Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-12 / 60. szám, szerda
A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai ÚJ SZÚ 11 1986.111.12. az 1986-1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra » (Folytatás a 10. oldalról) kórházakban, az élelmiszer- és gyógyszer- ellátás normáit, ugyancsak növelni kell a gyógyszerellátást az egészségügyi központokban és a rendelőintézetekben. A gyermekek számára három éves korig biztosítani kell a térítésmentes gyógyszereket. Tovább kell építeni a szanatóriumok és gyógyfürdők hálózatát, beleértve a gyermekes családok számára épülő szanatóriumokat és üdülőket, és a vállalatok profi- laktikus szanatóriumait. Hozzá kell járulni a testnevelés és a sport tömeges jellegének növeléséhez. Bővíteni kell a testnevelési és sporttevékenységet a lakó- és munkahelyeken, az iskolákban javítani kell szervezését. Meg kell szilárdítani a sportszervezetek anyagi bázisát. Tökéletesíteni kell az oktatási rendszert, javítani kell a felnövekvő nemzedék eszmei-politikai, munkára való, erkölcsi és esztétikai oktatásának minőségét, és a fiatalok felkészítését a társadalmilag hasznos munkára. Javítani kell a szakemberek felkészítését és továbbképzését. Biztosítani kell az általános és szakiskolák reformjában meghatározott intézkedések megvalósítását. Meg kell teremteni a szükséges feltételeket a diákok politechnikai neveléséhez és ahhoz, hogy minden középiskolát végzett tanuló elsajátítson egyet a legelterjedtebb szakmák közül. Tökéletesíteni kell a fiatalok pályaválasztásával kapcsolatos nevelő tevékenységet. Fejleszteni kell a műszaki szakképzés rendszerét, tökéletesíteni kell a szakmunkások felkészítését közvetlenül a termelésben, összhangban a tudományos-műszaki haladás követelményeivel. Tökéletesíteni kell a szakmai vezetés formáit. A főiskolai és középiskolai végzettségű szakemberek felkészítésében az oktatás hatékony módszereit és célirányos formáit kell alkalmazni. A főiskolákon széles látókörű szakemberek képzésére kell orientálódni. A népgazdaságban lényegesen tökéletesíteni kell a szakemberek, főleg a mérnöNövelni kell a természetvédelmi intézkedések hatékonyságát. Szélesebb körben kell alkalmazni a kevés hulladékkal járó és hulladék nélküli technológiai eljárásokat. Fejleszteni kell az olyan kombinált termelési módokat, amelyek biztosítják a természeti erőtorrások, nyersanyagok és alapanyagok teljes és komplex kihasználását, és kizárják vagy lényegesen korlátozzák a környezetre gyakorolt káros hatásokat. Következetesen javítani kell a föld víztartalékainak védelmét. Be kell fejezni a Bajkál-tó, a Balti-, a Kaszpi-, a Fekete- és az Azovi-teriger vizeinek a védelmére hozott fő intézkedések megvalósítását. Folytatni kell a sarkköri területek, Közép- Azsia és Kazahsztán vizeinek védelmére, valamint a kis folyók és víztározók állapotának javítására hozott átfogó intézkedések megvalósítását. Ésszerűbben kell kihasználni a vízforrásokat. Növelni kell e víztisztító létesítmények és berendezések hatékonyságát. Bővíteni kell a megtisztított vizek és a bányavizek újbóli hasznosítását öntözésre, valamint a népgazdaság egyéb szükségleteinek kielégítésére. Fokozni kell a levegő védelmét. E célból tökéletesíteni kell a technológiai eljárásokat, berendezéseket és a közlekedési eszközöket, javítani kell a nyersanyagok és tüzelőanyagok minőségét, hatékony tisztítóberendezések bevezetésével kell elejét venni az ipari és más szennyezésnek. Biztosítani kell a földalap ésszerű kihasználását és védelmét az errózióval, földcsuszamlással, elmocsarasodással, a kiszáradással és az elszikesedéssel Tökéletesíteni kell a társadalmi termelés területi struktúráját, minden szövetségi köztársaságban és minden gazdasági körzetben biztosítani kell a gazdasági és társadalmi fejlesztés ésszerű összehangolását, javítani kell a köztársaságok és gazdasági körzetek együttműködését az egységes népgazdasági komplexum keretében. A termelőerők széthelyezésében további progresszív változásokat kell végrehajtani, amelyek jobban figyelembe veszik az ki és műszaki káderek kihasználását. A tudományos-műszaki haladás követelményeinek figyelembe vétele mellett minden ágazatban fejleszteni kell a munkások és szakemberek továbbképzésének, szakismereteik növelésének rendszerét. Szilárdítani kell az általános iskolák, a szakmunkásképző, a műszaki szakközépiskolák és főiskolák anyagi bázisát. Javítani kell a szertárak, műhelyek és laboratóriumok korszerű berendezésekkel, műszerekkel, szerszámokkal és segédeszközökkel való ellátását. Aktívabban kell alkalmazni az oktatási folyamatban az informatikát és a számítástechnikát. Az ötéves tervidőszak alatt összesen 7 millió tanuló számára kell építeni általános iskolát és legkevesebb 810 ezer tanuló számára műszaki szakiskolákat. Növelni kell a szocialista kultúra és művészet, a tömegtájékoztató eszközök szerepét az eszmei-politikai, az erkölcsi, jogi, képzőművészeti és esztétikai nevelésben, a szovjet emberek szellemi szükségleteinek teljesebb kielégítésében, kommunista világnézetük kialakításában. Fejleszteni és szilárdítani kell a kultúra és a művészet anyagi bázisát. Bővíteni kell a járási művelődési házak és kulturális művelődési létesítmények hálózatát, főleg az új városnegyedekben és vidéken. Tökéletesíteni kell a lakosságnak nyújtott filmszolgáltatást, növelni kell a filmek eszmei és művészi színvonalát, főleg az ifjúsági és gyermekfilmekét, s ugyanez vonatkozik a színházi előadásokra, a hangversenyekre és képzőművészeti kiállításokra. Nagyobb mértékben kell bevonni a lakosságot, mindenekelőtt az ifjúságot, a népművészeti tevékenységbe. Javítani kell a közkönyvtárak lakosságnak nyújtott szolgáltatásait. Jobban kell kielégíteni a lakosságnak a napi sajtó, a társadalom-politikai művek, a szakirodalom, valamint a szép- és gyermekirodalom iránti szükségleteit. A kiadói tevékenység anyagi-műszaki bázisának megszilárdítására irányuló lépéseket kell tenni. Tökéletesíteni kell a levéltárak munkáját. szemben. Intenzívebbé kell tenni a mező- gazdasági terület jobb kezelését és az erdősávok létesítését biztosító munkákat. Hozzávetőleg 660 ezer hektár területen kell elvégezni a rekultivációt. Szüntelenül bővíteni kell a mezőgazdasági termények és erdők károkozókkal és betegségekkel szembeni védelmét, mégpedig olyan módszerekkel, amelyek nem ártalmasak az emberre és a környezetre. Javítani kell az ásványi források védelmét és komplex kihasználását. A kitermelés, a dúsítás és a feldolgozás során csökkenteni kell a haszonásványok veszteségeit. Biztosítani kell a Szovjetunió kontinentális talapzata és gazdasági övezete életkörnyezetének megőrzését. A városokban és községekben folytatni kell a zöldövezetek létesítését és a róluk való gondoskodást, bővíteni kell a rezervátumok, nemzeti parkok és más természetvédelmi területek hálózatát. Fokozni kell az erőfeszítéseket a növény- és állatvilág védelmére, szaporodására és ésszerű kihasználására. Növelni kell a környezet és a környezet- szennyezés forrásai állami ellenőrzésének hatékonyságát, hatékony automatikus műszerekkel és berendezésekkel kell javítani ennek a szolgáltatásnak a technikai ellátottságát. Bővíteni kell azokat a formákat és módszereket, amelyek a társadalmi szervezetek és a lakosság e tevékenységbe történő szélesebb körű bevonását szolgálják. A szovjet embereket a természeti kincsek megőrzése, gyarapítása, körültekintő kihasználása iránti felelősségre kell nevelni. Az országban tökéletesíteni kell a környezetvédelem irányítását. egyes területek gazdasági, szociális és természeti sajátosságait, valamint azt a szükségszerűséget, hogy az energiaigényes termelést Szibéria és Észak-Ka- zahsztán energetikai és tüzelőanyag-központjaihoz kell közelebb vinni. Közép- Azsia, Dél-Kazahsztán és a Kaukázuson túli terület körzeteiben jobban ki kell használni a természeti és munkaerőforrásokat. Az ország európai körzeteinek és az Ural térségének a gazdaságát mindenekelőtt műszaki korszerűsítéssel és a már meglevő vállalatok rekonstrukciójával kell fejleszteni, s egyidejűleg csökkenteni kell az anyagi termelésben dolgozók számát, a területi-termelési komplexumok és ipari csomópontok létesítését bővíteni és tökéletesíteni kell. Ágazati és területi szempontból egyaránt biztosítani kell a munkahelyek száma és a rendelkezésre álló munkaerőforrások közötti összhangot. Az ország keleti körzeteiben továbbra is gyorsított ütemben kell növelni a termelési potenciált és a természeti erőforrások kihasználását. Ezek gazdaságát komplex módon kell fejleszteni, s arra kell törekedni, hogy a termelési és szociális infrastruktúra ágazatait előnyben részesítsék a fejlesztés során. A gazdasági körforgásba be kell kapcsolni az északi területek leghatékonyabb természeti erőforrásait. A nagy városokban korlátozni kell az új ipari vállalatok létesítését, a lakossági szolgáltatásokat biztosító objektumok kivételével. Jobban kell kihasználni a kis és közepes városok, a munkástelepülések gazdasági fejlesztésének lehetőségeit, ezekben nem nagy, szakosított vállalatokat, üzemrészlegeket és kihelyezett műhelyeket kell létrehozni, továbbá olyan vállalatokat, amelyek a mezőgazdaság számára végeznek szolgáltatásokat, feldolgozzák a mező- gazdasági termékeket, vagy a helyi nyersanyagokat. Ki kell tűzni a szövetségi köztársaságok gazdasági és társadalmi fejlesztésének a következő fő irányait. Az Oroszországi Szovjet Szövetséges Szocialista Köztársaságban 20-23 százalékkal kell növekednie az ipari termelésnek. Gyorsabban kell fejleszteni a gép-, a gáz-, a vegy- és a mikrobiológiai ipart. 1990-ig 1120-1160 milliárd kilowattórára kell emelni a villamosenergia-terme- lést, a kőolaj- és a gázkondenzátum kitermelését 560-575 millió tonnára, a gázkitermelést 640—650 milliárd köbméterre, a szénjövesztést pedig 440-445 millió tonnára. A mezőgazdaságban az évi átlagos bruttó termelést 13-15 százalékkal kell emelni. 1990-ig a gabona termelést 140-142 millió tonnára, a cukorrépa termelését 31-32 millió tonnára, a burgonyáét 45-47 millió tonnára, a zöldségét 14,5-15 millió tonnára, a húsét (vágósúlyban) 10-10,2 millió tonnára, a tejét 54-55 millió tonnára, a tojásét 45-46 milliárd darabra kell emelni. Az ötéves tervidőszak alatt 1 millió 485 ezer hektárt kell öntözés alá vonni, s 1 millió 630 ezer hektár mocsaras és vizenyős területen kell elvégezni a lecsa- polást. Hatmillió hektár, lecsapolást nem igénylő területen kell elvégezni a talajjavítást. Erősíteni kell az OSZSZSZK európai részének energetikai bázisát. Be kell fejezni a kalinyini atomerőművet és a szmolenszki atomerőmű második részének az építését. Üzembe kell helyezni a kurszki, a balako- vói, a tatárországi és rosztovi atomerőmű, valamint a gorkiji és voronyezsi nukleáris fűtőerőmű kapacitásait. Fokozni kell a munkát a kosztromai atomerőmű és a volgográdi nukleáris hőerőmű építésén. Meg kell kezdeni a krasznodari atomerőműnek és a kolszki atomerőmű harmadik részének építését. Meg kell gyorsítani az irganajszki vizierőmű építését, üzembe helyezni a zagorszki átemelő és szivattyús vízerőművet, fokozni a munkát a leningrádi átemelő szivattyús vízerőmű építésén. Az OSZSZSZK nem fekete földű övezetében bővíteni kell és hatékonyabbá tenni az agráripari komplexumot. Folytatni kell a széles körű lakás-, út- és szolgáltatóob- jektum-építését, javítani kell a falusi lakosság munkájának és életének körülményeit. Moszkvában és Leningrádban, a moszkvai és a leningrádi területen a tudományosműszaki haladás meggyorsítása, a népgazdaság hatékonyságának növelése érdekében jobban kell kihasználni a meglevő tudományos és termelési potenciált. A termelést kizárólag a meglevő üzemek műszaki korszerűsítése és rekonstrukciója útján kell növelni, a modern technológiák, a rugalmas autoamata gyártási rendszerek és a robotok széles körű alkalmazásával, a szakosítás elmélyítésével, az ágazatközi termelés fejlesztésével, valamint a munkatermelékenység növelésével, s ezzel egyidejűleg a munkahelyek számának csökkentésével. Moszkvában és Leningrádban mielőbb fel kell számolni az olyan termelést és vállalatokat, amelyek fejlesztése gazdaságilag nem célszerű. Ésszerűen, a környezetvédelmi szükségletek figyelembe vételével kell kihasználni Moszkva területét és erdősített, parkosított övezetét. Biztosítani kell Moszkva és a moszkvai terület, Leningrád és a leningrádi terület összefüggő, komplex fejlesztését. Folytatni kell Leningrád árvízvédelmi rendszerének építését. Gondoskodni kell a tyimani-pecsorai területi-termelési komplexum fejlesztéséről, szénbányák gyorsütemű építéséről. Hozzá kell fogni az új kőolajlelőhelyek kihasználásához, meg kell kezdeni az előkészítő munkálatokat a bauxit-és a titán fejtésével kapcsolatban. Átfogóbb módon kell kihasználni a Kola-félsziget haszonásványait. A kurszki mágneses anomália területitermelési komplexumában a vasérc kitermelésére és dúsítására, az elektroacél és a hengerelt anyagok gyártására új üzemeket kell építeni s jobban kell kihasználni az eltávolított földréteget, valamint az ércdúsítás hulladékát. Az orlovi acélhengermüben a hideghengeres lemezgyártásra új részle- -get kell építeni. A központi feketeföldü gazdasági területen ésszerűen össze kell hangolni a nehézipar és az agráripari komplexum fejlesztését. A Mari ASZSZK-ban, Volzsszk városában kell felépíteni az élelmiszeripar, a kereskedelem és a közétkezetetés számára technológiai berendezést gyártó ipari komplexum alapvető objektumait. Ugyanitt kell kiépíteni a kőolajipar számára rozsda- mentes csöveket gyártó üzemet a már meglevő csóhengerdében. A gáz, a gázkondenzátum kitermelésére és feldolgozására, valamint a kéngyártásra újabb kapacitásokat kell üzembe helyezni ebben az ipari csomópontban, az asztrahányi föld- gázkondenzátum-lelőhely bázisán. A vol- gai-aktyubinszki partvidéki síkságon hatékonyabban kell végezni a talajjavítást. Az Uraiban üzembe kell helyezni a baskír, a dél-urali és a belojarszki atomerőművet, a permi területi erőművet és a cselja- binszki hőerőművet. Rekonstruálni kell a magnyitogorszki kohóipari kombinát acélöntödéjének első részét és a kis kohókat. Gyorsított ütemben kell fejleszteni Szibéria gazdaságát. Ebben a térségben intenzívebben kell bővíteni a tüzelőanyagenergetikai kapacitásokat. Intézkedéseket kell hozni az ásványi nyersanyagok és az erdők komplex hasznosítására, növelni kell e térség részvételét a Szovjetunió energiaigényes ipari ágazatai termelésének fejlesztésében, a feldolgozó ágazatok arányos fejlesztésében, főleg a gépipari termelés növelésében. Erősíteni kell a helyi élelmiszerbázist. Gyorsított ütemben fejleszteni kell az építőipart, az építőanyag-ipart és a közlekedést. Folytatni kell a nyugat-szibériai területitermelési komplexum építését. Bővíteni kell a Kőolaj- és földgázlelőhelyek feltárását, javítani műszaki előkészítésüket és kitermelésüket. Távolsági gázvezetékeket kell kiépíteni az ország európai területei és Szibéria déli körzetei felé. Be kell fejeznij a 2. számú szurguti területi erőmű építését és üzembe kell helyezni a nyizsnyevar- tovszki és az urengoji területi erőmű új kapacitásait. Meg kell gyorsítani a kuzbaszi szénipari vállalatok építését és rekonstrukcióját. A katuni vízerőmű az altáji műtrágyagyár és a tyumenyi vegyiüzem építését fel kell futtatni. El kell végezni a kuznyecki kohóipari kombinát rekonstrukcióját. Folytatni kell Nyugat-Szibéria déli körzeteiben a talajjavítást és az altáji határterületen be kell fejezni az aleji, s folytatni kell a burlinszki öntözőrendszer építését. Üzembe kell helyezni a 1. számú bere- zovói területi erőmű energiablokkjait, az 1. számú berezovói szénbánya új tárnáit. Meg kell kezdeni a 2. számú borogyinói szénbánya építését, folytatni kell a 2. számú berezovói területi erőmű építését s a munkát a kanszk-acsinszki területitermelési komplexum létrehozásán. Üzembe kell helyezni a szajáni területitermelési komplexum most épülő vállalatainak termelő kapacitásait és meggyorsítani a szajáni alumíniumgyár építését. Az Angara alsó folyásánál található források kihasználásával kapcsolatban ki kell-bontakoztatni a munkát, folytatni kell a bogu- csanszki vízerőmű építését, meg kell kezdeni a Jenyiszej középső folyásánál egy erőmű építésének előkészületeit és a go- revszki ólom- és cinklelőhelyek feltárását. Meg kell kezdeni az ozerni, többféle fémet tartalmazó lelóheJy kiaknázását s folytatni kell a tugnuji szénbányák építését, valamint a haranorszki szénbánya kapacitásának növelését. Üzembe kell helyezni a gu- szino-ozerszki területi erőművet, valamint a 2. számú ulan-udei hőerőművet. Tartósan üzembe kell helyezni a Baj- kál-Amúr vasútvonalat egész hosszában és meg kell kezdeni a szomszédos terüle(Folytatás a 12. oldalon) XI. Környezetvédelem, a természeti források ésszerű kihasználása XII. A termelőerők telepítése és a szövetségi köztársaságok fejlesztése
