyekszünk csökken­teni a szén- és a kőolajfogyasztást az energiafelhasználáson belül. Ez nagyon fontos feladat, amely­nek teljesítése lehetővé teszi a környezet javítását és a haladé­kot nem tűrő ökológiai problémák megoldását. Ezért ezen a terüle­ten már a 8. ötéves tervidőszak­ban megkétszerezzük a beruhá­zásokat, s 2000-ig tovább növel­jük őket. Jakeš elvtárs hangsúlyozta, hogy nagy politikai jelentőségű kér­dés a termelés minősége. Nem­csak a visszásságokat kell meg­szüntetni, hanem a minőséget is a legtágabb értelemben kell fel­fogni kiváló használati értékű, jó műszaki és gazdasági paraméte­rű, világszínvonalú, kevesebb alapanyagot és energiát igénylő és nagymértékben megbízható gyártmányok termeléseként. Eh­hez adott minden lehetőségünk, de harcolnunk kell a felületesség ellen, és támogatnunk kell azokat, akik nem félnek a kockázattól, és azt akarják, hogy gyármányaink idehaza és külföldön egyaránt a legjobb hírnévre tegyenek szert. Ez azt is megköveteli, hogy sokkal gyorsabban innováljuk termékein­ket, s idejében alkalmazkodjunk a hazai és a külföldi piac követel­ményeihez. Eddig azonban a gyártmány- és a műszaki inno­váció nagyon lassú, és gyakran innovációnak tüntetik fel a lényeg­telen javításokat is. A termelés minősége és az innovációs folya­matok csak úgy javíthatók lénye­gesen, ha csökkentjük az eddigi gyártmányválasztékot, ami azt je­lenti, hogy a KGST-tagországok­kal, elsősorban a Szovjetunióval való kooperáció és szakosítás útját követjük. Ezekkel a kérdé­sekkel összefüggésben Jakeš elv­társ külkereskedelmünk hatékony­ságáról is szólt. Ami termékeink minőségét és választékát illeti, ugyanez teljes mértékben vonatkozik a hazai piac szükségleteinek kielégítésére. A piac stabilitásának biztosítása - mondotta Jakeš elvtárs - szoci­álpolitikánknak és a nép életszín­vonala emelkedésének fontos al­kotóeleme. A továbbiakban Jakeš elvtárs a 8. ötéves terv legfontosabb feladataival foglalkozott, és nagy figyelmet fordított az idei feladatok teljesítésére. Figyelmeztetett: egyes emberek mindeddig nem értették meg, hogy az ötéves terv igényes feladatainak teljesítését nem lehet egyik évről a másikra halogatni. Bár hangsúlyoztuk a feladatok az év elsó napjaitól fogva történő teljesítésének fon­tosságát, eddig azonban nem le­hetünk túlságosan elégedettek, amint ezt az elmúlt négy hónap eredményei is mutatják. Hangsúlyozta, hogy a népgaz­daság intenzifikálásának folyama­ta új eljárásokat és gondolkodást követel meg, szükségessé teszi a tervezés irányításának és az egész gazdasági mechanizmus­nak a tökéletesítését. Az irányítás tökéletesítése alapjának a lenini el­vek megszilárdítását és fejleszté­sét, a demokratikus centralizmust és a központi irányítás erősítését tekintjük, miközben növeljük a vál­lalatok gazdasági önállóságát és felelősségét az önelszámolás és a közvetlen irányítótevékenység alapján. A XVII. pártkongresszus ezért helyezett oly nagy súlyt a vezetők munkájára, arra, hogy emelni kell politikai és szakmai színvonalukat, továbbá tevékeny­ségüknek az elért eredmények szerinti ellenőrzésére és értékelé­sére. Attól, hogyan képesek a veze­tők szervezni és motiválni a dolgo­zókollektívákat, hogyan nyerik meg őket az igényes feladatok teljesítésére, mennyire veszik te­kintetbe a termelés minőségi szempontjait, és mennyire képe­sek erre orientálni az emberek kezdeményezését, nagymérték­ben függ munkánk sikere. Jakeš elvtárs kiemelte a prágai kezde­ményezés jelentőségét, amely a tudományos és a műszaki ered­mények gyors gyakorlati alkalma­zására és a termelés valamennyi intenzifikálási tényezőjének kibon­takoztatására irányul. Kiemelte, hogy a Szakszervezetek Központi Tanácsa jelentős kezdeményezést tett: ez arra irányult, hogy a mun­katermelékenységet egy száza­lékkal növeljék, jelentősen javítsák a gyártmányok minőségét, az anyagköltségeket pedig 0,5 szá­zalékkal csökkentsék a tervezett­hez képest. Jakeš elvtárs figyel­meztetett arra, hogy ez a fél százalék évente 4 milliárd korona értékű nemzetijövedelem-növeke- dést jelent. Az ennyire igényes feladatok nem teljesíthetők az igényesség és a személyes felelősség növelé­se, az elért eredmények kritikus értékelése, valamint a munkahelyi fegyelem és rend megszilárdítása nélkül. Nagy jelentőséget tulajdo­nítunk az elért eredményekkel összefüggő anyagi ösztönzés tö­kéletesítésének, az egyenlősdi megszüntetésének és a végzett munka szerint való javadalmazás elve érvényesítésének: ez a szoci­ális igazságosság alapja. A ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a brigádrendszerű munkaszerve­zés és javadalmazás jelentős esz­köze annak, hogy a dolgozókol­lektívákat érdekeltekké tegyünk a feladatok teljesítésében és a rend megszilárdításában, vala­mint a ténylegesen végzett mun­kát tükröző bérezésben. Ez fontos feltétele a jelentős tartalékok moz­gósításának. A szociális és a gazdasági fejlődés meggyorsítása megköve­teli a következetes támogatását mindannak, ami ösztönzi az em­berek alkotó aktivitását és kezde­ményezését, és nem szabad meg­tűrni, hogy azok, akik a problémá­kat következetesen akarják meg­oldani, s ki akarják küszöbölni a hibákat és a fogyatékosságokat, meg nem értésre és bürokratikus közömbösségre találjanak sőt megbüntessék őket. Minden be­csületes ember érdeke, hogy ha­tározottan szembeszálljunk a tár­sadalmi érdekek ellenére cselek­vőkkel, azokkal, akik lógással és felelőtlen munkával élősködnek a dolgozókon, szembe kell száll­ni a korrupcióval, a munka nélküli jövedelemszerzéssel, a társadal­mi tulajdon fosztogatásával, a szocialista erkölcs és törvényes­ség megsértésével. Az említett negatív jelenségek elleni engesz­telhetetlen harc, amint erre nyíltan rámutatott a párt központi bizott­sága elnökségének levele, ame­lyet a napi sajtó nemrég tett közzé, minden becsületes állampolgár ügye. A választási programok megva­lósítása megköveteli a nemzeti bizottságok és képviselőik még szorosabb kapcsolatát a lakosok­kal, az emberek napi szükséglete­inek rugalmasabb kielégítését. Ennek érdekében tökéletesíteni kell a választott szervek és az apparátus munkáját, meg kell szüntetni az emberekhez való bürokratikus viszonyt, növelni kell az igényeket a nemzeti bizottsá­gok által irányított vállalatok és szervezetek munkájával szem­ben, s a nemzeti bizottságoknak teljes mértékben élniük kell jogkö­rükkel. A választási programokban kitűzött feladatok teljesítésének fontos feltétele a Nemzeti Front szervezeteinek és az üzemeknek az aktív közreműködése. A továbbiakban Jakeš elvtárs a nemzetközi helyzettel foglalko­zott. Hangsúlyozta, hogy népünk elsőrendű érdeke a világbéke megszilárdítása: erre irányulnak a Szovjetuniónak az SZKP XXVII. kongresszusán előterjesztett bé­kejavaslatai, amelyek oly nagy visszhangra és egyetértésre talál­tak népünknél. S amelyek élesen ellentétesek az amerikai imparia- lizmus agresszív terveivel. Végezetül Jakeš elvtárs biztosí­totta választóit arról, hogy ehhez minden képviselőjelölt minden erejével kész hozzájárulni. (Folytatás az 1. oldalról) megvalósításának sikerétől függ országunk, minden város és falu, üzem és vállalat, kollektíva és egyén jövője. Egyszerűen szólva, egész társadalmunk jövője. Hogy megbirkózzunk ezekkel a feladatokkal, már nem elegendő fontosságukról beszélni. Ma már kevés csak megérteni, mit jelent a népgazdaság intenzifikálása, mi a szociális és a gazdasági fejlesz­tés meggyorsításának stratégiája. Az e fontos problémákhoz való új viszony azt jelenti, hogy konkrétan és sikeresen meg tudjuk őket oldani. A szocialista korszak kezdetén 1920-ban Vlagyimir lljics Lenin a Komszomol III. kongresszusán egyebek között kijelentette: „...nem elegendő tudni, mi a villanyáram, azt is tudni kell, hogyan lehet műszaki téren fel­használni az iparban, a mezőgaz­daságban, valamint az ipar és a mezőgazdaság egyes ágaiban. Ezt maguknak kell megtanulniuk“. Lenin szerint ez azt jelenti, hogy meg kell tanulni a kommunizmus építését, amelynek időszakát a nagy októberi szocialista forra­dalom nyitotta meg. 1920 óta már műszaki téren több évtizeddel előbbre haladtunk. Ma már a legfontosabb feladat az automatizálás, a munkafolyama­tok elektronizálása és robotizálá- sa. De állandóan időszerűek Lenin szavai arról, hogy konkrét tettek­kel, alkotó munkával kell megta­nulni kiépíteni a kommunista tár­sadalmat. A jelenkor legforradalmibb fela­data a gazdaságunk intenzifikálá- sáért folytatott küzdelem, amely­nek elsőrendű útja a tudományos- műszaki haladás meggyorsítása. Csak az intenzív termelési formák alkalmazásával érhetjük el, hogy a szlovákiai nemzeti jövedelem az egész ötéves tervidőszakban 23-25, évente pedig 4,2-4,5 szá­zalékkal növekedjen. 1990-ben a nemzeti jövedelem országos viszonylatban eléri a 732-738 milliárd koronát, ami 112-118 milliárd koronával múlja felül az 1985. évi szintet. Ezt a növekedést 40 százalékban a termelés anyagszükségletének csökkentésével, sőt 95 százalék­ban a munkatermelékenység nö­velésével érjük el. Úgy tűnhet, hogy ezek a felada­tok csak a termeléssel és a gazda­sággal kapcsolatosak. A célunk azonban az, hogy egész társadal­munk, minden dolgozó ügyévé váljanak, s fóleg a dolgozókollektí­vák becsületbeli .ügyévé. Sőt, mi több, a CSKP XVII. és az SZLKP legutóbbi kongresszusának hatá­rozatai társadalmunk életének minden területét érintik: az okta­tást, a kultúrát, az egészségügyet és a szolgáltatásokat ugyanúgy, mint a termelő szférát. A társadalomtudományoknak, az oktatásnak és a kultúrának kedvező légkört kell teremteniük a termelés intenzifikálási folyama­tának pozitív fejlődéséhez. A pe­dagógiai tudományok, a lélektan és a gyógyászat - bár közvetlenül nem kapcsolatosak a termelés intenzifikálási folyamataival- megteremtik ehhez a feltétele­ket: biztosítják azt, hogy az emberi tényező segítségével magas szín­vonalú, minőségileg új termelési paramétereket érjünk el. Mind­ezek a területek kapcsolatban állnak és szorosan összefüggenek egymással. Ahogyan az oktatás­nak, a kultúrának és az egészség­ügynek is, fontos szerepet kell betöltenie az emberek tudatában az extenzív fejlődéssel kapcsolat­ban meglevő lélektani akadályok leküzdése terén. A mi esetünkben a felsőoktatási intézmények azon végzettjeit kell képezni, akik meg­bízható feltételeket tudnak terem­teni a gyártási és az irányítási folyamatok megoldása terén a kö­zeli és a távolabbi jövőben egy­aránt. Számos konkrét példát említ­hetnénk arról, ahogyan hozzájá­rulnak környezetük fejlesztéséhez és kulturáltabbá tételéhez, Banská Bystrica lakossága műveltségi és kulturális szintjének emeléséhez, a dolgozók egészségügyi helyze­tének javításához és egészségük védelméhez, a városban nyújtott szolgáltatások kiterjesztéséhez és javításához. Ezután az egészségügy terüle­tére tért át és hangsúlyozta, hogy a városban az egészségügyi dol­gozók is jelentős sikerekkel büsz­kélkedhetnek. Nekik köszönhető, hogy a városban jó az egészség- ügyi helyzet, ami lehetővé teszi a dolgozók részvételét a termelési és más munkahelyi feladataik si­keres teljesítésében. Ök járultak hozzá az egészségügyi szolgálta­tások kiszélesítéséhez és javítá­sához, további körzeti rendelők és egészségügyi központok tevé­kenységének megkezdéséhez, a rendelőintézeti szakrendelés ki- terjesztéséhez stb. A kerületi kór­ház új épületének néhány éve történt átadása ugyancsak előse­gítette az egészségügyi helyzet javulását a városban. Az emberek egészségéről való gondoskodásuk a legnagyobb megbecsülést érdemli. Joggal va­gyunk büszkék arra, hogy minden­napi munkájukkal és közegész­ségvédelmi tevékenységükkel bi­zonyítják szocialista egészség­ügyünk nagy előnyeit. Beszédének végén šalgovič elvtárs a Nemzeti Front választási programjainak kidolgozásával és teljesítésével foglalkozott. Ki­emelte: ma szocialista társadal­munk fejlesztésének olyan színvo­nalát értük el, hogy igényesebb feladatokat is kitűzhetünk magunk elé. Ebben önök hatékony táma­szaink, és számítunk a tervfelada­tok teljesítése terén kifejtett alkotó kezdeményezésükre. Természetesen gondolnunk kell arra, hogy nem élünk légüres térben. Meg arra is, hogy ebben a küzdelemben nem vagyunk egyedül. Őszinte barátaink van­nak a szocialista közösség orszá­gaiban, elsősorban a Szovjetunió­ban. Bennük mindig és minden­ben megbízhatunk. A gazdasági és a szociális fejlesztés meggyor­sításának stratégiájával kapcsola­tos problémákat velük közösen oldjuk meg, főleg a KGST kere­tében. ösztönöz bennünket az az új­szerű eljárás, amelyet a szovjet kommunisták a gazdasági, a szo­ciális és más, életünkkel kapcso­latos, sürgető problémák megol­dása során követnek. A szocialista országok összeforrottsága egyút­tal jövőnk záloga. A világban azonban az Egye­sült Államok vezette imperializmus hibájából kiéleződött a nemzetközi helyzet. Kalandor és a békére nézve veszélyes politikájuk ma az egész emberiséget veszélyezteti. Ezért ma már nem elegendő elítélni az imperialisták fegyverke­zési terveit, vagy tudni, hol kere­sendő a földi életet veszélyeztető tényező. Ma tettekkel kell harcolni a békéért, aktívan és céltudatosan kell cselekedni. Fogadás a fasizmus felett aratott győzelem évfordulója alkalmából (ČSTK) - A Szovjetunió által a fasiszta Németország fölött ara­tott győzelem 41. évfordulója al­kalmából tegnap Jurij Kandalov, a Szovjetunió bratislavai fókonzul- ja fogadást rendezett. Jelen voltak: Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB elsó titkára, Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségé­nek tagja, szlovák miniszterelnök, Miloslav Hruškovič, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára, Ignác Janák, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a nyu­gat-szlovákiai kerületi pártbizott­ság vezető titkára, Pavel Hrivnák, Ján Janik, Elena Litvajová és Gejza Šlapka, az SZLKP KB Elnökségének tagjai, továbbá az SZLKP KB osztályvezetői, a Szlo­vák Nemzeti Tanács alelnökei, a szlovák kormány miniszterel­nök-helyettesei és miniszterei, a Szlovák Nemzeti Front KB képviselői, a Csehszlovák Nép­hadsereg tábornoki karának tag­jai, valamint Bratislava és a Nyu- gat-szlovákiai kerület párt- és álla­mi szerveinek tisztségviselői. ÚJ SZÚ 2 1986. V. 8.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents