Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-12 / 60. szám, szerda
A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai ÚJ SZÚ 7 1986.111.12. az 1986-1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra (Folytatás a 6. oldalról) gépesítését elősegítő más hatékony eszközök gyártásának a bővítését. Biztosítani kell a meglevő vállalatoknál az építő- és szerelő munkáknál használatos gépek gyártását. Növelni kell az automatizált, helyhez kötött és mozgatható betonkeverők, nagy blokkok szerelésére alkalmas emelöberen- dezések építőanyagiparban használt automatizált gépsorok gyártását. Be kell vezetni a földmunkáknál és talajjavító munkáknál használatos tökéletesebb és gazdaságosabb gépek, továbbá a cserélhető szerszámkészletekkel ellátott kisgépek gyártását. A magas fokon gépesített fakitermelési egységek választékát és termelését egyaránt bővíteni kell. Fejleszteni kell az új technikai berendezések gyártását az útkarbantartó és közületi gazdálkodás számára. A könnyű- és élelmiszeriparban használt gépek gyártásánál elő kell készíteni olyan gépegységek és rendszerek kifejlesztését és gyártását, amelyek szavatolják a könnyű- és az élelmiszer- iparban a termelés teljes gépesítésére és automatizálására való áttérést. Bővíteni kell a nagy hatékonyságú robottechnikával és mikroprocesszorokkal ellátott gépek és berendezések gyártását. Megközelítőleg a hatszorosára kell növelni az ömlesztett élelmiszerek adagolására szolgáló automatikus gépsorok előállítását. Meg kell szilárdítani a tervező, a konstrukciós- és a termelési bázist. Jelentősen szélesíteni kell a kereskedelmi közétkeztetési és szolgáltató vállalatok számára az egyes berendezések gyártását. Növelni kell az elektronikai fényszedé- sű technika, a nagy teljesítményű automatizált ofszetgépek és a nyomdaipari gépsorok gyártását. Szerkezeti alapanyagok és vegyipari termékek gyártása Javítani kell a szerkezeti alapanyagok összetételét és minőségét miközben az új progresszív technika kifejlesztésével összefüggő feladatokból, valamint a gazdaságfejlesztési erőforrások takarékos fel- használásából kell kiindulni. Gyorsított ütemben kell bővíteni a fémtakarékos termékek, szintetikus és más korszerű anyagok gyártását, bővíteni kell a szerkezeti anyagok választékát, javítani kell műszakigazdasági paramétereiket és fokozni kell szilárdságukat. A vaskohászatban 1990-ig 116-119 tonnára kell emelni a hengerelt anyagok gyártását, anélkül, hogy emelkedne a nyersvastermelés, s ugyanakkor a kokszfelhasználást lényegesen csökkenteni kell. Javítani kell a széntermelés szerkezetét. Biztosítani kell legkevesebb 50 millió tonna hengerelt lemez, 20-21 millió tonna gyengén ötvözött acélból készült hengerelt anyag és a hőkezelés útján edzett hengerelt áru gyártását. Bővíteni kell a kőolaj- és gázvezeték-csövek gyártását, egyéb rozsdaálló bevonatú csövek és fémtermékek gyártását. A hengerelt idomacéloknak legkevesebb 500 új fajtáját kell bevezetni. Felgyorsítani a termelés műszaki felújítását. Az acéltermelés 30-40 százalékos növelését oxigénbefúvásos konverterek és elektromos olvasztókemencék felhasználásával kell elérni; a folyamatos acélöntést legkevesebb 100 százalékkal, a fémporok gyártását pedig több mint kétszeresére kell emelni. Fokozott mértékben törekedni kell az ipari technológiák alkalmazására, közvetlenül a vasgyártásban és a teljesen új fajta fémanyagok előállításában. A munkatermelékenységet 13-15 százalékkal kell növelni, a termelési költségeket pedig 2-3 százalékkal csökkenteni. A színesfémkohászatban kiemelten kell fejleszteni az ércbázist, az alumínium-, volfrám-, a molibdén-, a nemesfém-, az ónfeldolgozó ipart, az arany- és gyémántkitermelést, valamint a fémporok gyártását. Legkevesebb 300 új fajta termék gyártását kell megkezdeni. Komplexebb módon kell kihasználni az érceket. 1990-ig a színesfém-hulladék hasznosítása alapján növelni kell a színesfémek termelését, s legkevesebb 1,9 millió tonnányit ki kell használni az eddig fel nem használt, nehezen feldolgozható nyersanyagokból. 150-200 százalékkal növelni kell a csa- polásos acélgyártást, a réz-, az ólom- és a nikkelgyártás 35 százalékát gazdaságos autogén eljárások alkalmazásával kell biztosítani. Az ötéves tervidőszakban csökkenteni kell a tüzelőanyag-energetikai források felhasználásának normáit és legkevesebb 3 milliárd kilowattóra villamosenergiát kell megtakarítani. A munkatermelékenységet 6-7 százalékkal kell növelni. A vegyi- és petrolkémiai iparban 30-32 százalékkal kell emelni a termelés volumenét. Bővíteni kell a választékot és javítani a minőséget. A műtrágyák gyártását 1990-ig 41-43 millió tonnára, a gyomirtószerekét 440-480 ezer tonnára, a műgyantáét és műanyagokét 6,8-7,1 millió tonnára, a műszálakét 1,85 millió tonnára, a szintetikus kaucsukét 2,7-2,9 millió tonnára kell emelni. Biztosítani kell a korszerű szerkezeti műanyagok és egyéb polimérek, könnyűvegyipari termékek gyorsított ütemű gyártását, mindenekelőtt a szintetikus úton előállított finom szerves anyagokét, többek között a növényi olaj és a műszaki célokra használt élelmiszerek pótlására. Rendkívül szilárd és rugalmas műszálakat és fonalakat kell kifejleszteni, s meg kell kezdeni gyártásukat. Bővíteni kell az acélkordos radiál-gumi- abroncsok- nagy szilárdságú, nem gyúlékony szállítószalagok és műszaki gumiból készült más termékek gyártását. Hozzávetőleg meg kell háromszorozni a többször használható polimer csomagolóanyagok gyártását. A munka termelékenységét 29-31 százalékkal kell emelni, ugyanakkor 7-9 százalékkal kell csökkenteni a termelési önköltséget. A fa-, a fafeldolgozó- és a papíriparban biztosítani kell a nyersanyagok jobb kihasználását, mindenekelőtt a komplex fafeldolgozás szélesítésével, fásítással, fakitermeléssel, valamint feldolgozással foglalkozó üzemek létesítésével. Előnyben kell részesíteni a nyersfa. vegyi és vegyi-mechanikus feldolgozását, mindenekelőtt a fakitermelés körzeteiben. Növelni kell 19-22 százalékkal a cellulózgyártást, 17-20 százalékkal a papírgyártást, 20-23 százalékkal a farost-lemezek, hozzávetőleg 30 százalékkal a furnér és faforgács-lemezek gyártását. 1990-ig 65-70 millió köbméterre kell emelni a lomblevelűek puhafaanyagának feldolgozását, 70-75 millió köbméterre pedig a fahulladék kihasználását. A bútorgyártást 33-35 százalékkal kell növelni, javítani kell a bútor minőségét és választékát. Jelentős mértékben bővíteni kell a papíripari termékek és tapéták, valamint az árucsomagoláshoz használt kartonpapír és lemezpapír, továbbá a háztartási csomagolópapírok gyártását. Hozzávetőleg 70 százalékkal kell növelni a csomagolásra használatos lemezpapír termelését. A munka termelékenységét 14-16 százalékkal kell növelni a termelési önköltséget pedig 2-3 százalékkal csökkenteni. Az "építőanyag-iparban 1990-ig 140-142 millió tonnára kell emelni a cementgyártást és javítani kell a minőségét. Fejleszteni kell a hatékony építőanyagok előállítását. Jobban fel kell használni a felszínre hozott kísérő anyagokat, a másodlagos nyersanyagokat, a más ágazatokban keletkezett hulladékot, az építőanyagok gyártására. Következetesen át kell térni az előregyártott építőipari termékek szállítására. Szélesíteni kell a lakosságnak szánt jó minőségű termékek választékát és a szállítmányok volumenét, beleértve az építőanyagok helyi forrásait. A munka termelékenységét 16-18 százalékkal kell emelni, a termelési önköltséget pedig 4-5 százalékkal csökkenteni. Tüzelőanyag-energetikai komplexum A tüzelőanyag-energetikai komplexumhoz tartozó ágazatok fejlesztését annak a feladatnak kell alárendelni, hogy szavatolja az ország szükségleteinek kiegyensúlyozott biztosítását, mindenfajta tüzelőanyag- és energiaforrásból, jövesztésük és termelésük növelésével, a népgazdaság minden ágazatában és szférájában, az energiatakarékosságra irányuló céltudatos politika tervszerű megvalósítása mellett. A villamosenergia-termelésben 1990-ig 1840-1880 millió megawattórára kell emelni a villamos energia előállítását, ebből 390 millió kilowattórát atomerőmüvekben kell termelni. Jelentősen csökkenteni kell a fűtőolaj tüzelőanyagként történő felhasználását, mindenekelőtt a hőerőművekben. Biztosítani kell az energetikai kapacitások szerkezetének további tökéletesítését. Az ország európai részében és az Uralon nagy atomerőművek, az ország keleti részében 4000-6000 megawattos egységnyi teljesítményű kondenzációs hőerőművek és vízierőművek épülnek. Meg kell gyorsítani a gyorsreaktoros atomerőművek építését és készenlétben álló energetikai kapacitásokat kell létrehozni. Le kell szerelni 15 000 megawatt teljesítményű elavult berendezéseket, a legkevesebb 25 000 megawatt teljesítményű energetikai berendezéseket korszerűsíteni kell. Továbbá központosítani kell a hőszolgáltató berendezések építését, elsősorban a szerves és nukleáris tüzelőanyagok fel- használásával működő nagy hőerőművekben, nukleáris fűtöházakban és nagy kazánházakban. Folytatni kell az ország egységes energetikai rendszerének építését, meg kell építeni az egyes rendszerek között az 500, 750 kilovoltos váltakozó feszültségű, az 1150 kilovoltos váltakozó áramú, valamint az 1500 kilovoltos egyenáramú villamos távvezetékeket, illetve elosztóhálózatot. A munkatermelékenységet 21-23 százalékkal kell emelni, a villamos- és hőenergia előállításának önköltségét pedig 4-5 százalékkal csökkenteni. A kőolajiparban 1990-ig 625-640 millió tonnára kell növelni a kőolaj és földgázkondenzátumok kitermelését. Tovább kell fejleszteni a kőolajipart Nyu- gat-Szibériában, Kazahsztánban és az ország európai részében az északi területeken. Meg kell kezdeni a Kaszpi-alföldön a mélyebben található kőolajlelőhelyek ipari kiaknázását. Meg kell gyorsítani a kőolaj- és földgázlelőhelyek kihasználását a kontinentális talpazaton, valamint a szükséges termelési-műszaki bázis létrehozását. A lelőhelyek kihasználásánál a fúrómunkák technológiájának tökéletesítésével, műszaki ellátottságának javításával, a lelőhelyek termelési haszna növelését eredményező korszerű módszerek és technológiai eljárások széleskörű alkalmazásával, s nem utolsósorban ésszerű eljárások érvényesítésével fokozni kell a kőolajkitermelés hatékonyságát. El kell érni, hogy az olajkutak üzemeltetése két javítás között 40-80 százalékkal meghosszabbodjék. A kőolajat kísérő földgáz kihasználását 1990-ig legkevesebb 90 százalékra kell emelni. A kőolajfeldolgozó iparban biztosítani kell az alaposabb kőolajfeldolgozást és a vegyi, a petrolkémiai és a mikrobiológiai ipar számára az üzemanyagok és nyersanyagok lényegesen nagyobb mértékű előállítását. Növelni kell a kenőolajak gyártását és javítani a minőségüket. A szállítási költségek jelentős csökkentése érdekében folytatni kell a kőolajszármazékokat gyártó üzemek racionális telepítését. A munkatermelékenységet legkevesebb lékkai kell emelni. A gáziparban 1990-ig 835-850 milliárd köbméterre kell emelni a gázkitermelést. Meg kell gyorsítani a jamburgi, a karacsa- gani, az asztrahányi és további földgázlelőhelyek üzembe helyezését. A Jamal-félszi- geten el kell végezni a gázkitermelés megszervezésével összefüggő teendőket. Meg kell kezdeni a Kaszpi-alföld lelőhelyein az ipari kitermelést és erre alapozva létre kell hozni a földgázalapú nehézvegyipari termelést. Széles körben alkalmazni kell az automatizált blokkrendszereket, többek között a földgáz és a földgázkondenzátumok komplex előkészítésére használatos nagy teljesítményű berendezéseket. Bővíteni kell a földalatti gáztárolók hálózatát. A munkatermelékenységet legkevesebb 40 százalékkal kell növelni. A szénbányászatban 1990-ig 780-800 millió tonnára kell emelni a termeA mezőgazdasági-ipari komplexum legfontosabb feladatai közé tartozik a mezőgazdasági termelés stabil növekedése, az ország élelmiszerrel és mezőgazdasági nyersanyagokkal való megbízható ellátása, valamint a komplexum valamennyi ágazatának összpontosított törekvése a magas szintű végeredmények elérésére, összhangban a Szovjetunió élelmiszerprogramjával. Feltétlenül szervezési-gazdasági intézkedéseket kell foganatosítani, hogy a mezőgazdasági-ipari komplexumot minden szinten átfogóan irányítsák, szervezzék és finanszírozzák. Fokozni kell e me- zőgazdasági-ipari bizottságok és egyesülések szerepét a komplexum minden láncszeme gazdasági tevékenységének irányításában, valamint felelősségüket a lakosság élelmiszerrel, az ipari nyersanyaggal való ellátásáért. El kell mélyíteni az egységes mezőgazdasági-ipari komplexum keretében a mezőgazdaság integrációját az illetékes ipari ágazatokkal, valamint az agrártudomány integrációját a termeléssel. Élénkíteni kell a kolhozok és a szovhozok közvetlen kaplest. A termelés egész növekményét a munkatermelékenység növelésével kell elérni. A kuznyecki, az ekibasztuzi, a kanszk- acsinszki és más szénmedencéket Kelet- Szibériában és Távol-keleten tovább kell fejleszteni. Folytatni kell a Donyeci medencében lévő vállalatok műszaki korszerűsítését és felújítását. Javítani kell a szén minőségét és növelni kell feldolgozásának volumenét. Bővíteni kell a kokszolható szénkoncentrátumok, az osztályozott szén és a háztartásokban használt szénbrikett gyártását. Előnyben kell részesíteni a modern külszíni fejtésű szénkitermelés bővítését, fokozni kell részarányát az összkitermelés- ben, legkevesebb 46 százalékra. Lényegesen bővíteni kell a tárcsás kotrógépek, s olyan kitermelórendszerek alkalmazását, amelyek kiiktatják a szállítást és megoldják a meddőhányók kérdését, valamint a ciklikusan folyamatos eljárásokat a kőbányákban. Fejleszteni kell a hidraulikus szénfej- tést. Nagyobb mértékben kell alkalmazni a bányákban és a dúsítókbán az automatizált rendszereket. 78-80 százalékra kell növelni a komplex módon gépesített fejtőhelyeken kitermelt szén részarányát és 48-50 százalékra a szénkombájnokkal végzett tárnahajtást. Ásványi nyersanyagbázis Biztosítani kell az ország nyersanyagbázisának további megszilárdítását és bővítését, növelni kell a hatékonyságot és alaposan elő kell készíteni a haszonásványok feltárt készleteinek a kihasználását. Meg kell gyorsítani a kőolaj- és földgázkutatást Nyugat- és Kelet-Szibériában a Kaszpi-alföldön, a Szovjetunió európai részének északi területein, Közép-Ázsiá- ban és a Távol-Keleten, valamint a külszíni kitermelésre alkalmas kokszolható és energetikai szénlelőhelyek feltárását. Szélesíteni kell a már működő bányaüzemek nyersanyag-bázisát. Megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a vas- és színesfémkohászat számára rendkívül jó minőségű érceket, a műtrágyák ós építőanyagok előállításához, nyersanyagokat biztosító lelőhelyek megkeresését és feltárását, valamint fel kell deríteni újabb föld alatti édesvíztartalékokat. Meg kell gyorsítani a haszonásványok felderítése és felhasználása legkorszerűbb módszereinek alkalmazását. Javítani kell a tudományos prognosztizálás és a haszonásványok lelőhelyei geológiai-gazdasági értékelésének színvonalát. Szélesebb körben és hatékonyabban kell alkalmazni a feltá.ás geofizikai és geokémiai módszereit, a földfelszín és a föld mélyének kutatása céljából a légi és kozmikus eszközöket. Biztosítani kell a biológiai kutatómunka tervszerű műszaki rekonstrukcióját, a haszonásványok fellelésére és felkutatására alkalmas, szakosított, magas fokon gépesített és automatizált eszközök fejlesztését és alkalmazását, többek között a kontinentális talapzaton és a világóceánokon található természeti források kutatását és ipari hasznosítását. Javítani kell a biológiai kutatások korszerű közlekedési eszközökkel történő ellátását. csolatait a feldolgozóipar, a kereskedelem és a közétkeztetés vállalataival. Fokozni kell a felvásárló szervezetek és a gazdaságok kölcsönös felelősségvállalását a szerződéses kötelezettségek teljesítéséért. Javítani kell a termékek minőségét, fel kell számolni a veszteségeket a termelés, a szállítás, a tárolás és az értékesítés minden szakaszában. Javítani kell a feldolgozóipari üzemek területi telepítését, hogy azok közelebb kerüljenek a nyersanyagbázishoz. Nagyobb mértékben kell alkalmazni az ipari és a hulladékmentes termelési technológiát, tökéletesíteni kell a termékek szállításának, feldolgozásának és tárolásának megszervezését. Gyorsabb ütemben kell alkalmazni a legkorszerűbb hűtő- berendezéseket és bővíteni kell hálózatukat. A komplexumhoz tartozó ágazatokat széles körben el kell látni hűtőgépkocs kkal és a termékek szállítására, tárolására alkalmas konténerekkel. Következetesen meg kell szilárdítan a mezőgazdasági-ipari komplexum anyagi- műszaki bázisát, a forrásoknak a tudomá- nyos-müszaki haladás legfontosabb irá(Folytatás a 8. oldalon) VI. A mezőgazdasági-ipari komplexum fejlesztése és az élelmiszerprogram teljesítése
