Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-18 / 65. szám, kedd
Az SZLKP kongresszusának vitája ÚJ SZÚ 3 * 1986. III. 18. PETER COLOTKA elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK kormányának elnöke Az országos viszonylatban elért eredmények ugyanúgy, mint a szlovákiai eredmények, azt bizonyítják, hogy társadalmunk általában eredményesen fejlődik. Megszilárdult a párt vezető szerepe, elmélyült egysége, a néppel való kapcsolata, gazdasági erőnk tovább szilárdult, emelkedett a lakosság életszínvonala, megszilárdult szociális biztonsága, további haladást értünk el a művelődésben és a kultúrában. Leszögezhetjük, hogy az elért eredmények jó alapot jelentenek Szlovákia további sokoldalú fejlesztéséhez a szocialista Csehszlovákiában. Ezzel összefüggésben külön értékeljük, hogy államunk szövetségi rendezése keretében hatékonyabban és nagyobb mértékben használtuk ki a két köztársaság nemzeti aktivitásának és kezdeményezésének érvényesüléséhez teremtett lehetőségeket, megszilárdult nemzeteink és nemzetiségeink testvéri együttélése, a csehszlovák hazafiság tudata. Annak ellenére, hogy pozitívan értékelhetjük a 7. ötéves tervidőszakban Szlovákia gazdaságának hozzájárulását az egységes csehszlovák gazdaság megszilárdításához - a szövetségi, valamint a nemzeti kormány által irányított ágazatok eredményeit illetően is - tudatosítjuk, hogy az intenzív fejlesztés útjának csak a kezdetén tartunk. Ennek tudatában jobban meg kell ismernünk és kihasználnunk gyorsabb haladásunk forrásait és lehetőségeit. Az ilyen hozzáállásra ösztönöz bennünket a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusa, erre serkentenek bennünket azok az igényes feladatok, amelyeket gazdasági és szociális fejlődésünk fő irányainak tervezete tartalmaz. A CSKP Központi Bizottságának 15. ülésén Husák elvtárs kiemelte: „Számolnunk kell azzal, hogy a gyorsabb haladás nem lesz probléma- mentes. A legfontosabb kérdés, hogy meg kell változtatnunk a megszokott gondolkodásmódot, tudatunkban és a gyakorlati tevékenységben is új, hatékonyabb módon kell viszonyulnunk a feladatokhoz. Ezzel függ össze annak szükségessége, hogy határozottan leküzdjük a régi szokásokat, azt a törekvést, hogy továbbra is a kitaposott úton haladjunk, ki kell küszöbölnünk a rutinmunkát, a maradiságot, amely akadályozza a szükséges változások megvalósítását munkánkban.“ Amint kongresszusunk is tanúsítja, ebben a szellemben bírálóbban értékeljük a nem teljes mértékben teljesített feladatokat és erőnket a magasabb célok elérésére összpontosítjuk. A nemzeti jövedelem növekedésében a 8. ötéves tervidőszakban 23-25 százalékos emelkedést irányozunk elő, ami megköveteli, hogy sokkal hatékonyabban mozgósítsuk a forrásokat és tartalékokat, amelyek az állóeszközök, a tüzelőanyagok, az energia, a nyersanyagok, az alapanyagok és az élő munka kihasználásában, az újratermelési folyamat hatékonyságában rejlenek. Tudatosítjuk, hogy vállalatainknál, az önelszámolás elveinek elmélyítésével párhuzamosan, a gazdasági eredmények javításától függ nagymértékben az, hogy megteremtsük a forrásokat a korszerűsítéshez, a műszaki fejlesztéshez, a progresszív szerkezeti változtatások végrehajtásához, vagyis ahhoz, hogy intenzív úton biztosítsuk a fejlődés dinamikáját. Ezért az SZSZK kormánya feladatul adta valamennyi ágazatnak, főleg a SZSZK Iparügyi Minisztériumának, Építőipari Minisztériumának, Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának, hogy dolgozzák ki a hatékonyság növelésének programjait, amelyek a 8. ötéves terv szerves részét képezik majd. Ez mindenekelőtt megköveteli, hogy az egyes termelési-gazdasági egységekben és vállalatoknál alaposan elemezzék munkájuk hatékonyságát, eredményeiket összevessék az ország hasonló szervezeteinek munkájával. Ez valamennyi szervezetre vonatkozik. Azoknak, amelyek jó eredményeket érnek el, az elemzés megmutatja milyen úton javíthatják tovább a jövedelmezőséget és érhetnek el jobb mutatókat a minőségben. Azoknál a vállalatoknál, amelyek már hosszabb ideje veszteségesek, így a zvoleni Bučinában, a vranovi Bukózában, a žilinai Chemicelulózában, a humennéi Chem- kostavban, amichalovcei Magasépítő Vállalatnál, a rohožníky Nyugat-szlovákiai Cementgyárakban és másutt, az elemzésnek fel kell tárnia a feszültségeket és ennek alapján hatékony intézkedéseket kell hozniuk a hosszabb ideje fennálló fogyatékosságok leküzdésére. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy néhány éven keresztül többé-kevésbé csak regisztráljuk: 30-40, vagy több vállalat veszteséges, hogy például tavaly az Iparügyi Minisztérium keretében 14, az Építőipari Minisztérium keretében 6, a Mezőgazdasági Minisztérium keretében 24, a nemzeti bizottságok gazdálkodásának keretében 15 üzem volt veszteséges. Természetesen tudatosítjuk, hogy sok kedvezőtlen, többek között árhatás is érte ezeknek a vállalatoknak a gazdálkodását, de nagyon sok függ tőlünk, az emberektől, pontosabban az irányítástól. A mai helyzet miatt nem aludhatnak nyugodtan a vállalatok, a termelési- gazdasági egységek, a minisztériumok vezetői, és mi sem, a kormány tagjai. Ebből le kell vonni az irányításban, és ha szükséges káderszempontból is, a határozott és megfontolt következtetéseket. Általában az egész gazdaságban a konszolidálás programjaihoz céltudatosan kell viszonyulnunk, úgy, hogy az eddiginél jobban kihasználjuk az intenzifikálás tényezőit. Ebből a szempontból felszólalásomban részletesebben szeretnék foglalkozni a tudományos-műszaki fejlesztés, az építkezési beruházások, a mezőgazdasági termelés egyes kérdéseivel, valamint az SZSZK kormányának feladataival államhatalmi és igazgatási területen, főleg a nemzeti bizottságok tevékenységében, és általában az irányítómunka színvonalának emelésével. Pártunk az intenzifikálás irányvonalának érvényesítésében jogosan elsőrendű feladatnak tekinti a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását. Erre ösztönöz bennünket az a felismerés is, hogy a fejlődés dinamikájának felújításában, az alapanyagok és az eszközök jobb hasznosításában és a munkatermelékenység növekedésében jelentős szerepe van a tudományos-kutatási alapnak, a tudományos-műszaki együttműködésnek, az egyetemes tudomány és kutatás eredményei alkalmazásának, főleg a Szovjetunió és más szocialista országok eredményei kihasználásának. Az SZSZK kormánya által irányított ágazatokban ez a leginkább a könnyű- vegyipar fejlesztésében, a gyógyszer- és élelmiszeriparban, egyes mezőgazdasági növények és állatfajták nemesítésében és más területeken nyilvánult meg. Kongresszusunkon azonban külön ki kell emelni, hogy a tudományos-műszaki haladás eredményei gyakorlati érvényesítésének üteme még távolról sem felel meg a gazdaság intenzifi- kálása szükségleteinek. Es már végképp nem felel meg az előttünk álló új, igényes feladatoknak. önbírálóan és bírálóan el kell mondanunk, az alap- és alkalmazott kutatáshoz a gazdasági szférához, az irányító szervekhez, köztük a Szlovák Tudományos-Műszaki és Beruházási Bizottsághoz intézve szavainkat, hogy a 8. ötéves tervidőszakba jelentős adóssággal lépünk, a CSKP KB-nak és az SZLKP KB-nak a tudományos-műszaki fejlesztésre vonatkozó határozatainak teljesítésében. Ez a megállapítás riasztó, arra kényszerít bennünket, hogy mélyebben elgondolkodjunk a dolgokon és határozottabban cselekedjünk, annál is inkább, hogy Szlovákiában a tudomá- nyos-kutaiási alap dolgozóinak száma az elmúlt 15 év alatt 28 ezerről csaknem 57 ezerre nőtt. A felsőoktatási intézmények eddig nem megfelelően kihasznált kapacitásával, valamint a vállalatok kutatási és fejlesztési munkahelyeivel együtt ez ma hozzávetőleg 100 ezer dolgozót jelent. Ehhez még hozzáadhatjuk az újítók és feltalálók alkotó erejét is. A nemzetközi összehasonlítások szerint a tudományos-kutatási alap dolgozóinak számát, valamint a nemzeti jövedelemből a tudományra és kutatásra fordított kiadások arányát illetően az élenjáró országok közé tartozunk. Sajnos, nem mondhatjuk ugyanezt el magunkról, amikor összehasonlítjuk az elért eredményeket. Jogosan követeljük meg tehát az alap- és az alkalmazott kutatás nagyobb hozzájárulását. Tudományos-kutatási alapunk hatékonyságának növelése érdekében még határozottabban kell megkövetelnünk az erők koncentrálását, a szervezeti szétaprózottság, a feladatok szétaprózásának leküzdését, mivel ez a megoldások vontatottságát okozza. Tűrhetetlen például, hogy a feladatok száma olyan nagy legyen - amint ezt néhány esetben megállapították -, hogy egy feladatra két megoldó jusson. A Szlovák Tudományos-Műszaki és Beruházási Bizottság ezért helyesen felülbírálja a tudományos-kutatási alapot, szerkezetét és az egyes munkahelyek profilját. Megköveteljük, hogy átgondolt és hatékony intézkedéseket hozzon a helyzet javítására. Jogosan hangsúlyozzuk, hogy növekvő igényeket kell támasztanunk a kutatókkal szemben. Ugyanakkor azonban meg kell változnia a gazdasági szféra és az egyes ágazatok hozzáállásának is a tudományos kutatás eredményeinek gyakorlati alkalmazásában. Ezen a téren kiemelhetjük az olyan fontos népgazdasági feladat előkészítését és megoldását, mint amilyen a hid- rokrakkoló egység építése a Slovnaftban, amely műszaki és gazdasági mutatóit illetően a. 8. ötéves tervidőszak leghatékonyabb nagy akciói közé tartozik, és amelynek ráadásul fontos ökológiai szerepe is van. Kutatási eredményeink alkalmazásával, az új technológiák bevezetésével értük el a ciklohexanon gyártásának bevezetését a strážskéi Chemkoban, az antioxidáns gyártásának bevezetését Vágsellyén (Šaľa). Ezek a termelések hatékonyak és bevezetésük során nagymértékben kihasználjuk a Szovjetunióval és a Német Demokratikus Köztársasággal folytatott együttműködést. Ez a példája a tudományos-műszaki haladás felelősségteljes megközelítésének, annak, hogy megértették, hol döntünk a szocializmus sikereiről. Ezzel szemben számos eredménytelenül megoldott vagy megoldatlan akciónk is van, amelyekre több millió koronát fordítottunk, amelyeken több évig dolgoztunk. Ilyen, a farostlemezek száraz úton való előállítása, az erdei fahulladék felhasználása a cellulóziparban, egyes gyomirtószer-fajta termelési technológiájának fejlesztése. Nem értük el a kívánt eredményeket a cukorrépa cukortartalmának növelésében és a burgonya hektárhozamaiban. Nem sikerült megoldani a tejtermékek és más élelmiszeripari cikkek csomagolástechnikájának és csomagoló anyagainak kérdését. Az említett és a további példák szemléltetően bizonyítják, milyen fontos a tudomány-kutatás-termelés-felhasználás ciklus megoldása úgy, hogy a végeredmény a kiváló minőség, az állampolgárok szükségleteinek jobb kielégítése legyen. A tudományos-műszaki haladás meggyorsítására kifejtett törekvésünkben tudatosítanunk kell, hogy gazdaságunk és társadalmunk szükségleteit nem fedezheti egy olyan aránylag kis ország, mint Csehszlovákia tudományos-műszaki ereje. Létszükséglet számunkra, hogy a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal szorosan együttműködjünk a tudományban és a kutatásban, célszerű munkamegosztást valósítsunk meg a termelésben és a kutatásban. Az SZSZK kormánya ezért megköveteli a minisztériumoktól, a középszintű irányítási szervektől, valamint a tudományos-kutatási alap dolgozóitól, hogy felelősségteljesen bontsák le és valósítsák meg azokat a feladatokat, amelyek Csehszlovákia és a Szovjetunió gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének hosszútávú programjából következnek. Különösen nagy felelősséggel kell teljesítenünk a KGST-országok tudományosműszaki fejlődése komplex programjának feladatait, méghozzá a világszínvonalnak megfelelő mutatók és határidők elérésével. Ezért is hangsúlyozom ezt ezen a helyen, mert több olyan esetet ismerünk, amely arról tanúskodik, hogy nem értik meg a feladatok komolyságát, kötelező voltát és azt, milyen egyedülálló lehetőség áll tudományos-kutatási és termelési munkahelyeink előtt. A kormányban, a minisztériumokban és az irányítás egész struktúrájában aszerint fogjuk értékelni a vezetőket, hogy milyen kezdeményezően és felelősséggel teljesítik a feladatokat, főleg azokat, amelyeket az említett komplex program tartalmaz. Az SZLKP Központi Bizottságának beszámolója indokoltan bírálóan mutat rá az építkezési beruházások számos, súlyos, megoldatlan problémájára. Annak ellenére, hogy az utóbbi években haladást értünk el, főleg a kiemelt építkezéseken, nem lehetünk elégedettek ezzel a rész- eredménnyel. Bizonyára az építők és a többi kivitelező becsületére válik, hogy idejében átadták az olyan építkezéseket, mint a Kelet-szlovákiai Vasmű 3. számú kokszolómúve, vagy a bá- novcei Tatra új léteseitményei. Ugyanakkor bírálnunk kell a košicei Kohóipari Építővállalatot, a Banská Bystrica-i Stavoindustriát és a bratislavai Priemstavot azért, mert késnek a košicei Nehézgépgyár szerszámüzemének, a šafárikovói gépgyár, a senicai tejfeldolgozó stb. átadásával. El kell mondanunk azt is, hogy bosszant bennünket számos egészségügyi, oktatási és más létesítmény hosszadalmas építése, (gy ezek csak megkésve teljesítik feladatukat, s nem elképzeléseinknek megfelelően elégítik ki a társadalmi igényeket. A felsorolt néhány negatív példa és más tapasztalataink is azt bizonyítják, hogy az építkezési beruházások terén nem sikerült elérnünk a szükséges fordulatot. Annak ellenére, hogy a CSKP XVI. kongresszusa, az SZLKP kongresz- szusának határozata, és a központi bizottság határozatai a helyzet javítására köteleztek bennünket, annak ellenére, hogy a kormány állandó figyelmet szentel ennek a területnek, azt kell mondanunk, hogy továbbra sem tartják meg az építés határidőit, gyakran indokolatlanul emelkednek az építkezések költségei és nem tartják meg a tervezett műszaki-gazdasági mutatókat. Nem sikerül megfelelő mértékben fejlesztenünk a termelést a meglévő kapacitások korszerűsítése, műszaki rekonstrukciója és bővítése útján, pedig ezáltal is megakadályoznánk, hogy a réteken építkezzünk, ahol a költségek lényegesen magasabbak. A központi bizottság ülésein már több ízben kiemeltük az állóalapok újratermelése ilyen hatékony módszerének szükség- szerűségét és általában ezzel mindenki egyet is ért, ám a beterjesztett javaslatok még mindig kevés korszerűsítési beruházást tartalmaznak és gyakran ennek ürügyén nagy költséggel, új termelési csarnokokat akarnak építeni. Ez is az egyik oka annak, hogy az egyes tárcák beruházási igényei magasan túllépik a pénzügyi és kapacitás-lehetőségeket és így tehát ismét tovább nőne a megkezdett építkezések száma. Nekünk, az irányítás különböző szintjein dolgozó kommunistáknak, jobban kellene ügyelnünk arra, hogy a megkezdett építkezések ne fagyasz- szák be a szocialista társadalom óriási eszközeit. Ezek a negatívumok komoly népgazdasági veszteségeket okoznak és lelassítják a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek gyakorlati alkalmazását. Bírálat tárgyát képezi például, hogy Vojanyban az n-alkénok kísérleti gyártó vonalának építését és a strážskéi Chemkoban a fénystabilizáló anyag gyártásában az egyes kivitelezők nem ismerik el a feladatok elsődlegességét és így nem teljesítik az állami terv feladatait. Aggaszt bennünket, hogy eltúlozzák, sőt gyakran szándékosan elferdítik a javasolt beruházások várható teljesítményét. Aztán megtörténik, hogy az átadott termelési kapacitások hosz- szú időn keresztül, vagy egyáltalán nem érik el a termelés tervezett mutatóit és az általános gazdasági eredményt. Tudjuk, hogy ezen a téren milyen sok gondot okoztak a fafeldolgozó iparban felmerült fogyatékosságok és milyen sok erőfeszítést kell tennünk ezekben és más esetekben is a helyzet javítására. Ezért sokkal határozottabban kell megkövetelnünk a miniszterektől és a minisztériumoktól, a Szlovák Tudományos-Műszaki és Beruházási Bizottságtól, a Szlovák Tervbizottságtól és más szervektől, hogy a társadalmi szempont figyelembevételével bírálóan mérjék fel a beruházások szükségességét és nagyságát, a tervezési és területi előkészítés minőségét és a kivitelezők biztosítását. Az állami és ágazati minőségellenőrzéstől megköveteljük, hogy felelősségteljes tevékenysége eredményeként növekedjen az egész beruházási folyamat hatékonysága. Ebből az alkalomból is hangsúlyozzuk, hogy valamennyi szervnek, nemcsak a központiaknak, hanem a területieknek is - a járásoknak és a kerületeknek - teljes felelősséget kell vállalniuk a jóváhagyott beruházási tervért. Az elképzeléseknek a terven felüli akciók általi veszélyeztetését úgy kell értelmezni, mint az állami és tervfegyelem megsértését. Ezt az igényes hozzáállást kell érvényesítenünk, mivel nagyszabású terveket valósítunk meg: atomerőműveket, a Dunán vízlépcsőrendszert építünk és folytatjuk a kiemelt építkezéseket, főleg Prágában, az Észak-csehországi kerületben valamint Bratislavában. Építőipari dolgozóink előtt rendkívül igényes feladat áll - az integrációs akciók megvalósítása a Szovjetunióban. Az építkezések területi és tervezési előkészítésén kívül már ebben az évben megfelelő munkaerőket kell biztosítanunk. Az Építőipari Minisztériumnak, valamint az SZSZK kormányának figyelemmel kell kísérnie ezeket az építkezéseket, mivel ezek fejében pótolhatatlan nyersanyag- és energiaszállítmányokat kap gazdaságunk. Az építkezéseket idejében és megfelelő minőségben kell kiviteleznünk. Folytatni akarjuk és folytatnunk kell a környezetvédelem igényes irányvonalát. Az utóbbi években a párt- és állami szervek megkülönböztetett figyelmével, az építőipar, valamint a technológia szállítóinak hozzájárulásával nyilvánvaló fejlődést értünk el, főleg Bratislavában, a Felsó- Nyitra mentén, Árvában, Kassán (Košice), Jelša- vában és más vidékeken. Hasonlóan igényes feladatok várnak ránk a 8. ötéves tervidőszakban, amikor csaknem ötven szennyvíztisztító állomást, tíz levegőszennyezést gátló berendezést és további más létesítményt építünk, amelyek megoldása lényeges mértékben építőiparunk dolgozóitól függ. Megkülönböztetett figyelmet és további kapacitásokat kell fordítani a komplex lakásépítés javítására, a járulékos ellátottság valamint a lakáslap karbantartásának és javításának tökéletesítésére. Ezeket a feladatokat csak azzal a feltétellel teljesíthetjük, ha a tárca, a vállalatok vezérigazgatóságai kiküszöbölik a fogyatékosságokat az építőipari vállalatok irányításában, hogy így kihasználhassák a mozgósítható tartalékokat, főleg a munka és a tehnológiai fegyelemben, és általában a rend javításában az építkezéseken. Figyelmünk előterében áll továbbra is Brati- slavának, az SZSZK fővárosának fejlesztése. A városban több területen kell megszüntetnünk a lemaradást. Az egyik ilyen a városi közlekedés, örülök, hogy bejelenthetem a kongresszuson, március 13-án Moszkvában Csehszlovákia képviselői megállapodást írtak alá a szovjet elvtársakkal a szovjet szervezetek segítségéről és részvételéről a gyorsvasút építésében, amely a városi közlekedési hálózat fő tengelyét képezi majd. Az egészségügyben olyan fontos építkezéseket akarunk megvalósítani, mint az egyetemi kórház és más létesítmények. Építőipari dolgozóink előtt egyedülálló megtisztelő feladat áll, nemzetünk történetében elsó ízben a szocializmus feltételei között megkezdhetik az új nemzeti színház építését. A gyorsan fejlődő Bratislava problémáinak fokozatos megoldásával el akarjuk érni, hogy eredményesen teljesítsük a termelés és más területek feladatait és Bratislavát olyanná fejlesszük, hogy minden túlzás nélkül méltóan, az állampolgárok elégedettségére tölthesse be a Szlovák Szocialista Köztársaság fővárosának szerepét. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban jelentős fejlődést értünk el az önellátás fokozásában az alapvető élelmiszerek előállítása terén és a hazai piac egyenletes ellátásában. Ezt az irányvonalat akarjuk folytatni és elmélyíteni a következő időszakban is, hangsúlyt helyezve arra, hogy az emberek szükségleteit ne csak mennyiségi, hanem minőségi szempontból, az élelmiszerek megfelelő választékával is kielégítsük. Élelmiszeriparunk, főleg a hentesáru és a tejtermékek összehasonlítása a Cseh Szocialista Köztársaság és a többi ország termékeinek minőségével és választékával, gyakran nem dicséri a mi termelőinket. Megköveteljük, hogy a tárca és az illetékes termelési-gazdasági egységek rugalmasabban reagáljanak a fogyasztók bírála- (Folytatás a 4. oldalon)
