Új Szó, 1986. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1986-05-20 / 116. szám, kedd
Jozef Lenárt elvtárs választási beszéde Vasil Bil’ak elvtárs választási beszéde Prešovban ÚJ szú 3 % % 1986. V. 20. (Folytatás az 1. oldalról) Hangsúlyozta: a választások előtti időszakra a XVII. pártkongresszus és más testvérpártok, főleg az SZKP kongresszusa volt hatással. Kongresszusunk a kritikus elemzés módszerével értékelte az elért eredményeket, és összegezte a fejlett szocialista társadalom építésének tizenöt éve során szerzett tapasztalatokat, ami jelentősen gazdagítja megismerésünket. Fontos és új az a tény, hogy jóváhagyta a társadalom fejlesztésének tervezetét a 2000-ig terjedó időszakra: ez a távlat lehetővé teszi, hogy jobban megértsük napjaink feladatait. Értékesek és ösztönzóek voltak és maradnak számunkra a szovjet kommunisták tapasztalatai, az SZKP új vezetőségének lenini orientációja. Ez és kongresszusunk eredményei jó alapot képeznek a választások előtti időszakban kifejtett tevékenységhez és a kitűzött célok eléréséhez. Jozef Lenárt elvtárs kiemelte, hogy a CSKP programjának fó célja a dolgozók életszínvonalának további emelése, a növekvő és új szükségletek jobb kielégítése, a személyiség, a kollektívák, nemzeteink és nemzetiségeink harmonikus fejlődése. A legfontosabb kérdés természetesen az, hogy megfelelő erőforrásokat hozzunk létre az élet- színvonal emeléséhez, az anyagiműszaki alap korszerűsítéséhez és gyorsabb ellátásához, valamint köztársaságunk védelmi képességének a testvéri országokkal szövetségben való megszilárdításához. Ennek érdekében a 8. ötéves tervidőszak végén a nemzeti jövedelmet országos viszonylatban 18-19, ezen belül Szlovákiában 23-25 százalékkal kell növelnünk az 1985. évihez képest. Jozef Lenárt elvtárs ezzel kapcsolatban részletesebben foglalkozott a minőség kérdéseivel, ahol jelentős tartalékok, nagy lehetősé-' gek és a nemzeti jövedelem gyorsabb képzését biztosító erőforrások vannak. Hangsúlyozta, hogy a fogyatékosságok nem annyira a mennyiségi eredményeken mérhetők le - ezek többnyire jók voltak és maradtak hanem inkább a minőségi mutatókon, elsősorban az első osztályú gyártmányok részarányán, a termékek műszaki-gazdasági paraméterei, a nyersanyagok, az energiahordozók és az alapanyagok értékesítésének mértékén, a rentabilitáson és a külkereskedelem hatékonyságán. A • minőségnek a fejlett szocializmus jellemző vonásaként az első helyre kell kerülnie mindennapi munkánkban, A minőségjavításra azért van szükség, mert a gyártmányok jobb minősége lehetővé teszi, hogy a nyersanyagok, az energiahordozók és az alapanyagok adott mennyiségéből a rendelkezésre álló állóeszközökkel több használati értéket teremtsünk, és megfelelő mértékben csökkentsük a nemzeti jövedelem képzésének költségeit. Azt jelenti továbbá, hogy hatékonyabban értékesítjük a használati érték egységére jutó éló- és anyagiasult munkát. A tudományos-technikai forradalom folyamatai - az elektronizálás és az automatizálás - precíz, magas képesítést igénylő és megbízható, egyszóval minőségi munkát követelnek meg. Egyre jobban ki kell elégítenünk a lakosság növekvő keresletét az egyre jobb minőségű, nagyobb, sót új használati tulajdonságokkal rendelkező gyártmányok iránt. A külföldi piacokon is ugyanez az irányzat dominál. A minőség tehát mindenkit érint, a szakmunkástanulótól, a munkástól kezdve a konstruktőrön és a művezetőn át, egészen a miniszterig. Ez széles platformot biztosít a párbeszédhez, teret a konkrét tettekhez, ahhoz, hogy jobb munkájával mindenki hozzájáruljon a társadalom fejlesztéséhez, a szükségletek jobb kielégítéséhez. Jozef Lenárt ezzel kapcsolatban nagyra értékelte azokat az eredményeket, amelyeket a minőségért folytatott küzdelemben Bratislava III. városkerülete vállalatainak, főként a Georgi Dimitrov Vegyi Műveknek a dolgozói elértek: a magas műszaki-gazdasági paraméterű gyártmányok részaránya az elmúlt ötéves tervidőszak folyamán 34-ről 55 százalékra emelkedett. Ugyancsak kedvező eredményeket mutattak föl a Bratislavai Elektrotechnikai Vállalat, a Figaro, a Palma és más vállalatok dolgozói. Tapasztalataink is azt mutatják, hogy a minőségért vívott harcban fontos szerepet tölthet be a helyesen orientált kezdeményezés és a szocialista verseny. Beváltak az együttes szocialista felajánlások, amelyeknél összefognak a késztermékek gyártói és a kivitelezők termékeik kiváló minőségéért és jó műszaki-gazdasági paramétereiért, valamint a beruházások határidőn belüli és sikeres kivitelezéséért. A jelenlegi időszakban az irányítás és a tervezés tökéletesítésével összefüggésben gazdasági szerződések utján kell megszilárdítani a közületek gazdasági kapcsolatait. Szerződésekkel kell megteremteni a feltételeket a megrendelők szerepének növeléséhez. Rendet kell teremteni a szállítói-megrendelői kapcsolatokban. Az SZLKP KB első titkára a kitűzött feladatok teljesítése legfontosabb módjának nevezte a tudományos és a műszaki eredmények gyors gyakorlati alkalmazását és a szocialista gazdasági integráció előnyeinek kihasználását. Kezdeményezően kell eljárnunk a KGST-tagországok komplex programjából átvett feladatok teljesítése során, és jól fel kell készülni az elért eredmények fel- használására. Ez is megköveteli vállalataink és szervezeteink, valamint a Szovjetunióban és más testvéri országokban működő partnerszervezeteik közvetlen együttműködésének bátrabb alkalmazását. Ennek során több ösztönzést kell meríteni a Dubnái Egyesült Atommagkutató Intézet és az Interkozmosz szervezet gyümölcsöző együttműködéséből s ugyanígy a prešovi Robotnak, a Nyitrai (Nitra) Állattenyésztési Kutatóintézetnek és a Szlovák Tudományos Akadémia Bratislavai Műszaki Kibernetikai Intézetének a példájából. Jozef Lenárt elvtárs a továbbiakban a szocialista demokrácia fejlődésével foglalkozott, és hangsúlyozta: enélkül, a szocialista önigazgatás elemeinek fokozatos érvényesítése nélkül nem lehet meggyorsítani a társadalom szociális és gazdasági fejlődését. Ebből a szemszögből kell tekinteni a dolgozók irányításban való részvétele eddigi és új formái hatékonysága növelésének a kérdésére is, például a kezdeménye- zótervek, a termelési értekezletek, a kollektív szerződések, a brigádrendszerú munkaszervezés és a javadalmazás, valamint az embereknek a nemzeti bizottságok munkájában való részvétele esetében. Bár ebben a szférában szemmel látható a haladás, a jelenlegi helyzettel nem lehetünk elégedettek. A dolgozók aktív részvétele a kezdeményező tervek kidolgozásában számos vállalatnál hozzájárul a terv progresszívabbá tételéhez. De ez a részvétel jelentősebb eredményekkel járhatna - főleg a minőség és a hatékonyság terén -, ha jobb lenne a vállalaton belüli irányítás, és állandóan tökéletesedne a normaképzés. Ez egyben a gazdasági tervek szükséges minőségét követeli meg a megrendelők igényei alapján. Ugyancsak sok a tartalék a termelési értekezletekkel kapcsolatban, amelyeken a dolgozók már tömegesebben és gyakrabban vesznek részt, s tavaly mintegy 700 000 ötlettel álltak elő. Ragaszkodnunk kell azonban ahhoz, hogy a dolgozók észrevételeivel kapcsolatban következetesen intézkedjenek, ne kerüljék meg a problémákat, ós a termelési értekezletek eredményesebbekké váljanak. Ami a kollektív szerződéseket illeti - amelyek száma növekedett -, növelni kell tekintélyüket azzal, hogy a dolgozók aktív részvételével dolgozzák ki őket, s a gazdasági vezetőségek és a kollektívák megtartsák adott szavukat. Nagyra értékeljük, hogy az olyan progresszív mozgalomba, mint a brigádrendszerú munka- szervezés és a javadalmazás, Szlovákiában 3022 kollektíva csaknem 100 000 tagja kapcsolódott be. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nagy támaszt jelentenek a terv teljesítése során, hozzájárulnak a minőség javításához, a termelékenység növeléséhez, az érdemek szerinti, differenciált javadalmazáshoz. Ami az önigazgatás elemeinek fejlesztését illeti, növelnünk kell az állampolgárok részvételét a nemzeti bizottságok munkájában, s plénumaik, szakbizottságaik és önkéntes aktíváik, főként polgári bizottságaik szerepét. Jozef Lenárt elvtárs ezzel kapcsolatban nagyra értékelte a Bratislavai III. Városkerületi Nemzeti Bizottság munkáját, amely főként arra irányul, hogy fokozódjon az emberek aktivitása a zöldövezetekről, a tisztaságról és a rendről való gondoskodás terén. A demokrácia fejlődése - hangsúlyozta - megköveteli a fegyelem, a rend és a törvényesség erősítését. Nem lehet eltűrni a fegyelmezetlenség megnyilvánulásait, a társadalmi és a személyi tulajdon fosztogatását, a bűnözést, a csalást és más visszásságokat, amelyek a dolgozók éles bírálatának tárgyát képezik. Ezért a széles közvélemény is támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a CSKP KB Elnöksége által a pártszervezeteknek és a kommunistáknak küldött levél ösztönzött azzal a felszólítással, hogy a többi dolgozóval összefogva szánjanak szembe a negatív jelenségekkel. Jozef Lenárt elvtárs kiemelte, hogy a köztulajdon védelme nem lehet kizárólag a rendőrség és az igazságszolgáltatás ügye, hanem egyúttal a kollektív önvédelemnek, valamint az ellenőrzések egész rendszerének hozzá kell járulnia. Jozef Lenárt elvtárs a jelenlegi nemzetközi helyzet alapvető problémáival is foglalkozott, s rámutatott a Szovjetunió és az Egyesült Államok által a háború és a béke kérdései iránt kialakított eltérő viszony osztályjellegére. Amíg a Szovjetunió nagy felelősségtudattal viszonyul az emberiség sorsához, állandó kezdeményezéseket tesz, kitartóan és szívósan törekszik a nukleáris katasztrófa elhárítására és a béke megszilárdítására, addig a nemzetközi reakció az amerikai imperializmussal az élen elutasítja az enyhülést célzó lépéseket, fokozza a fegyverkezést, és provokatív akciókat indít a haladó országok ellen. Ennek az eljárásnak élesen ellentmond Gorbacsov elvtárs nemrégi beszéde is, amelyben bejelentette a szovjet kormánynak azt a döntését, hogy meghosszabbítja az atomfegyver-kísérletekre kimondott egyoldalú moratóriumot egészen addig az időpontig, amikor negyven éve lesz annak, hogy Hirosimára ledobták az első atombombát, s egyúttal javaslatokat terjesztett elő az atomenergia békés felhasználása nemzetközi ellenőrzésének és az e teren kifejtett együttműködésnek az elmélyítésére. Népünk - hangsúlyozta Jozef Lenárt elvtárs - őszintén és egyértelműen támogatja a Szovjetunió békeprogramját és legújabb javaslatait. Ezután megjegyezte, hogy az imperialista körök rosszindulatú és képmutató magatartása a csernobili erómű balesetével kapcsolatban is megnyilvánult. Míg a szovjet emberek áldozatkészen és hősiesen szálltak szembe a katasztrófával és következményeivel, s más országok jóakaratú állampolgárai segítettek ebben, addig nyugaton hisztériát keltettek, hogy háttérbe szorítsák az imperialista fegyverkezés és terrorakciók bírálatát, hogy elkendőzzék az atomfegyverekkel való fenyegetőzés kalandor politikáját. Ismét szemmel látható volt az emberiség sorsához való viszonyban az eltérés: a szocialista országok következetesen humánus és a NATO vezető személyiségeinek cinikus és kalandor magatartása jelezte. Beszéde bevezető részében Vasiľ Biľak elvtárs kiemelte a képviseleti szervek előttünk álló választásait, amelyekben kifejezésre jut a párt és a nép kapcsolata, s mércéjét képezik majd annak, hogy a CSKP politikája miképp tükrözi a széles lakossági rétegek érdekeit. Sokat foglalkozott tartalékainkkal, amelyeket mozgósítanunk és hasznosítanunk kell a CSKP XVII. kongresz- szusán kitűzött igényes szociális és gazdasági célok következetes elérése érdekében. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy az irányítás minden szintjén érvényesíteni kell az új' munkastílust. Ezt a megközelítést maga az élet, a munkánkkal szembeni növekvő igények követelik meg. Az újszerű gondolkodás nem jelenti azt, hogy a tegnapi gondolkodásmód helytelen volt, de ma már nem elég. Meg kell értenünk az új feladatokat, nem szabad behódolnunk a lélektelen pragmatizmusnak és sémáknak, s lebecsülnünk az évek során szerzett tapasztalatokat és ismereteket. S láthatjuk azt, hogy vannak tárcák, vállalatok, üzemek, amelyek továbbra is a kitaposott, kényelmes utakat járják. Nagy tartalékaink vannak az anyag és az energia erőforrásainak következetes kihasználásában. Népgazdaságunkat továbbra is a termelésben az állóalapok fizikai volumenjének gyors gyarapodása jellemzi. Ezzel nem tart lépést a munkaerők növekménye. Jelenleg az a helyzet, hogy számos drága gép kihasználatlan. Már régen beszélünk a tudomány és a technika eredményeinek intenzív felhasználásáról. Ezért nincs szó valamiféle újdonságról. Ma célunk elsősorban az olyan innováció s a munkamegosztás olyan megváltoztatása, amely a termelési folyamatokban kisebb ráfordítások mellett is szavatolja a nemzeti jövedelem kívánatos gyarapodását. A népesség számához mérten jelentős tudományos-kutatási bázisunk van, s javul ellátottsága is korszerű mérőtechnikával és mérőműszerekkel. A találmányok viszonylatában a gazdaságilag legfejlettebb államokat követjük a sorban. Néhány részeredmény ellenére azonban még mindig nem beszélhetünk alapvető fordulatról a tudomány és a technika eredményeinek termelési alkalmazásában. A csehszlovák külkereskedelmi mérlegben gyártmányaink, főleg exportgyártmányaink minőségének javítása még mindig nagy tartalék. Ugyanakkor nem akarunk olyan ábrándokat éltetni, hogy minden tekintetben el kell érnünk a világszintet. Jól tudjuk, hogy a kenyér minősége nem érheti el a világszintet, mivel az ízlések különbözőek, de sütödéinkben nem szabadna rosszabb kenyeret előállítani, mint amilyent anyáink sütöttek. Célunk az, hogy termékeink jó minőségűek legyenek, s a piacokon nyereséggel értékesítsük őket. S ha már valamiben elérjük a csúcsszintet, akkor nem szabadna értékét csökkentenünk a meg nem felelő csomagolással, s általában a kereskedelem rugalmatlanságával, ami elég gyakran előfordul. A jó minőséget nem érjük el fegyelem híján, s a fegyelem az öntudatosságnak, a felelősségérzetnek, a személyes helytállásnak az ügye. Akinek nincs a vérében, azt fegyelemre erkölcsileg és adminisztratív eszközökkel kell rávennünk. A rossz minőségű munkát végző ember kárt okoz a kollektívának, az üzemnek, s ezért viselnie kellene a következményeket is - az anyagiakat és az erkölcsieket egyaránt. Ha mindenütt ilyen következetes magatartást tanúsítanak, akkor a lelkiismeretes, becsületes emberek nem válnak tanácstalanokká a léhútókkel, az élősködőkkel szemben. Nem titok, előfordul az is, hogy a léhútó különféle ismeretségek útján a hatóságoknál több megértésre talál, mint a becsületes állampolgár. Az ehhez hasonló, visszás jelenségektől nehezen szabadulunk, ha a kollektívákban nem teremtjük meg a kritikai élű igényesség olyan légkörét, amelyben az élősködők nehezen lélegeznének. E tekintetben nagyobb szerepet kell betölteniük az illetékes társadalmi szervezeteknek is, például a FSZM- nek, a SZISZ-nek stb. Helyettesithetet- len a személyes példamutatás. Ez egyaránt vonatkozik a vezető dolgozókra, a tanítókra, a mesterekre, valamint a gyermekeiket nevelő szülőkre is. Főleg az ifjúság érzékenyen reagál a személyes példamutatásra, s eszerint alakítja ki az élettel kapcsolatos elképzeléseit. Milyen emberré válhat az a fiatal, akinek az apja odahaza dicsekszik az ügyeskedésével, azzal, hogy nem dolgozik, s ugyanakkor lelkiismeretes munkatársainál többet keres? Biľak elvtárs a továbbiakban a nemzetközi helyzettel foglalkozott. Rámutatott arra, hogy az imperializmus a maga javára igyekszik fordítani a történelmi fejlődés menetét, mind nyíltabban súlyt fektet az erőre, a szabad népek ügyeibe való beavatkozásokra, az állami terrorizmusra. A militarista körök, elsősorban az Amerikai Egyesült Államokban, elutasítják a szovjet békejavaslatokat, Földünkön folytatják a lázas fegyverkezést, és előkészítik az ún. csillagháborút. Biľak elvtárs ezzel összefüggésben szólt arról, hogy a világbékére milyen nagy veszélyt jelentenek a új tömegpusztító fegyverrendszerek, amelyek növelik az előre nem látottság, a véletlenszerűség kockázatát. A nemzetközi imperializmus frontálisan és átfogó módon támadja a szocializmust és a forradalmi világfolyamatot. Stratégiai harcának éle a Szovjetunió és a szocialista közösség ellen irányul. Abból a logikából indul ki, hogy a kommunizmus elpusztítása, amit az amerikai elnök hirdetett meg, elsősorban megköveteli megsemmisítését ott, ahol hadállásai a legerősebbek. Társadalmi revánsról van szó. Egyes nyugati államok nem szívesen hallják ezt a szót, arra hivatkoznak, hogy elismerik az érvényes határokat és nincs semmiféle területi követelésük. A revansizmus azonban nemcsak ebben rejlik. Amikor Bonn olyan készségesen befogadta az amerikai rakétákat, vajon ez nem volt-e revanstörek- vés az elveszített második világháborúért? S amikor a nyugatnémet kancellár részt vesz a szudétanémet Lands- manschaft nagygyűlésén, amely nem leplezi a CSSZSZK-val szembeni igényeit, ez már nemcsak néhány szudétanémet nosztalgiájának a megnyilvánulása, s nem néprajzi ünnepség, hanem veszélyes játék a tűzzel. Biľak elvtárs emlékeztetett arra a cinizmusra, amellyel egyes NATO-álla- mok politikusai és propagandája politikai célokra próbálta felhasználni a csernobili atomerőműben bekövetkezett tragikus eseményt. Világos szándékuk az volt, hogy kétségbevonják nemcsak az atomerőművek építésének szovjet programját, hanem egyben a Szovjetunió politikai rendszerét és békepolitikáját is. Ezzel egyidejűleg valamiképp elsiklottak az olyan fontos következtetés fölött, amelyet ilyen jellegű eseményt követően levon minden logikusan gondolkodó ember: „Ha ilyen nehezen számolják fel a reaktor okozta következményeket, akkor milyen katasztrófához vezetne az atombombák felrobbanása? Biľak elvtárs beszéde további részében rámutatott annak a politikának agresszív jellegére, amelyet az Egyesült Államok folytat a haladó rendszerű fiatal országok ellen. Az amerikai terjeszkedés politikáját szolgálja a neoglobalizmus doktrínája. Ennek segítségével kívánják megindokolni az ellenforradalom exportjának s azon törvényes kormányok megdöntésének jogát, amelyek csupán azért nem felelnek meg az Egyesült Államok mércéjének, mivel nem hódoltak be az amerikai diktátumnak. Az Egyesült Államok meghirdette a terrorizmus elleni harc politikáját, hogy a terjeszkedés és a hegemoniz- mus formájaként gyakorolhassa az állami terrorizmus politikáját. A nagyhatalmi katonapolitikai célok így átfedik egymást a monopóliumok érdekeivel, amelyeknek segítségével az imperializmus kiszipolyozza a fejlődő országok kincseit és gazdasága zűrzavarának következményeit rájuk hárítja. Eltekintve a világ veszélyes fejleményeitől - állapította meg Biľak elvtárs -, továbbra is az a nézetünk, hogy a jelenlegi bonyolult időszakban sincs létjogosultsága a borúlátás, a tanácstalanság mentalitásának. A nemzetközi imperializmus és a reakció ereje nem mindenható. Velük szemben felsorakozik a szocialista államoknak s a világ háborúellenes mozgalmának óriási ereje. Ezek az erők egységesen eljárva képesek csődbe juttatni a militarista erők kalandor terveit. Az SZKP XXVII. kongresszusa kitűzte a világos és kilátásokkal kecsegtető békeprogramot. Kongresszusunk ezzel a programmal teljesen azonosult, és pártunkat, az egész csehszlovák népet arra orientálja, hogy minél nagyobb legyen hozzájárulásunk ehhez a közös történelmi küzdelemhez.
