Új Szó, 1986. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1986-05-07 / 106. szám, szerda

Kis üzlet - nagy forgalom Komárom (Komárno) lakosai nem panaszkodhatnak, a város területén 9 hentesüzletben, 26 csemege- és élelmiszerüzletben, valamint 3 speciális üzletben vá­sárolhatnak húst, illetve hentes­árut. Ennek ellenére az utóbbi hónapokban elég gyakran szokat­lan jelenségnek lehetünk szemta­núi: a ZDROJ Májusi győzelem téri hentesüzlete előtt (a komáro­miak ezt a teret ma is Lúdpiacnak nevezik) sorakoznak az emberek. Aki arra jár, már csak kíváncsiság­ból is bemegy a sor mellett, hogy megtudja, mi az, ami sorakozta- tásra készteti a fogyni nem akaró tömeget. A benti látvány a kíván­csiskodókat rendszerint arra ösz­tönzi, hogy szintén beálljanak a sorba, (gy szaporodik a vásárlók száma olyanokkal is, akik a város távolabbi részeiben laknak - no, persze a környékbeli falvak lako­sai sem kerülik el az üzletet. Egy hétköznap délután rövid időt töltöttem el az üzletben Állan­dó volt a sürgés-forgás, mindenki szünet nélkül dolgozott, hogy a vásárlók elégedetten távoz­zanak. A legjobban az üzletvezető, Beke Gyula munkáját csodáltam. Számára pillanatok müve a lapoc­ka kicsontozása, a marhacombról leválasztani a lábszárhúst, vagy éppen kicsontozni egy sertés-, vagy marhacombot. Évtizedekkel ezelőtt Csallóköz szívében, Ne- mesócsa (Zemianská Olča) kör­nyékén kevés olyan ember akadt, aki ne ismerte volna édesapját- a ma már nyugdíjas Beke Gyulát. Nagyszerű hentes hírében állt. Édesanyja is a szakmában dolgozott, így szülei már a szüle­tése napján döntöttek: ,,a fiúból hentest nevelünk“. S mivel a fiút a szakma rendkívüli módon érde­kelte, nagyon korán elsajátította a mesterség csínját-bínját. A szakmunkásiskola befejezé­se óta a ZDROJ valamennyi kialakítását. Olyan fiatalokat vett maga mellé, akiket már ő avatott be a szakma titkaiba. Beke Gyula otthonos a vas­munkában is, a kis csontozóhelyi­ségben vaspolcokat készített, ezekre rakják a ládákat, a tálcákat, így ezek nem foglalnak helyet az amúgy is kis helyiségben. Átren­dezte az elárusító pultot is, hogy egyidőben két elárusító tőkehús­Szeretik szakmájukat komáromi üzletét megjárta. Több­ször bízták rá a hentes-részleg vezetését a nagy élelmiszerüzle­tekben. Közben esti tagozaton leérettségizett, s elvégezte a ke­reskedelmi iskolát is. Szabadide­jében nagyon gyakori vendég volt a komáromi vágóhídon is. Ilyen előzmények után vette át 1985-ben a már említett hentes­üzlet irányítását. Amint elmondotta, egyik fő fela­datának tekintette a jó kollektíva Nem törődtek bele... A mindennapi, rohanó életben, a kötelességek mellett jól esik egy kis pihenés, kikapcsolódás, felüdülés is. Csakhogy az új lakótelepeken erre alig van lehetőség. Hiányoznak a szórakozásra, a sportolásra alkal­mas létesítmények, berendezések. Ez rossz dolog. Az viszont jó, hogy ebbe nem mindenütt törődnek bele. Példa erre Bratislavában a Petržal- ka-lúky-i új lakótelepen a Lunacsars- kij utca fiataljainak hozzáállása. Nem elégedtek meg azzal, hogy lakóházuk előtt rendbehozták a tere­pet, hanem egészségükért és fóleg gyerekeik egészségéért még valami­vel többet is tenni akartak. így támadt az az ötletük, hogy a Bebelová utcai alapiskola mellett megalakítják a Me­teor testnevelési egyletet. Az alapító gyűlést még tavaly decemberben tartották meg, elnököt, titkárt választottak, sőt még a testne­velési egylet■ jelvényét is megter­vezték. ötven taggal indultak, azóta azon­ban soraik gyarapodtak. A kezdemé­nyezés nagy érdeklődést váltott ki a környék lakosai körében. Hiszen az iskola tornaterme és sportpályái nemcsak a felnőttek, hanem a gyere­kek részére is felüdülési, sportolási lehetőséget biztosítanak. Megalakult az aerobic-, a jóga- és az erőnléti gimnasztika szakosztály. A legvon­zóbb azonban a turisztika volt. A csa­ládok közös kirándulásokat szervez­nek, s ez nemcsak kellemes és hasznos időtöltés, hanem alkalom arra is, hogy ismerkedjenek a termé­szettel, a Kis-Kárpátok és környéke szépségeivel. Mik a terveik? Tagságuk gyarapí­tása, de elsősorban a gyerekek aktivizálása. A szülők ugyanis tuda­tosították a gyerekorvosok óva intő szavát, miszerint a gyerekek jelentős hányadának rossz a testtartása, fej­letlenek az izmaik, hátgerincferdü­lésben és lúdtalpban szenvednek. Ezért elsősorban úszótanfolyamokat, atletizálást, labdarúgó- és kosárlab­dacsapatot szeretnének szervezni. Reméljük, ez a példa követőkre talál. (Št.) (Krűger Viktor felvétele) sál, egy pedig hentesáruval szol­gálhassa ki a vásárlókat. Beke Gyula nem bírná elviselni, hogy áru nélkül fogadja a vásárló­kat, a nyitáskor már bőséges, friss kínálattal várja a betérőket. Ha napközben úgy véli, fogytán van valamelyik áru, azonnal a hús­üzembe megy. A céltudatos, jó szervezőmun­ka, a kollektíva helyes irányítása meghozta gyümölcsét. Míg tavaly májusban 500 ezer, az év végén már jóval 900 ezren felül volt a forgalmuk értéke. Hogyan vélekedik munkájáról Beke Gyula?- A hentesmesterség szakma­szeretetei igényel. Ezt csak szív- vel-lélekkel lehet csinálni. Aki ná­lunk a napi 8 órás munkaidőt helyezi előtérbe, sohasem lesz igazi szakember. Ismerni kell a vá­góállatok anatómiáját. A hús fel- darabolása igen fontos tényező. Úgy kell elvégezni, hogy a vásárló már sorbanállás közben kiválaszt­hassa az árut, amit meg szeretne vásárolni. Bármilyen jó minőségű húst gusztustalanná lehet tenni a rossz feldarabolással. Nagyon fontosnak tartom az udvarias ki­szolgálást. Mindent megteszünk a vásárlók bizalmáért és elége­dettségéért. Úgy vélem, az elmondottakhoz nem kell semmit sem hozzátenni. Az elért sikerekért a kis kollektívá­nak nagyon meg kellett dolgoznia. Megállás, lazítás ebben az évben sem lesz, a terv a forgalom négy százalékos növekedését irányoz­za elő. Meggyőződésem, hogy a jövőben sem okoznak csalódást vásárlóiknak. KOlOZSI ERNŐ Fókuszban a szerszámgépek Bizonyára az olvasók legtöbbjének feltűnt a CSKP XVII. kongresszusa anyagainak olvasása közben, hogy a jelenlegi időszakban - amelyet a gyorsítás időszakának is neveznek- az egyes termelő ágazatok legfőbb feladatai mennyire hasonlóak. Sót, az is feltűnt bizonyára a feladatok hasonló­sága mellett, hogy a továbblépés alapja a tudományos­műszaki fejlesztés vívmányainak mielőbbi bevezetése. Eme követelménynek pedig csakis akkor lehet eleget tenni, ha következetesen megtartjuk a kongresszus által meghatározott feladatokat. A dokumentumok szerint olyan progresszív technológiák bevezetésére kell összpontosítani, amelyek lehetővé teszik a munkatermelékenység jelentős növelését. Ettől az igénytől elválaszthatatlan az a követel­mény, miszerint fokozatosan - de minél gyorsabban- biztosítani kell a munkahelyek korszerűsítését, automatizá­lását, továbbá a korszerűsítés és a rekonstrukciók megvaló­sítása során (s annak érdekében) a gépek és berendezések új nemzedékeinek fejlesztését és gyártását is, hogy azok mielőbb részt vehessenek a termelési folyamatban. Mind­ezek a követelmények fokozott mértékben érvényesek a gépeket és berendezéseket gyártó ágazatokra. Ilyen például a szerszámgépipar, amelynek termékei - a szerszám­gépek - nélkülözhetetlenek a népgazdaság valamennyi ágazatában. Kezdhetnénk a sort a gépipar által a gépipar részére készült berendezésekkel, s folytathatnánk a mező- gazdasági gépalkatrész-ellátásig, s közben nem tévesztve szem elöl, hogy a szerszámgépek alkatrészei is általában szerszámgépeken készülnek. Ami pedig a szerszámgépek szerepét illeti, legújabb nemzedékeik, a számjegyvezérlésű, ún. CNC-rendszerű szerszámgépek, a termelés automatizálása és robotizálása területén (lesznek) pótolhatatlanok. Korábban, a CSKP XVII. kongresszusának előkészületei időszakában lapunkban is megjelent Juraj Kovačičnak, a Montostroj szenei (Senec) üzeme igazgatójának írása, a továbblépés feltételeiről az építőipari gépgyártás továbbfejlesztésében. Véleménye sze­rint például a robotizált - programozható - szerszámgépek működése területén el kell érni, hogy akár 5-10 szerszámgé­pet is kiszolgálhasson egy-egy manipulátor, s így az emberi munka szerepét a minimumra, szinte csak az anyagellátásra, anyagmozgatásra korlátozzuk. Szerencsére a szerszámgépgyártás területén nem áll rosszul a hazai gépipar. Világszínvonalú például a Trenčíni Szerszámgépgyár galántai (Galanta) üzemének TND-306-os típusú számjegyvezérlésú szerszámgépe, amely a tőkés piacon is kelendő. Csak természetes, hogy azok az ugyanolyan típusú szerszámgépeken készülnek e mátyus- földi gépgyárban, s jelentős szerepet kaptak a Montostroj említett szenei üzemében is, ahol ugyancsak fontos - import­pótló - feladatok megoldását segítik. De folytathatnánk a sort. Miroslav Mamula, a CSKP Észak- morvaországi Kerületi Bizottságának vezető titkára a XVII. pártkongresszuson beszámolt - többek között - arról is, hogy kerületük valamennyi járásában legalább egy vállalat­nál a legrövidebb időn belül automatizált termelési egységet hoznak létre, amelyben programszerűen kihasználják a robo­tokat és a további mikroelektronikai automatizációs eleme­ket. Az olomouci Szerszámgépgyártó Konszernvállalatnál például olyan számítógépvezérlésű automatizált üzemrészle­get létesítettek, amely rugalmas termelési rendszer. Ezáltal megháromszorozták a munkatermelékenységet, munkaerőt takarítanak meg, ráadásul gyakorlatilag hazai gyártmányú szerszámgépekből és berendezésekből állították össze. Nem állunk tehát rosszul idehaza a szerszámgépgyártás területén, amely a termelés minden ágazatának intenzifikálá­sában fontos szerepet kap, s így az érintettek érdeklődésé­nek fókuszába került. Csak a szerszámgépgyártók felelőssé­gét növeli, hogy belátható időn belül onnan ki sem MÉSZÁROS JÁNOS kerülhetnek...! Alkotó szenvedéllyel Eredményes újítók egy efsz-ben A dercsikai (Jurová) Barátság Efsz négy központi helyén külön falitábla tájékoztat az újításokkal kapcsolatos tudnivalókról. Többek között ezeken ismertetik azt az öt tematikus feladatot is, amelyeket az ágazatvezetőkkel egyetértés­ben az újításokkal foglalkozó bi­zottság az idei évre kiírt. Vala­mennyi feladattal kapcsolatosan részletesen leírják a jelenlegi hely­zetet és a fennálló problémát, körvonalazzák az elvárásokat, meghatározzák az újítási javaslat beadásának a határidejét, a meg­oldásért járó pénzjutalmat és azt is, hogy a feladattal kapcsolatosan ki ad részletesebb útmutatást. — így mindenki megfelelően tá­jékozott. A lehetőségek ismereté­ben esetleg azok is kedvet kapnak a fejtörésre, akik eddig még nem próbálkoztak újítással. Szövetke­zetünk dolgozói évente huszonöt­harminc javaslatot nyújtanak be. A bizottság ezeket megvitatja, számba veszi alkalmazásuk lehe­tőségeit és előnyeit, s vagy elfo­gadja az újítást, vagy kellő indok­lással visszaadja átdolgozásra. Ha az újító nem készített pontos műszaki leírást, vagy ötletét úgy nyújtotta be, hogy lefényképezte az általa kigondolt és elkészített ' dolgot, akkor természetesen a műszaki dokumentáció elkészí­téséről is gondoskodunk - mondta Menyhárt Ágota mérnök, a terve­zési osztály munkatársa és az újításokkal foglalkozó bizottság tagja. Szavainak nyomatékéül több helyen felnyitotta az 1979 óta vezetett újítási naplót. így segítet­tek például elkészíteni a műszaki rajzokat Major Tibornak, majd Kulcsár Lászlónak is, aki a vonta­tott talajmegmunkáló gépek csap­ágyait védő porfogót előbb elké­szítette, majd felszerelte és le­fényképezte. A fényképet adta be az újítási javaslat szemléltetésére. Az újítási naplóban leggyakrab­ban Buday László neve szerepel. A melléküzemág vezetője, kitartó és szorgalmas újító. A szövetke­zetben huszadik éve dolgozik, de már ezt megelőzően korábbi mun­kahelyén is újított. Hirtelenjében még a legnagyobb igyekezet mel­lett sem tudta összeszámolni, hogy már hány ötletét alkalmazták eredményesen. Számos újítása közül kettőt emelt ki. A mószoltó gépet, amit még a járási építőipari vállalatnál készített és a legújab­bak egyikét, a meleglevegős ta­karmányszárítóban keletkező hul­ladékhő újrafelhasználására szol­gáló sajátos berendezést. Azt is elmondta, hogy miért éppen e két újítását tartja a legtöbbre.- Egy újszerű eljárás kidolgo­zására, vagy a meglévőnél jobb, korszerűbb gép, berendezés, szerszám stb. elkészítésére en­gem mindenekelőtt két tény kény­szerít. Egyrészt az, hogy újítá­sommal könnyítsem a kollektíva tagjainak munkáját, például adott esetben a mészoltás lett egysze­rűbb és főleg kevésbé veszélyes, mivel a keverést gép végezte. A másik cél, hogy olcsóbbá és hatékonyabbá váljon a termelés. A hulladékhő hasznosításával ne­gyedével kevesebb fűtőolaj fo­gyott, s ezzel a takarmányszárítás költségei lényegesen csökkentek. Kulcsár Iván, a bakai gépjavító műhely vezetője ugyancsak szor­galmas újító. Ügyessége, igyeke­zete és kitartása mellett ebben nem kis része van a sokoldalú ösztönzésnek, ahogy a szövetke­zet azt teszi. Az újítók segítése, a tematikus feladatok és a benyúj­tott javaslatok felelősségteljes el­bírálása mellett a versenyeket is kiemelte, mint késztető tényezőt.- A szövetkezet vezetősége minden évben megjutalmazza az első három legeredményesebb újítót és azt a kollektívát, amelyik­nek a tagjai az adott évben a legtöbb hasznosítható újítást dolgozták ki. A szocialista mun­kabrigádok versenyében tavaly brigádunk végzett az első helyen. A kapott pénzjutalmat a kollektíva osztotta el azok között és asze­rint, akik és amilyen mértékben részt vettek az újítások kidolgozá­sában. Azokat, akik nem kaptak jutalmat, ezúttal sem mulasztottuk el figyelmeztetni, csak rajtuk mú­lik, hogy legközelebb a jutalmazot- tak között lesznek-e. Termelési értekezleteken, a brigád gyűlése­in, de gyakran még az étkezési szünetben is beszélgetünk arról, hogy mit, hogyan lehetne jobbá, egyszerűbbé vagy hatékonyabbá tenni. A kollektíva igyekszik meg­győzni tagjait, hogy vállalják az újítással járó többletmunkát. Első­sorban azért, mert a termelési eredmények alakulásáért minden­kinek felelősséget kell éreznie. Buday Lászlóhoz hasonlóan Kulcsár Iván is hangsúlyozta, hogy egyéni akarat, öntudat és felelősségérzet nélkül nincs sike­res újító. Az újítási tevékenység ugyanis nem olyan munka, amiért törvényszerűen pénz jár. Ha valaki hozzálát egy dolog megoldásá­hoz, még nem biztos, hogy sikerül az elhatározása. Az igazi újítót azonban a kezdeti sikertelenség nem kedvetleníti el, mert számára a fejtörés, az újat alkotás egyben kedvtelés is. És mint ilyen dolgok­nál, az eredményt itt sem lehet órabérben számolni. Az elisme­rés, a megbecsülés és a kollégák előtt szerzett tekintély, vagy az újítási versenyben elért helyezés többet jelent á koronákban kifejez­hető értéknél. A tervek, feladatok is szóba kerültek. Amint Menyhárt Ágota szavai is bizonyítják, a Barátság­ban nem elégszenek meg az elért eredményekkel, hanem az újító­mozgalom megújítására is gon­dolnak. Mégpedig az előző évinél magasabb szinten.- Szeretnénk elérni, hogy vala­mennyi újítónk rendszeresen je­lentkezzen új javaslatokkal. Eddig ezt csak harmadukról mondhattuk el. A korábbiaknál még több fiatalt szeretnénk bevonni az újító tevé­kenységbe, és az is cél, hogy a tematikus feladatokkal össz­hangban a tevékenység igénye­sebbé váljon. Olyan témák megol­dására is vállalkozzanak az újítók, amelyek bizonyos ismereteket igényelnek, vagy megkövetelik a szakirodalom tanulmányozását. Éppen ezért az idei évtől az újításokkal foglalkozó bizottság egy tagja megbízatásával és fela­datával összhangban a szükséges irodalommal és más ismeretter­jesztő anyagokkal is ellátja az újítókat. Egyrészt teljesíti ilyen jellegű kéréseiket, másrészt fi­gyelmezteti őket, hogy azzal a té­mával kapcsolatosan, amin dol­goznak, milyen segédanyag áll rendelkezésre. EGRI FERENC ÚJ SZÚ 4 1986. V. 7.

Next

/
Thumbnails
Contents