Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-29 / 75. szám, szombat

A CSKP XVII. kongresszusának vitája ÚJ SZÚ 5 • 1986. III. 29. JOZEF LENÁRT elvtárs, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára A központi bi­zottság politikai be­számolója, Husák elvtárs főtitkár elő­adói beszéde kriti­kusan, igényesen, az igazsággal összhangban, talá­lóan méri fel azt az utat, amelyet pár­tunk és népünk megtett a fejlett szocializmus építé­se során, főleg a XVI. kongresszus óta eltelt időszakban. Felméri figyelemre méltó eredményeinket, rámutat a fogyatékosságokra, továbbfejleszti az ország szociális és gazdasági fejlődése meggyorsításának a CSKP Központi Bizottságának 15. ülésén megfogalmazott irány­vonalát. Kiindulva az évzáró taggyűlések, a járási és a kerületi pártkonferenciák, valamint Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusa tanácskozá­sából, engedjék meg, hogy e legfelsőbb szintű fórumunkon kimondjam, hogy Szlovákia kommu­nistái a kitűzött irányvonalat elfogadják és cse- lekvően támogatják, abban a mély meggyőző­désben, hogy kifejezi a csehszlovák nép, nemze­teink és nemzetiségeink létfontosságú érdekeit és szükségleteit. Nagyra becsüljük a központi bizottság munkáját egy hosszabb fejlődési sza­kasz tapasztalatainak általánosításában és a 2000-ig terjedő kilátások megfogalmazásában. Véleményünk szerint munkánknak ez olyan új eleme, amely a társadalom programját meghatá­rozó párt koncepciozitásának és szerepének mértékét növeli. Szlovákia kommunistái és többi dolgozója vállalják a Fő irányok tervezetének merész feladatait és azonosulnak a központi bizottság eljárásával az irányítás és a tervezés rendszerének tökéletesítésében, a végső ered­mények, az érdemek szerinti javadalmazás alap­elvének következetes alkalmazásában. Csakúgy mint az egész országban, a párt és a közvélemény Szlovákiában is nemcsak a szov­jet nép, hanem az egész kommunista mozgalom és a haladó emberiség történelmi eseményeként fogadta a szovjet kommunisták kongresszusá­nak előkészítését és eredményeit. Munkánk szempontjából különösképpen ösztönzőnek és példaadónak tekintjük az új vezetés lenini hozzá­állását. Arról van szó, hogy közös problémákat oldunk meg, azonos irányokat tűzünk ki, s a for­radalmi marxista-leninista elméletből indulunk ki. Ezért nagy előnyünkre van elsajátítani és alkotó módon alkalmazni a szovjet kommunisták gyakorlati eljárását és elméleti megállapításaikat hazánk társadalmi fejlődésének meggyorsításá­ban. Lelkes egyetértésre talál a Szovjetunió és Gorbacsov elvtárs békeoffenzívája az amerikai imperializmus, a Reagan-kormányzat és a NA­TO háborús előkészületeivel szemben. Nagy támogatásban részesül a CSKP Központi Bizott­ságának, a CSSZSZK kormányának és Husák elvtársnak állásfoglalása a Szovjetunió leszere­lési javaslataihoz, amelyeknek célja megújítani az államok békés egymás mellett élését, fokoza­tosan felszámolni az atomfegyvereket és meg­hosszabbítani az atomrobbantások morató­riumát. Szeretnék szólni arról is, hogy Szlovákia pártszerveiben és -szervezeteiben megértéssel fogadták Csehszlovákia Kommunista Pártja alapszabályzata módosításainak tervezetét. Ki­fejezése ez az arra irányuló gondoskodásnak, hogy a párt munkájának színvonala megfeleljen a kor követelményeinek, s minden tettünk és minden kommunista méltó legyen ehhez a meg­tisztelő elnevezéshez és küldetéshez. Szlovákia Kommunista Pártja kongresszusán megállapítottuk, hogy az utóbbi 15 esztendőben a nemzeti jövedelem több mint megkétszerező­dött, az ipari termelés 2,5-szeresére, a mező­gazdasági termelés egyharmadával növekedett. Számunkra buzdító körülmény, hogy növekszik Szlovákia részvállalása az országos erőforrások megteremtéséből, hazánk gazdasági potenciál­jának gyarapításából. Szlovákia részesedése az országos ipari ter­melésben az 1970. évi 24,5 százalékról 1985- ben 30,2 százalékra növekedett. A mezőgazda- sági termelésben ez a hányad 32,2 százalékos, a nemzeti jövedelem tekintetében pedig 26,5 százalékról 30,3 százalékra növekedett. Az elért eredmények megvilágításában jobban és mé­lyebben tudatosítjuk, hogy Szlovákia haladása a nép áldozatos munkájának, a cseh munkás- osztály, technikusok és tudósok elvtársi segítsé­gének, valamint a Szovjetunió együttműködésé­nek és segítségének köszönhető. Közös hazánk bizalmát fejezte ki Szlovákiának az iparosítási program megvalósításával, s ezt a bizalmat népünk, a kommunisták vezetésével, a közös jólétünket szolgáló tettekké váltotta. Ebben a fej­lődésben kifejezésre jut olyan vívmány, amilyen a közösen épített és gyarapítóit egységes cseh­szlovák gazdaság, amely lehetővé tette és teszi a Cseh és a Szlovák Szocialista Köztársaság szubjektív és objektív feltételeinek lehető legjobb kihasználását. Az egységes csehszlovák gazda­ság annál erősebb, minél gyorsabban fejlődik a két köztársaság. Ebben a közös fellendülésben kidomborodóan tükröződik a szövetségi kötelék, ez a fontos demokratikus tényező, amely formál­ja nemzeteink és nemzetiségeink sokoldalú fej­lődésének, az állam egysége, a nép egysége szilárdulásának előfeltételeit. Ezek az eredmé­nyek nem automatikusan következtek be. Tisztá­ban vagyunk azzal, hogy csak a szocializmus körülményei között, csak a lenini nemzetiségi politika kommunista pártunk, a párt központi bizottsága, a szövetségi kormány, és a Szövet­ségi Gyűlés általi következetes megvalósításával érhettünk el Csehszlovákiának és határai között Szlovákiának olyan méretű fejlődését, a cseh és a szlovák nemzet, valamint a nemzetiségek kapcsolatainak és egységünknek olyan szintjét, amelyre joggal lehetünk büszkék. Az osztályellenség, azok, akik a múltban önös érdekből a nacionalizmust felhasználták a nem­zetek elnyomására, ma ennek a burzsoá ideológi­ának csökevényein igyekeznek élősködni s egy­más ellen uszítani nemzeteinket és nemzetisé­geinket. Az ilyen tervek azonban kudarcra van­nak ítélve. A köztársaság, nemzeteink és nem­zetiségeink érdekében szilárdítani fogjuk baráti együttműködésünket és egységünket. Amint azt megállapítja a központi bizottság beszámolója, szilárdítani fogjuk az ország egységes gazdasá­gát, elmélyítjük nemzeteink és nemzetiségeink kölcsönös megértését és kulturális kapcsolatai­kat, fokozni fogjuk a nevelést a csehszlovák hazafiság és a szocialista internacionalizmus szellemében. Annak arányában, ahogy növekszik Szlovákia részvétele a nemzeti jövedelem gyarapításában, növekszik a felelősségünk is az országos műért, politikai, gazdasági és szociális értelemben. A köztársasággal szembeni felelősségünket, a csehszlovák gazdaság új fellendülése iránti cselekvő viszonyunkat fejezi ki az a tény, hogy az ötéves tervidőszak végéig a nemzeti jövede­lem országos 18-19 százalékos gyarapodása keretében Szlovákiában a növekményeknek 23-25 százalékosnak kell lenniük, míg a társadal­mi termék csak 14 százalékkal fog növekedni. Ezek rendkívül igényes, mozgósító feladatok, amelyeknek hatékonysága Szlovákiában a szo­cializmus eddigi építése folyamán példa nélkül álló. Hiszen a nemzeti jövedelemnek háromszor- ta gyorsabban kell gyarapodnia a termelési fo­gyasztásnál. Pártunk e feladatok teljesítésére mozgósítja a nép alkotó erejét, s e feladatok megvilágításában jobban vesszük észre azokat a gyenge pontokat és problémákat is, amelyeket határozottabban kell megoldanunk. Jóllehet az elmúlt ötéves tervidőszakban teljesítettük és né­hány minőségi mutatóban túlteljesítettük a terve­zett volument, az SZLKP kongresszusán éles bírálat érte azt a körülményt, hogy adósak ma­radtunk olyan kulcsfeladatok teljesítésében, ami­lyen a minőség javulása, a munkatermelékeny­ségnek és a nemzetközi árucsere hatékonyságá­nak növelése. Az irányító dolgozók egy részénél tanúi vagyunk bizonyos megrekedésnek, az átla­gosság, a habozás tendenciáinak, sót annak, hogy nem bíznak a feladatok valós voltában. Ebben szerepet játszanak az extenzív fejlesztés­nek Szlovákia iparosításával kapcsolatos be- idegződött szokásai is. Az iparosítás nagy műve impozáns eredményeket hozott az elmaradott Szlovákia iparilag fejlett országgá történő átala­kításában. Ez mély hatást gyakorolt az irányító dolgozók nem csekély hányadának gondolko­dásmódjára, hozzáállására. Ezek a dolgozók csak nehezen tudtak és tudnak megválni az extenzív módszerektől. A gazdaság intenzifikálá- sára történő átmenet megkívánja tehát a káde­rek gondolati és pszichológiai átalakulását, a cél­tudatos politikai munkát, hogy idejében lépést tartsunk a világ tudományának és technikájának alapvető korszerű áramlataival. Szlovákia Kom­munista Pártjának Központi Bizottsága ezért fel­tétlenül szükségesnek tartotta a pártmunkások és a gazdasági dolgozók, valamint a hazai tudomány és a szovjet tudomány jeles képviselői elméleti-gyakorlati szemináriumainak és konzul­tációinak megszervezését a kulcskérdések mé­lyebb megvilágítása érdekében. Az igényes fel­készülésnek és a modern gondolkodásmódnak ezt az orientációját érvényesítjük a főiskolák tevékenységében is. A kongresszus éppen en­nek érdekében igényelte tőlünk azt, hogy gyöke­resen javítsanak az oktatás és a nevelés színvo­nalán és hatékonyan együttműködjenek a gya­korlattal. Meg kell gyorsítanunk és el kell mélyíte­nünk a gondolkodásmódnak ezt az átformálását, hogy kifejezésre jusson az irányítási folyamatok színvonalasságában, az eredményekben, a nemzeti jövedelem gyarapításának tervezett ütemében. A CSKP KB beszámolójával össz­hangban Szlovákiában is a nemzeti jövedelem növelése és a szükségletek jobb kielégítése fontos erőforrásának tekintjük a szó tág értelmé­ben a minőséget, különösképpen pedig a gyárt­mányok minőségét. Noha az elmúlt ötéves tervidőszakban a ma­gas műszaki-gazdasági színvonalat elérő gyárt­mányok hányada az árutermelés 7,85 százalé­káról 17 százalékra növekedett, az adott helyzet­tel nem vagyunk elégedettek. A kongresszus ezért meghagyta a kormányban, a tárcákban, a termelési-gazdasági egységekben, a vállala­tokban és minden munkahelyen dolgozó kom­munistáknak, úgy irányítsák, tervezzék, szervez­zék és ösztönözzék a termelést, hogy ebben az ötéves tervidőszakban az árutermelésnek leg­alább 25 százalékos hányadát tegyék ki a magas műszaki-gazdasági színvonalat elérő gyártmá­nyok. A Cseh Szocialista Köztársasághoz hasonló­an Szlovákiában is vannak példát mutató kollek­tívák és üzemek. Elősegítjük azt, hogy a minősé­gért vívott harc nálunk országos feladattá, be­csületbe vágó üggyé, a hazafiasság megnyilvá­nulásává váljon. A minőség javításában, az inno- válásban, a szerkezeti változásokban a nagyobb előrelépés szigorú fegyelmet követel, s ami dön­tő fontosságú, főleg a tudomány és a technika eredményeinek merész és határozott gyakorlati alkalmazását. Ezért a CSKP KB politikai beszá­molójával összhangban, nálunk a Szlovák Szo­cialista Köztársaságban is növelni kell az alkotó és a megvalósító képességet a tudomány, a ter­melés és a felhasználás egész komplexumában. Noha Szlovákiában még emelni kell a dolgo­zók számát az iparban, az építőiparban és a szolgáltatásokban, a Cseh Szocialista Köztár­sasághoz hasonlóan itt is alapvető irányvonal a korszerűsítés és a rekonstrukció. Az ezzel kapcsolatos akciók idejében történő befejezését az anyagi érdekeltség új módszereivel, a befeje­zett létesítmények számlázásával kell biztosí­tani. örömmel fogadjuk a KGST 2000-ig terjedő programját, de meg kell állapítanunk, hogy mun­kánkban sok a „fehér folt“, a programban nem szereplő terület, a tudomány és a technika viszonylatában továbbra is érvényesül a roman­tikus önellátás gyakorlata és mentalitása, az együttműködésnek és a szakosításnak a lebe­csülése. A feladatok vállalását követően a kommunis­tákra hárul a határidők és a paraméterek megtar­tásának szavatolása. E tekintetben megenged­hetetlen a liberalizmus. Tekintettel a hazai kor­szerűsítési programok széles választékára és a szűk tudományos-kutatási bázisra, jól kell felkészülnünk a KGST-program keretében elért eredmények gyors alkalmazására. Az olyan kö­zös csehszlovák-szovjet munkahelyek, mint Prešovban a Robot, Bratislavában a Szlovák Tudományos Akadémia kibernetikai laboratóriu­ma, Nyitrán (Nitra) az Állattenyésztési Termelés Kutatóintézetében a közös genetikai kutatás - mindez szerény kezdete annak az új, haladó együttműködésnek, amelyet még fékeznek a kü­lönféle bürokratikus akadályok. Ezeket határo­zottabban kell elhárítani, hogy a folyamat számá­ra megteremtsük a kedvező gazdasági és jogi előfeltételeket. Különösképpen sürgető fontosságú feladat a nagyobb hatékonyság és jövedelmezőség el­érése. Noha ez az állami gazdasági szerveze­tekben az 1980. évi 4,75 százalékról 1985-ben 7,81 százalékra növekedett, a szlovákiai köz­ponti szervek ezzel semmiképp sem elégedet­tek. A kongresszus feladatul adta az irányító szerveknek, hogy az ötéves terv részeként dol­gozzák ki az intenzifikálásnak, a veszteségek, valamint a hatékonysági szint indokolatlan kü­lönbségei megszüntetésének igényes program­jait és a legkisebb mértékre szorítsák le az eltérő objektív feltételekből következő különbségeket. Úgy kell dolgoznunk, hogy ebben az ötéves tervidőszakban 80 százalékkal növeljük a terme­lés és a szolgáltatások jövedelmezőségéi. A párt tevékeny­ségéről szóló be­számoló, Gustáv Husák elvtárs elő­adói beszéde véle­ményem szerint politikailag fontos dokumentum. Konkrétan értékeli az elmúlt kong­resszus óta, illetve a hetvenes évek elejétől a fejlett szocializmus építé­sének egész sza­kaszában elért eredményeket. Megfogalmazza az új feladatokat és megválaszolja a legsürge­tőbben felvetődő kérdéseket. Ezért tartalmával teljes mértékben egyetértek. Chomutovi járá­sunkban sem könnyű az az út, amelyre a hetve­nes években tértünk rá. Az eredmények azon­ban megerősítik a párt és központi bizottsága politikájának helyességét. Ezek az eredmények annak köszönhetőek, hogy az üzemek, szövet­kezetek és további munkahelyek dolgozókollek­tívái, egyes dolgozói, kommunistái és többi dol­gozói a pártkongresszusokon kitűzött igényes feladatok teljesítésére törekedtek. Megtisztelő számomra, hogy a járási pártszervezet nevében jelenthetem a XVII. kongresszusnak: dolgozóink csakúgy mint a múltban, most is teljesítették a kitűzött feladatokat. A XVI. kongresszus óta elért sikerekről meg­győződhetünk nálunk az Észak-csehországi ke­rületben is. Új energetikai művek készültek el, lázas ütemben fejtettük a szenet, új lakótelepe­ket, lényegében egészen új városokat építettünk. A mi Chomutovi járásunk is afelismerhetetlensé- gig megváltozott. A kerület és a köztársaság A CSKP KB beszámolójából, Husák elvtárs előadói beszédéből az a feladat hárul ránk, tegyünk meg minden szükségeset, hogy Szlová­kia Kommunista Pártja Csehszlovákia Kommu­nista Pártja szilárd osztagaként kész legyen az új feladatok teljesítésére. A dolgozók pártba vetett bizalma megnyilvánul abban a tényben, hogy a párt sorai a XIV. kongresszus óta csaknem 180 ezer taggal és tagjelölttel, főleg fiatalokkal gyara­podtak és megszilárdult a párt munkásmagva. A központi bizottság beszámolója azt a köve­telményt támasztja, hogy növeljük a párttagok szerepét, tagjainak, tiszségviselóinek a nép iránti felelősségérzetét. Ez megkívánja, hogy minden párttag, fiatal kommunista tudatába és cselekvé­sébe beleoltsuk, a pártba történő belépésükkel nem kiváltságokra tesznek szert, hanem forra­dalmi kötelességeket vállalnak, önként dönte­nek életük igényes rendje mellett, s ennek jutalma számukra a mély erkölcsi elégedettség érzése, osztályszemléletű, hazafias és emberi sikerélményük, amely tartalmas életüknek kö- szöhetó. Szüntelenül szem előtt kívánjuk tartani a párt minőségét és tisztaságát, annak elkerül­hetetlenségét, hogy megváljunk a karrieristáktól, az olyan útitársaktól, akik cselekvésükkel foltot ejtenek a pártag nevének becsületén. Ebben a szellemben arra kötelezzük magunkat, az alapszabályzatot úgy fogjuk alkalmazni, hogy az vezérfonalunkká váljon, a kommunisták belső indítékú szükségét lássák az alapszabályzathoz való igazodásnak és alkalmazása elősegítse a gazdaság intenzifikálását, a tudomány és a technika eredményeinek gyors alkalmazását, s az alapszabályzat szellemében ugyanakkor felelősségre vonják azokat, akik nem teljesítik a pártnak ezt az irányvonalát. A mi tapasztalataink is arról tanúskodnak, hogy a fejlődés előmozdítója csak a bírálat és az önbírálat módszere és csak a hibák tanulságai­nak levonásával küzdhetjük le az ellentmondá­sokat. Ezért rendszeresen fejleszteni fogjuk a bí­rálatot és az önbírálatot, hogy az honossá váljon minden szervezetben, különösképpen az irányí­tásban. Pártunk megalapításának 65. évfordulója al­kalmából büszkén tekintünk vissza harcos forra­dalmi útjára. Ez az út nem volt könnyű. Nem kevés volt a vargabetű és az akadály. De ezen az úton számos győzelmet vívtunk ki. A párt erejének egyik kútforrása volt a múltban és kútforrása ma is az elméletnek és a gyakorlat­nak, a programnak és megvalósításának, a sza­vaknak és a tetteknek egysége. A párt ezért volt képes a burzsoázia fölötti győzelemre és az új társadalmi rend felépítésére vezetni a népet, ezért birkóztunk meg sikeresen Szlovákia iparo­sításának, szövetkezetesítésének és kulturális fellendítésének tennivalóival. Mély meggyőződé­sünk, ha a párt figyelme összpontosul a jelenlegi legfontosabb frontra, a gazdaság intenzifikálása és a művelődés korszerűsítése meggyorsításá­nak arcvonalára, ha a kommunisták ezt a progra­mot nemcsak szóban vállalják, hanem szellemé­ben cselekedni is fognak és ha megnyerjük a dolgczókat, akkor győzelmet érünk el ezen a döntő fontosságú területen is. Biztosítani szeretném a kongresszust, hogy Szlovákia kommunistái ehhez méltóképpen hoz­zájárulnak. jelentős tüzelőanyag-energetikai központja lett. Nem kisebb a jelentősége a fejlett kohászati termelésnek, a hengerelt csövek, a nemesacél­ból készült gyártmányok, golyóscsapágyak, és széles választékban a kerámia, porcelán stb. előállításának. A hetvenes évek óta megtett út teljes mértékben igazolta a szocialista társadalmi rend életképességét, erejét, kilátásait és pártunk bölcs politikáját.. Az elmúlt időszak tapasztalatai arról tanús­kodnak, hogy csak becsületes munkával érhe­tünk el jó eredményeket. Ez a szülőanyja az emberek hősiességének, ez a kútforrása a dol­gozókollektívák sikereinek. Viszont nem lehe­tünk mindennel elégedettek. A társadalmi elvá­rásoknak megfelelően nem sikerült minden fela­datot teljesítenünk. Tartalékaink vannak a mű- szakszámban, a munkaidő kihasználásában, a terv egyenletes teljesítésében, az anyag, az abraktakarmány megtakarításában, a földdel va­ló jó gazdálkodásban, s így folytathatnánk a sort. Kihasználatlanságuk oka szerintünk elsősorban az irányítás meg nem felelő színvonala. Sok vezető dolgozó képtelen megfelelni az irányítás­sal szembeni új igényeknek. Illetve ezeket az igényeket meg sem értik és régi módon dolgoz­nak. Tudom, hogy a megrögzött szokás megköti a józan értelmet, de aki figyelemmel követi a fejlődés irányát, s azt, hogy mit kell tennünk a fejlődés meggyorsítására, annak mentesülnie kell a ilyen megrögzött szokásoktól. Nekünk kommunistáknak ebben segítséget kell nyújta­nunk céltudatos szervező és nevelő munkával. A dolgozókollektívának nem szabadna ráfi­zetnie arra, hogy az egyén felkészületlen. Saját tapasztalatomból tudom, milyen gyorsan növe­kednek a dolgozókkal szembeni igények. Annál nagyobb követelményeket kell támasztanunk (Folytatás a 6. oldalon) ALENA POKORNÁ elvtársnő, a Chomutovi Csöhengerde és Vasmű munkásnője

Next

/
Thumbnails
Contents