Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-28 / 74. szám, péntek

A CSKP XVII. kongresszusának vitája (Folytatás az 5. oldalról) nek. Ezt bizonyítják a tavaly a második félévben elért eredmények. Ezt az időszakot a racionali- zációs javaslatok és tettek félévének neveztük el. Több mint 6000 javaslatot nyújtottak be, ezek közül mintegy 5000-et már megvalósítottak, je­lentős gazdasági hasznot érve el. A járási bizott­ságok és a kerületi bizottság gondos mérlegelés után jóváhagyta további 44 vállalat és üzem csatlakozását a prágai pártszervezet kezdemé­nyezéséhez. Örülünk, hogy az egyének és a kol­lektívák kötelezettségvállalásai a XVII. kongresz- szus és a párt megalapításának 65. évfordulója tiszteletére az ipar vonatkozásában konkrét vá­laszt adnak a Szakszervezetek Központi Taná­csának felhívására. Ez azt jelenti, hogy a dolgo­zók kezdeményezése eredményeként az anyag­megtakarítás fél százalékkal nagyobb lesz a ter­vezettnél, a munkatermelékenység pedig egy százalékkal nagyobb mértékben nő. Különféle mozgalmak születtek így például Bedrich Fakan, a Škoda konszern vállalat kom­munistája vállalta, hogy négy év alatt teljesíti a 8. ötéves tervet. Meg kell említeni a 17 élmunkáshét és tett mozgalmat. A vasutasok körében érdekes kezdeményezés születik A kol­lektívák szavatolják a munka és a társadalmi fegyelmet jelmondattal, amelynek élén a szocia­lista munkarigádok állnak. A XVII. pártkongresz- szus határozatainak lebontása keretében kidol­gozzuk az ipar és a mezőgazdaság intenzifikálá- sának programját a 8. ötéves tervidőszakra. A kerületi pártszervek megbízásából teljes mértékben támogatom A CSSZSZK 1986-1990. évi gazdasági és szociális fejlődésének fó irá­nyait, valamint a CSKP alapszabályzatának ja­vasolt módosításait. A Nyugat-csehországi kerü­let kommunistái, állampolgárai és dolgozói nevé­ben tiszteletemet akarom kifejezni a Szovjetunió Kommunista Pártjának politikája iránt, köszöne­tét mondani békekezdeményezéseiért és mind­azért amit az élet nevében tesz. Nem sajnáljuk minden erőnket arra fordítani, hogy utunk győze­lemhez vezessen. FRANTIŠEK TESÁR elvtárs, a CSKP Kelet-csehországi Kerületi Bizottságának vezető titkára A kelet-csehor­szági kerületi párt- szervezet. felelős­sége tudatában ad számot a XVI. párt- kongresszus hatá­rozatainak teljesí­téséről. Az iparban a feladatok többsé­gét teljesítettük, a megtakarított alapanyagból, nyersanyagból és energiából évente másfél napos ter­melést biztosítottunk terven felül. Végrehajtottuk a szükséges szerkezeti változásokat. Erőfeszíté­seink hozzájárultak számos probléma, váratlan akadály és nehézség leküzdéséhez. A feladatok teljesítése során új káderek nőttek fel, tanújelét adták képességeiknek, a gazdasági vezetők va­lamint a politikai rendszer, és a párt vezetői felelősségtudatukat tanúsították. Ennek ellenére, nem sikerült elérnünk, hogy sok vezető, egyes helyeken a párt- és szakszervezeti szervezetek vezetői konkrét munkájukban is úgy viszonyulja­nak az állami terv feladatainak teljesítéséhez, hogy azt egyenletesen, megfelelő minőségben teljesítsük. Jogosan vetjük fel a kérdést, miben rejlenek munkánk aránylag alacsony hatékonyságának okai. Miért keseríti még mindig olyan sok fogya­tékosság az emberek életét. Az évzáró gyűlése­ken és a pártkonferenciákon ismét meggyőződ­hettünk arról, hogy az okok nem a munkakollektí­vák teljesítőképességében rejlenek, hanem a gazdasági vezetők viszonyulásában az állami terv feladataihoz, a gazdasági folyamatok ala­csony színvonalú szervezésében és irányításá­ban, a partmunka alacsony hatékonyságában és az ellenőrzési jog érvényesítésének fogyatékos­ságaiban. A munkahelyeken az emberek gyak­ran konkrét tettekkel bizonyítják a párt és a szo­cialista társadalom iránti viszonyukat. Ha ismerik a feladatokat és megteremtik a feltételeket telje­sítésükhöz, képesek és hajlandók csodákat is művelni. Már évek óta erről győznek meg ben­nünket a textilipar dolgozói. A Kelet-csehországi kerület textilipari dolgozói állítják elő a Cseh Szocialista Köztársaság textilipari termelésének egy harmadát. Több ezren vannak és köztük nagyon sok nö, aki áldozatkészen teljesíti a ter­vet. Az ó kezdeményezésük pótolja gyakran a tervezés, az irányító munka fogyatékosságait, a szállítói-megrendelői kapcsolatokban előfordu­ló fegyelmezetlenséget. Egyes textilgyárakban olyan a helyzet, hogy már a tervben azzal számolnak, a legtöbb szombaton dolgozni fog­nak. A tervet teljesítik, többet termelnek, a veze­tőség elégedett, prémiumok is vannak, de ez a helyzet a jövőben tarthatatlan. Egy példát említek csak meg. A Veba Broumov nemzeti vállalat tavaly a külföldi dolgozók távozása után, nagyon nehéz helyzetbe került. Ahelyett, hogy konkrét intézkedéseket hozott volna, a vállalat vezetősége a terv módosításában bízott. Ez nem történt meg. Szeptemberben már a három mű­szak bevezetése és a szövőnők áldozatvállalása sem segített. Úgymond éjjel-nappal, szombaton, vasárnap is dolgoztak. A Pamutipari Müvek ve­zérigazgatóságán ez nem okozott sok gondot, mivel a vezérigazgatóság keretében a tervet teljesítették. Teljesítették, de csakis azért, mert a minisztérium az év vége után „objektivizálta“ a tervet. Vagyis az idén januárban. Jogosan kérdezzük, mi az irányító szervek feladata, ho­gyan ismerik a vállalatok helyzetét, miért késtek az intézkedések. Ezt nyugodtan nevezhetjük a vezetők felelőtlenségének. Mi levonjuk a követ­keztetéseket. A vezérigazgatóságot azonban a minisztérium irányítja, a minisztérium dolgozza ki a tervet, befolyásolja a módosításokat és meghatározza a vezetők prémiumait. A miniszté­riumnak kellene tehát levonnia a következtetése­ket, hiszen havonta megkapják az oly szüksé­gesnek nevezett statisztikai jelentéseket és tájé­koztatásokat. Teljes mértékben támogatjuk a központi bizottság 15. ülésének határozatait. Ezen a tanácskozáson Husák elvtárs hangsúlyt helyezett a központi szervek irányítómunkájának javítására. A kongresszuson előterjesztett politi­kai beszámolóban ismét hangsúlyozta, hogy szakavatottan kell irányítani, csökkenteni kell a papírmunkát és nem a reszort szempontjából, hanem komplexen kell megoldani a problé­mákat. A régi hozzáállásokkal találkozhatunk az 1986. évi terv és a 8. ötéves terv lebontása során. A terv egyes mutatói között hiányzik a kapcsolat, különböző szinten eredménytelen, végtelen tár­gyalások folytak. Ez nemcsak legnagyobb válla­latunkra, a Kelet-csehországi Vegyipari Művekre és a pardubicei Unichem vezérigazgatóságára vonatkozik, hanem az Elitex három és a Tesla négy vállalatára is. Ezt már nem befolyásolhat­juk, a felelős vezetőket nem helyettesíthetjük és nem is fogjuk helyettesíteni. Mindenkinek jól kell elvégeznie azt, ami a feladata, amiért felelős, vagyis mindenkinek becsületesen kell dolgoznia. Nézetünk szerint ezen a téren fokozni kell a párt központi bizottságának ellenőrző szere­pét. Mi magunkra vállaljuk a felelősség egy részét, mivel gyakran sojt a hiba az irányító munkában kerületi, járási és üzemi szinten. Az ezzel kapcsolatos problémákat a központi bizott­ság nem oldja meg helyettünk. Ez a mi dolgunk, ezt nekünk kell elvégeznünk. Mindenekelőtt a kádermunkát kell javítanunk, jobban kell dol­goznunk a vezetőkkel, a műszaki értelmiséggel, az újítókkal és feltalálókkal, a kitüntetett és az alkotó dolgozókkal, jobban kell kihasználnunk az összes ágazatban felmutatható pozitív példákat. Elsősorban a fegyelmet, a jó szervezést, a minő­ségi munkát kell megkövetelnünk, határozottab­ban kell érvényesítenünk a tudományos-múszaki fejlődést és a technikát. Amint Gorbacsov elvtárs mondta, kevesebbet kell tanácskoznunk, keve­sebbet kell szónokolnunk, de meg kell szervez­nünk a határozatok teljesítését és az ellenőrzést össze kell kapcsolni a kádermunkával. Jó eredményeket értünk el a mezőgazdaság­ban - a cukorrépa kivételével semmivel sem maradtunk adósai a köztársaságnak. A döntő az volt, hogy a 7. ötéves tervidőszakban 14 száza­lékkal nőtt a gabonatermelés. Több hüvelyest termesztettünk, stabilizáltuk az olajos növények és a burgonya termesztését. Az állattenyésztés­ben túlteljesítettük a 7. ötéves terv feladatait. A hús- és tejtermelésben csökkentettük a sze­mes takarmányok felhasználását. Az ötéves tervidőszak alatt 180 000 tonnával kevesebbet fogyasztottunk, miközben az egy tehénre eső tejhozam 708 literrel nőtt. Bevált a pártellenór- zés, a kerületi és járási pártbizottságok konkrét szervező munkája a tejtermelés fokozásában és minőségének javításában. Hasznos volt a mun­kakollektívákban valamint az efsz-ek és az álla­mi gazdaságok termelését szervező vezetők kö­rében kifejtett politikai munka. Tavaly ezt a módszert érvényesítettük a cu­korrépával kapcsolatban, azzal a céllal, hogy maximális mértékben csökkentsük lemaradá­sunkat. A mezőgazdasági vállalatok többségé­ben javult a talajmegmüvelés, a cukorrépa gon­dozása és csökkent a betakarítási veszteség. Ennek eredményeként 42 tonnás hektárhozamot értünk el és a tervet 112 százalékra teljesítettük. Erőfeszítésünk jelentőségét részben csökkentet­te az, hogy a termést nem dolgozták fel idejében és )ó minőségben, amit az évzáró gyűléseken és a pártkonferpnciákon is bíráltak. Cukorgyáraink­ban a répakampány csak január végén fejező­dött be, miközben több mint 97 000 tonna cukor­répát a közép-csehországi kerület feldolgozó üzemeibe szállítottunk, és 17 000 tonnát takarmá­nyozási célokra használtunk fel. így pazaroltuk el azt a nyersanyagot, amelyet fehér aranynak szoktunk nevezni. A kerületi pártkonferencia éle­sen bírálta a cukoripar vezérigazgatóságát, vala­mint a Mezőgazdasági Minisztériumot, a kopidl- nói cukorgyár felújításának irányítása, illetve a felújítás lassúsága miatt. A források növekedé­sével összhangban a 8. ötéves tervidőszakban megfelelő élelmiszeripari kapacitásokat kell te­remteni, hogy gazdaságosan dolgozhassuk fel a növénytermesztés és az állattenyésztés termé­keit, beleértve a gyümölcsöt, a zöldséget, de főleg a húst. Mindenütt jobban kell gazdálkodni azzal, amit mezőgazdasági dolgozóink megter­melnek. Tudjuk, hogy kerületünkben a mezőgaz­daságban is több gyenge pont van. Tartalékot jelent, hogy az egyes járások és mezőgazdasági vállalatok nagyon eltérő eredményeket érnek el. Jobban kell általánosítanunk és terjesztenünk az élenjáró dolgozók tapasztalatait. így például Augustín Slanier, a chrudimi Osevy dolgozója kollektívájával 6500 literes tejhozamot ér el, Václav Beránek a maleči efsz-ben 6300 litert, Miluša Jedličková a mžanyi efsz-ben 5913 litert. Hasonló példákat sorolhatnánk fel más járások­ból és a mezőgazdasági termelés más szaka­szairól is. A kerületi konferencia igényes, de reális fel­adatokat fogadott el. Megvannak a feltételeink ahhoz, hogy a 8. ötéves tervidőszakban minimá­lisan 8 százalékkal növeljük a bruttó mezőgaz­dasági termelést. Szigorúan ügyelünk arra, hogy mindenütt gazdaságosan dolgozzunk és a mun­ka minősége is jó legyen. Az eddiginél nagyobb mértékben használjuk ki a biotechnológiát a nö­vénytermesztés és állattenyésztés fejlesztésére. Egyelőre csak a kezdetnél tartunk, még hiányzik a tudomány, a technika és a mezőgazdasági oyakorlat rendszeres együttműködése. A kerületi konferencia kifejezte a dolgozók eltökéltségét, hogy teljesíteni akarják a XVII. kongresszus által kitűzött feladatokat. Ehhez hozzájárul a párt megalapítása 65. évfordulója tiszteletére kibontakozó munkakezdeményezés. A prágai felhívás és a svitavyi Vigona dolgozói­nak példája - akik a kongresszus tiszteletére 17 példás dekádot dolgoztak le - a szocialista verseny további fejlesztésére ösztönöz. Több figyelmet szentelünk ezentúl a felajánlások telje­sítésének, nehogy megismétlődjenek a múlt hi­bái, amikoris szép kötelezettségvállalásaink vol­tak, de a tervet egyes esetekben nem teljesí­tették. Mindenkinek önmagánál kell elkezdenie. Ke­vesebbet kell a lenini munkastílusról beszélni, de annál jobban kell a gyakorlatban érvényesíteni a pártszervekben és szervezetekben, és a politi­kai rendszerben is. Tudjuk, hogy az ígéretek önmagukban nem elegendőek. Készen állunk azonban, hogy valóra váltsuk, konkrét tettekkel teljesítsük azokat a feladatokat, amelyet pártunk XVII. kongresszusa határoz meg. KVÉTOSLAVA KOVÁŔOVÁ elvtársnő, a szocialista munka hőse, a Podlesii Efsz fejönöje, Vsetíni járás Állatgondozó­ként dolgozom, egy szocialista mun­kabrigád vezetője vagyok. Kilenctagú kollektívánk 100 te­henet gondoz. Ta­valy egy tehéntől átlag 4900 liter tejet fejtünk és vala­mennyi tej az első minőségi osztályba tartozott. Munkánk során megkülönböztetett figyelmet szentelünk a szemes takarmányok gazdaságos felhasználásának. Egy liter tejre 0,24 kilogramm szemes takarmányt használunk fel. örülünk, hogy munkakollektívánk hozzájárult azokhoz a jó eredményekhez, amelyeket az észak-morvaországi mezőgazdasági dolgozók értek el a 7. ötéves tervidőszakban. Kerületünk­ben a mezőgazdaság kollektivizálása óta ez volt a legeredményesebb időszak. Az ötéves terv valamennyi döntő fontosságú termelési és felvá­sárlási feladatát teljesítettük, sőt egyeseket túl­teljesítettünk. Különösen értékesnek tartjuk a gabonaterme­lésben elért eredményeinket. A tervezett meny- nyiséget 260 000 tonnával túlteljesítettük, ami egyenlő a kerület évi szemes takarmányszük­ségletének 40 százalékával. Jó eredményeket ért el kerületünk a cukorrépa felvásárlásában, az ötéves tervidőszakban az átlagos hektárhozam 41 tonna volt. Az állattenyésztésben is teljesítettük és túltel­jesítettük az árutermelés valamennyi alapvető mutatóját. Sikerült megvalósítanunk a központi bizottság 4. ülése által kitűzött alapvető célt - racionalizálni a szemes takarmányok felhasz­nálását. Az ötéves terv folyamán a jövedelmező­ség állandó növekedésével párhuzamosan a ter­melés egy egységére eső szemestakarmány­fogyasztás átlagosan 14,8 százalékkal csökkent. Ehhez hozzájárultak a foganatosított intézkedé­sek, az emberek jó munkája, valamint az a lehe­tőség, hogy rendkívüli mezőgazdasági beruhá­zások álltak rendelkezésünkre. Sikerült csökken- tenünk a raktározási veszteséget és egyúttal javítanunk a szemestakarmány minőségét. Ez pozitívan nyilvánult meg a gabonaprobléma megoldásában. A mezőgazdasági beruházások keretében épült új létesítmények hozzájárulnak a környezetvédelemhez is. Alapvető fordulat állt be a 7. ötéves terv során a mezőgazdasági vállalatok, főleg az állami gazdaságok gazdálkodásában. A gazdasági szabályozókkal és az árrend­szerrel kapcsolatos intézkedések jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a mezőgazdasági vállalatok többsége saját eszközeit használja fel a beruházásokra és a szociális fejlesztésre. A javadalmazás és a szociális ellátás elért szín­vonala ma már összehasonlítható a népgazdaság más fontos ágazataival. Pozitívumként értékel­hetjük, hogy a bérek növekedését teljes mérték­ben fedezi a munkatermelékenység növekedé­se. A mezőgazdaságban kihasználtuk az irányí­tás és tervezés tökéletesített rendszerének sza­bályozóit és ennek eredményeként a 7. ötéves tervidőszakban az efsz-ekben a munkatermelé­kenység 30,1 százalékkal, az állami gazdasá­gokban 40,7 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum fejlesztése nemcsak a mezőgazdasági dolgo­zókkal, hanem a népgazdaság többi ágazatával szemben is feladatokat támasztott. Számos pozi­tív eredmény született, amit saját munkám ta­pasztalatai alapján is alátámaszthatok, tagja va­gyok a kerületi pártbizottság mezőgazdasági szakbizottságának. Érezzük azonban, hogy az egyes ágazatok még nem dolgozták ki a mező- gazdasági-élelmiszeripari komplexum fejleszté­sében való részvételük hatékony programját. Más ágazatok már tisztázták céljaikat, de ezek megvalósítása lassú, gyakran nem elég komp­lex. Munkánk során naponta találkozunk olyan gondokkal, amelyeket nem tudunk saját erőnkből megoldani. Még mindig nincsenek gépeink a lej­tős területek megmunkálására, nincsenek gép­soraink a növények vegyszeres védelmére és táplálására, nincsenek megfelelő gépeink a szal­ma összegyűjtésére stb. Hiányoznak egyes vegyszerek, amelyek nélkülözhetetlenek a nö­vénytermesztés további intenzifikálásában. Nincs elegendő pótalkatrészünk, gumiabron­csunk és az utóbbi években sok gondot okoz, hogy még a főidényben sem egyenletes a gáz­olajellátás. Az állattenyésztés dolgozóit bosz- szantja például az olyan alapvető berendezések hiánya, mint a fejő- és hűtőgépeké, a fertőtlenítő­szereké stb. Az is gondot okoz, hogy az élelmi­szeripar nem tudja mindig megfelelő minőség­ben és veszteség nélkül feldolgozni azt, amit mi, mezőgazdasági dolgozók termelünk. Az üzletek­ben egyre több és jobb élelmiszert akarunk vásárolni. A kommunista párt központi bizottságának beszámolója ugyanúgy, mint a kerületi pártkon­ferencián elhangzott beszámoló is megemlítette, hogy a párt központi bizottsága 11. ülésének határozatai továbbra is érvényesek. Ezért, felhí­vással fordulunk a népgazdaság többi ágazatá­ban dolgozó kommunistához, hogy teljesítsék lelkiismeretesen ebből eredő feladataikat. A központi bizottság beszámolójából és a Fő irányelvek javaslatából nyilvánvaló, hogy a kong­resszus rendkívül igényes és bonyolult feladato­kat állít a mezőgazdaság elé. Tovább kell intenzi- fikálnunk a termelést, nagyobb igényeket kell támasztanunk az egész mezőgazdasági terme­lés minősége iránt, ugyanakkor sokkal hatéko­nyabban kell kihasználnunk a rendelkezésünkre álló forrásokat. A mezőgazdaság irányítási rendszerében ho­zott intézkedések is aláhúzzák, hogy minden mezőgazdasági vállalatnál nagyobb gazdasá­gosságot és hatékonyságot kell megkövetelni. Emelkedett a tejes takarmánykeverékek, a mű­trágyák és más alapanyagok ára, ami kedvezőt­lenül befolyásolja a rentabilitást és a nyereséget. Nem elegendő azonban, ha ezt tudomásul vesz- szük, keresnünk kell a módját annak, hogyan használhatjuk ki jobban a forrásokat, hogyan teremthetjük meg a feltételeket a mezőgazdasá­gi vállalatok további sokoldalú fejlődéséhez. Ezért tartjuk olyan fontosnak mennyiért terme­lünk, milyen a fogyasztásunk. Minőségi szem­pontból új megrendelői-szállítói kapcsolatokat kell kialakítanunk. Mindenekelőtt javítanunk kell az egész növénytermesztés és állattenyésztés intenzitását. A fejlődést következetesen az áru­termelés tervével összhangban kell irányítanunk, miközben jobban kell hasznosítanunk a takar­mányokat. A gazdasági irányításnak arra kell összponto­sítania figyelmét, hogy rendet teremtsünk a mun­ka - az alapanyag az energia-felhasználás normáiban, elmélyítsük a gazdálkodás önálló elszámolási rendszerét és következetesen érvé­nyesítsük az érdemek elvét a javadalmazásban. Az említett igényes feladatok szerint kell irányíta­nunk a kádermunkát, következetesen érvényesít­ve a lenini normákat. A mezőgazdasági vállala­toknál és az irányítás valamennyi szintjén szak­mailag jól felkészült, a párthoz hű dolgozókra van szükségünk, akik vállalni tudják a felelőssé­get, dönteni tudnak és elérik a kívánt eredmé­nyeket. A mi szövetkezetünk bonyolult hegyaljai fel­tételek között gazdálkodik. Ennek ellenére jó eredményeket érünk el. Meggyőződésünk, hogy pártszervezetünk irányításával a következő idő­szakban is eredményesen dolgozunk majd. Az Észak-morvaországi kerület mezőgazdaságá­nak kommunistái és dolgozói minden erejüket és képességüket arra fordítják, hogy valóra váltsák Csehszlovákia Kommunista Pártja XVII. kong­resszusának határozatait. ÚJ SZÚ 6 1986. III. 28.

Next

/
Thumbnails
Contents