Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-08 / 82. szám, kedd
A CSKP XVII. kongresszusának vitája VASIL KRETT elvtárs, a Ŕeži Atommagkutató Intézet igazgatója Nagy figyelemmel hallgattam a központi bizottság beszámolóját, amelyet Gustáv Husák elvtárs terjesztett elő. Tudományos dolgozóként különösen nagyra értékeltem azt a figyelmet, amelyet a tudomány és a technika minél szélesebb körű érvényesítésének szentelt, a népgazdaság minden területén. A szocialista országok általánosított tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a további sikeres fejlődésnek ezt az alapvető feltételét csak a KGST-országok integrációs programjai keretében, s a Szovjetunióval folytatott szoros együttműködés elmélyítésével tudjuk kialakítani. Ezt igazolja a magfizikai és magtechnikai tudományunkban elért eddigi fejlődés is, amely kifejező mértékben a szovjet műszaki segítségre épült. A ŕeži intézet 30 évvel ezelőtt történt létrehozására is a Szovjetunió kormányának nagyvonalú ajánlata és segítsége alapján került sor. Ezért örömmel fogadtuk a KGST-országok tudományos-műszaki haladásának 2000-ig szóló komplex programját, amely nagy súlyt helyez az együttműködés kiszélesítésére, sfőleg hatékonyságának és minőségének fejlesztésére. Ugyancsak nagyra értékeljük a tudományos-műszaki együttműködés jelenlegi helyzetének mélyreható értékelését is az SZKP XXVII. kongresszusán előterjesztett politikai beszámolóban, amely egyúttal javaslatokat is tartalmaz a szocialista integráció további javítására ezen a területen. Intézetünk kutatási feladatainak döntő részét a KGST-országokkal, főleg a Szovjetunióval folytatott együttműködés keretében oldja meg. Szó van többek között az atomerőművek üzem- biztonságának a kérdéseiről, fizikai és anyagismereti kutatásokról, a sugártechnológiai módszerek alkalmazásáról a népgazdaságban, a radioaktív hulladékok feldolgozásáról, valamint orvostudományi radioaktív készítmények előállításáról. Az elmúlt évben sikerült bevezetni a szívinfarktus és a daganatos betegségek kimutatására szolgáló radioaktív preparátumok gyártását. Magtechnikai felbontásos módszerek alkalmazásával kifejlesztettük a nemesfémeket tartalmazó ipari hulladékok feldolgozási technológiáját, s a kísérleti üzemeltetés során már több mint 100 millió korona értékű nemesfémet nyertünk. Ezt a technológiát most vezetik be a termelésbe. A KGST-országok tudományos-műszaki haladásának komplex programja keretében nagy jelentőségű az együttműködésünk a perspektív gyorsreaktorok fejlesztésében, ahol a Szovjetunió a világ élvonalában halad. Tekintettel arra, hogy ezek a reaktorok az uránnyersanyag kihasználását a könnyúvizes termikus reaktorokhoz viszonyítva mintegy 70-szeresére növelik, a Szovjetunió gazdasági és szociális fejlődésének fö irányai feladatul adják építésük meggyorsítását. Az eddigi sikeres együttmüködés nemcsak a tudományos, fizikai-energetikai problémák megoldásához vezetett, hanem egyes fontos részegységek gyártásának a bevezetését is lehetővé tette. Gépipari vállalataink már átadtak a Szovjetuniónak néhány speciális nátriumtechnikai berendezést, továbbá eredeti megoldású, modulrendszerű gózgenerátorokat. Tekintettel a kifejlesztett gózgenerátorok nagy jövőjére, valamint fejlesztésük és kivitelezésük magas szakmai színvonalára, szükségesnek tartom a termelési kooperáció kérdéseinek mielőbbi megoldását a Szovjetunióval, ami lehetővé teszi a Csehszlovákiában elért pozitív eredmények kihasználását. A tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek gyorsabb népgazdasági hasznosítását még sok fölösleges, néha nagyon lényeges akadály fékezi, amelyek az innováció minden szakaszában megnyilvánulnak. A nemzetközi együttműködés tervezésének és végrehajtásának eddigi módszere is annyira bonyolult, központosított volt, hogy az fékezte az operatív munkát. A tudományos-műszaki együttműködés végső hatásfokát sokszor az a tény is csökkenti, hogy az nincs szoros összefüggésben a termelési együttműködéssel. A gyártási kooperációban ezért már a tudományos-műszaki együttműködés kezdetén meg kellene állapodni. Az együttműködés súlypontját át kellene helyezni a KGST-országok intézeteivel kötött közvetlen megállapodások területére, s azt nemzetközi kutatócsoportok létrehozására, valamint a közös feladatok megoldásában vállalt kötelezettségek szigorúbb teljesítésére kellene irányítani. A kutatási feladatok kiválasztásánál gyakori jelenség, hogy a számításba jövő gyártók nem szívesen kötelezik magukat az eredmények hasznosítására, habár közben elismerik, hogy a népgazdaság számára ez hasznos lenne. Azonban a jelenlegi gazdasági szabályozók hatása alatt vannak. Mivel olyan feladatot nem lehet jóváhagyni, amelynek nincs gyakorlati kivitelezője, így aztán számos hasznos kutatási , téma nem kerül bele a tervbe. Tapasztalataink szerint a tudományos-kutatási feladatok eddigi tervezési módszerét újból felül kellene vizsgálni, habár az utóbbi időben jelentős mértékben javult a helyzet a népgazdaság szükségleteihez való igazodás szempontjából. Meg kell azonban vizsgálni, hogy ténylegesen elősegíti-e a csúcsszínvonalú paraméterek elérését, a megoldások meggyorsítását, a költségek csökkentését, s a maximális társadalmi haszon elérését. A tudományos-műszaki fejlesztés állami tervében szereplő feladatok feljesztésénél állandó problémát jelent a szállítói-megrendelői kapcsolatok megoldatlansága. A tudományos és műszaki fejlesztés céljait szolgáló szállításokat a gyakorlatban nem helyezik előtérbe a szükséges mértékben. Vállalati szinteken továbbra sem tudatosítják a műszaki fejlesztés ellátásának fontosságát, s csaknem mindig inkább a folyó termelést részesítik előnyben. Az ilyen szállítások minőségi színvonalának magasabb követelményeit sem részesítik kellő figyelemben. így aztán a gazdasági vonalon folytatott tárgyalásaink, amelyekre gyakran minisztériumi szinten kerül sor, nem mindig vezetnek eredményhez, s gazdasági szerződések útján sok esetben nem tudjuk biztosítani a tervezett feladatok teljesítését. Ezen a területen még nagy politikai-gazdasági feladatot jelent az ilyen viszonyulások gyors megváltoztatása. A tudományos-kutatási alap munkájában további nehézségek származnak a megrendelt anyagok és berendezések hosszú szállítási idejéből, a kisebb mennyiségben igényelt speciális alapanyagok szállításának korlátozott lehetőségeiből, valamint a szükséges alapanyagok és múszaki berendezések vásárlásához szükséges devizaeszközök tervezésének és felszabadításának hosszadalmas folyamatából, amely gyakran a kutatásra előirányzott időt is meghaladja. A legnagyobb problémát a kutatási eredmények lassú gyakorlati hasznosítása jelenti. Az is előfordul, hogy a vállalat a kutatás kezdeti szakaszában kötelezettséget vállal a hasznosításra, a kutatás befejezésének a pillanatában azonban komolyabb gazdasági feladatokra hivatkozva lemond róla. A pártszerveknek főleg a CSKP KB 8. ülése után kifejtett rendszeres törekvése sem vezetett eddig a tudományos-műszaki kutatási eredmények gyakorlati hasznosításának meggyorsításához. Olyan gazdasági szabályozókat kell kidolgozni, amelyek elősegítenék ennek a folyamatnak a meggyorsítását. Sok fogyatékosság rejlik azonban magában a tudományos-kutatási alapban is. A fő problémát a kutatók tartós konzervativizmusa jelenti. Még nem mindannyian tudatosítják, hogy a jelenlegi időszakban a társadalmi szükségletekhez igazodva kell kiválasztani a témákat, nem pedig az adott munkahely korábbi hagyományai szerint. Azt sem tudatosítják, hogy a megoldást az erők kiemelt feladatokra való összpontosításával kell meggyorsítani. Egyes dolgozók inkább kisebb jelentőségű feladatokra vállalkoznak, nem törekednek olyan csúcseredményekre, amelyek elérése esetleg bizonyos kockázattal is jár. A gazdasági és a pártszervek tartós feladatává kell tenni, hogy objektiven értékeljék az elért megoldásokat, s energikusan támogassák az alkotói bátorságot, a csúcsszínvonal elérésére irányuló törekvést. Azzal sem tudunk megbirkózni, hogy szigorúbban elmarasztaljuk a felületes és fegyelmezetlen dolgozókat. Számos vezető még mindig eltűri a javadalmazási egyenlösdisé- get, s azt is be kell ismerni, hogy ez nem ütközik a szakszervezeti szervek ellenállásába. A tudományos-műszaki kutatásban elért eredmények gyors gyakorlati hasznosításának egyik alapvető feltétele a körültekintő tervezés, amely figyelembe veszi a népgazdaság közvetlen és távlati szükségleteit, s együtt jár a dolgozók célszerű kezdeményezésének a fejlesztésével. Ezért a terv kidolgozásánál nagy gondot fordítunk arra, hogy azt gondosan lebontsuk az egyes munkahelyekre. Beváltak a közös szocialista kötelezettségvállalások, valamint a komplex racionalizációs brigádok. Javítani kell továbbá a termelővállalatok, a kutatási munkahelyek és a kutatóintézetek közti együttműködést is. Ez volt a célja annak a párt-gazdasági értekezletnek is, amelyet a CSKP Közép-csehországi Kerületi Bizottságának a védnöksége alatt a kelet-prágai járási pártbizottság rendezett a járás kutatóintézeteivel együttműködésben. Az értekezleten megmutatkozott, hogy már számos olyan megoldott kutatási feladat létezik, amelyek eredményeit azonnal hasznosítani lehetne a népgazdaság számos ágazatában. E lehetőségek kihasználására konkrét pártfeladatok vonatkoznak. A tudományos-kutatási alap tevékenységének javítása együtt jár a tudományos-műszaki értelmiséggel folytatott munka színvonalának emelésével. Megkülönböztetett figyelmet fogunk fordítani az intézetünkbe érkező fiatal dolgozókra, akiknél gyakran politikai passzivitás is tapasztalható. Csak kivételesen akad közöttük párttag, s az ifjúsági szövetség munkájában is csak kevesen szereztek tapasztalatokat. Javítani kell tehát az iskolák, főleg a főiskolák politikai-nevelő munkáját. Intézetünk már a tanulási idó alatt együttműködik a főiskolákkal a fiatal dolgozók kiválasztásában, akik belépésük után hároméves irányított nevelésben részesülnek. Szigorítottuk a tudományos továbbképzés követelményeit is, amelynek összhangban kell lennie a gyakorlati szükségletekkel. Javítani kell az együttműködést a Csehszlovák Tudományos Akadémia intézeteivel is, el kell érni, hogy ezek az intézetek nagyobb arányban vegyenek részt az alkalmazott tudományos-műszaki kutatás feladatainak végrehajtásában. A tudományos-kutatási eredmények gyors gyakorlati alkalmazása valóban fontos, forradalmi jelentőségű feladat. A jelenlegi helyzet elemzéséből azonban kitűnik, hogy még nem kevés akadály fékezi ezt a folyamatot. Számos problémáról van szó a tudományos-kutatási alapban, a termelésben, a tervezési, a közigazgatási és az A Gustáv Husák elvtárs által előterjesztett politikai beszámoló, valamint a Ľubomír Štrougal elvtárs által ismertetett beszámoló a gazdasági és szociális fejlődés fő irányairól szemléltetően bizonyították, hogy egész pártunk, és vezetésével az egész társadalmunk figyelme arra összpontosul, miként lehetne a tudomány és a termelés integrálásában, a tudomá- nyos-technikai forradalom jelenlegi szakaszában rejlő lehetőségeket jobban kihasználni, hogy határozott fordulatot érjünk el a népgazdaság in- tenzifikálásában. E feladat megvalósítása bonyolult folyamat, amelynek egyrészt a kutatásifejlesztési alapban, másrészt pedig a termelésben kell végbemennie. A kutatási-fejlesztési alapban a tudományos-műszaki potenciál színvonalát - természetesen a nemzetközi tudományhoz és különösképpen a szocialista közösség tudományához kapcsolódva - olyan szintre kell emelni, hogy az alapvető mértékben összhangban legyen népgazdaságunk dinamikus fejlődésének jelenlegi és távlati szükségleteivel. A termelés teljesítőképességét és irányító mechanizmusát pedig úgy kell tökéletesíteni, hogy a termelés felfogja a tudománytól érkező ajánlásokat, javaslatokat, felmérje ezeket, s a társadalmi fejlődés szempontjából hasznos új termékekké, technológiai eljárásokká formálja át. Ezért a tudomány és a termelés területét számos kölcsönös érdekeltséggel, kooperációval, információs csatornákkal kell minél szorosabban és hatékonyabban összekötni. Amint azt Mihail Gorbacsov elvtárs mondotta, a tudomány feladataira a kor követelményeinek a szempontjából kell tekintenünk, ami azt jelenti, hogy a tudománynak közelebb kell kerülnie a társadalmi termeléshez, és fordítva. Az elmúlt évek folyamán a Szlovák Tudományos Akadémián is ezen az úton kezdtünk haladni. Ezeknek a céloknak rendeltük alá munkahelyeink szerkezeti átalakítását, a kutatási kapacitások koncentrálását s az egész tudományos-kutató tevékenység irányítását. Lényeges mértékben elmélyítettük munkahelyeink kapcsolatait a főiskolákkal, a kutatásifejlesztési alap más területeivel, a termelési ágazatokkal és közvetlenül a termeléssel Közös erővel igyekeztünk teret biztosítani a tudomány és a termelés aktív integrálódásának. E folyamat meggyorsítása céljából a Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Szlovák Tudományos Akadémia szintjén bevezettük az alapkutatás állami tervének célprogramos kidolgozását. Alapvető mértékben elősegíti ezt a folyamatot az SZTA munkahelyein a kivitelezési részlegek építése, s főleg a négy tudományos-termelési egység tevékenysége. Fontos szerepük van ebben az SZTA kihelyezett munkahelyeinek is egyes termelőüzemeknél, valamint dolgozóink részvételének a tudományos-termelési társulások tevékenységében és számos komplex racionalizációs brigád munkájában. Már több éve arra törekszünk, hogy munkahelyeink minél nagyobb mértékben segítsék elő a tudományos-műszaki haladás fö irányzatainak kibontakozását, mint például az elektronizálást, a komplex automatizálást, az új alapanyagok és technológiai eljárások kifejlesztését és a biotechnológiát. Az SZTA Elektrofizikai Kutatási Központjában, a tesla Piešťany konszernvállalattal szoros együttműködésben elért eredményeink közül már folyamatban van több memóriaegység, integrált áramkör, továbbá a CCD rendszerű félvezetős fekete-fehér kamerák gyártása. Jelenleg közösen dolgozunk az ilyen rendszerű színes kamera kifejlesztésén is, s a CSKP XVII. kongresszusának a tiszteletére a fejlesztők közös kötelezettségvállalást tettek, hogy az év közepéig átadják az elsó színes kamerát. Ugyancsak átadjuk a Tesla Blatná konszernvállalatnak a gallium-arzenid alapú fotodetektorok gyártástechnológiáját, az optikai hírközlési rendszerek számára. A jelenlegi időszakban a CSSZTA munkahelyeivel, a főiskolákkal és az érdekelt ágazatokkal együttműködve a gallium- arzenid alapon múködó, rendkívül gyors integrált áramkörök kifejlesztésére összpontosítjuk a figyelmet. Az ebben a programban résztvevő partnerek a Tesla Piešťany vállalattal, valamint irányítási szerveknél. Minden lehetőségünk és feltételünk megvan arra, hogy ezeket az akadályokat összpontosított igyekezettel eltávolítsuk, s így meggyorsítsuk a tudományos-műszaki haladást. E problémák pártos megoldásának lelkesítő példáit tartalmazzák az SZKP XXVII. kongresszusának a dokumentumai. A mi népgazdaságunkban a tudományos-műszaki fejlesztésben közvetlenül vagy közvetve résztvevő vezető dolgozók politikai fejlettségének elsősorban konkrét tettekben kell megnyilvánulnia. Biztosítani szeretném a kongresszust arról, hogy a Ŕeži Atommagkutató Intézetben dolgozó kommunisták készek részrehajlás nélküli harcot folytatni kongresszusi határozataink megvalósításáért. a Žiar nad Hronom-i SZNF Alumíniumkohászati Vállalattal együtt tudományos-termelési társulást hoztak létre a gallium-arzenid program gyors megvalósítása céljából. Ez az anyag olyan előnyös fizikai és technikai tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik a kihasználását a mikroelektronikai és optoelektronikai alkatrészek és áramkörök új nemzedékének a kifejlesztésében. A Žiar nad Hronom-i üzemben előállított rendkívül tiszta galliumot így gallium-arzenid- ként nagyon előnyösen lehet hasznosítani. A komplex automatizáció kiemelt feladatainak teljesítését jelentős mértékben elősegíti az SZTA Múszaki Kibernetikai Intézete. Ez az intézet a 7. ötéves tervidőszakban a Martini Nehézgépipari Művek kutatási-fejlesztési és termelési alapjával együttműködve elkészítette a Oj-10-es robotizált hegesztőkomplexum, valamint az MRS 80-as mobilis robot vezérlési rendszereit, amelyek gyártása már folyamatban van. Ebben az intézetben kifejlesztettek és kísérleti gyártásban előállítottak néhány speciális számítógépet is a mesterséges intelligenciával múködó robotok vezérléséhez, amelyek ipari gyártása már megvalósítható. A 8. ötéves tervidőszakban az intézet tevékenységének a súlypontját a számítás- technikai rendszerek új nemzedékeinek, az automatizált múszaki tervezési rendszereknek a ki- fejlesztése, valamint a mesterséges intelligencia kutatási területén elért eredmények gyakorlati hasznosítása fogja képezni. Ezt az intézetet tudományos-termelési egységgé alakítottuk át, s a kivitelezési részleg kiépítése nagyon célszerűnek és hasznosnak bizonyult. Munkahelyeink aránylag széles körben vesznek részt az anyagkutatásban. Igen jelentősnek tartjuk a gyors hűtéssel előállított amorf fémanyagok kutatását és fejlesztését. Elsősorban a mágneses amorf ötvözetek vannak az érdeklődés középpontjában. A jelek szerint ezek számos területen helyettesíteni tudják az eddig használt kristályos ötvözeteket, a mágneses hangrögzítésnél használt magnetofon-fejektől kezdve, a korszerű elektronikai műszereken át, egészen a kis- és a közepes transzformátormagokig. Csehszlovákiában kedvező feltételek vannak ennek a progresszív gyártástechnológiának az alkalmazásához, megközelítve az iparilag legfejlettebb államok színvonalát. A Szlovák Tudományos Akadémián már bevezettük ezek laboratóriumi gyártását, s az új anyagok fizikai tulajdonságait a CSSZTA, az SZTA és a főiskolák egyes munkahelyein kutatják. Az amorf fémötvözetek ipari gyártásának és hasznosításának tehát megvan az elméleti háttere. A Dobrái Vaskohászati Kutatóintézettel, valamint a roky- canyi Kovohuté vállalattal együttműködve igyekszünk kialakítani az ipari gyártás feltételeit Roky- canyban. Az SZTA-ban kifejlesztett szupravezető anyagokat a bratislavai Kablo vállalatnál gyártják, a Bratislavai Elektrotechnikai Müvek pedig a szupravezetős laboratóriumi mágnesek gyártását vették át. Ezekből a tapasztalatokból kiindulva az akadémiánkból, az említett bratislavai vállalatokból, a Prágai Állami Anyagkutató Intézetből, a déčíni Ferox vállalatból, a Škoda Plzeň konszernből, valamint más szervezetekből álló tudományos-termelési társulás gyorsított ütemben fejezi be a szupravezetős mágnesrendszerek 24 darabból álló sorozatának a gyártását, amely a Tokamak T 15-ös termonukleáris berendezés plazmájának a hevítésére fog szolgálni. Az SZTA Anyagkutató és Gépmechanikai Intézetében a szerkezeti kompozitumos anyagok kutatásával foglalkoznak, amelyeknek a legnagyobb igénybevételnek kitett gépalkatrészek gyártásában van nagy távlati jelentőségük. Bízunk benne, hogy a Považská Bystrica-i Gördülőcsapágy Művekkel folytatott együttműködés meggyorsítja az említett anyagok elméleti és technológiai kutatását. Az SZTA Kísérleti Metallurgiai Intézete közvetlenül együttműködik a Kelet-szlovákiai Vasművel az új, mikroötvözött és nagy szilárdságú szalagacélok kutatásában, fejlesztésében és gyártásában. További kutatási irányzataink közé tartozik a szerkezeti kerámia- anyagok, az építőipari kompozitumos anyagok, a perspektív cipő- és gumiipari alapanyagok stb. területe is. A vegyi és biológiai kutatással foglalkozó munkahelyeink jelentős mértékben bekapcsolódtak a biotechnológiai kutatásokba. Megemlíthetem például az interferonnal kapcsolatos kutatásokat, a gén sebészeti enzimet, a vírusokkal és sejti antigénekkel szemben alkalmazott ható(Folylatás az 5. oldalon) VLADIMIR HAJKO elvtárs, a Szlovák Tudományos Akadémia elnöke ÚJ szú 4 1986. IV.
