Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-17 / 90. szám, csütörtök

Az alapvető célok megvalósultak Az elmúlt tervidőszak mérlege a Közép-szlovákiai kerület mezőgazdaságában A Közép-szlovákiai kerület mezőgazdasági termelése az elmúlt tervidőszakban tizennégy százalékkal növekedett. A teljesítményt első­sorban a külső körülmények teszik elismerésre méltóvá, hiszen az értékelt időszak öt esztendeje közül három kifejezetten kedvezőtlen időjárású volt, s ,,menet közben“ szigorúan kellett takarékoskodni az üzemanyagokkal és az energiával. Vajon elégedett-e az elért eredményekkel Pavol šmál elvtárs, a Közép-szlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója?- Lényegében igen, hiszen alapvető célkitűzéseink többsé­gükben megvalósultak, teljesítet­tük a gabona-, a hús, a tojás- és a tejtermelés tervét, ugyanakkor cukorrépából, hüvelyesekből és olajnövényekből jóval kevesebb termett a tervezettnél. A fontossá­gi sorrendben közvetlenül a gabo­na után következő takarmányter­melési programunk sem volt telje­sen sikeres, s gondjaink vannak a zöldségfélék és a gyümölcs ter­melésében is. Ami a gabonatermelést illeti, ebben a vonatkozásban feltétlenül meg kell említenem a kerület déli járásainak eredményeit. A Nagy­kürtösi (Veľký Krtíš) járás átlagho­zama még a tavalyi szűkebb esz­tendőben is meghaladta az öt ton­nát, s a kerület néhány gazdasága már a hattonnás átlag fölé került. A kiemelkedő gazdaságok közé tartozik az ipolybalogi (Balog nad Ipľom), az ipolynyéki (Vinica), a ki­rályi (Kráľ), a rimaszécsi (Rimavs­ká Seč), a Nedožery - Brezany és a galsai (Holiša) földműves-szö­vetkezet, valamint a Füleki (Fiľa­kovo) és a Liptovský Mikuláš-i Ál­lami Gazdaság. Az állami gazda­ságoknál külön is meg kell említe­ni, hogy ez a szektor ötven száza­lékkal növelte a mezőgazdasági termelést, fejlődése dinamikusabb a földműves-szövetkezetekénél.- A fontosnak tartott takar­mánytermelésben csak félsikerről beszélt. Ennek vajon mi az oka?- A takarmánytermelés a ko­rábbi tervidőszakhoz viszonyítva tizenhat százalékkal növekedett, de ezzel nem lehetünk elégedet­tek, hiszen adottságaink éppen a takarmánynövények termeszté­sére, valamint a szarvasmarha és a juh tenyésztésére a legmegfele­lőbbek. A termelés fogyatékossá­gainak természetesen nagyon sok előidézője lehet, ezek közül azon­ban csak kettőt említenék, a mú­szaki felkészültséget és az emberi tényezőt, s az utóbbit helyezném az elsó helyre. Ha ugyanis néhány gazdaságban, például Ťapošová- ban, Sebedínben, Tomášovcéban és másutt kitűnő eredményeket érnek el, érthetetlen és elfogadha­tatlan, hogy a szomszédos gazda­ságok ennek csak a feléig jutottak. Hasonló a helyzet a burgonyater­mesztésben is. A Pribilinái Efsz a tavalyi rossz évjáratban is közel 25 tonnás hektárhozamot ért el, tíz tonnával többet egy hektárról, mint a Liptovský Mikuláš-i járás hason­ló adottságokkal rendelkező gaz­daságai. A cukorrépa, a hüvelyesek és az olajnövények termesztésében is jelentős tartalékaink vannak, s a zöldség- és gyümölcsfélék termelése, értékesítése és feldol­gozása terén is feltétlen javulást kell elérnünk.- Ez a megállapítás a kerület állattenyésztésére is vonatkozik?- Feltétlenül, még ha ennek el­lentmond is, hogy tervfeladatain­kat 28 ezer tonna hússal, 54 millió liter tejjel és 37 millió darab tojás­sal sikerült túlteljesítenünk. Feltét­lenül hozzá kell tennem, hogy eközben az abraktakarmány-fo- gyasztás jelentősen csökkent. Na­gyot léptünk előre a tejtermelés terén. Az élenjáró gazdaságok már a 4000 literes fejési átlag fölé kerültek, közülük hadd említsem meg a horovcei, a koši, a Dobrá Niva-i, a kotešovái és a rimajánosi (Rimavské Janovce) szövetkeze­tei, valamint a Rimaszombati (Ri­mavská Sobota) Törzstenyésztő Gazdaságot. Ugyanakkor válto­zatlanul sok üzemet tudnék felso­rolni, amelyeknél még a hárome­zer liter elérése is csupán az elkö­vetkező időszak feladata lesz. Egyértelmű lemaradásunk van vi­szont a marhahizlalásban. Remél­jük, hogy azt az utat, amelyen a kerületben még csak egynéhány gazdaság - Koš, Mičiná, Sebedín - jár, hamarosan a többi is megta­lálja.- A nemrég lezajlott zárszáma­dó közgyűlések tükrében milyen volt a mezőgazdasági üzemek ta­valyi gazdálkodásának általános mérlege?- Azt hiszem, hogy mindent fi­gyelembe véve, elégedettek lehe­tünk. Gazdaságainkban a terme­lés növelése mellett a ráfordítási költségek csökkentésére, a taka­rékosságra került a hangsúly, s ez az eredményekben is megnyilvánul. A fejlő­dés számottevő. Míg a hatodik ötéves tervi­dőszak éveiben átlago­san 70-80 millió koro­nás veszteséggel ter­meltek a gazdaságok, addig tavaly már 400 milliós nyereséget mu­tattak fel. S egyetlen veszteséges nagyüzem sincs a kerületben. Ez nem kis eredmény, még ha a nyereség főként a melléküzemági ter­melésből származik is. A Dolný Kubín-i járás­nak a mezőgazdasági termelésből 100 millió koronás vesztesége volt, ugyanakkor a mel­léküzemágból, az úgy­nevezett kisegítő tevé­kenységből 110 milliós nyereséget értek el. örvendetes, hogy üzemeink többsége felismer­te, s jól kamatoztatja a nem mező- gazdasági termelés előnyeit.- S végezetül melyek a kerület mezőgazdasági dolgozóinak leg­fontosabb feladatai az elkövetke­ző időszakban?- Legfontosabb feladatunknak a növénytermesztés fejlesztését tekintjük, mégpedig olyan mérték­ben, hogy az teljesen fedezni tudja a feldolgozóipar és az állatte­nyésztés igényeit. Az állattartáson belüi továbbra is a szarvasmarha- és a juhtenyésztésre kerül a hang­súly. S végül, de nem utolsósor­ban: általános követelmény a jó minőség a munkában és a termé­kekben egyaránt. Reméljük, hogy ezt minden mezőgazdasági dolgo­zó megérti. HACSI ATTILA Pavol Šmál mérnök, a Banská Bystrica-i Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság veze­tője (František Kršteník felvétele) KOMMENTÁLJUK Irányadó mozgalom Ezekben a hetekben, közvetlenül a CSKP XVII. kongresz- szusát követő időszakban országszerte számtalan munkahe­lyen, leginkább azonban a termelési szférában mind gyakrab­ban teszik fel a kérdést: hogyan tovább a szocialista ver­senymozgalomban? Voltaképpen azt latolgatják, mely terü­letre és milyen irányba tereljék a dolgozók kezdeményezését, az újonnan megfogalmazott célkitűzéseket milyen eszközök­kel és formában lehetne megvalósítani. Nem okoz különösebb gondot ez a kérdés azokon a munkahelyeken, ahol a korábbi időszakban csatlakoztak a prágai felhíváshoz, megtartva napjainkban is fölöttébb időszerű és szokásromboló alapel­veit. „A tudomány és a technika összekapcsolásával, korszerű­sítéssel, alkotó kezdeményezéssel az ötéves terv teljesítésé­ért“ - ezt írták a prágai kezdeményezés képzeletbeli zászla­jára, s ez az az irányvonal, amely nem vesztett időszerűségé­ből a legmagasabb szintű pártfórum utáni időszakban sem, sőt, a kongresszus szellemében megvalósításának szükség­szerűsége még hatványozottabban jelentkezik, mint koráb­ban. Mi ennek a kezdeményezésnek a lényege? Tavaly április­ban a prágai pártszervek és fővárosunk kiválasztott üzemei azzal fordultak országunk dolgozóihoz, hogy kötelezettség­vállalásaikat négy főbb területre irányítsák, mégpedig az alapvető innovációs folyamatok megvalósítására, a munka­helyek átfogó elemzésére és újraértékelésére, a hozzáférhető tartalékok gyors ütemű mozgósítására, valamint a bürokrá­cia és az elburjánzott papírmunka felszámolására. Már a puszta felsorolás is jelzi, mennyire mélyreható, további előrehaladásunk szempontjából sorsdöntő fontosságú kér­désekről van szó. Kiválasztásuk tehát nem véletlenszerű. Mindegyik közül a legnagyobb jelentőséggel mégis a műszaki és technológiai innováció bír. Éppen ezen a pon­ton találkozik a prágai felhívás és népgazdaságunk jelenlegi fejlődésének döntő fontosságú tényezője, a tudományos­műszaki fejlesztés meggyorsítása. Igaz, az innovációba köz­vetlenül a dolgozóknak csupán egy része kapcsolódik be, de gyakorlati megvalósításának eredményei már az egész dol­gozókollektívától függnek. Ez azonban eléggé hosszan tartó folyamat, mivelhogy az innovációs ciklusok is egyelőre nem éppen rövid „életűek“. Sokkal gyorsabb eredményeket hoz­hat a felhívás további két területének szorgalmazása. Ráa­dásul ezekbe valamennyi munkahelyen mindenki bekapcso­lódhat. Szemléletváltás, a jelenlegi helyzet új követelmények szerinti értékelése és egy adag bátorság kell hozzá. Vállalata­inknál, üzemeinkben eddig nemigen éltek ezzel a lehetőség­gel, pedig a szovjetunióbeli példák erre is ösztönöznek bennünket. Akárcsak a bürokrácia elleni széles körű harcra. Mert ez a nem kívánt jelenség esetenként már fékezi előreha­ladásunkat, s gazdasági és irányítási szféránkban is annyira elterjedt, hogy minden bürokrata lépést felszámoló siker számottevő eredménynek minősíthető. Vállalatainknál, üzemeinkben már a prágai felhívás közzé­tételekor vártak egy olyan impulzusra, amely a dolgozók munkakezdeményezését a legidőszerűbb kérdések megoldá­sára irányítja. Egy évvel ezelőtt ez egy mozgalmat indított el országszerte. Elvei a XVII. pártkongresszust követő időszak­ban is megalapozottak, folytatása, további kibontakoztatása manapság is társadalmi életünk minden terűién időszerű. Mert harcba szólít a formalizmus és a közömbösség ellen, aktivitásra serkent és most már a XVII. pártkongresszus határozatainak teljesítésére is ösztönöz. J. MÉSZÁROS KÁROLY A jövő nemzedék szolgálatában A prágai anya- és gyermekvédelmi bizottság tapasztalatai • Százezer prágai gyermek az erdei iskolákban • Nem öncélú tevékenység A szociálpolitikai tervezés terén fontos feladatok hárulnak a nemzeti bizottságok­ra, így például a népesség alakulásának elemzéséből számos, szociális intézkedé­sekre vonatkozó következtetést kell levon­niuk A nemzeti bizottságok fontos szere­pet töltenek be az anya- és gyermekvédel­mi intézkedések végrehajtásában is. Ha­zánkban az anya- és gyermekvédelem fő célja, hogy különféle szociális, jogi, egész­ségügyi és pedagógiai tevékenységgel és intézkedéssel előmozdítsa a gyermekek harmonikus testi, szellemi és erkölcsi fejlő­dését. Az anya- és gyermekvédelem gyakorlati kérdéseiről és tapasztalatairól a napokban dr. Petr Nebeskyvel, a Prágai Fővárosi Nemzeti Bizottság Tanácsa mellett műkö­dő anya- és gyermekvédelmi bizottság el­nökével beszélgettünk.- Hadd kezdjem néhány, munkánk szempontjából foptos statisztikai adattal. Prága 1 200 000 lakosának 21,3 százaléka 14 éven aluli fiatal. Az ezer lakosra jutó élveszületettek száma 11,1. Ugyanakkor az ezer lakosra eső elhalálozási arány 14,4 személy - ami a csehszlovákiai nagyváro­sokhoz mérten a legmagasabb arány. 1985-ben Prágában többen haltak meg, mint születtek. Az is jellemző adat, hogy száz újszülöttre 95,8 vetélés (a legtöbb esetben művi terhességmegszakítás) esik. Az elmúlt ötéves tervidőszakban Prá­gában a házasságkötések számának évi átlaga kilencezer. Nyugtalanító jelenség, hogy megnőtt a válások száma. Évente közel ötezer házaspár kéri házastársi vi­szonyának felbontását, általában a felesé­gek a kezdeményezők. Ezek az adatok jelzik a hatékonyabb anya- és gyermekvé­delmi tevékenység időszerű voltát - mond- 'ja bevezetőül dr. Petr Nebesky. Prágában a család- és ifjúságvédelem egyik népszerű létesítménye a házassági tanácsadók hálózata. A fővárosi nemzeti bizottság hatáskörébe tartozó házassági tanácsadók 1984-ben közel négyezer esetben oldották meg kielégítően ügyfeleik problémáit, s 15 141 esetben nyújtottak szakmai felvilágosítást. Elmélyült a városkerületi nemzeti bizott­ságok és a körzeti rendelőintézetek nő- és gyermekgyógyászati osztályai közti együtt­működés, különösen az egyedülálló és alacsony jövedelmű terhes nők felkutatása terén. így számos rászoruló anya kapott rendkívüli juttatást. Prága 3. és 4. kerületé­ben a nehéz helyzetbe jutott terhes nők számára átmeneti szálláshelyeket létesí­tettek. Prága 10. kerületének peremén, Uhrínevesben külön erre a célra készült el az idén egy szociális otthon, Prága 9. kerületében pedig 40 férőhelyes létestí- mény építését vették tervbe. Prága város­kerületi nemzeti bizottságai nagy gondot fordítanak arra, hogy mindenki, aki jogosult a szociális juttatásra, azt meg is kapja. Felkutatja és nyilvántartja az alacsony ke­resetű várandós anyákat, a diák­házaspárokat. 1984-ben 2800 rászoruló családnak több mint négymillió korona szo­ciális támogatást folyósítottak. A főváros­ban közel nyolcezer, elsősorban válás kö­vetkeztében nem teljes gyermekes csalá­dot tartanak nyilván: ezekben a családok­ban összesen 40 530 gyermekre fizetnek szociális támogatást. Az anya- és gyermekvédelmi bizottság felméréseiből kitűnik, hogy Prágában évente közel ötszáz gyermektelen házas­pár nyújtja be kérelmét árva, vagy elha­gyott gyermek örökbefogadására. A gyer­mek jövőjének alapos mérlegelése alapján évente átlagosan 60-70 gyermek örökbe­fogadásáról döntenek. Az anya- és gyermekvédelmi bizottságot nyugtalanítja Prága levegőjének magas fo­kú szennyezettsége, káros hatása a gyer­mekek egészségére. A légszennyeződés okozta káros hatások ellensúlyozására nagy gondot fordítanak arra, hogy az alap­iskolások egészséges környezetben, tiszta levegőjű vidékeken létesített ún. erdei isko­lákban töltsék a tanév egy részét. Azt, hogy a tiszta levegőjű környezet milyen hatással van a gyermekek egészségére, a prágai Közegészségügyi Intézet kíséri figyelem­mel. A bizottság a Nemzeti Front szerveze­teivel együttműködve arra törekszik, hogy a nyári szünidő alatt a prágai gyermekek többsége kikerüljön a természetbe. Emel­lett a testnevelési szervekkel karöltve az alapiskolások számára úszótanfolyamokat szervez. így évente sokezer prágai gyer­mek tanul meg úszni. Figyelemmel kíséri a bizottság az iskolai étkeztetés helyzetét is. A prágai alapisko­lák étkezdéiben több mint 200 ezer tanuló (a tanulóifjúság 84 százaléka) étkezik, ami nagy segítség a dolgozó anyáknak. A bi­zottság jelenleg a konyhai berendezések korszerűsítését szorgalmazza. Óvodai fé­rőhely tekintetében Prágában nincs gond. Az öt éven aluli gyermekek 98 százaléka részesül óvodai nevelésben. Ma Prágában az óvodai férőhelyek száma meghaladja az igényeket.- Egyes lakótelepeken az „elárvult“ óvodákat napközi otthonokká, zeneisko­lákká, ifjúsági klubokká alakítjuk át - jegyzi meg dr. Nébesky, majd hozzáfűzi: - Gon­dot okoz azonban a többmúszakos tanítás. Némely lakótelepekről autóbuszokkal szál­lítjuk a gyermekeket a szabad tantermek­kel rendelkező iskolákba. Ezért figyelem­mel kísérjük az iskolai tantermek és a sportlétesítmények kihasználását is. Az iskolai sportpályák többsége nyitva áll a la­kótelepek ifjúsága előtt. A szakemberekből álló tizenöt tagú bi­zottság figyelme kiterjed a kereskedelem megfelelő tápértékú élelmiszerrel és más gyermekáruval való ellátására. De foglalko­zik a családok mindennapi életéhez tartozó szolgáltatások helyzetével is. Főként azok­nak a szolgáltatásoknak a kiszélesítését szorgalmazza, amelyek megkönnyítik a dolgozó nők munkáját. A Prágai Fővárosi Nemzeti Bizottság anya- és gyermekvédelmi bizottságának munkája nem öncélú. A bizottság cselekvő részese számos szociális intézkedés elő­készítésének. A népesedési előrejelzések hozzáértő elemzése alapján felhívja az illetékes állami szervek figyelmét a teen­dőkre. Szakvéleményezi a tanács elé kerü­lő anya- és gyermekvédelmi javaslatokat. A gyakorlati szociális munka terén szerzett gazdag tapasztalatai kifejezésre jutnak a CSSZSZK Népességi Kormánybizottsá­ga elé terjesztett javaslatokban és kezde­ményezésekben. Jelenleg az új választási programokba kerülő anya- és gyermekvé­delmi feladatok kidolgozására összponto­sítja figyelmét. SOMOGYI MÁTYÁS ÚJ SZÚ 4 1986. IV. 17.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents