Új Szó, 1986. április (39. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-16 / 89. szám, szerda
I Rendszerszerű megoldásokkal Egy intézet eredményei népgazdaságunk elektronizálásának folyamatában A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlesztése fő irányai az 1986~1990-es évekre és kilátások a 2000-ig terjedő időszakra című dokumentum nagy hangsúlyt fektet az elektronikára és népgazdaságunk elektronizálására. A legtökéletesebb program és a mind nagyobb befektetések az elektronikába azonban nem sokat segítenek, ha nem bánnak velük úgy, hogy a gyakorlatban való alkalmazásuk maximálisan folyamatos és rendszerszerű legyen, s a lehető legnagyobb népgazdasági hatékonyságot érjék el. Jó példa erre az Ústí nad Labem-i Szervetlen Kémiai Kutatóintézet. Ez az alkalmazott kutatás olyan tipikus munkahelye, amely kutató- és fejlesztőmunkát végez a Chemopetrol konszern vállalatai részére a szervetlen kémia és gyártási eljárások területén. Fő szakágazatai közé az ipari hulladék, a káros szennyeződések megsemmisítése, az elektrokémia és a vegyi mérnökség tartozik. így tehát vegyiparunk egyik legfontosabb munkahelye. Az intézet vezetői példásan teljesítik feladataikat. A lehető legjobb minőségű munka elérése céljából itt olyan távlati ágazatokat alapoztak meg, mint a vegyi mérnökség, a vegyipari gépgyártás mérnöksége és a rendszermérnökség. Ennek ellenére még 1982-ben sem volt az intézet vezetőinek elképzelése arról, hogy hogyan kell előrehaladni az elektronika és a mikroelektronika területén, és nem voltak kijelölve az alapvető lépések sem. Elektronika a vegyiparban Vojtéch Vanéček mérnök, az intézet igazgatója ezt a helyzetet a következőképpen magyarázza:- Tudtuk, hogy az elektronika nélkül a vegyiparban sem boldogulunk. Nem tudtuk azonban, hogyan lássunk hozzá. Különféle nézetek születtek: az egyik szerint a vegyipari intézetbe nem való az elektronika, a másik pedig azt ajánlotta, valamilyen módon szakosodni kellene az elektronikára. Ebben a helyzetben, amikor nem volt kilátás a rövid időn belüli megoldásra, az intézet vezetése olyan lépést tett, amely népgazdaságunk elektronizálásának történetében rendkívül ritka; őszintén bevallották, hogy megfelelő információk és ismeretek hiányában e problémát külső segítség nélkül nem képesek szakszerűen megoldani. * Ez a szemléletbeli fordulat, amelyre 1982-ben került sor, a folyamatok gyors megindulását váltotta ki. Elfogadták ugyanis a prágai Alkalmazott Mikroelektronika Intézetének ajánlatát. Konkrétan Jindrich Skokan csoportjáról volt szó. Ók a gazdasági vezetők szakmai továbbképzését végzik. Skokan mérnök így vélekedik:- Két nap lefolyása alatt felkészítjük a gazdasági vezetőket és a meghívott szakembereket az elektronizáció alapvető rendszerkérdéseiből. A következő nap folyamán tanácsadás folyik arról, hogyan kell kialakítani az elektronika rendszerszerű bevezetéséről szóló elképzeléseket. Ezeket olyannyira kidolgozzuk, hogy egykét hónapon belül szakmai szinten elkészített tervezetnek minősíthe- tőek. így rendkívül rövid idő alatt kialakulnak a rendszerszerű alkalmazás feltételei ahhoz, hogy az elektronika bevezetése a lehető legnagyobb mértékben céltudatos, szak- és célszerű legyen, s felszámoljuk az ösztönszerúsé- get is. Harcolunk a véletlenek, a tetszetős, de voltaképpen jelentéktelen hatékonyság ellen; ezek mind károsak lehetnek az elektronikában. Vélemények a továbbképzésről Az Ústí nad Labem-i Szervetlen Kémiai Kutatóintézetben még 1982 végén megtartották ezt a szaktanfolyamot. Részt vett rajta az egész vezetés, az igazgatóval az élükön. Rudolf Jiroudek, műszaki igazgatóhelyettes azt állítja, hogy a tanfolyam áttekintést nyújtott neki arról, mit is követelnek majd a vezető beosztású dolgozóktól, milyen befektetésre, műszer- és laboratóriumi felszerelésre lesz szükség, hogy kell kialakítani a feltételeket és hogy kell az általános modell részeként értelmezni az elektronikát. Egyedülálló kivételnek bizonyult a káder- és személyzeti osztály vezetőjének részvétele. Milan Ryleknek ma nincsenek kételyei amiatt, hogy az ő részvétele nemcsak hasznos, de szükséges is volt Ma már teljes áttekintése van arról, milyen feladatokat kell teljesítenie saját területén. Egész sor káderintézkedésról van szó, beleértve a lakások beszerzését az új szakemberek számára. Több olyan nehézséggel is találkozik, amelyeket mostani látókörének és mély meggyőződésének köszönve tud csak megoldani. Az intézetben egy elektronikában foglalkozó szakembercsoport alakult. Egyiküket megkérdeztük, hogyan értékeli azon feladatok színvonalát, amelyekkel az intézet vezetői a csoportot megbízzák- A színvonal nagyon jó - állítja Petr Janovský mérnök. - Ez azzal magyarázható, hogy munkánk témája szakszerűen van meghatározva és kiválasztva. Nem mellékkérdések megoldásával foglalkozunk, hanem a népgazdaság elektronizálása szempontjából döntő fontosságú problémákkal. Ide tartozik elsősorban a technológiai folyamatok irányítása, a robo- tizáció, az automatizáció és az egyedi műszertechnika. Ezután afelől érdeklődtem: milyen munkafeltételeket biztosít ehhez az intézet vezetése? Karéi Vráblik mérnök, a laboratórium vezetője így vélekedik:- A feltételek jók, amiről a laboratórium létrehozása és jelenlegi felszereltsége is tanúskodik. Ez mind nem egész egy év alatt készült el. Egyidejűleg vezetőink rendszeresen ellenőrzik munkánkat. Az intézet jelentősége nem a különleges eredmények elérésében rejlik, hanem azokban az általános- minőségi elemekben, amelyek tevékenységében megtalálhatóak. Sikerült összevonni a külön-külön dolgozó szakembereket, és ezzel jelentősen hozzájárultak munkájuk hatékonyságának és termelékenységének növeléséhez. Már magában az, hogy a gazdasági vezetés képes meghallgatni követelményeiket és elképzeléseiket, képes a nyílt és szakszerű párbeszédre, egy olyan érték, amelyet számokban nem lehet kifejezni. Egyébként fokozatosan sikerül bevezetni az elektronikát az intézet munkájának eredményeibe, s a kutatói jelentések alapján egyre több ilyen ajánlás és tervezet készül. Olyan feltételeket is biztosítottak, amelyek mellett az intézet rugalmasan reagálhat az elektrotechnikai iparnak a vegyi kutatással és szervizzel szembeni követelményeire. Sikerek és gondok Vannak már gyakorlati eredményeink is. A neratovicei Spolaná- ban létesített automatizált munkahely a titánelektród aktivizálására szolgál. A berendezés - élettartama alatt - 56 millió korona értékű hasznot hoz, a robot alkalmazása pedig 20 százalékkal növeli a munkatermelékenységet. Amíg az intézet átlagban egy korona kutatási célokra való befektetésénél 7 korona népgazdasági hasznot ér el, az elektronikában ez ennek kétszeresét, körülbelül 15 koronát tesz ki. Több probléma is felmerült. Az egyik legnagyobb a műszertechnika és az alkatrészek hiánya. Hiánycikknek számít például a kolíni Tesla fejlesztési rendszere, amelyet az intézet minden igyekezete ellenére sem tud beszerezni. Ók azonban nem panaszkodnak; teljes mértékben egyetértenek azzal, amit Jirí Cihák mérnök, az Alkalmazott Mikroelektronika Intézetének igazgatója mond:- A technika hiánya egyrészt a termelés korlátozott kapacitású lehetőségeinek köszönhető, és úgyszintén annak, hogy a meglevő technika nincs mindig hatékonyan kihasználva. Az alkalmazás hatékonyságát döntően befolyásolhatják a rendszerszerű megközelítések, mégpedig olyan módon, hogy az üzemek, vállalatok, sót a vezérigazgatóságok és minisztériumok is képesek lesznek szakszerű döntést hozni arról, hová érdemes bizonyos technikát bevezetni, hogy a lehető legnagyobb hatékonyságot érjék el veíe. Csakis az elektronika hatékonyabb alkalmazásának segítségével hozhatunk létre olyan pénz- és anyagi eszközöket, amelyekkel lehetővé tesszük az elektrotechnikai ipar további fejlesztését. Befejezésül hadd említsük meg, hogy éppen a rendszerszerű megoldásnak köszönhetően nemcsak az elektronizációnak, mint szervezett és irányított folyamatnak a bevezetése az intézetben, hanem az is, hogy a jó eredményeket a határidőnél korábban és a tervezettnél kisebb eszközbefektetéssel érték el. Nem az a döntő, hogy vajon az intézet vezetésének van-e nagyobb része az eredmények elérésében, vagy annak a kiváló irányvonalnak, amelyet a Skokan mérnök vezette csoport tud nyújtani a gazdasági vezetőknek. Az a fontos, hogy eredmények születnek Annál nagyobb kárt jelent az elektrotechnikában - ahol a Sko- kan-csoport tevékenykedik - az, hogy néhány éves igyekezetük ellenére sem sikerült a rendszerszerű megoldások elveinek szélesebb körű alkalmazása. Mindenesetre ez jót tenne nemcsak az ágazatnak, hanem népgazdaságunk elektronizálási folyamatának is. MILAN ADÁMEK Közös érdek A CSKP XVII. kongresszusa az egyik legfontosabb feladataként a hatékonyság növelését és a termelékenység ösztönzését határozta meg. Érthető tehát, hogy a jövőben még nagyobb hangsúlyt kap az ösztönzési rendszer gyakorlati megvalósítása. A PRIEM- KO ipari vállalat kolárovói varrodájában például a termelékenység növelését a munka jobb szervezésében, az állásidő csökkentésében, a minőségi előírások megtartásában látják elsősorban. Itt a szokásos teljesítménybérezés mellett már korábban is alkalmazták az egyéni és a kollektív javadalmazás elvét. Ennek tudható be, hogy az átlagosnál jobb eredményt értek el. Sőt, néhány munkacsoport egészen kiváló eredménnyel is dicsekedhet. Tehát a jobb munkaszervezéssel, az állásidő csökkentésével, a minőség javításával valóban fokozható a termelékenység. Ide kívánkozik példaként a Tesla nemzeti vállalat nagymegyeri (Čalovo) üzeme igazgatójának és pártelnökének véleménye is. Elmondták, hogy a jelenlegi ösztönzési rendszerük lényegesen kevesebb figyelmet fordít azokra, akik ugyan nem a gép mellett dolgoznak, de sokat tehetnek a termelékenység fokozásáért. Fel is sorolták, hogy kikre gondolnak: a gyártmány- és gyártásfejlesztésben, a beruházások előkészítésében, a piackutatásban alkalmazott, valamint az anyag- ellátással foglalkozó dolgozókra. Persze azt is elmondták, hogy a hasonló munkakörben dolgozók főleg akkor érdekeltek a termelékenység fokozásában, ha tagjai valamelyik komplex racíonalizációs brigádnak. A pártbizottságok közösen a gazdasági vezetőkkel felelősek a káderek helyes kiválasztásáért is. Hiszen a termelékenység növelését lényegesen meghatározza az is, hogy milyen a gyártmány- és gyártásfejlesztéssel, a beruházások előkészítésével, a piackutatással és az anyagellátással foglalkozó dolgozók szakmai, és nem utolsósorban a politikai felkészültsége. További fontos, korántsem mellőzhető kérdés a termelékenység fokozásával kapcsolatosan, hogy igen nehéz differenciáltan értékelni a bonyolult munkákat, mert ezek mérésénél elkerülhetetlenül szerepet kapnak a szubjektív szempontok. A tapasztalatok azt jelzik, hogy a brigádrendszerű munkaszervezés és bérezés alkalmazása eddig jól bevált. Bár a kollektíva is csak szubjektívan ítélhet ott, ahol nem egyértelmű a mérce, de több vélemény mérlegelésénél a tévedések kölcsönösen kiegészíthetik, pótolhatják egymást. A vélemények mérlegelése rávezeti a kollektívát a társadalmilag hasznosnak, igazságosnak minősíthető ítéletalkotásra. Hogy ez valóban így is legyen és általános gyakorlattá váljon, mindenütt szükséges, hogy a pártkongresszus határozatával összhangban e téren is határozottabban lépjünk előre. HAJDÚ ANDRÁS öt év a számok tükrében EREDMÉNYESEN TELJESÍTETTÉK A VÁLASZTÁSI PROGRAMOT Eredményes választási időszakot zárnak a Galántai (Galanta) járásban. A fó mutatókat teljesítették, tovább fokozódott a lakosság aktivitása. A múlt tervidőszakban a járás dolgozói 16,2 millió óra társadalmi munkával csaknem négyszáznegyvenöt millió korona értéket hoztak létre. Ez azt jelenti, hogy a járás minden lakósa száztizenkét óra társadalmi munkát végzett, ezzel 3085 korona értéket teremtve. A számok arról tanúskodnak, hogy a hazánk felszabadításának 40. évfordulójára tett kötelezettségvállalásukat a galántaiak túlteljesítették.- A nemzeti bizottságok tiszt- niük, hogy a múlt év végére az ségviselői, a képviselők, a polgári óvodáskorú gyerekeknek j<ilencbizottságok jó szervező és tömegpolitikai munkáját tükrözik az eredmények - állítja Muzslay Vidor, a jnb titkára. - A Nemzeti Front tömegszervezetei is nagymértékben hozzájárultak a kitúzött feladatok megvalósításához. Az értékelt időszakban felépült 4278 lakás, kétszáznyolccal több, mint ahogy azt a terv előirányozta. A járulékos és a műszaki építkezések tervét is sikerült túlteljesíteni. Huszonkét-tantermes iskola, nyugdíjasház épült Galántán, iskolát, egészségügyi és szolgáltató létesítményt adtak át rendeltetésének Sereden, míg Vágsellyén (Šala) tizennyolc tantermes iskolával, óvodával és két bölcsődével, valamint egy vendéglátóipari létesítménnyeľgyarapodtak. Slád- kovičovóban és Tešedíkovóban óvodát vehettek birtokukba a gyerekek. , A célberuházások terén is előbbre léptek. A járási székhelyen befejeződött a rendelőintézet és a kórház építése, két évvel ezelőtt üzembe helyezték a köz- szolgáltató vállalat új mosodáját és ruhatisztítóját, amely mintegy harminc millió korona ráfordítással épült. Šoporňában és a Vince erdőben lévő üdülőközpontban víztisztító állomást helyeztek üzembe és átadták rendeltetésének a járási építőipari vállalat betonkészítő részlegét. A Z-akció beruházási részében a tervezett százötvenegy építkezés helyett százhatvanat sikerült átadni rendeltetésének Köztük nyolc óvodát, s ezzel sikerült elérvenhét százalékát tudták elhelyezni. Átadtak rendeltetésének továbbá két iskolai éttermet, két gondozóházat, tizenkét üzletet, tornaterem és egészségügyi központ épült Veľký Grobban és Sze- lőcén (Selice), továbbá három szolgáltató létesítmény közös beruházással. Huszonhét községben 79 kilométerrel bővítették a vízvezetékhálózatot. Lényegesen növelték a zöldterületet, utakat, járdákat tettek rendbe, átépítették a közvilágítási és a hangos- beszéló-hálózatot, a díszfák- és cserjék tízezreit ültették ki. A járási nemzeti bizottságok által irányított üzemek is elérték a tervezett eredményeket. A járási ipari vállalatnál 1980-hoz viszonyítva harminchat százalékkal növelték teljesítményüket. A lakosságtól eredő bevételek tervét is hat százalékkal túlteljesítették. A közszolgáltató vállalat a 7. ötéves tervidőszak éveiben tizenöt százalékkal túlszárnyalta a lakossági szolgáltatásokból eredő bevétel tervét. Negyvenhárom százalékkal növekedett az elektromos háztartásigépek és harminccal a rádió- és televíziókészülékek javítása. Ha nem lenne gyakori a pótalkatrészhiány, az eredmények minden bizonnyal jobbak is lehetnének. Fejlődött a szolgáltatások hálózata. Nádszegen (Trstice) üvegezőt, Negyeden (Neded),. Szenckirályfán (Kráľová pri Senci) temetkezési részleget, a járási székhelyen virágüzletet, Ábrahámban, Vágán (Váhovce) és Zemianske Sady-ban fodrászüzletet nyitottak meg. A kereskedelemben és a vendéglátásban a tervidőszakban 5,7 százalékkal teljesítették túl a kiskereskedelmi forgalom tervét. Felépült harminckét üzlet, ebből tizenkettő Z-akcióban. Ennek ellenére a kereskedelmi terület bővítésében több mint háromezer négyzetméterrel maradtak le a tervteljesítésben. A vendéglátóipari férőhelyek növekedésében sem sikerült elérni a célokat.- Figyelemre méltó eredményt értünk el az autóközlekedési vállalatnál. Főleg az üzemanyagtakarékosság terén - vélekedik Horváth Dezső, a hnb alelnöke. - Míg 1980-ban száz kilométerenként a fogyasztás csaknem ötven liter volt, addig tavaly már csaknem egész harminchét liter. A választási időszakban előbbre léptek a lakáskarbantartásban, a szociális szolgáltatások terén, nőtt a-kórházi ágyak száma, csökkent a kétműszakos oktatás. S ami ugyancsak nem lényegtelen, rekultivációval százhetvenöt hektár mezőgazdasági területet nyertek. A járás dolgozói, a települések lakosai sokat tettek a Nemzeti Front választási programjának teljesítéséért. S hogy a jövőben sem lesz ez másképpen, ennek biztosítéka a CSKP XVII. kongresszusa, valamint az általános választások tiszteletére tett csaknem ki- lencvenmillió korona értékű kötelezettségvállalás. Többek között azt vállalták, hogy a Z-akcióban 57 767 000 korona értéket hoznak létre. Az üzemek arra tettek ígéretet, hogy az év egy napján megtakarított nyersanyagból termelnek majd, s így terven felül 12 millió korona értékű árut adnak a piacra. A Galántai járásban, ahol már elkészült a Nemzeti Front új választási programtervezete, a jövőben is mindent megtesznek a további fejlődésért. NÉMETH JÁNOS ÚJ SZÚ 4 1986. IV. 16. \
