Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-18 / 65. szám, kedd
Az SZLKP kongresszusának vitája (Folytatás a 7. oldalról) vezető tanulmányozza a szovjet kommunisták tanácskozásának eredményeit, s megismerje az SZLKP és a CSKP XVII. kongresszusán elfogadásra kerülő határozatokat is. Csak ezek áttanulmányozása, megismerése után lehetséges, hogy behatóan ismertessék a szakszervezeti tagokkal, és 'alkotó módon érvényesítsék mindennapi munkájukban. Teljes egészében támogatjuk az SZKP békeprogramját, pártunk és hazánk külpolitikáját, mivel ez teremti meg nyugodt, békés életünk teltételeit, a fejlett szocialista társadalom programja teljesítésének feltételeit. IVAN KOPERNICKÝ elvtárs, a bratislavai Slovnaft nemzeti vállalat igazgatója Intenzívebbé tenni a köolajfeldol- gozást a tudományos-műszaki fejlesztés alapján, mégpedig úgy, hogy népgazdaságunk szükségleteit a kőalaj csökkentett mértékű felhasználásával is kielégíthessük és döntő mértékben csökkenjen a termelési folyamat környezetünkre káros hatása, főként Bratislavában és környékén - ezt a kettős célt tűzte vegyiparunk elé az SZLKP öt évvel ezelőtti kongresszusa. Most megállapíthatjuk, hogy a 7 ötéves tervidőszak éveiben megteremtődtek e cél teljes mértékű elérésének legfontosabb feltételei. Vállalatunknál megkezdődött a hasadási folyamat berendezéseinek építése. Ennek a beruházásnak az üzembe helyezése döntő lépés lesz a kőolaj mélyebb feldolgozásában. Lerakjuk az alkán-alkénkémia alapjait, mint a könnyúvegyipari termelés fejlesztésének fontos feltételét. Ennek a termelésnek a fejlesztéséhez további termelési objektumok építésével járulunk hozzá és így átalakítjuk vállaltunk termelési programját. A 7. ötéves tervidőszak igényes feladatainak teljesítését, főként pedig a termelési folyamat hatékonyságának számottevő növelését a gazdaságos termelésért vívott küzdelem és a tudományos-műszaki fejlesztés termelésben való alkalmazása tették lehetővé. Tizennyolc százalékkal csökkentettük a feldolgozott kőolaj mennyiségét, miközben a módosított saját termelési érték 72 százalékkal növekedett és néhányszorosan nagyobb nyereség mellett több mint a négyszeresére növeltük a termelési alapok jövedelmezőségét. Megkétszereztük az első minőségi osztályba sorolt termékek arányát, és 40 új vagy innovált termék gyártását kezdtük meg. Értékes eredményeket értünk el a környezetvédelemben. Egyharmaddal csökkentettük a kéndioxid emissziókat, felével a termelési melléktermékeket, háromnegyedével azt a kőolajszármazék-mennyiséget, amelyet a szennyvíz tisztítása után az elvezető csatornákba engednek, több mint egyharmaddal bővítettük a zöldövezetei és így tovább. Mit mondanak ezek és a további hasonló eredmények? Elsősorban egyértelműen igazolják pártunk központi szerveinek helyes határozatait, hogy a tudomárjyos-műszaki fejlesztés nemcsak a termelési folyamat hatékonysága növelésének megbízható eszköze, hanem a környezet- védelemé is. Megmutatkozott, hogy az új tudo- mányos-műszaki ismeretek helyesen irányított alkalmazása nemcsak a termelés intenzifikálá- sához hoz létre forrásokat, hanem lehetővé teszi a technika káros hatásainak ellensúlyozását is. Elért eredményeink egyben hozzájárulnak a bratislavai pártszervezet azon igyekezetéhez, amely a tudományos-múszaki fejlesztés felgyorsított alkalmazására, a termelés és a munka minőségének javítására, valamint a környezetvédelem gondjainak alapvető megoldására irányul. A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének fő irányai az 1986-1990-es évekre és kilátások a 2000-ig terjedő időszakra című dokumentumtervezet feladatul adja számunkra, hogy figyelmünket a hasadási termelési egység időben történő üzembe helyezésére, a kőolaj mélyebb feldolgozásának biztosítására, petrolkémiai feldolgozásának növelésére és a könnyűvegyipari termelés további fejlesztésére irányítsuk. Ezek olyan fejlesztési irányzatok és feladatok, amelyek összhangban vannak a világban zajló gazdasági folyamatokkal és a gazdaság intenzifikálásából eredő belső sajátosságainkkal. Vállalatunknál is a fó utat jelentik az elengedhetetlenül szükséges igényesebb gazdaságosság és a termelés minőségének javítása felé a következő években. Hiszen a 8. ötéves tervidőszak éveiben a nyersanyagfeldolgozás további korlátozása mellett és az árutermelés tíz százalékos növekedésével párhuzamosan közel 70 százalékkal kell növelnünk a saját termelési értéket és meg kell kétszereznünk a nyereséget. Ezeket a feladatokat jelentős fejlesztési tevékenységünk időben történő megvalósítása és a meglévő termelési egységek tudományos-műszaki ismeretekkel való rugalmas felújítása nélkül, jelenlegi termelési berendezéseink zavartalan üzemelésével sem tudnánk teljesíteni. Ezért már hoztunk és további intézkedéseket foganatosítunk arra, hogy folyamatos legyen a hidrokrakk üzemegység, és azon beruházás építése, amelyet a Szovjetunióval közösen valósítunk meg és amely feltételeket teremt az általunk gyártott olajak számottevő innoválására. A benzin ólomtartalmának további csökkentése érdekében s a hidrokrakk-komplexum kiegészítése során a reforming üzemegység rekonstrukcióját készítjük elő, ezt izomerizációs egységgé alakítjuk át. A kőolaj vegyi feldolgozását és a könnyűvegyipari termelést főként az aromás vegyületek terén,. az alkán-alkénkémiában, az olajadalékszerek, a különleges aszfaltok, a műanyagok és a gyanták területén fejlesztjük tovább, felhasználva a vállalatunknál létrehozott kutatási-termelési egyesülés eredményeit. A kőolaj vegyi feldo- gozásának további fejlesztése megköveteli a DMT termelési egység felépítését, amely széles körű nyersanyagbázisa a poliésztergyártás különféle módozatainak. Ezzel összefüggésben azonban a legjelentősebb beruházásunk a gumiipar számára készülő kiválasztott adalékszerfaj- ták előállítására szolgáló komplexum felépítése, amelyet a 2000-ig terjedő csehszlovák-szovjet hosszú távú gazdasági és tudományos-múszaki együttműködési program keretében valósítunk meg. 2000-ig terjedő gazdasági fejlődésünk fő elképzeléseinek egyike - amint azt fejlődésünk fő irányelveinek dokumentumtervezete is hangsúlyozza - a meglévő kapacitások és alapeszközök kihasználásának jelentős javítása. Vállalatunknál már évek óta programszerűen korszerűsítjük és felújítjuk termelési berendezéseinket, hogy csökkenjen energiaigényességük, nyersanyag- és vegyszerfelhasználásuk és javuljon a termékek minősége. Feltételezhetően azonban a meglévő termelés innoválása nemcsak arányaiban változik, hanem jelentős mértékben meg kell változnia tartalmának és dinamikájának is. Miért? Több termelési berendezésünket néhány tucatnyi évvel ezelőtt helyeztek üzembe és igényes fizikai és vegyi termelési feltételek között használják, ami nagy igényeket támaszt az üzemelés megbízhatóságára és a munkabiztonságra. Ezért sürgető az olyan innováció, amely az elengedhetetlenül szükséges üzemelési megbízhatóság mellett elsősorban a kevésbé igényes, a kevesebb nyersanyagot felhasználó és kiválóbb termékek előállítására alkalmas új technológiák bevezetését teszik lehetővé. Meggyőződésünk ugyanis, hogy a kőolaj hatékonyabb feldolgozásának útja nálunk a komplex megoldáson keresztül vezet. Mind a könyűvegyipari termelés fejlesztésével, mind a nehézvegyipari termelési bázisunk intenzifikálásával, amelynek mint népgazdaságunk különböző ágazatai számára készülő termékek gyártójának vagy további iparágak nyersanyagszállítójának szintén a lehető legnagyobb mértékben hatékonynak kell lennie és sem a gazdaságosságban, sem a termékek minőségében nem maradhat el a hasonló külföldi termelés mögött. Tekintettel valamennyi felsorolt körülményre helyeseljük a fő irányelvek tervezetébe belefoglalt elképzelést, miszerint növelni kell a korszerűsítésre, a felújításokra és további innovációkra fordított beruházási eszközök volumenét. Valamennyi felsorolt és hasonló, a termelési folyamat intenzifikálását elsősegítő cél és feladat arra késztet bennünket, hogy a tudományos-műszaki ismeretek számára utat nyissunk tevékenységünk valamennyi területén. Új tudományos-műszaki ismeretekre van szükségünk a termelés műszaki színvonalának növelésében és új társadalom-tudományi ismeretekre az irányítás tökéletesítésében, a dolgozókollektívánk fejlesztésében. Ügy tűnik azonban, hogy a tudományos információk termelési gyakorlatba való akadálytalan folyása és a tudományos megoldások gyorsított alkalmazása nem egy irányítási és szervezési intézkedést követel még meg a tudományos-fejlesztési alapban, abban, hogy a termelés a tudomány partnerévé váljon és képes legyen eredményeinek alkalmazására, a kutatási megoldások megvalósítási feltételeinek javításában, a szállítói-megrendelői kapcsolatok fogyatékosságainak felszámolásában, a beruházások területén és így tovább. Beruházásaink előkészítésével kapcsolatban gyakran tesszük fel a kérdést: valóban szükséges-e, hogy a műszáki fejlesztés jóváhagyási folyamata ilyen hosszadalmas legyen, ha hatékonysága nyilvánvaló? Vagy: ismert, hogy éppen a könnyűvegyipari termelés fejlesztése teljesen új megközelítést követel meg a megvalósítás folyamatában. Ez elsősorban a kutatás maximális készenlétében és rugalmasságában, eredményeinek gyors megvalósításában és az új termékek hazai és külföldi piacon való értékesítésében nyilvánul meg. Feltesszük a kérdést: a könnyűvegyipari termelés felsorolt és további hasonló sajátosságait figyelembe véve megfelelő feltételeket teremtünk-e fejlesztésének? Ugyanis ezeket a feltételeket a kutatás eredményeinek a gyakorlatba való áthelyezésével, a tervezést megelőző előkészület felgyorsításával, a szállítások biztosításával - ez elsősorban a gépiparra vonatkozik - és a termelés eme fajtája gazdasági hatékonyságának értékelésével kell kialakítani. Hasonlóan bonyolult gondjaink vannak a korszerűsítés és rekonstrukció megvalósításával, s ezek gyakran az előrehaladás felgyorsításának fékezői és szintén megoldásra várnak. Tudatosítjuk, hogy a következő években, a vállalat környezetkímélő beruházásainak elkészültével a környezetvédelemben is új gondokkal kell szembenéznünk. Környezetünk további védelme és alakítása a jövőben ugyanis még szorosabb kapcsolatba kerül a tudományos-műszaki fejlesztéssel, a termelési folyamat hatékonyságának növelésével, mert súlypontja a kevésbé hulladéktermelő és hulladékmentes technológiák gyakorlati alkalmazására terelődik át. Ismereteink és tapasztalataink - másoké és sajá- taink egyaránt - azt igazolják, hogy ezeknek a technológiáknak a kihasználása növeli a beruházási és üzemelési eszközök, valamint a tüzelőanyag- és az energiafelhasználás iránti szükségletet. Vállalatunknál az ökológiai berendezések üzemelése már jelenleg is évente közel 250 millió koronába kerül. Ami annyit jelent, hogy vállalatunknál a környezetvédelemre újabb igény keletkezik, főként a termelés hatékonyságának növelését köszönve. A sikeres tudományos-műszaki fejlesztéssel szorosan összefügg a dolgozókollektíva új tevékenységekre való felkészítése. Ezért már évek óta szociológiai és pszichológiai kutatások alapján bizonyos rendszerű intézkedéseket hozunk kollektíváink megfelelő stabilitásának elérésére, az emberek szakképzettségének növelésére összhangban a tudományos-műszaki fejlődés követelményeivel. Növeljük a munkások szakképzettségét, a mesterek irányító munkájának színvonalát. Gyakorlati intézkedéseket foganatosítunk Gorbacsov elvtárs ama gondolatai alapján, miszerint a tudományos-technikai forradalom fő onvéniséqe a mérnök. Az irányításban is olyan módszereket igyekszünk alkalmazni, amelyek megfelelnek a korszerű termelés követelményeinek, valamint alkotó és kezdeményező embereink számára is elfogadhatóak. Számolunk azzal, hogy a tudományos-műszaki fejlődés a vállalati kollektíva bizonyos fokú átszervezését teszi szükségessé, hogy új szakmák keletkeznek, hogy az új technika nagyon képzett dolgozókat, munkásokat, műszakiakat követel meg és így tovább. Ezzel összhangban szervezzük káder- és személyzeti tevékenységünket is. Az intenzív gazdasági fejlődésre való átállással kapcsolatban gyakran hangsúlyozzuk annak szükségességét, hogy radikálisan változzon meg az emberek gondolkodása, főként gazdasági téren. Hiba lenne, ha azt gondolnánk, hogy ezt a változást az új gondolkodási mód szükségességéről főként szavakkal érhetjük el. Először mindig a tettnek kell következnie. Kollektíváinkban most is főként gyakorlati intézkedéseket kell hoznunk az emberek irányításában, értékelésében és jutalmazásában, s ezek objektíve új gondolkodást és új tetteket hívnak életre. Végúl, ha a tudományos-műszaki fejlesztésnek a hatékonyság növelése és kollektíváinkban a kiváló minőségű munka fő eszközévé kell válnia, akkor ennek az egész kollektíva ügyévé kell válnia egyben, főként pedig a vezetés, kiváltképp pedig a pártvezetés ügyévé. Ilyen tekintetben jelentős ösztönzést tartalmaz a prágai pártszervezet és a prágai vállalatok felhívása, amelyre mi is válaszoltunk. A mai felfogásban vett tudományos-műszaki fejlesztés vállalatunknál nem lehet sikeres, ha mindössze az egyes szakterületek munkatevékenységére redukálódik. IGOR MARCIN elvtárs, a prešovi Fémipari Kutatóintézet főkonstruktőre A prešovi Fémipari Kutatóintézet (VÚKOV) 1979 óta kutatási-termelési egység. Ez a forma teljes mértékben bevált és pozítív eredményeket hozott. Lehetővé tette, hogy lerövidítsük az új ipari robotok gyártásának bevezetését, a komplex tervezést, a robotizált technológiai komplexumok bevezetését és szervizét. A 7. ötéves tervidőszakban a tudomány és a technika fejlesztése állami feladatának megoldása keretében eredményesen befejeztük az adaptálható ipari robotok fejlesztését, amelyek az ív- és ponthegesztésben, a felületi megmunkálásban, a szerelésben és a térigényes feladatok megoldásában alkalmazhatók. A fejlesztés befejezése és az ismételt termelés megkezdése megteremti a feltételeket, hogy a gépipari és nem gépipari termelési folyamatokban minőségi szempontból új robotkomplexumokat alkalmazzunk. A kifejlesztett ipari robotok paraméterei összehansonlíthatók a világszínvonallal. Tudatosítjuk azonban, hogy még sok munka vár ránk a kifejlesztett és a már gyártott ipari robotok megbízhatóságának szüntelen fokozásában, ami a döntő mutatók használati értékét és az alkalmazó elégedettségét illeti. Miért beszélek erről? A minőség és a megbízhatóság javításának kérdése alapvetővé válik. Ezért konstruktőrként szeretnék a termékek minőségéről és műszaki színvonaláról beszélni. A minőség az összes kutató, munkás, technológus, karbantartó és a szervizszolgálatot ellátó dolgozótól függ. Csak a saját munkánkról szeretnék azonban szólni. Tudjuk, hogy a minőség a kutatás és fejlesztés szakaszában születik és közvetlenül meghatározza az alkotók minősége. Tudásuktól, képességeiktől függ a végeredmény. Ezért figyelmet kell fordítani azokra, akik a technikát alkotják, valamint munkakörülményeikre. Ebből a szempontból fontosnak tartjuk az alkotók képzési rendszerét - olyan komplex képzési rendszert kell kialakítani, amely növeli elméleti színvonalukat és alkotó képességeiket. A kutatásban nagyobb teret kell biztosítani a megoldások elméleti színvonala javításának, az alap- és az alkalmazott kutatás folytonosságának. Az új termékek fejlesztési ciklusa nem rövidíthető le a megoldás, a kipróbálás szakaszának rovására, hanem csakis azáltal, hogy a megvalósítók rugalmasan reagálnak, a szállító-megrendelői kapcsolatokban megtartják a kiemelt feladatok teljesítésének határidőit. Az állami tudományos-műszaki fejlesztési feladatok megoldása során nagyobb teret kell biztosítani a szakembereknek, a célokat az ismeretek színvonalának és a megoldásban elért helyzetnek megfelelően kell meghatározni. Ezeknek a céloknak s részeként kell teret biztosítani a távlati feladatok számára, s nem szükséges minden áron arra törekednünk, hogy pontosan a meghatározott időpontban érjük el a konkrét eredményeket. önálló területet képez a számítástechnika alkalmazása, a konstrukciós, a tervező és általában a szellemi munkák automatizálásának a kérdése. Gorbacsov elvtárs az SZKP XXVII. kongresszusán előterjesztett beszámolójában a tanulóifjúsággal kapcsolatban a számítástechnikai műveltségről beszélt. Úgy gondolom, hogy szavai a technikusoknak arra a nagy scsoportjára is vonatkoznak, akiknek alkotó tevékenységét szinte fékezi, ha nem alkalmazzák a számítástechnikát. A konstrukciós és a tervezőmunkák automatizált rendszereinek kihasználása és elsajátítása ma szükségszerűség. Ha nem alkalmazzuk ezeket a rendszereket, akkor ez negatívan befolyásolja majd a kutatási-fejlesztési munkák ütemét, de mindenekelőtt a fejlesztés minőségét. A fejlesztésben a gyorsaság a döntő. Iparunk exportképessége szempontjából az a legfontosabb, hogy elsőként jó minőségű termékeket szállítsunk a piacra, de ez szükséges ahhoz is, hogy optimálisan hasznosítsuk az alapanyagokat és az energiát a felhasználó elégedettsége érdekében. Az említett számítástechnika drága, csak fokozatosan vezethető be, de a szakemberek képzését nem halogathatjuk. Ugyanakkor következetesen ki kell használni azt a technikát, amely már ma a rendelkezésünkre áll. Fontos feladat, hogy differenciáltan értékeljük az alkotó munkát a rutinmunkával szemben. Egy jó alkotó konstruktőr képzése 5-10 évig tart. A kollektívák munkájának minőségét eredményeit pozitívan befolyásolná, ha stabilzálnák a kádereket, nem ragadnánk ki őket az alkotó munkából, nem helyeznénk át őket az irányításba, erkölcsileg és anyagilag is megfelelően értékelnénk munkájukat. Új minőségű feladatot jelent az ipari robotok alkalmazása a termelés gyakorlatában. A 8. ötéves tervidőszak céljait meghatározza a technológiai folyamatok robotizálásának állami célprogramja. A programban alapvető minőségi változást jelent, hogy az egyes ipari robotok bevezetése helyet át akarunk térni csoportos alkalmazásukra. Csakis az automatizálás komplex megoldása teszi lehetővé a várt gazdasági eredmények elérését. Intézetünk annak a kötelességnek a teljesítésére készül, hogy vállalja a robotkomplexumok szállítását. Az előttünk álló feladatok azonban megkövetelik, hogy megoldjuk a kutatási és termelési kapacitások integrációját és koncentrációját. Ésszerűnek tartanánk, ha ezen a területen termelési-gazdasági egységet létesítenének. A 8. ötéves tervidőszakban Csehszlovákiában legalább 3960 robotizált technológiai komplexumot kell létesíteni, 7290 darab ipari robot felhasználásával. Ebből 3000 ipari robotot 1,1 milliárd korona értékben a Kelet-szlovákiai kerület állít elő. Az ipari robotok kutatása, fejlesztése és alkalmazása túllépi egy ország lehetőségeinek keretét. Intézetünknek gazdag tapasztalatai vannak a KGST-országokkal folytatott tudományos-műszaki együttműködésben. Ezeket a kapcsolatokat tovább akarjuk fejleszteni. A Szovjetunióval folytatott együttműködésünket a magasabb szintű formák alkalmazása jellemzi. 1985-ben Pre- šovban megalakult a ROBOT csehszlovák -szovjet nemzetközi tudományos-műszaki egyesülés. Intézetünk aktívan részt vesz tevékenységében. Napjainkban hazánkban intenzív munka folyik azért, hogy magasabb szintre emeljük a kutatási- fejlesztési, mérnöki, tervezési és termelési kapa- (Folytatás a 9. oldalon) ÚJ SZÚ 8 1986. III. 18.
