Új Szó, 1986. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1986-05-07 / 106. szám, szerda

ÚJ szú 5 1986. V. 7. Fény derült a Bratislavai Húsipari Vállalat egyes dolgozóinak üzelmeire Penész - nemcsak szalámin A vásárlók joggal megkedvelték a legnagyobb bratislavai piactérrel szemben a Miletič utcai húsboltot. Az ok egyszerű: csaknem mindig jól ellátott volt hűssal és hústermékkel. S mégis, az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága az SZSZK Kereskedelmi Minisztériumával és az Állami Kereskedelmi Felügyelő­séggel együtt nemrég kénytelen volt foglalkozni ezzel az üzlettel. Ennek oka egy panaszlevél volt, amely rávilágított a Bratislavai Húsipari Vállalat egyes vezető dolgozóinak törvénytelen árumanipulációjára éppen e bolt közvetítésével, amely a vállalathoz tartozik. Mivel kezdjük a brigádalapítást? Helyzetfeltáró tapasztalatok „Nagyvonalú“ nyilvántartás A panasz jogosnak bizonyult. A vállalat vezető dolgozói egy szekrényes tehergépkocsit utaltak ki ennek a boltnak hús és húster­mékek szállítására. Üzemelteté­séről azonban Miroslav Moravský, az üzlet vezetője nem vezetett előírásos nyilvántartást. Engedé­lyezték neki, hogy a húst a válla­latból ő maga juttassa el munka­társaival a boltba, • miközben a gépkocsi személyzete korlátla­nul eljuthatott a húsfeldolgozó részlegbe. Ez szokatlan dolog, mivel a többi húsboltot általában az elosztó személyzet látja el, amelynek csak a vállalati expedí­cióba van belépése. Ferdinand Krátky mérnök, a vállalatigazgató kereskedelmi helyettese az ellenőrzés eredmé­nyei szerint nem irányította és rendszeresen nem ellenőriztette a bolt tevékenységét, noha ó ma­ga olyan helyként ,.tippelte ki“, amelyben előfordulhat a jogsértő nyerészkedés. így azután a bolt vezetője büntetlenül „gazdálkod­hatott“ a saját szája íze szerint. Példának okáért nem vezetett semmiféle nyilvántartást a tényle­ges napi bevételről, pénztári köny­vet vagy kimutatást stb. Ez a helyzet évekig tartott. S így a nyilvántartás elhanyagolása kö­vetkeztében nincs áttekintés arról, hogy készpénzért ténylegesen mi­lyen értékű árut adtak el a vásár­lóknak. Itt különben - számlákra - üze­mi éttermek is bevásároltak. Az ellenőrző szervek megállapították, hogy ezeknek a hét ellenőrzött húsféleségből 7921 kilogrammal többet adtak el, mint amennyit az ellenőrzött időszakban feltüntettek a számvitelben. Az ilyen áru érté­ke csak az ellenőrzést megelőző utóbbi hét hónapban 403 378 ko­rona volt. S a bolt vállalatának csak azt az árut számolta el, amelyet szállítólevelek alapján ka­pott tőle. Hogyan tehetett szert a bolt ennyi tőkehúsra? - ezt a kérdést a kivizsgálás során a vállalat vezető dolgozói is feltették. A to­vábbi ellenőrzés adta meg a vá­laszt. A húskombinátban minden alkalommal - érkezéskor és távo­záskor - a kapunál megállapítot­ták a bolt teherkocsijának súlyát. S ekkor összehasonlították a mér­legelés eredményeit a szállítóle­veleken feltüntetett adatokkal. Megállapítást nyert, hogy a bolt dolgozói csak az ellenőrzést meg­előző négy hónap alatt 30 110 kilogrammal több húst és húster­méket vittek ki a vállalatból, mint amennyi a húskombinát expedíci­ójában kiállított szállítólevelekben szerepelt. Az átlagárt alapul véve, ennek értéke 781 819 korona volt. Ezt az összeget a vállalatnak senki sem térítette meg és úgy tűnik, hogy senkinek sem hiány­zott. A panasztevő ugyanakkor arra hivatkozott, hogy ezek az üzelmek már két éve folytak... Romlott áru értékesítése Egy másik panasz és a Köz­ponti Állatorvosi Állami Intézet laboratóriumi ellenőrzése alapján tavaly áprilisban a Kereskedelmi Állami Felügyelet azonnali hatály- lyal 194 015 korona értékben be­tiltotta 971 kilogramm magyar sza­lámi és 911 kilogramm gyulai kolbász eladását, mivel ez az áru alkalmatlan volt emberi fogyasz­tásra. Magyarán: romlott volt. Az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsá­gának dolgozói azonban megálla­pították, hogy a vállalat ezt a tilal­mat nem tartotta meg és az árut első osztályúként, csomagoltan értékesítette. Hasonló eset történt az elmúlt év őszén is. Ekkor 29 920 ezer korona értékű romlott gyulai kol­bászt tisztítottak meg rongyokkal és kefékkel a húskombinátban, majd értékesítették az üzlethálózat­ban. A boltvezető rámutatott arra, hogy mindkét esetben a kereske­delmi igazgatóhelyettes utasítása szerint járt el és az első esetről tudott a vállalatigazgató is. Csak­hogy a Munka Törvénykönyve szerint a felettes jogszabályt sértő utasítását nem szabad végrehaj­tani. A törvény tiltja a pult alóli eladást is. Ezt sem tartották tiszte­letben a Bratislavai Húsipari Válla­latban. Már a kombinát feldolgozó részlegén a húst 20-50 kilogram­mos tételekbe csomagolták és konkrét személyek nevével je­gyezve juttatták el a boltokba. Ezért a gyakorlatért a felelősséget az expedíció vezetője vállalta. Az ellenőrző csoport a Miletič utcai bolt raktárában magtalált 27 700 méter vékonybelet is. Ezt a hiánycikket a vállalatigazgató fenntartotta a vállalat dolgozói számára. Az ügy háttere Felvetődik a kérdés, mi a ma­gyarázata az említett társadalom­ellenes jelenségeknek? A boltvezető alacsony fizetésé­re hivatkozott. Képtelen volt még a lakbére fizetésére is, ezért bírálta is a Večerník. Nos... Miros­lav Novotný átlagos havi bruttó keresete 4893 korona volt. S ha már a személyével foglalkozunk, hadd említsük meg, hogy koráb­ban a vezérigazgató szolgálati kocsijának sofőrje volt. Hét hónap alatt tanult ki mészárosnak, vagyis nem rendelkezett semmiféle gya­korlattal. Ennek ellenére egy ti­zenkét dolgozót foglalkoztató, ha­vonta milliós forgalmat lebonyolító nagy üzletet vezetett. Az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága a visszaélések fő oka­ként jelölte meg az ügyben érde­keltek alacsony fokú felelősségér­zetét s ezen túlmenően a vállalat­ban az irányítás és az ellenőrzés alacsony szintjét. Róbert Topol- čanský vállalatigazgató ugyan konkretizálta a vállalat feltételeire a jogtalan nyerészkedés megelő­zésére hozott komplex intézkedé­seket, sőt, a kérdéses boltot olyannak minősítette, amelyben előfordulhatnának visszaélések, viszont az intézkedések papíron maradtak. Következetlen belső ellenőrzés Az irányítás fogyatékosságairól tanúskodik a további tény is. Noha már 1982 óta érvényesek a nép­gazdaság és az államigazgatás ellenőrzésének elvei, a vállalat­igazgató nem nevezett ki főellen­őrt, akinek kötelessége lett volna a vállalatban érvényesíteni a tár­sadalmi érdeket. A belső ellenőr­zés terve nem vette számba a kulcsfeladatokat. Az ellenőrzés sok esetben nem volt tárgyilagos. Ezért felelősséggel tartozik Katarí­na Smiešková mérnök, a vállalat ellenőrző alakulatának revizorja is. Az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága az ellenőrzés eredmé­nyeit felterjesztette az SZSZK Legfőbb Ügyészsége elé. A válla­lat hét vezető dolgozóját, köztük az igazgatóját is bírságolta, betil­totta a kiskereskedelmi forgalom­ban a vállalat és a vezérigazgató­ság dolgozóinak előnyben része­sített kiszolgálását az illetékes szerv döntéséig. Felkérte egyben a Szlovák Árhivatalt, vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a vállalatot sújtsák az árelóírások megszegéséért, mivel változatlan áron értékesítette a minőségileg károsodott árut. A vállalatigazgató intézkedett a vállalati nemzeti vagyon védel­mére, az árumozgatás nyilvántar­tásának és a pénztári műveletek­nek a tökéletesítésére. A szóban forgó boltot ezen túl már csak a normális elosztói rendszer kere­tében látják el áruval. Javaslatot tettek a főellenór létesítésére, ká­derekkel megerősítették az ellen­őrzés és a revízió alakulatát és megteremtik a külső ellenőrző szervek munkájának előfeltételeit. A vállalatigazgató alacsonyabb beosztásba sorolta kereskedelmi helyettesét és az ellenőrző alaku­lat vezetőjét. Káderintézkedéseket javasolt Katarína Smiešková és Miroslav Moravský személyét ille­tően is. Tekintettel arra, hogy az intéz­kedések hézagosak voltak, illetve egy részük meghaladta a vállalat­igazgatói hatáskört, az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága felkér­te a tröszt vezérigazgatóját egyéb lépések megtételére is. ösztönöz­te a vállalat további felelős dolgo­zóinak megbírságolására, a jogta­lanul nyert anyagi eszközök tőlük való elvonására, az okozott kár megtérítéséie és nyereségrésze­sedésük csökkentésére. Mivel a vállalatnak nem hiányzott az elszámolás nélkül elszállított áru, feltétlenül szükséges felülvizsgálni a hús és a hústermékek termelé­sében a fogyasztás és a veszte­ség normáinak tárgyilagosságát. A vállalat köteles szigorú nyilván­tartást vezetni a felhasználásra kerülő nyersanyagokról. Továbbá tökéletesíteni kell a vállalaton be­lüli ellenőrzés rendszerét és köz­vetlen irányítását a tröszt vezér- igazgatósága által. Az ellenőrzés eredményeiről tájékoztatták a vál­lalat társadalmi szervezeteit is, hogy a dolgozók élhessenek ellenőrzési jogukkal. MIROSLAV JASLOVSKÝ, az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságának munkatársa Amikor bármelyik dolgozókol­lektíva áttér a brigádrendszerű munkaszervezésre, változásokat kell eszközölnie nemcsak a java­dalmazásban - ahogy ez legtöbb­ször történik hanem a munka megszervezésében is. Vegyük csak sorra a példákat. A Kelet-szlovákiai Vasmű másod­lagos kohászati termékeket előál­lító üzemében, s a hideg- és meleghengerdében egyaránt a fennálló szervezési egység szintjén s a kollektívák összetéte­lének megváltozása nélkül hozták létre a brigádokat. Ezek vezetője műszaki-gazdasági dolgozó, rendszerint a mester lett, aki a közvetlenül fölérendelt szerve­zési egység vezetőjének a beosz­tottja. Ilyen tapasztalatokat sze­reztünk a Považská Bystrica-i járás általános és nehézgépipará­ban, valamint építőiparában is. A brigádrendszerű munkaszer­vezést és javadalmazást alkalma­zó dolgozókollektívákat azért hoz­zák létre a meglevő szervezési egységek szintjén, mert ez a gaz­dasági vezetők helyzetét lényege­sen leegyszerűsíti. Hasonló ta­pasztalatokat szereztünk a mező- gazdaságban. Például a Trnavai Efsz-ben, a medziháji telep kuko­ricakeveréket és szilázst készítő brigádja szintén szervezési átala­kítások nélkül jött létre. Ugyan­csak brigádrendszerű munkaszer­vezést és javadalmazást alkalma­zó dolgozókollektívát alapítottak a Szenei (Senec) Állami Gazda­ság növénytermesztési részlegén. Lényegében ugyanazon munka- szakasz dolgozóiról van szó, s az új kollektíva létrehozása nem járt semmiféle szervezési változással. Miért hangsúlyozzuk ezt? Ott, ahol a brigádrendszerű munkafor­mát csupán azért vezették be, hogy legyen okuk a takarékossá­gért vagy bármi másért a nagyobb prémium kifizetésére, nincs erköl­csi joguk ezzel az új munkaszer­vezési formával dicsekedni. Aztán ott sem történik sok minden, ahol a brigád létrehozását ügyesen ,.elintézték“. Ami abból állt, hogy kineveztek vagy választottak egy vezetőt, megfogalmazták a brigád alapszabályzatát, és gyakran még szerződést sem kötöttek a gazda­sági vezetéssel. Az ilyen eljárásnak egyetlen óriási előnye és számos hátránya van. Előnye az, hogy az önálló elszámolás lényegében így már késznek tekinthető. Bármilyen részleg, amely keretében a bri­gádformát alkalmazó kollektíva létrejön, ilyen esetben kész admi­nisztrációval számolhat. Amint a népi ellenőrző bizott­ságnak az építőipari szervezetek­ben végzett felméréséből kiderül, főként abban tapasztalható forma­lizmus, hogy a létező munkacso­portot vagy a részleget egyszerű­en termelési brigádnak nevezték el. Ilyen esetekben gyakran előfor­dult az is, hogy a gazdasági vezetéssel egyáltalán nem kötöttek szerződést. A dolgozókollektíva tagjai brigádjuk céljairól semmit sem tudtak, az egész dolgot valaki más „kezelte“. Ily módon értek el magas fokú szervezettséget. A szakszervezeti szervek ta­pasztalatai ós a tőlük kapott infor­mációk szerint, ha a brigád létre­hozásának előkészületeit rende­sen el akarják végezni, arra lega- < lább öt-hat hónap szükséges. Ezalatt megtörténhet a fennálló munkaszervezés feltételeinek elemzése, szervezési változáso­kat lehet előkészíteni, s fel lehet készülni a majdani brigád és a gazdasági vezetés, valamint az egyes termelési brigádok közti együttműködésre. Nem fizetódik ki a minél na­gyobb arányú szervezettség utáni hajsza. A felkészületlen dolgozó­kollektívák ugyanis észre veszik a gazdasági vezetés ós a szak- szervezet formális hozzáállását az ügyhöz, és ezt jogosan bírálják. A brigádrendszerű munkaszer- i vezés bevezetésének a munka- szervezés átalakításával kell kez­dődnie, és már kezdettől fogva hasznot kell hoznia a vállalat részére. A létező szervezési egy­ség szintjén akkor nem ellenezzük a brigád megalapítását, ha előtte következetesen felmérik és elem­zik a munkaszervezés, a normá- zás, az anyag- és energiafelhasz­nálás, a gépelhasználódás és más mutatók teljesítésének feltételeit. Tisztázzák a kollektívák közti koo­perációs kapcsolatokat, tervbe ve­szik az alapvető gazdasági muta­tók javítását és a kollektíva szoci­ális fejlődésének kérdéseit. KÖVÁRY IVÁN AZ IFJÚ NEMZEDÉK NEVELÉSÉÉRT Fontos, hogy az ifjúság elsajátítsa a tudo­mányos szocialista világnézetet, s a szocialis­ta erkölcsöknek megfelelően éljen és dolgoz­zon, a mindennapi munkájában kifejezésre jusson a szocialista haza és a szocialista eszmék iránti hűsége, elkötelezettsége. A pozitív eredmények ellenére akad még bőven tennivaló a hiányosságok felszámolá­sában. Nem szabad lebecsülni azokat a nega­tív megnyilvánulásokat, amelyek a fiatal nem­zedék egy részének magatartásában tapasz­talhatók. Ezek a negatív jelenségek nálunk, a rozsnyói (Rožňava) járásban is megnyilvá­nulnak, s minél nagyobb egy település, annál több viselkedési rendellenességgel, sőt bűn- cselekménnyel is találkozunk. Ezeket gondos elemzéssel s főleg neveléssel számolhatjuk fel. E téren járásunkban az utóbbi időben jelentős eredményeket értünk el. Az ifjúság egy bizonyos részénél nálunk is tapasztalhatók az egoizmus, az individualiz­mus, a társadalmi aktivitás iránti elutasító magatartás vonásai. A fiatalok szocialista nevelésének egyik gátló tényezője a meg­megismétlődő formalizmus, nevezetesen, hogy nem veszik kellően figyelembe reális problémáikat, szükségleteiket. A fiatalok érzé­kenyek és önállóságra vágynak. Meg kell teremtenünk a lehetőségét annak, hogy meg­valósíthassák önmagukat, hogy jó irányítás­sal, de nagyobb részt önállóan birkózzanak meg problémáikkal. Sok esetben az ifjúsági szervezetek sem eléggé kezdeményezőek, nem élnek adott lehetőségeikkel a fiatalok szükségleteinek és érdekeinek kielégítésére. A helyzet megjavításának alapvető feltétele a kommunista párt vezető szerepének elmé­lyítése a fiatalság nevelésében, az ifjúsági szervezetek munkájának aktivizálása, helyes irányítása. Ezért egyre nagyobb jelentősége van az eszmei, politikai, ekölcsi és a munkára való nevelésnek. A járási pártkonferencián ezzel kapcsolatban is született határozat. Napjainkban egyre fontosabb a szocialista fejlődés meggyorsítása, a munka termelé­kenységének fokozása, egyre jobban előtérbe kerülnek a tudományos-műszaki fejlődés kér­dései, valamint azok gyakorlati megvalósítá­sának feladatai. Ezért szükségszerű az üze­mekben, a szakintézetekben és valamennyi iskolában fokozni az érdeklődést a tudomá- nyos-műszaki fejlődés iránt, és egyre jobban megnyerni a fiatalokat e céloknak. Rendkívül nagy feladat hárul itt a fiatal kommunistákra, akiknek példaképül kell szol­gálniuk kortársaik előtt. Nem csupán a fiatal párttagok példamutatásáról van szó. A nevelő munkában nagy és pótolhatatlan feladat hárul minden kommunistára, személyes politikai és erkölcsi példamutatásukra. A fiatalság szocialista nevelése az egyik legfelelóssógteljesebb és legfontosabb fela­dat. Nem lehet csupán egy vagy néhány szerv, szervezet gondja, nem lehet elérni egy akcióval vagy határozati javaslattal. Ehhez rendszeres, követkézetes és lelkiismeretes munkára van szükség. A fiatal nemzedék nevelése, a nevelési módszerek tökéletesítése társadalmunk vala­mennyi szervezetének és intézményének el­sőrendű feladata, és mindazoknak, akiknek szívügye a fiatalság boldogabb jövője. JÚLIUS PETRINEC, a rozsnyói járási pártbizottság munkatársa

Next

/
Thumbnails
Contents