Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-12 / 60. szám, szerda
A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai ÚJ SZÚ 3 1986.111.12. az 1986-1990*es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra Országunk történelmileg rövid idő alatt az ősi elmaradottságból a társadalmi haladás magas szintjére emelkedett, és kimagasló eredményeket ért el az élet minden területén. A szovjet társadalom a fejlett szocializmus szakaszába lépett. A szovjet emberek nemzedékeinek munkája által hatalmas gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális potenciál jött létre. A Szovjetunió jelenleg magasan képzett káderekkel és hatalmas iparral, fejlett, gépesített mezőgazdasággal és sokoldalúan fejlett infrastruktúrával rendelkezik. A tudomány és a technika fejlődésének számos irányában országunk vezető helyet foglal el a világban. Szüntelenül emelkedik a lakosság életszínvonala, tökéletesedik a szocialista életmód és mind teljesebben valósul meg a szociális igazságosság elve. A válság, a nyomor és a munkanélküliség, az osztály- és nemzetiségi ellenségeskedés, amely a kapitalista rendszer sajátja, visszafordíthatatlanul a múlté. ÉrAz SZKP XXVI. kongresszusa határozatainak teljesítése során új, jelentős lépés történt a szovjet emberek életszínvonalának emelése és a gazdaság valamennyi ágazatának fejlesztése terén. Jelentős mértékben megnövekedett az ország gazdasági potenciálja. A nemzeti jövedelem az 1980-as évhez viszonyítva 17 százalékkal nőtt. A népgazdaság anyagi-műszaki bázisának megszilárdítására, a lakások, a járulékos és más létesítmények felépítésére több mint 840 milliárd rubelt fordítottunk. Több mint ezer új, korszerű ipari vállalatot helyeztünk üzembe. Aktivizálódott a tudományos-műszaki haladás meggyorsítására, a jelenlegi termelés műszaki korszerűsítésére és rekonstrukciójára irányuló munka. Több mint 19 ezer újfajta gép, berendezés, műszer és más ipari termék gyártását vezettük be. Számos olyan technológiai eljárás és géprendszer alkalmazását kezdtük meg, amelyeknél a termelési hulladék elenyésző vagy egyáltalán nincs, illetve amelyek takarékosan használják ki az energiát és a nyersanyagokat. Pozitív eredményeket értünk el a termelés intenzívebbé tételében és hatékonyságának növelésében. A társadalmi munka termelékenységének növekedésével értük el a nemzeti jövedelem növekményének csaknem 90 százalékát. Javult a termelési fegyelem, csökkentek a munkaidő-veszteségek. Gazdaságosabban kezdtük kihasználni az anyagi forrásokat. Tovább fejlődött a legfőbb gazdasági ágazat - az ipar. Termelésének növekménye 20 százalék volt. A fogyasztási cikkek (,,B‘‘ szektor) termelése gyorsabban nőtt, mint a termelőeszközök gyártása. Teljesítjük a Szovjetunió energetikai programját. Gyors ütemben fejlődött az atomenergia-ipar, amely az országban kitermelt összes elektromos energia egytize- dét adja. A Szovjetunió, amely a kőolaj kitermelésben már korábban az első helyen állt a világon, a jelenlegi ötéves tervidőszakban a földgáz-kitermelésben is erre a helyre lépett elő. Negyvennyolcezer kilométer hosszú gáztávvezeték és vezetékelágazás épült. Következetesen valósult meg a párt mezőgazdasági politikája és folyamatosan teljesült a Szovjetunió élelmiszer-programja. A kolhozok és szovhozok, az egész mező- gazdasági-ipari komplexum anyagi-mü- szaki bázisának megszilárdítására irányozták elő az összes beruházások egy- harmadát. A kolhozok és a szovhozok gazdaságilag erősödnek. Fejlődnek a vállalatok és szervezetek mezőgazdasági melléküzemei, csakúgy, mint a városi és vidéki lakosság kisegítő személyi gazdaságai. Vidéken gyors ütemben folyt a lakások és a járulékos létesítmények építése. Nőtt az alapvető mezőgazdasági termékek termelése és felvásárlása. A bruttó mezőgazdasági termelés évi átlagos volumene 6 százalékkal nőtt és elérte a 131 milliárd rubel értéket. A hústermelés a 10. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 9 százalékkal, a tojástermelő 18 százalékkal nőtt. Jelentős mértékben megnövekedett a betakarított zöldség és gyümölcs meny- nyisége. Az áruszállítás volumene 15 százalékkal nőtt. Megkezdődött a közlekedés a Bajkál- Amúr vasútvonalon, amely nagy jelentőségű Szibéria és a Távol-Kelet fejlődése szempontjából. vényesült az emberek egyenlősége, együttműködése, kölcsönös segítségnyújtása és a valódi demokrácia. Mind teljesebben mutatkoznak meg a tervszerű gazdálkodás rendszerének és a szocialista népi önigazgatásnak az előnyei és a dolgozó tömegek alkotó lehetőségei. Erősödik a testvéri szocialista országok közössége - a béke és a társadalmi haladás védőpajzsa. A kommunista párt rendíthetetlenül teljesíti Lenin hagyatékát és biztonsággal vezeti a szovjet népet a szocializmus tökéletesítése, a szovjet társadalomnak a kommunizmus irányába történő további előrehaladása útján, az ország társadalmi és gazdasági fejlesztése meggyorsításának stratégiája alapján, amelyet az SZKP XXVII. kongresszusa dolgozott ki. A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai az 1986-1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra meghatározzák a konkrét tervezett feladatokat az SZKP programcéljainak megvalósítása során. A gazdaság fejlődésének és hatékonysága növekedésének alapján emelkedett a nép életének anyagi és kulturális színvonala. Az egy lakosra számított reáljövedelem 11 százalékkal nőtt. A munkások és alkalmazottak átlagos havi bére 13 százalékkal nőtt és 1985-ben elérte a 190 rubelt. A kolhozparasztok munkadíja a közös gazdaságokban 29 százalékkal emelkedett és elérte a havi 153 rubelt. A munka javadalmazása terén jelentős központi intézkedések léptek érvénybe. Nőtt a széniparban a munkások és más dolgozók, valamint a mezőgazdasági dolgozók jelentős hányadának a bére. Az oktatásügyben dolgozók fizetésének növelésére irányuló intézkedések megvalósuljak. A könnyű- és az élelmiszeriparban dolgozóknál több kategóriában bérkiegészítésre került sor. Bevezettük a ledolgozott évek utáni jutalmat a vasúti és a folyami közlekedésben, az építőipari szállító szervezeteknél és néhány más ágazatban. Ezeknek az intézkedéseknek a megvalósítása révén több mint 20 millió ember munkabére növekedett. A társadalmi-fogyasztási alapokból juttatott kiegészítések és kedvezmények 25 százalékkal nőttek és 1985-ben egy lakosra számítva elérték a mintegy 530 rubelt. Javultak a nagy honvédő háború veteránjainak és az elesett katonák családjainak anyagi és életkörülményei. Emelkedtek a munkások, alkalmazottak és kolhoztagok legalacsonyabb nyugdíjai. Növekedtek a munkások és alkalmazottak azon nagyszámú csoportjának a nyugdíjai, akik több mint 10 évvel ezelőtt kezdték meg megérdemelt pihenésüket. A munkahely-változtatás nélküli szolgálati évekért további nyugdíjpótlékokat vezettünk be. A gyermekes családokat és a dolgozó anyákat segítő jelentős intézkedéseket vezettünk be. Részlegesen fizetett gyermek- gondozási szabadságot vezettünk be az anyák számára a gyermek egyéves korának eléréséig, és növeltük a gyermek születésekor folyósított egyszeri segély összegét. A gyermekintézményekben és bentlakásos iskolákban nőttek az étkeztetésre fordított kiadások normái, s az általános iskolák diákjai térítésmentesen kapják a tankönyveket. A lakosság minden évben törlesztette az állami kölcsönöket. Teljesebben kezdtük kielégíteni a lakosság igényeit számos árucikk és szolgáltatás tekintetében. Nőtt a zöldség, a gyümölcs, a tojás, a hús és más, az élelmezés szempontjából legértékesebb élelmiszerek fogyasztása. A kiskereskedelmi forgalom 16 százalékkal és a lakossági szolgáltatások volumene az egyharmadával nőtt. Folyamatosan oldjuk meg a lakásproblémát. összesen több mint 550 millió négyzetméter volt az átadott lakáscpk területe, ami több mint 50 millió ember lakáskörülményeinek javítását tette lehetővé. Javult a lakások felszereltsége is. Javultak az egészségügyi ellátás és a dolgozók pihenésének feltételei. Fontos intézkedések születtek a környezet védelmére. Fejlődött az iskolarendszer és megkezdődött az általános és szakiskolák reformjának a megvalósítása. Fejlődött a kultúra és a művészet, tökéletesebbé vált a kulturális és közművelődési intézmények, valamint a tájékoztató és propagandaeszközök tevékenysége. Tervszerűen növekedett a szövetségi köztársaságok gazdasága, és mindegyikük nagyobb mértékben járult hozzá az országos feladatok teljesítéséhez. Újabb nagy területi-termelési komplexumok alakultak és fejlődtek. Gyorsított ütemben használtuk ki az ország keleti és északi területeinek természeti kincseit. Az országban kitermelt kőolaj kétharmadát, a földgázkitermelésnek több mint a felét jelenleg Nyugat- Szibéria adja. Nagy jelentőségűek voltak az irányítás és a gazdálkodás tökéletesítését, a fegyelem és a szervezettség megszilárdítását célzó intézkedések a népgazdaság valamennyi szakaszán. Az iparban, a mezőgazdaságban és más ágazatokban olyan gazdasági kísérleteket vezettünk be, amelyek célja a gazdasági önállóság bővítése, az egyesülések és a vállalatok felelősségének növelése, s ennek alapján a nagyobb termelési eredmények elérése. Erősödik az önelszámolási rendszer. Elterjedtek a munka kollektív szervezésének és ösztönzésének hatékony formái és módszerei, amelyek elsősorban a brigádokkal kötött szállítási szerződéseken alapulnak. A gazdasági és kulturális építésben megnövekedett a tanácsok, a szakszervezetek és a Komszomol szerepe. Bővült a dolgozók részvétele az irányításban, s jóváhagytuk és érvényesítjük a dolgozó kollektívákról szóló törvényt. Növekedett a tömegek munkaaktivitása és tökéletesebbé vált a szocialista versenymozgalom szervezése. Országunk mind aktívabban vesz részt a nemzetközi munkamegosztásban. Jelentős mértékben szilárdult a Szovjetunió együttműködése a KGST tagállamaival és más szocialista országokkal, s elmélyült a szocialista gazdasági integráció. Végrehajtottuk a KGST-országok felső szintű gazdasági értekezletén hozott határozatokban foglalt intézkedéseket. Növekedett a külkereskedelmi forgalom és bővültek külgazdasági kapcsolataink. A Szovjetunió jelenleg 145 országgal tart fenn kereskedelmi kapcsolatokat. A népgazdaság fejlődésében megmutatkozott a növekedési ütem lelassulása is, elégtelenül valósult meg a termelés inten- zifikálása, a termelési szerkezet, az irányítás és a gazdálkodás módszereinek az átalakítása. Az új technika és technológia bevezetése nem haladt a kellő gyorsasággal. Számos termék, így a fogyasztási cikkek színvonala és minősége elmaradt a jelenlegi követelmények mögött. Előfordultak a szerződéses szállítási fegyelem megsértésének esetei. Néhány köztársaság, minisztérium, egyesülés és vállalat nem érte el az ötéves tervben meghatározott szintet a termelés volumenét, a munkatermelékenységet, a termelés és a munka önköltségét, az anyagi forrásokká! való takarékos gazdálkodást és a kapacitások üzembe helyezését illetően. Ez a társadalmi szükségletek és a termelés elért szintje között, a vásárlóképes kereslet és annak anyagi biztosítása között az összhang hiányához vezetett. Nehézségek vannak a lakossági fogyasztásra szánt egyes élelmiszeripari termékek biztosítása terén. A nemzetközi helyzet kiéleződésére való tekintettel a Szovjetunió kénytelen volt további erőfeszítéseket tenni azért, hogy a megfelelő szinten tartsa védelmi képességét, s biztosítsa a szovjet nép békés életét. Az elmúlt ót évben elért eredmények arról tanúskodnak, hogy országunk további előrehaladást ért el a gazdasági és társadalmi fejlődés valamennyi irányában. II. A Szovjetunió gazdasági fő irányai és feladatai a A következő 15 esztendő, amelybe országunk lép, kiemelkedő történelmi időszak a szocializmus tökéletesítése és a kommunizmus építése szempontjából. A párt gazdasági stratégiájának legfőbb célja a nép anyagi és kulturális élete színvonalának szüntelen emelése volt és az is marad. Ha a következő időszakban el akarjuk érni ezt a célt, meg kell gyorsítani a társadalmi-gazdasági fejlődést és a tudományos-műszaki haladás alapján a termelést intenzívebbé és hatékonyabbá kell tenni. Minőségileg új szintre kell emelni a termelőerőket és a termelési viszonyokat, alapvetően meg kell gyorsítani a tudományos-műszaki haladást, biztosítani kell a gyors előrehaladást a gazdaság fejlődésének stratégiai irányaiban és olyan termelési potenciált kell létrehozni, amely a szovjethatalom összes korábbi éve alatt létrehozott potenciállal lenne egyenlő. Ennek alapján a 2000-ig terjedő időszakban: biztosítani kell a lakosság minden rétege és szociális csoportja életszínvonalának emelését, s mélyreható változásokat kell végrehajtani a munka területén és az emberek életkörülményeiben. Erősíteni kell a gazdaságfejlesztés szociális orientációját, s el kell érni, hogy ez a személyiség harmonikus fejlődéséhez és a szocialista életmód megszilárdításához, a szociális igazságosság elvének mind teljesebb érvényesítéséhez vezessen. Széles körű szociális programot kell megvalósítani. Az egy lakosra eső reáljövedelmet 60-80 százalékkal kell növelni. Növelni kell a kiváló minőségű munka és a szakmai tudás társadalmi tekintélyét. A munkatermelékenység növekedésével párhuzamosan kell emelni a munka díjazását és tökéletesíteni kell formáit. Folytatni kell a minimális bérek és fizetések növelésének és a lakossági adók csökkentésének az irányvonalát. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a dolgozókollektívák és az egyének nagyobb erkölcsi ösztönzésére. Aktívabban kell beoltani minden emberbe azt a tudatot, hogy lelkiismeretesebben kell dolgoznia valamennyiünk hasznára, azt a tudatot, hogy az egyén személyes felelősséggel tartozik a társadalomnak munkájának eredményeiért. Biztosítani kell a lakosság teljes és észszerű foglalkoztatását. Lényegesen javítani kell a munkakörülményeket, törekedni kell a manuális munka gyorsabb ütemű csökkentésére. Részarányát a termelesi és társadalmi fejlesztésének 2000-ig terjedő időszakra szférában 15-20 százalékra kell csökkenteni. Bővíteni kell minden állampolgár alkotó képességei fejlesztésének és érvényesítésének a lehetőségeit. Teljesebben ki kell elégíteni a szovjet emberek növekvő szükségleteit a kiváló minőségű és gazdag választékú árucikkek és szolgáltatások iránt. Az árucikkek jelentős körében el kell érni az élelmiszerek és más alapvető cikkek ésszerű fogyasztásának tudományosan megindokolt normáit, s a többi árufajta esetében maximálisan közelíteni kell ehhez a szinthez. Mintegy 80 százalékkal növelni kell az állami és szövetkezeti kereskedelem kiskereskedelmi forgalmának volumenét. A szolgáltatások magasan fejlett iparát kell létrehozni, és ezzel összefüggésben lényegesen csökkenteni kell a háztartásvezetés munkaigényességét. Elő kell segíteni, hogy növekedjen a fogyasztási kultúra, hogy a szocialista életmódnak és a személyiség harmonikus fejlődésének megfelelő, ésszerű szükségletek alakuljanak ki, s növekedjenek az emberek szellemi igényei. Következetesen kell teljesíteni a rendkívül fontos szociális feladatot - gyakorlatilag minden családnak önálló lakást, vagy saját házat kell biztosítani. Annyi lakást kell átadni, hogy területük összesen legkevesebb 2 milliárd négyzetméter legyen. Javítani kell a városok és a vidék ellátottságát, és meg kell hosszabbítani a lakásalap élettartamát. Továbbra is összpontosítani kell a társadalmi fogyasztási alapok gyors ütemű növekedésére. Ezek a térítésmentes népi oktatásügy, az egészségügyi és szociális ellátás országos rendszerei további fejlesztésének és a dolgozók pihenési feltételei javításának fontos eszközei. Ezen alapok volumenét hozzávetőleg a kétszeresére kell növelni. Olyan népesedéspolitikát kell folytatni, amely jobban figyelembe veszi az ország különböző területeinek sajátosságait. Sokoldalúan kell hozzájárulni az átlagéletkor növeléséhez és a lakosság munkaaktivitásának meghosszabbításához, a család megszilárdításához, a felnövekvő nemzedék neveléséhez szükséges kedvezőbb feltételek létrehozásához, az anyaság, valamint a nők munka- és társadalmi aktivitásának összekapcsolásához. Bővíteni és tökéletesíteni kell a gyermekes családoknak és a fiatal házásoknak nyújtott állami támogatást. Emelni kell a háború egykori résztvevői és az érdemes dolgozók, az idősebb állampolgárok és a rokkantak anyagi bizton- (Folyíatás a 4. oldalon) I. A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő eredményei az 1981-1985-ös években
