Új Szó, 1986. május (39. évfolyam, 102-126. szám)

1986-05-19 / 115. szám, hétfő

ÚJ szú 3 * » 1986. V. 19. A szocialista demokrácia és a választások A szocialista társadalmi rend­szer és a kommunista társadalom alapja, értelme és célja a dolgozó nép széles tömegeinek konkrét részvétele az állam és a társada­lom irányításában és igazgatásá­ban, ami a szocialista demokrácia egyik fö megnyilvánulása. A szocialista demokrácia, fej­lesztése és elmélyítése alapvető fontossága miatt mindig is a mar­xista-leninista pártok figyelmének homlokterében volt, s ezek a pár­tok elméleti és gyakorlati politiká­jukkal V. I. Lenin alapvető tézisét követték és követik, aki a szocia­lizmus erejének és életképessé­gének legfontosabb forrását ép­pen a tömegek kezdeményezésé­ben, energiájában és élő alkotóte­vékenységében, az új társadalmi rendszer építése feladataihoz való öntudatos és érdekelt hozzáállá­sukban látta. A CSKP XVII. kongresszusa is hangsúlyozta, hogy a szocialis­ta demokrácia magasabb szintjé­nek elérése elsősorban a Nem­zeti Frontba tömörült szervek és szervezetek, az államhatalmi szervek, s így elsősorban a képvi­selő-testületek sokoldalú fejlesz­tését jelenti, mivel éppen ezekben érvényesülnek, érnek és mélyül­nek el a szocialista népi önigazga­tás elemei. Ennek a folyamatnak irányító és egyesítő tényezője, és egészséges fejlődésének alapja társadalmunk vezető politikai ere­je, a CSKP. A szocialista demokrácia erőtel­jes megnyilvánulása, s egyben további megszilárdításának és el­mélyítésének eszköze a képvise­leti szervekbe történő választások. A képviselő-testületeknek az álla­mi szervek rendszerében különle­ges helyzetük van, mert a dolgozó nép szuverenitását, tényleges ha­talmát képviselik. Közvetlenül a munkásosztály és a többi dolgo­zó akaratát fejezik ki, munkájuk formáit és módszereit, valamint szervezeti felépítésüket tekintve valóban népi szervek. Jelentősé­gükre való tekintettel a szocialista állam politikai bázisát teremtik meg és jelentős alkotóelemei szo­cialista államunk politikai rendsze­rének. A CSSZSZK, a CSSZK és az SZSZK képviseleti szerveire jel­lemző, hogy közvetlenül a dolgo­zók alakítják meg őket, választási rendszerünk demokratikus elvei alapján. A képviselő-testületeket a dolgozók ellenőrzik és a képvi­selők közvetlenül a választóiknak tartoznak felelősséggel. A képvi- selő-testületek szociális, politikai és nemzetiségi összetételükkel teljes mértékben tükrözik a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság­ban élő nemzetek és nemzetisé­gek szuverenitását, s kifejezik államunk osztályszerkezetét. Ezek a szervek a dolgozók legtö­megesebb szervezetei és végle­ges érvénnyel döntenek az állam és a társadalom legfontosabb kér­déseiben. Minden más szerv tőlük származtatja helyzetét és jogkö­rét, s végső soron nekik tartoznak felelősséggel. A szocialista képviselő-testüle- tek demokratikus lényegének felel meg a csehszlovák választási rendszer demokratikus jellege is, miközben a választások alapvető osztály jelentősége azzal jut kife­jezésre, hogy a választások a munkásosztály és a többi dolgo­zó hatalma megerősítésének esz­közei. A választások többek közt biztosítják azt is, hogy a képvise- lő-testületekbe olyan képviselők legyenek megválasztva, akik ké­pesek kifejezni a szocialista társa­dalom céljait, ezeket következete­sen képviselni és aktívan hozzájá­rulnak a képviselő-testületek és más állami szervek tevékenysé­gének tökéletesítéséhez, s mind­ezzel szocialista államiságunk megszilárdításához. A választá­sok egyben a szocialista demok­rácia megvalósításának formáját képezik, szoros kapcsolatban vannak a szocialista demokrácia elmélyítésével, mert a választások előkészítésében és lebonyolításá­ban aktívan vesz részt az állam­polgárok többsége,s ez ugyanak­kor a dolgozóknak az állam és a népgazdaság irányításában és igazgatásában, a képviselő-testü­letek és más állami szervek tevé­kenységében való aktív részvéte­lét jelenti. A választások, előkészítésük hat az állampolgárok személyisé­gének alakítására, akik a válasz­tások során formálják állásfoglalá­saikat az elvi jelentőségű politikai és társadalmi kérdésekhez, főleg a jelölésre vonatkozó javaslatok megtételénél, a képviselők beszá­moltatásánál, a Nemzeti Front választási programjainak előké­szítésénél stb. A választások elő­készítésének és lebonyolításának folyamata a Nemzeti Frontba tö­mörült társadalmi és politikai szer­vezetek egységesítéséhez vezet, és ezzel is megszilárdul a munká­sok, szövetkezeti parasztok, dol­gozó értelmiségiek, valamint a CSSZSZK-ban élő nemzetek és nemzetiségek szövetsége. A tőkés országokban lezajló választásoktól eltérően, amelyek lényegében az egyes politikai pár­tok és csoportok közötti harcra korlátozódnak és a lakosság meg­osztásához vezetnek, a szocialis­ta társadalomban a választások jelentős integráló funkciót teljesí­tenek, megszilárdítják a munkás- osztály és a CSKP vezető szere­pét, a dolgozók, valamint a politi­kai és társadalmi szervezetek egységét. Ezt a tényt fejezi ki a Nemzeti Front egységes jelölő­listája, amely a CSKP és a Nem­zeti Frontba tömörült nem kommu­nista politikai pártok és társadalmi szervezetek közös javaslataiból indult ki, és ezt fejezik ki a Nemzeti Front közösen kidolgozott válasz­tási programjai és a választások előkészítésének és lebonyolításá­nak egész folyamata. Az állampol- gárok-választók már a választá­sok előkészítésének szakaszá­ban, a választási bizottságok megalakítása, a jelöltek kiválasz­tása és jelölése, a Nemzeti Front választási programjavaslatainak előkészítése során szoros kap­csolatot és együttmüködést létesí­tenek a képviselőkkel. Ez jelentős eszköze a szocialista demokrácia és a szocialista államiság elmélyí­tésének. A választásokat tehát semmiképp sem lehet a szavaza­tok leadására korlátozni, mert ez­zel a választások csupán a csúcs­pontjukat érik el. A választások előkészítésének egész időszaka arra szolgál, hogy kialakuljanak a képviselők és a választók állan­dó kapcsolatának előfeltételei. A szocialista demokrácia elmélyí­tésének folyamatában, s különö­sen a választásokkal kapcsolat­ban rendkívüli jelentőségük van a Nemzeti Front választási prog­ramjainak, amelyek jellegüket te­kintve fontos társadalmi és politi­kai dokumentumok. A Nemzeti Front programjavaslatait a nemze­ti bizottságok készítik el a CSKP irányításával, s a Nemzeti Front szervei és szervezetei valamint az á llampolgárok aktív részvételével. A Nemzeti Front választási prog­ramjai nagyon fontos formáját képezik a lakosság széles rétegei­nek az aktív alkotó munkába való bevonására. A szocialista demokrácia meg­valósításának nem kevésbé fon­tos formáját jelentik a társadalmi szervezetek, főként azok, amelyek a Nemzeti Frontba tartoznak. Az állampolgárok ezek révén is részt vesznek az állam irányításában és igazgatásában, (gy a társadalmi szervezetek és tagjaik részt vesz­nek az állami, illetve főképp a kép­viseleti szervek megalakításában a választások során, a nemzeti bizottságok aktíváinak kialakításá­ban, a Nemzeti Front választási programjainak kidolgozásában, végrehajtásában és ellenőrzésé­ben. Dr. MARIAN POSLUCH, kandidátus docens Szavazókörök A képviselők megválasztása, mint már említettük, választóke­rületük szerint történik. Ezek azonban, főként a magasabb szintű képviselő-testületek (pl. a Nemzetek Kamarája) esetében, viszonylag nagyok, és sok lakos tartozik hozzájuk. Ezért szervezési okokból - a választópolgároknak megkönnyíteni a szavazatok leadását, s a választási szervek számára a szavazólapok átvételét a választóktól és a szavazatok összeszámlálását - szavazóköröket kell kialakítani. A szavazókö­röket a választókerületeken belül alakítják ki a községekben, lakótelepeken, városokban a helyi (városi, városkerületi) nemzeti bizottság tanácsai. Ezek egyben kijelölik a szavazóhelyiségeket is, amelyekben a szavazatszedó bizottságok dolgoznak, s ahol a választók a szavazó urnákba helyezik a szavazólapokat. Az eddigi választási gyakorlatnak megfelelően a szavazókörök idén is közösek az egyes választókerületek számára. A választók tehát a lakóhelyük szerinti szavazókor kijelölt helyiségében egyszerre több képviselőjelöltre adják le szavazataikat, akik a képviseleti szervek különböző szintjein és típusaiban fogják őket képviselni. Az egyes szavazókörökben rendszerint ezer választó lakik, de a települések távolabb fekvő részei számára kialakíthatók önálló szavazókörök is, ha legalább 50 választó lesz bennük. A választójog általánosságának elvét követve a választási törvények megteremtik a lehetőséget arra is, hogy azok is választhassanak, akik valamilyen okból a választások napján nem tartózkodnak otthon. Ezt szolgálják pl. az ún. különleges szavazókörök, amelyek nem csupán az ország területén levő kórházakban, szülészeteken, szociális otthonokban, határátkelő- helyeken alakíthatóak ki, de külföldön is. Például az idegenben élő csehszlovák állampolgárok számára a csehszlovák külképvi­seleti hivatalokban (követségeken), a csehszlovák hajókon. Ezekben a különleges szavazókörökben a választók csupán a törvényhozó testületek képviselőjelöltjeire adják le szavazata­ikat. Különleges szavazóköröket alakítanak ki a fegyveres testüle­tek alakulatai is, ha legalább 50 választóval számolhatnak. Kevesebb választó esetén a fegyveres testületek alakulatainak tagjai a tömeges elszállásolásuk szerint illetékes szavazókörben választanak. (f-m-) Születésnapi ajándék Nem akármilyen születésnapi ajándékot kap az idén Sliacky Mónika, az ipolysági (Šahy) magyar tanítási nyelvű gimnázium harmadik osztályos tanulója. De beszéljen erről talán ó maga:- Azt szokták mondani, hogy a nők szeretik fiatalabb- nak mondani magukat. Nekem erre nincs még okom, annak ellenére, hogy osztályunkban én vagyok a „legöregebb“ lány. Májusban töltöm be a ti­zennyolcadik életévemet, amelyről azt szokták mondani, hogy ,,az életben csak egyszer vagyunk tizennyolc évesek“. Május huszonharmadikán lesz a születésnapom. Ha csak néhány nappal később szület­tem volna, már nem kaptam volna meg az idei nem min­dennapi születésnapi ajándé­kot. Mivel a választások első napján töltöm be a tizennyol­cadik évemet - én is választó- polgár lettem... Számomra nincs is ennél szebb, kedve­sebb születésnapi ajándék. • Gratulálunk és arra kér­jük, mondja el kissé részlete­sebben, miért örül úgy ennek a valóban nem mindennapi születésnapi ajándéknak?- Szocialista társadalmunk­nak nagyon sokat köszönhe­tünk mi fiatalok, jómagam is. Jövőre érettségizni fogok, s ez csak úgy vált lehetővé, hogy élveztem mindazt a támoga­tást, amelyet társadalmunk ne­künk, diákoknak nyújt. Hallot­tam, olvastam is olyan történe­teket, hogy jófejű fiatalok csak azért nem járhattak iskolába, mert nem volt pénzük köny­vekre, tanszerekre. Mi mindezt teljesen ingyen kapjuk, sót a jó tanulmányi eredményeket el­érő tanulók még ösztöndíjban is részesülnek. Szüleimnek ugyancsak nagyon sokat kö­szönhetek. Most tehát, ha majd a tizennyolcadik szüle­tésnapomon leadom szavaza­tomat a Nemzeti Front jelöltjei­re, talán egy kicsit törlesztek az adósságomból társadalmunk­nak, szüleimnek. Hiszen olyan emberekre fogok szavazni, akik jó munkájukkal előmozdít­ják szocialista társadalmunk további fejlődését, tehát szeb­bé teszik az én jövómet, és minden fiatal jövőjét. • Mit szeretne még elmon­dani?- Szólnék még néhány szót magamról és arról a jól össze­szokott kis közösségről, mely­nek a vezetője vagyok. Az iskolában van egy rádiókörünk. Nem vagyunk rádióamatőrök, hanem műsort szerkesztünk, s minden héten egy alkalom­mal az iskolai rádióközponton keresztül. sugározzuk ezt a műsort diáktársainknak és tanárainknak. Ennek a rádió­körnek vagyok a vezetője, ha úgy tetszik: főszerkesztője. • Miről szólnak ezek a mű­sorok?- Hát, ha szabad így mon­danom, nekünk rögzített mű­sorszerkezetünk van. Minden héten először beszámolunk a legfontosabb hazai és külföl­di eseményekről, aztán isko­lánk hírei következnek, majd egy ajánlóműsor, amelynek keretében új könyveket, hang­lemezeket, a rádió és a televí­zió érdekesebb műsorait ajánl­juk diáktársaink figyelmébe. Befejezésül pedig minden al­kalommal zenés köszöntőt közvetítünk. Köszöntjük egy­ben valamelyik tanárunkat, diáktársunkat vagy diákközös­séget, azokat, akik a hét folya­mán ezt ténykedésükkel a leg­inkább kiérdemelték. Alkalmi műsorokat is szoktunk közvetí­teni. Ilyen volt a nő- és a peda­gógusnapi zenés műsorunk és most készítünk elő közvetítés­re egy irodalmi összeállítást olyan írók műveiből, akik az egykori választások visszássá­gairól, a korteskedésröl, a csa­lásokról írtak. Ebben a műsor­ban én is szerepelek. • Magát láttuk tavaly, ami­kor a népdalverseny járási döntőjén elsó díjas lett?- Igen. Imádok énekelni, mindent, de elsősorban a nép­dalokat. A Csemadok járási népdalversenyének tavalyi döntőjén saját gyűjtésű ipolyvi- déki népdalokkal győztem, melyeket a falumbeli 77 esz­tendős Balla Juliska nénitől tanultam. Több alkalommal győztem ,,Az egész falu éne­kel“ elnevezésű dalversenyen is. Iskolai rendezvényeken is gyakran fellépek. Azt ajánlot­ták többen, hogy legyek hiva­tásos énekesnő. Ennek ellené­re egészségügyi nővérnek ké­szülök, a népdaléneklés csak legkedvesebb hobbim marad. Szükség van rá, mert szép népdalainknak nem szabad feledésbe merülniük.- Köszönjük a beszélgetést és kívánjuk, hogy idei szülé- tésnapi ,,ajándéka“ sokáig maradjon meg legkedvesebb emlékei között. SÁGI TÓTH TIBOR A ČKD Tatra prágai üzemegységében gyártott villamosszerelvé- nyek már 41 szovjet városban közlekednek. A gyár dolgozói jelenleg a termékek innoválására összpontosítják figyelmüket. A hagyományos elektromos berendezésekről áttérnek a tirisztoros rendszerek gyártására. Ez jelentős mennyiségű villamos energia megtakarítását eredményezi majd. Már a múlt év végén harminc- nyolc ilyen berendezésekkel ellátott T3M típusú villamost szállítot­tak a szovjet félnek. Az idén adják majd át ünnepélyesen a 12 ezredik villamoskocsit. Képünkön Milan Ulman (balról) és Roman Kaštánek egy háromrészes villamoskocsi elektromos rendszerének szerelése közben. (ČSTK - Peter Josek felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents