Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-09 / 83. szám, szerda

Indokolatlanul kevesen Önelszámoló brigádok a termeléselőkészítésben Kevés olyan munkahelyünk van, ahol a ter’meléselőkészítés- ben is brigádrendszerú munka- szervezés alapján dolgoznak. Pe­dig általában ismert, hogy a ter­melésben kimutatható jelentős megtakarításokat már a terme- léselökészítés szakaszaiban, így például a tervezés során alapoz­zák meg. Mondhatnánk úgy is: a gazdasági vezetők, igazgatók, helyettes igazgatók gyakran meg­feledkeznek a termeléselőkészí­tés számottevő tartalékairól. Pedig éppen itt dől el a majdani élőmun­ka-, anyag- energia- és tüzelő- anyag-megtakarítás mértéke. Ter­vezők, konstruktőrök és technoló­gusok javaslatainak és tervrajzai­nak megvalósítása révén számot­tevően csökkenthető az élőmun- ka-ráfordítás és ez hozzájárulhat a munkatermelékenység növeke­déséhez. Eddig sem a gazdasági kény­szer, sem a megfelelő ösztönzés nem ilyen irányú. Jelenleg a ter­melési feladatok teljesítése többet nyom a latban, mint a munkaigé­nyesség csökkentésének szüksé­gessége, s ezáltal az élőmunka- megtakarítás nem kerül sem a ve­zető dolgozók, sem a brigádrend­szerű munkaszervezést és java­dalmazást alkalmazó dolgozókol­lektívák érdeklődésének közép­pontjába. A nagyobb teljesítmények és bérek ösztönzésének elemzései már a 7. ötéves tervidőszak köze­pe táján jelezték, hogy az átlagbé­réket többféle módon - anyag-, tüzelőanyag- és energiamegtaka­rítással, kivitelbővítéssel — lehet növelni, anélkül, hogy javulna a munkatermelékenység, s csök­kenne az abszolút munkaerő- szúkséglet. A termeléselőkészítés vállalati alakulatainak sajátos helyzete te­vékenységük különleges tartalmá­ból ered. Éppen ez a sajátosság teszi szükségessé, hogy a gazda­sági szervezetben az egyes krité­riumok fontosságának és jelentő­ségének megváltozásával a hang­súlyok is áthelyeződjenek. A konstruktőrirodában, az anyagi­műszaki ellátásban például a költ­ség- és nyereségmutató mérésé­vel és összehasonlításával a vál­lalatnál nagyobb hasznot lehet ki­mutatni a munka minőségének és szervezésének javításában, haté­konyságának növelésében, mint hozzávetőleg ugyanolyan nagy­ságrendű korszerű munkaszerve­zési formák, így például a brigád- rendszerű munkaszervezés és ja­vadalmazás termelésbe való be­vezetésével. Tehát a konstruktőr munkájának minősége szerteága­zóbb következményekkel jár, mint az esztergályosé vagy a marósé. A termelés eredményei jelentős mértékben a termeléselőkészítés- töl függnek. Amennyivel tökélete­sebb, szervezettebb a munka az előkészítő szakaszokban, annyi­val folyamatosabb maga a terme­lés. A munkaidő, a termelő beren­dezések és kapacitások kihaszná­lásáról készült felmérések jelentős tartalékokról árulkodnak, e muta­tók javítása társadalmi szempont­ból mindenképpen szükséges lenne. Ipari vállalataink gyakorlatában a termelés műszaki előkészítése aránylag jó színvonalon van, de az egyén végeredményből való ré­szesedésének tárgyilagos megíté­lése már eléggé korlátozott. Ter­vezés közben és a termék szerke­zeti felépítésének előkészítésé­ben több tényezővel kell számol­Fiatalos lelkesedéssel Többé-kevésbé természetesnek vették, hogy a Tűzvédelmi Szövetség csábi (Camovce) helyi szervezete ta­valy megnyerte a körzeti versenyt a tűzoltók férfi csapatainak kategóriá­jában. Ez a szervezet már több éve példát mutat a többieknek Még nem­zetközi versenyeken is részt vettek. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a legnagyobb sikereket a tűzoltók idő­sebb nemzedéke érte el, akiket annak idején Nagy Zoltán parancsnok veze­tett. Társai Vizudajnak nevezik ezt a 69 éves rokonszenves, mosolygós em­bert. Mi a történet ennek a bece­névnek?- Egy versenyen jártunk - emléke­zik vissza Nagy Zoltán. - A régi gárda vett részt ezeh, nagyon jó egység vol­tunk. Igaz, valamennyien fiatalabbak voltunk jó néhány évvel. Valaki felve­tette, mit tehetnénk azért, hogy a ver- seny ne legyen olyan egyhangú. El is Nagy Zoltán lemondása után egy ideig megbénult a szervezet tevékeny­sége, de 1980-ban a fiatalok kezdemé­nyezésére ismét munkához láttak. Pócs Józsefet választották elnökké, akinek már gazdag tapasztalatai voltak ezen a területen. Rövidesen meg is változott a helyzet. Mi a véleménye erről Mihály Józsefnek, a helyi nemzeti bizottság elnökének?- Nagyon elégedettek vagyunk tűz­oltóink tevékenységével. Szervezetünk a legtevékenyebb falunkban. A tagok egyszer évente, a fűtési idény megkez­dése előtt saját kezdeményezésükre ellenőrzést végeznek a lakóházakban és a középületekben. A megállapított hibák egy részét azonnal megszünte­tik. azokról pedig, amelyek nagyobb javítást igényelnek, jelentést készíte­nek %a nemzeti bizottság számára. A szervezetnek ma negyven tagja van, köztük két nő. Valamennyien be­■ ^ :Wm " '‘»«A ipypl - íjtez A rendszeres, kemény kiképzés meghozza az eredményeket (A szerző felvétele) hangzott egy javaslat, legyenek a ve­zényszavak félig magyarok, félig szlo­vákok. így, bár a versenyen nem mer­tem kimondani a vizű daj-t, rajtam maradt ez a név. A hajdani neves versenyzők még ma is tagjai a szervezetnek, de már nem versenyeznek. Tapasztalataikat azonban szívesen átadják fiatalabb utódjaiknak. A tapasztalatátadás már hagyomány ebben a szervezetben, a helyi lakosok 1929-ben alapították meg tűzoltóegyesületüket. Huszonhár­mán szervezkedtek, hogy megvédjék a falut a tűztól, közülük ma már csak négyen élnek. 1950-ig az alapszerve­zetnek csak egy kézifecskendője volt. A fellendülés 1953-ban kezdődött, amikor Nagy Zoltán, a Kovosmalt mun­kása lett az elnök. Versenyrajokat szerveztek és több erőpróbán sikere­sen helytálltak. Még sportversenyeket és rendeztek a faluban. 1960-ban új, korszerű felszerelést kaptak. kapcsolódnak a választási program tel­jesítésébe. Kiképzésük nagyon szigo­rú, Pócs József, a füleki (Fiľakovo) bútorraktár gépkocsivezetője követke­zetes a tagokkal szemben, mindenkitől megköveteli a feladatok pontos teljesí­tését. Képviselő, a nemzeti bizottság tanácsának tagja, ezért is tudja olyan eredményesen bevonni a tömegszer­vezeteket a községfejlesztésbe. A tűz­oltók évente több mint ezer órát dol­goznak társadalmi munkában. Az el­múlt években segítségükkel épült fel az új tüzoltószertár. Az alapszervezet jó munkája ered- mehyeként a sportvetélkedőkön kitű­nően helytállnak. Versenyrajuk felké­szítésében nagy érdeme van Balázs Tibornak, aki jól kamatoztatja a tényle­ges katonai szolgálata alatt szerzett tapasztalatait. Valamennyien fiatalok, lelkesek. Felkészültségüket nemcsak a versenyeken tanúsítják, hanem a tü­zek gyors eloltásában is. JOZEF SLUKA ni s a kollektíva vagy egyén munkája minőségének megállapí­tásához szükséges például a ter­mék optimális tulajdonságainak (megbízhatóságának, karbantar­tásának, esztétikai paraméterei­nek,-a termelés hatékonyságának stb.) ismerete. A Považská Bystrica-i járásban készült felméréseink alapján azt feltételezzük, hogy valamennyi önelszámoló brigádnak mindösz- sze 0,3 - 0,5 százaléka dolgozik a termeléselőkészítésben. Ennek több oka lehet. Ismert tény, hogy a termelést megelőző előkészítő szakaszokban kevesebb lehető­ség mutatkozik az önelszámolás alkalmazására. Számottevő korlá­tozó tényező az egyéni érdemek meghatározása a szokásos szám­lázási időszakkal összhangban. Ölyan véleményről is hallani, hogy az alkotó csoportokban nehezebb a differenciált elosztás alkalmazá­sa, mint a munkáskollektívákban, mert egyikük sem mondja meg: az értékelt időszakban kikre esett több munka és ki húzódott meg ezek árnyékában Eléggé kétkedő a vállalatoknál az önelszámoló brigádok beveze­tésével megbízott csoportok véle­ménye is a brigádrendszerú mun­kaszervezés és javadalmazás al­kotói munkaközösségekben való alkalmazásáról. Csupán összeha­sonlítani a tervezett ráfordításokat (vagy ami még rosszabb: csak költségtervet kidolgozni azért, hogy azt mondhatjuk, önelszámo­ló rendszert alkalmazunk, s összehasonlítjuk a belépő és kilépő értékeket) a valóságban elértekkel nem nagyon érdemes, ha nincs garancia arra, hogy a ter­vezett ráfordítások társadalmi szempontból, sőt még nemzetközi­összevetésben is viszonyíthatóak és a termék versenyképessége vonatkozásában elviselhetőek. A műszaki terméselőkészítés és a tervezés munkaszervezési feltételei mégsem olyan sajátosak, hogy az ezen a munkaterületen dolgozó kollektíváknak a brigád- rendszerű munkaszervezésbe és javadalmazásba való alacsony mértékű bakapcsolódása indokolt lenne. KÖVÁRY IVÁN Biztonságosan Hazánk országútjain naponta mintegy kétszáz közlekedési baleset történik, amelyek következtében átlagosan öt ember veszti életét, húszán súlyos sérülést szenvednek. Gyerekek százai lesznek árvák, ép egészséges emberek válnak rok­kanttá. A tragédiákat pénzben szinte lehetetlen kifejezni, de a szakemberek szerint a közúti balesetek következtében mintegy tizenkétmilliárdos kár éri évente népgazdaságunkat. Ez nem elhanyagolható összeg, hiszen ezen a kórházak, óvodák, közintézmények egész sorát lehetne felépíteni. Korábban az volt a vélemény, hogy a közúti balesetek száma törvényszerűen növekszik az autók számának növe­kedésével. Hogy ez nincs így, azt bizonyítja: míg 1966-ban hazánkban nem egész kétmillió gépjármüvet és hárommillió vezetői engedéllyel rendelkező személyt tarottak nyilván, addig tavaly 5,5, illetve hatmilliót, ugyanakkor a halálos kimenetelű karambolok száma lényegesen csökkent. A negyedik ötéves tervidőszakban hazánk közútjain csak­nem tizenegyezer ember vesztette életét, a hetedik ötéves tervidőszakban hat és fél ezer, ami 845-tel kevesebb mint az előző tervidőszakban. Csökkent a súlyos sérültek száma is. Látszatra tehát elégedettek lehetnénk, de sajnos erre nincs okunk. Mindenekelőtt csökkenteni kell a halálos kimenetelű balesetek számát és többet kellene tenni a gyerekek okozta szerencsétlenségek növekedésének megállítása érdekében is, mivel évente sok gyermek veszti életét. Szlovákiában csupán tavaly nyolcszázötvenöt karambolt idéztek elő a fiatal korúak, huszonhármán életükkel fizettek gondatlanságukért, öttel többen mint az előző évben. A szerencsétlenségeket illetően Szlovákiában roszabb a helyzet mint a Cseh Szocialista Köztársaságban. Míg ugyanis országos viszonylatban hetvenkilenc szerencsétlen­ségre jut egy halott, Szlovákiában ötvennyolcra, de a Nyugat­szlovákiai kerületben még ennél is rosszabb a helyzet, főleg a Lévai (Levice) járásban, ahol tavaly minden huszonkettedik szerencsétlenség emberéletet oltott ki. Hasonló a helyzet a Trnavai és a Bratislava-vidéki járásban is. Nem érdektelen megemlíteni, hogy Szlovákiában minden tizenkettedik karambolnál szerepet játszott az ittasság. Ha valaki ittasan a volánhoz ül, ez nagyfokú felelőtlenség, a közlekedési szabályok durva megsértése. Szlovákiában tavaly szabály- sértésért közel tizenhétezer vezetői engedélyt vontak be, ebből csaknem kétezret ittaságért. A balesetek jelentős részét el lehetne kerülni, ha mindnyá­jan, akik részt veszünk a közúti közlekedésben, fegyelmezet­tebbek lennénk. A karambolok csaknem kilencven százalékát a motoros járművek vezetői okozták. Felfigyeltetö, hogy tavaly a hivatásos gépjárművezetők okozta balesetek száma az élözö évhez viszonyítva tizenöt százalékkal növekedett. Elgondolkoztató az a tény is, hogy a közúti balesetek több mint hatvan százaléka lakott területen fordult elő, elsősorban azért, mert a gépjárművezetők és a járókelők nem elég figyelmesek. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a főutak mentén még nem mindenütt építettek járdát, jóllehet a költségek felét az állami biztosító hajlandó fedezni. Ha az elkövetkező időszakban jobban odafigyelünk, körül­tekintőbben közlekedünk, tovább csökkenhet a balesetek száma. Az autó az ember szükséges és hasznos társává lett, de rajtunk múlik, hogy előnyeit hogyan használjuk ki. NÉMETH JÁNOS Több hetes várakozás után Feketenyék (Čierna Voda) ha­tárában nagyrészt nehéz, agya­gos a talaj, így a Sládkovičovói Magtermesztő Állami Gazdaság itteni részlegén dolgozók bizony csak március 26-án kezdhették meg a tavaszi, mezei munkákat. Olyan későn, amihez hasonlóra hosszú időre visszamenően is csak elvétve akad példa.- Két év híján négy évtizede dolgozom a mezőgazdaságban, de ilyen későn csak egyszer kezd­tük a vetést. Akkor is így, március végén, a húsvéti ünnepek alatt tettük földbe az árpát. A hozam viszont jó volt, a kései időpont tehát nem jelent törvényszerűen rossz termést - mondta Sebők Frigyes, miközben egy pecre sem vette le szemét a magrépát ültető gépekről.- Az idén ültetünk először gé­pekkel, így kétszeresen oda kell figyelni a munkára, mivel még nincs meg a kellő gyakorlat. A fi­gyelem és a pontos munka persze a többi növénynél is alapvető kö­vetelmény, hiszen az idei bruttó tervünk a tavalyinál tizenhat szá­zalékkal nagyobb, és a többletet a jobb minőséggel, valamint a ki­sebb ráfordításokkal kell kigazdál­kodnunk. Azt, hogy ez miként lehetséges, már az irodában boncolgattuk. Kis kerekasztal-beszélgetés kereté­ben, miután Varga Imre gépesítő, a pártalapszervezet elnöke és Fe­kete László agronómus is csatla­kozott az eszmecseréhez. Az utóbbi kezdte.- A cukorrépát és a takarmány- növényeket leszámítva mi a mezei növényeket, köztük negyven hek­táron a babot és húsz hektáron a szudáni füvet is vetőmagnak termesztjük. Bevételeinket a ho­) GYORS ES JO MUNKA VA(L A NAGY HOZAMOKÉRT ni, és a csoport tagjainak munka­bére összhangban lesz az elért eredményekkel. A brigádformával az egyéni felelősséget mélyítjük el és a jól végzett munkára ösztön­zünk. A tapasztalatok hasznosítá­sával ezt a munkaszervezési és zamok mellett tehát a mag minő­sége, elsősorban csírázóképes­sége is meghatározza.^Az alkal­mazott agrotechnika és a munka minősége, valamint az irányítás és szervezés is e kettős céllal van összhangban. A megfelelő anyagi és műszaki feltételek, továbbá a termesztési rendszerek alkalma­zása mellett a jó munka emberi oldalairól sem feledkezünk meg. Sokoldalú munkaversennyel és az egyéni, valamint a csoportérde­mek szerinti munkabérezés elmé­lyítésével is ösztönzünk a jobb munkára. Az utóbbi gondolatokat a pártel­nök részletesebben is kifejtette.- Beneveztünk a hét tonnások versenyébe, ezzel is méltóan kö­szöntve pártunk XVII. kongresszu­sát és a CSKP megalakulásának 65. évfordulóját. A dolgozók a kommunistákkal az élen magu­kévá tették a felhívást és adott szavukkal összhangban dolgoz­nak. Ezt'már most, a tavaszi me­zei munkák kezdetén is bebizonyí­tották. Hétköznap és az ünnepek alatt is megállás nélkül folyt a munka, hogy a későre maradt teendőket a lehető leggyorsabban elvégezzük. Mindenki vállalni fog­ja az éjszakai munkát is, amikor majd a bab betakarításáról lesz szó, vagy a második műszakról a gépműhelyben, hogy a csúcs­munkák idején a napközben és estére elromlott gépeket másnap reggel ismét munkába állíthassuk.- A szavak mellett persze anya­giakkal is ösztönzünk - hangsú­lyozta az üzemvezető. - Az idén már a növénytermesztésben is megkezdjük a brigádrendszerű munkaszervezés és javadamazás alkalmazását. A cukorrépa ter­mesztésével kapcsolatos munká­kat egy adott csoport fogja végez­bérezési formát a jövőben más növények termesztésénél is alkal­mazni fogjuk. Az állattenyésztés­ben dolgozóknál és a traktorosok­nál is tapasztaltuk, hogy az egyé­ni eredményekkel összhangban megállapított munkabérek és pré­miumok, sőt esetleges pénzbeli elmarasztalások a munkafegyel­met törvényszerűen elmélyítik. A traktorosok például a megtakarí­tott üzemanyag arányában prémi­umot kapnak, s az is a gépek gondosabb karbantartására kész­teti őket, ha a túlfogyasztást köve­tő kétszeri figyelmeztetés után a gépkezelőt rövidebb-hosszabb időre esetleg más munkakörbe helyezzük, olyanba, ahol alacso­nyabb az órabér. Amint a beszélegetés résztve­vői elmondották és hangsúlyozták, a tavaszi indulás a késői kezdet ellenére is reményteljes. A megfe­szített munkanapok után a mezei teendők második szakaszában már csökkentett időhátránnyal dolgozhatnak, és a 210 hektár búza is jónak minősíthető. Március végén négyzetméterenként átla­gosan annyi volt az egyed, hogy a kellő fejtrágya segítségével és a kedvező talajnedvesség mellett folytatódó bokrosodás után opti­mális lesz a sűrűség. Egyelőre tehát semmi ok sincs bizonytalan­ságra, sőt éppen fordítva, adottak a feltételek, hogy a tavalyi ered­ményeket, amelyekkel elnyerték az igazgatói vándorzászlót, az idén tovább növeljék. EGRI FERENC ÚJ SZÚ 4 1986. IV. 9. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents