Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-12 / 60. szám, szerda
A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai az 1986-1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra (Folytatás a 3. oldalról) ságának és a számukra nyújtott szociális szolgáltatásoknak a színvonalát. Azoknak a nyugdíjkorú személyeknek, akik dolgozni kívánnak, kedvezőbb feltételeket kell teremteni a társadalmi termelésben való részvételhez. Tökéletesíteni kell a nyugdíj- biztosítás rendszerét, mégpedig a legalacsonyabb nyugdíjak emelésével, valamint a kolhozparasztok, a munkások és más dolgozók szociális biztosítása feltételeinek és szintjének fokozatos közelítésével. Intézkedések rendszerét kell megvalósítani a szovjet emberek egészségvédelmének megerősítésére. Következetesen kell javítani az orvosi ellátás minőségét és át kell térni a lakosságnak nyújtott díjmentes orvosi tanácsadásra. Bővíteni kell az anyák és gyermekek egészségvédelmét célzó intézkedések sorát. Gyors ütemben kell fejleszteni az egészségügyi intézmények, így a szanatóriumok, üdülőközpontok, panziók és turistaszervezetek hálózatát is, s javítani kell szolgáltatásaik színvonalát. Emelni kell a lakosság műveltségi és kulturális színvonalát és teljesebben kell kielégíteni szellemi szükségleteit. Mélyíteni kell a szovjet emberek, főleg az ifjúság hazafias és internacionalista nevelését. Aktívabban kell törekedni a nemzeti kulturális hagyományok megőrzésére és bővítésére, a hazai és az egyetemes történelmi és kulturális emlékek megőrzésére. Biztosítani kell a folyamatos művelődés egységes rendszerének a kialakítását. Tökéletesíteni kell az alapiskolák tevékenységét, a szakoktatás rendszerét és fejleszteni kell a középfokú szak- és a főiskolai oktatást. Minőségileg javítani kell a szakemberek felkészítését és növelni a káderek szakképzettségét, főleg a tudományosműszaki haladással összefonódó új szakterületeken. Javítani kell a lakosság minden kategóriája szabadidejének formáit és szervezését. Meg kell hosszabbítani a fizetett szabadságot, figyelembe véve az egyes dolgozók munkaeredményeinek a növekedését. Széles körben fejleszteni kell a kollektív kertészkedést. Támogatni kell a testnevelés és a tömegsport fejlesztését és elő kell segíteni, hogy ez mindenütt a mindennapi élet részévé váljon. Folyamatosan kell gondoskodni a környezet védelméről és gazdaságosan kell bánni a természeti forrásokkal. A termelésnek túlnyomórészt az intenzív fejlesztésre kell áttérnie és ennek alapján gyorsítani kell a gazdasági növekedés ütemét. Az ország nemzeti jövedelmét csaknem kétszeresére kell növelni. A nemzeti jövedelem és az anyagi termelés valamennyi ágazata termelésének növekményét kizárólag a munkatermelékenység növelésével kell biztosítani. A társadalmi munka termelékenységét 2,3-2,5- szeresére kell növelni, döntő lépést kell tenni e programfeladat teljesítésében - e mutatónál a világszínvonalat kell elérni. Következetesen kell erősíteni a gazdaságosság rendszerét, amely a termelés intenzívebbé tételének egyik legfontosabb tényezője. A források megtakarításából kell döntő mértékben kielégíteni a népgazdaság növekvő igényeit. El kell érni, hogy a fűtőanyag, az energia, a nyersanyag és az alapanyag fogyasztásának növekményét 75-80 százalékban a megtakarítások fedezzék. A nemzeti jövedelem energia- igényességét legkevesebb 1,4-szeresével, s fémigényességét pedig csaknem a felére kell csökkenteni. Komplex módon kell kihasználni a természeti és anyagi forrásokat, és maximálisan fel kell számolni a veszteségeket és az ésszerűtlen kiadásokat. A gazdasági körforgásban széleskörűen kell kihasználni a másodlagos forrásokat és a melléktermékeket. Növelni kell a beruházások hatékonyságát, azokat a kiemelt irányokra, mindenekelőtt a termelési állóalapok felújítására kell összpontosítani, lényegesen növelni a vállalatok műszaki korszerűsítésére és rekonstrukciójára fordított eszközök arányát, s le kell rövidíteni a beruházások megtérülésének idejét. Javítani kell a termelésben az állóalapok kihasználását, biztosítani kell a kapacitások és berendezések teljes kihasználtságát, törekedni kell az alapok hatékonyságának növelésére. Biztosítani kell a tudományos- műszaki haladás sokoldalú meggyorsítását, s eredményeinek a termelésben, az irányításban és a szolgáltatások szférájában, valamint a mindennapi életben történő ^komplex kihasználását. A népgazdaságot a tudomány, a technika és a technológia magas szintjére kell emelni. Hatékonyabban kell kihasználni a tudományos-múszaki haladás megvalósításának azon formáit és módszereit, amelyek a szocializmus sajátjai. Erősíteni kell a tudomány és a termelés integrációját, javítani kell a tudományos felfedezések, műszaki újdonságok és találmányok feldolgozásának és népgazdasági hasznosításának megszervezését és le kell rövidíteni ennek idejét. A termékek és szolgáltatások minőségét az élenjáró hazai és külföldi paraméterek színvonalára kell emelni. Biztosítani kell az ország egységes népgazdasági komplexumának dinamikus és kiegyensúlyozott fejlesztését, s valamennyi láncszemének hatékony együttműködését. Progresszív változásokat kell végrehajtani a népgazdaság szerkezetében. Megkülönböztetett ütemben kell fejleszteni a tudományos-műszaki haladást és a szociális feladatok teljesítését meghatározó ágazatokat és termelési tevékenységet. Az ipari termelést legalább a kétszeresére kell növelni. Folyamatosan kell erősíteni a nehézipart, amely az ország gazdaságának, a népgazdaság termelőeszközökkel való ellátásának az alapja. Lényegesen kell gyorsítani a gépipar fejlesztését. Hangsúlyozottan kell növelni a termékek műszaki színvonalát. Biztosítani kell olyan új generációjú technika létrehozását és bevezetését, amely lehetővé teszi a munkatermelékenység többszörös növelését, a szükséges feltételek javítását, az anyagi ráfordítások lényeges csökkentését. Erősíteni kell a gépipari termelés anyagi és tudományos- műszaki bázisát. Hatékonyabban kell fejleszteni a tüzelőanyag-energetikai komplexumot és megvalósítani a Szovjetunió energetikai programját. Az ország tüzelőanyag-energetikai mérlegének javítása érdekében az atomerőmüvekben előállított elektromos energia mennyiségét legkevesebb 5-7-szere- sére, a földgáz-kitermelést 1,6-1,8-szere- sével kell növelni. Nagyobb mértékben kell kihasználni a nem hagyományos, felújítható energiaforrásokat és a másodlagos energiaforrásokat. Teljesíteni kell a Szovjetunió népgazdasága kemizálásának programját. Mélyreható minőségi változásokat kell végrehajtani a kohóiparban és a szerkezeti anyagokat gyártó más ágazatokban. Bővíteni kell a leggazdaságosabb fémárufajták, a teljesen új vegyipari, építőipari és más progresszív anyagok választékát és növelni kell termelésüket. Következetesen kell érvényesíteni a Szovjetunió élelmiszerprogramja által meghatározott irányvonalat, amely országunk mezőgazdasági termékek iránti szükségletének teljes kielégítését, a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának további erősítését és a falu szociális átalakítását célozza. Gyorsított ütemben és kiegyensúlyozottan kell fejleszteni a mezőgazdaságiipari komplexum ágazatait, fokozni kell az ezekre a célokra fordított erőforrások valamennyi fajtájának kihasználását. Be kell fejezni a mezőgazdaság ipari alapokra helyezését, mégpedig a komplex gépesítés, a kemizálás, a villamosítás, a talajjavítás és az intenzív technológiák széles körű kihasználása útján. A mezőgazdasági terméshozamok és az állattenyésztés jövedelmezőségének a lényeges növekedését kell elérni, s biztosítani a mezőgazdasági termelés stabilitását és a minimumra kell korlátozni függőségét a természeti és éghajlati feltételektől. Teljesíteni kell a fogyasztási cikkek gyártására és a szolgáltatások szférájára vonatkozó komplex fejlesztési programot. A nem élelmiszeripari termékek gyártását legkevesebb 1,8-1,9-szeresével és a lakosságnak nyújtott szolgáltatások volumenét 2,1-2,3-szeresével kell növelni. Minőségileg új szintre kell emelni a beruházási tevékenységet. Alapvető javulást kell elérni az építőipari termelésben, lényegesen javítani kell a munka minőségét és csökkenteni a költségeket, rugalmasabban kell érvényesíteni a haladó módszereket, tökéletesíteni az építőipar szervezését és hatékonyabbá tenni a tervezési megoldásokat. A következő 10 év folyamán 50-100 százalékkal kell lerövidíteni a létesítmények építésének és rekonstrukciójának időtartamát. A közlekedést, az áramellátást, a kóolaj- és gázellátást, a távközlést, az anyagiműszaki ellátás rendszerét és a termelési infrastruktúra további ágazatait új műszaki bázison, gyorsított ütemben kell fejleszteni. Biztosítani kell valamennyi szövetségi köztársaság harmonikus gazdasági és társadalmi fejlesztését. Tökéletesíteni kell a termelőerők szét- helyezését. Erősíteni kell a fejlésztés komplex jellegét és a köztársaságok, gazdasági körzetek gazdaságának szakosítását, fokozni kell hozzájárulásukat az ország egységes népgazdasági komplexumának megszilárdításához és a szociális feladatok teljesítéséhez. A kölcsönös előnyök alapján fejleszteni kell a külfölddel való kereskedelmi-gazdasági, tudományos-műszaki és kulturális kapcsolatokat. Jobban ki kell használni a nemzetközi, mindenekelőtt a szocialista közösség országaival való munkamegosztás előnyeit. Sokoldalúan tovább kell fejleszteni az együttműködést a KGST-tagállamaival és a többi szocialista országgal. Magasabb szintre kell emelni a szocialista társadalmi integrációt, fejleszteni kell a gyártásszakosítást és a termelési kooperációt, s az együttműködés új, hatékony formáit. Számolni kell a KGST-országokkal kötött, a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés 2000-ig terjedő programjainak következetes megvalósításával, mégpedig két- és többoldalú alapon egyaránt Bővíteni kell a gazdasági és tudományos-múszaki együttműködést a fejlődő országokkal. A kölcsönös előnyök és az egyenjogúság alapján fejleszteni kell a gazdasági kapcsolatokat azokkal a tókés államokkal, amelyek érdeklődést mutatnak ez iránt. «. Komplex módon kell tökéletesíteni az irányítást és jobban ki kell használni a szocialista tervezési rendszer előnyeit és lehetőségeit. A következő 15 esztendő stratégiai feladatainak teljesítésében a 12. ötéves tervidőszak játssza a legfontosabb szerepet. Fordulatot kell eredményeznie az ország gazdasági és társadalmi fejlesztésének minden irányában. A tizenkettedik ötéves tervidőszak legfőbb feladata a gazdaság- fejlesztés ütemének és hatékonyságának a fokozása a tudományos- műszaki haladás, a termelés műszaki korszerűsítése és rekonstrukciója, a kiépített termelési potenciál intenzív kihasználása, az irányítási rendszer és a gazdasági mechanizmus tökéletesítése alapján, s ezáltal a szovjet nép élet- színvonala további emelkedésének elérése. A 12. ötéves tervidőszakban párhuzamosan kell teljesíteni azon feladatok széles körét, amely érinti az emberek életének javítását, a népgazdaság minden ágazata dinamikus fejlesztésének elérését és az ország védelmi képességének a megfelelő szinten tartását. A 12. ötéves tervidőszak fő feladata keretében: a nemzeti jövedelemnekafogyasz- tásra és felhalmozásra felhasznált részét 19-22 százalékkal kell növelni. A nemzeti jövedelem összes növekményét a munka termelékenységének fokozásával kell elérni. A társadalmi termék anyagigényességét 4-5 százalékkal, a nemzeti jövedelem energiaigényességét 7-9 százalékkal és fémigényességét 13-15 százalékkal kell csökkenteni. Az ipari termelést 21-24 százalékkal kell növelni, ezen belül a termelőeszközök gyártását (,,A‘‘ szektor) 20-23 százalékkal és a fogyasztási cikkekét (,,B‘‘ szektor) 22-25 százalékkal kell növelni. Megkülönböztetett ütemben kell fejleszteni az ipar feldolgozó ágazatait. Ezekben az ágazatokban a termelés volumenét 25-28 százalékkal kell növelni a fűtő- és nyersanyagtermelő ágazatok termelésének 11-13 százalékos növelése mellett. Az ország növekvő fűtőanyag- és energiaigényét túlnyomórészt a fútőanyag-energeti- kai forrásokkal való sokoldalú takarékosság, az atomenergia-ipar, a gázkitermeló ipar és a külszíni szénbányászat gyorsított fejlesztése útján kell kielégíteni. Meg kell gyorsítani a gépipar fejlesztését és növelni kell műszaki színvonalát. Teljesíteni kell a kohóipar rekonstrukciójának és korszerűsítésének meghatározott programját. Gyorsítani kell a népgazdaság ke- mizálását és villamosítását. Biztosítani kell a Szovjetunió élelmiszerprogramjának megvalósítását, a mezőgazdasági-ipari komplexum ágazatainak kiegyensúlyozott fejlesztését és a számukKövetkezetesen kell teljesíteni és fejleszteni a szocialista irányítás alapvető lenini elveit, mindenekelőtt a demokratikus centralizmust. A központi szervek erőfeszítéseit a társadalmi termelés országos, ágazatközi és területközi problémáinak megoldására kell összpontosítani. Tökéletesíteni kell a Szovjetunió, valamint az egyes szövetségi köztársaságok népgazdasági ágazatai irányításának a szervezeti struktúráját. Fokozni kell a tervek tudományos megalapozottságát. Az állami tervek előkészítése során nagyobb mértékben kell figyelembe venni a Szovjetunió tudományos-mú- szaki haladásának komplex programját és a termelőerők széthelyezésének általános sémáit. Fokozni kell az irányítás gazdasági módszereinek jelentőségét, az egyesülések és vállalatok gazdasági önállóságát és gazdasági felelősségét. Biztosítani kell az önelszámolás további fejlesztését, és erősíteni kell a pénzügyi és hitelpolitika, valamint az árrendszer befolyását a termelés hatékonyságára. Növelni kell a rubel stabilitását és tökéletesíteni kell az országban a pénzforgalmat. Növelni kell a népi képviselők tanácsainak - a szocialista népi hatalom legfontosabb formájának - a szerepét a gazdasági, a szociális és kulturális építésben. Bővíteni kell a dolgozók részvételét az irányításban. A kitűzött feladatok teljesítése lehetővé teszi, hogy a szovjet társadalom a gazdasági és társadalmi fejlődés magasabb fokát érje el. A Szovjetunió még erősebb fejlett hatalomként lép a harmadik évezredbe, s eredményeivel mind progresszívabban fogja befolyásolni a világ fejlődését. ra kiutalt erőforrások lényegesen hatékonyabb kihasználását. A beruházásokat elsősorban a meglevő vállalatok rekonstrukciójára és műszaki korszerűsítésére kell fordítani, és az ipari építkezések területén 50 százalékra kell növelni ezeknek a beruházásoknak a részarányát. Következetesen törekedni kell az építőipari termelés további iparosítására. Komplex módon kell fejleszteni a termelés infrastruktúra ágazatait. Jobban kell biztosítani a népgazdaság és a lakosság szükségleteit a szállítás és a szolgáltatások más területein. Fordulatot kell elérni a termelés in- tenzifikálásában a tudomány és a technika eredményeinek, a termelés szerkezete és szervezése haladó változásainak széles körű kihasználása alapján, a munka-, a technológiai és az állami fegyelem növelésével. Meg kell gyorsítani a termelési apparátus innovációját, mindenekelőtt a kevésbé hatékony berendezéseket kell gyorsabban helyettesíteni progresszív és különösen termelékeny berendezésekkel. Végre kell hajtani a termelési állóalapok átfogó leltárba vételét. Ezek aktív részének több mint egyharmadát fel kell újítani. A 11. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva legkevesebb a felével csökkenteni kell az elöregedett termelési állóalapokat. Minden ágazatban, egyesülésnél és vállalatnál ki kell dolgozni és végre kell hajtani a termelés műszaki korszerűsítésének és rekonstrukciójának, a korszerű technika és a haladó technológiák alapján történő folyamatos innovációjának komplex programjait. Az egyesülések és vállalatok műszaki korszerűsítése során fokozni kell a termelés fejlesztésére szolgáló alapok szerepét és biztosítani kell, hogy az említett alapokból származó eszközöket elsődlegesen ezekre a célokra fordítsák. Intenzívebben kell kihasználni a már meglevő termelési és tudományos-műszaki potenciált. Törekedni kell a termelés ütemességére, a berendezések maximális kihasználtságára és lényegesen növelni kell műszakszámukat. Javítani kell a munkaerőforrások kihasználását. A társadalmi munka termelékenységét 20-23 százalékkal, ezen belül az iparban 23-25 százalékkal kell növelni. Az ipari és mezőgazdasági termelés, valamint a vasúti szállítás és az építőipari munkák egész növekményét a munkatermelékenység növelésével kell elérni. A bérek növekedésével szemben előnyben kell részesíteni a munkatermelékenység növekedését. Elsőrendű feladatnak kell tartani a termelés és a szolgáltatások minőségének alapvető javítását, mint a gazdaság inten- zifikálásának, valamint a népgazdaság és (Folytatás az 5. oldalon) III. A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő feladatai az 1986-1990-es évekre ÚJ szú 4 1986.111.12.
