Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-18 / 65. szám, kedd
Az SZLKP kongresszusának vitája (Folytatás a 3 oldalról) tára és jogos követelményeire és átütöbb fejlődést érjenek el a termékszerkezet felújításában és a minőség javításában. Megköveteljük a termelőktől a termelés növelését, a betakarítási és raktározási veszteségek csökkentését, de ugyanakkor nem tűrhetjük el, hogy értékeket veszítsünk el azáltal, hogy az élelmiszeripar nem jól dolgozza fel, nem megfelelően hasznosítja a nyersanyagokat A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum irányítási rendszerének tökéletesítésére hozott intézkedések a megtakarításokra, az élelmiszerönellátás elérésére, a minőségre és hatékonyságra irányulnak. Elvárjuk, hogy a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium, a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok és maguk a mezőgazdasági üzemek járjanak el következetesen, az intézkedések eredményeként használják ki a belső tartalékokat, mélyítsék el az önálló elszámolás elveit a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban, és csökkentsék a lemaradó üzemek számát. Az a feladat áll a mezőgazdasági igazgatóságok, a kerületi, de főleg a járási pártszervek, párt- és állami szervek előtt, hogy elérjék: a melléküzemági termelés teljesítse feladatát, mindenekelőtt a mezőgazdaságot és a helyi lakosságot szolgálja, ne vonja el fölöslegesen a dolgozókat a nemzeti bizottságoktól és ne sértse meg az érvényes bér- és üzemeltetési szabályokat. Vitathatatlan és valamennyien örülünk annak, hogy a mezőgazdasági termelés intenzifikálásá- hoz és fejlődéséhez hozzájárul a dolgozók növekvő szakképzettsége, az irányítás javítása és a tudományos-múszaki ismeretek szélesebb körű alkalmazása. Ez különösen azokban a mezőgazdasági üzemekben szembeötlő, amelyekben lelkes, szakmailag képzett, az új iránt fogékony fiatalok kerültek a vezetőségbe, az egyes termelési szakaszokra. Az egész mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban ebben a szellemben kell folytatni a munkát, el kell érni, hogy minden üzemben ilyen helyzet alakuljon ki, miközben a dolgozók - a vezetők és a többiek - politikai, szakmai színvonalának emelését kell tekinteni valamennyi efsz és állami gazdaság további fejlődése egyik feltételének. A mezőgazdasági termelés fejlődésében döntő tényező a mezőgazdasági földterület nagysága. Ezért ügyelni kell a föld védelmére és javítására. Ennek a kötelességnek a fontosságát növeli az a tény, hogy helyenként felületesen, közömbösen viszonyulnak a földhöz. Az elmúlt években szigorú intézkedésekkel megállítottuk a szántóterület területének csökkenését, de ennek ellenére továbbra is felelősségteljesen kell megvalósítanunk ezt a jelentős politikai-társadalmi feladatot. Ez vonatkozik a mezőgazdasági dolgozókra, a beruházási folyamatra és a környezetvédelemre is. A földért és jobb kihasználásért folytatott küzdelem jelentős részét képezik a meliorációs és az öntözési beruházások, amelyek között elsőrendű szerepe van a kelet-szlovákiai síkság talajjavítási munkálatainak. Ügyelnünk kell arra, hogy az erre a célra fordított eszközök mielőbb megtérüljenek a társadalomnak. Az elmúlt időszakban, főleg a CSKP Központi Bizottságának 6. ülése után jelentős változások mentek végbe a nemzeti bizottságok, főleg az alapfokú nemzeti bizottságok tevékenységében, bővült gazdálkodásuk anyagi alapja és bizonyos javulás állt be a szolgáltatások területén is. Természetesen távolról sem lehetünk elégedettek a helyzettel. Szüntelenül nő a nemzeti bizottságok jelentősége és feladata a gazdasági, társadalmi fejlesztésben, egyre nagyobb felelősség hárul rájuk az egyes területi egységek komplex fejlesztéséért. A kormány továbbra is arra törekszik, hogy javuljon munkájuk, legyen szó az államigazgatásról vagy pedig az állampolgárok szükségleteinek jobb kielégítéséről a társadalmi fogyasztásban, a közlekedésben, a lakásgazdálkodásban, az ivóvízellátásban, a környezetvédelemben. Határozottabban kell fejleszteni a lakossági szolgáltatásokat, a nemzeti bizottságok üzemei, az ipari szövetkezetek és más szervezetek révén. Ehhez meg kell teremteni a feltételeket a szolgáltató hálózat bővítése, műszaki ellátottságának javítása, az alkatrész és alapanyag ellátás javítása, a szakemberek képzése, a nagyobb rugalmasság, és a megrendelők iránti becsületesebb viszony által. Ezzel kapcsolatban értékeljük a nószövetség szervezeteinek kezdeményezését. A szervezetek javaslataikkal segítik a szolgáltatóhálózat fejlesztését városainkban és községeinkben. A nemzeti bizottságok eltérő színvonalú tevékenysége, mindenekelőtt a legjobbak példamutatása, de ugyanúgy a fogyatékosságok, számos község és lakótelep piszkossága, rendetlensége azt tanúsítja, milyen sok függ a képviselők és a nemzeti bizottság szerveinek aktivitásától és kezdeményezésétől. Tekintettel a közeledő választásokra, tudatosítanunk kell, hogy a választóknak a képviselők iránti bizalmát szüntelenül fel kell újítani, ismételten meg kell nyerni a mindennapi munkában, az emberek problémáinak és szükségleteinek megoldásával. Ugyanakkor nem hagyhatjuk, hogy az állampolgárok, vagy legalább is egy részük a szocializmus előnyeinek passzív élvezője, társadalmi törekvésünk megfigyelője, esetleg csak panaszos legyen. A képviselők feladata, hogy a polgárokat bevonják falvaink és városaink aktiv életébe. Ezt különösen akkor tudatosítjuk, amikor értékeljük az elmúlt ötéves időszakot és előkészítjük a következő képviselőtestületi választásokat. Sok eddigi képviselő és tisztségviselő tapasztalatainak kihasználásával, a nemzeti bizottságok sorainak fiatalokkal való megerősítésével meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy megoldjuk a most előkészített választási programok feladatait. A Nemzeti Front választási programjainak állandó figyelmet kell szentelnünk. Az állampolgárok sokszor bírálják és sok panaszt emelnek a nemzeti bizottságok apparátusának munkájával szemben. Alkalmazottainak szakképzettsége javult, de valamennyiünket bosszant, hogy nem javul ennek megfelelően a lernlapvetöbb mutató, vagyis a nemzeti bizottságok dolgozóinak viszonya az állampolgárokhoz. Az állami szervekben, de mindenekelőtt a nemzeti bizottságok apparátusában nemcsak művelt emberekre van szükségünk, hanem olyanokra is, akik egyúttal öntudatosak, pontosan ismerik kötelességüket, felelősségüket és tudják, kit szolgálnak. Ebből a szempontból szükséges, hogy minden egyes dolgozót a szakmai képzettségen kívül az emberek iránti figyelmesség és érzékenység jellemezze. Irányítómunkánkban nem tűrhetjük meg a bürokráciát, a közömbösséget, a fölényeskedést és ez különösen nem fordulhat eló a nemzeti bizottságokon, ahol az állampolgár közvetlen kapcsolatba kerül a szocialista állam képviselőivel. Hasonló igényeket kell támasztanunk azon üzemek dolgozóival szemben, amelyeket a nemzeti bizottságok irányítanak. Hangsúlyozom, ennek azért kell így lennie, mert a párt vezető szerepét nem szavatolhatjuk csupán azzal, hogy a nemzeti bizottságok szervei elfogadják határozatait, hanem elsősorban azáltal, hogy minden választott tisztségviselőnek és a nemzeti bizottságok minden dolgozójának érvényesíteni kell a párt politikáját. A nemzeti bizottságokkal kapcsolatban a kormány ügyelni fog arra, hogy elmélyüljön az egyes minisztériumok hatásköre és felelőssége a problémák megoldásáért a nemzeti bizottságok tevékenységének egyes területein. Ez megköveteli, hogy leküzdjük azt az elképzelést, miszerint a miniszterek csak módszertanilag irányítják és csak korlátozott felelősséggel tartoznak az adott területek helyzetéért. Ez a gyakorlat ellentétben áll a demokratikus centralizmus alapelveivel, fölöslegesen aláássa a kölcsönös együttműködést, megnehezíti a problémák megoldását és végeredményben árt az egész társadalomnak. Ezért a kormány ebből a szempontból is értékelni fogja a minisztériumok munkáját. A gazdasági fejlődés igényes programjának megvalósítása megköveteli, hogy tökéletesítsük és hatékonyabbá tegyük a népgazdaság tervszerű irányításának rendszerét. További fejlesztésének alapelveit a CSKP XVII. kongresszusa határozza majd meg. A kormány és az illetékes szervek egyik fó feladata, hogy részt vegyenek az alapelvek előkészítésében és alkotó lebontásában. Egyúttal fokozott hangsúlyt kell helyeznünk a közvetlen irányítás és a döntési folyamat javítására. A kormányok, a minisztériumok és a kerületi nemzeti bizottságok munkájában arra törekedtünk, hogy nagyobb egyensúly alakuljon ki a koncepciós és az operatív kérdések megoldása között, ezt tartjuk a jövő egyik fontos feladatának. Ennek érdekében kitartunk amellett, hogy a reszortok, a tudományos kutatási és más intézményekkel együtt, szakképzettebben és kellő időelőnnyel dolgozzák ki az egyes ágazatok fejlesztésének koncepciós kérdéseit, rugalmasabban reagáljanak a gazdasági és társadalmi fejlődés feltételeinek vagy szükségleteinek megváltozására. Határozottan megköveteljük, hogy az irányítás minden szintjén használják ki jogkörüket, az illetékes tisztségviselők vállaljanak felelősséget az idejében hozott helyes döntésekért. Hatékonyabban akarunk fellépni az eddig gyakori alibizmus ellen, az olyan gyakorlat ellen, hogy a problémákat áthárítják a felső párt- vagy állami szervekre. Nem szabad megengednünk, hogy a határozatok hanyag teljesítése, esetleg nem teljesítése miatt a pártszerveknek is be kelljen avatkozniuk a problémák megoldásába. Ezzel összefüggésben emlékeztetni szeretnénk arra, amit Nyikolaj Rizskov elvtárs az SZKP XXVII. kongresszusán a vezetőknek mondott: ,,A korszerű gazdaság különösen nagy igényeket támaszt a termelés irányítóival szemben. Vezetőinknek el kell sajátítaniuk a korszerű gazdasági gondolkodásmódot, a magas fokú professzionalizmust, a szocialista vállalkozószellemet, azt a képességet, hogy távlatilag gondolkozzanak, neveljék és szervezzék a kollektívát. A mai vezető alapvető jellemvonása az érett pártosság, az elvhűség, a párt irányvonalának feltétel nélküli érvényesítése és a tiszta erkölcsi profil. Ez alapvető feltétele alkotó terveink megvalósításának.“ Ilyen igényeket és követelményeket kell támasztanunk minden vezetőnkkel szemben. Feladataink teljesítése és az irányítás hatékonyságának növelése során úgy kell gondolkodnunk és cselekednünk, hogy együttmüködés alakuljon ki a szövetségi és a nemzeti reszortok között. Ebből a szempontból a kormányban, a minisztériumokban - és a nemzeti bizottságokon is - természetes kötelességnek tartjuk, hogy megteremtsük a feltételeket a szövetségi szervek által irányított ágazatok fejlesztéséhez, vé- gülis ezek jelentik a termelés dinamikus fejlődésének súlypontját. És fordítva: a nemzeti szervek által irányított ágazatokban számolunk a gépipari tárcák aktív részvételével, ami különösen fontos, tekintettel a termelési alapok rekonstrukciójával és korszerűsítésével kapcsolatos terveikre. Külön hangsúlyozzuk, hogy a feladatok közös megoldásával és a jo együttműködéssel akarjuk bizonyítani a szövetségi államrendezés életképességét és hasznosságát, nemzeteink és nemzetiségeink és egész csehszlovák hazánk szempontjából. Továbbra is időszerű feladat a funkcionális és ágazati szervek együttműködésének elmélyítése a köztársaság keretében, hogy az olyan területeken, mint a tudományos-múszaki fejlesztés, a pénzügyi gazdálkodás, az árképzés, az élőmunka hatékonyságánakfokozása koncepciózusán járjunk el és helyesen valósítsuk meg az elfogadott intézkedéseket. Ugyancsak szüntelenül javítani kell az ágazati minisztériumok és a középszintű irányítási szervek együttműködését. Ez elsősorban a szállítói-megrendelői kapcsolatokra vonatkozik. A gazdasági szerződések megkötése és megvalósítása során gyakran nyilvánul meg az óvatoskodás, az a törekvés, hogy kényelmes legyen az életük, nem veszik figyelembe a megrendelés társadalmi szempontból indokolt szükségleteit. Ez az egyik alapvető oka számos vállalatnál a folyamatos termelés megbomlásának, a hajrámunkának és a nem kívánatos készletek gyarapodásának. Az irányítómunka fontos részének tekintjük a szocialista törvényesség következetes érvényesítését a gazdasági és társadalmi élet minden területén. Megköveteljük, hogy a gazdasági vezetők, társadalmunk minden tagja, a közbiztonsági szervek, az igazságszolgáltatási szervek figyelmének előterében a szocialista tulajdon, a közrend, a jogok és a szabadságjogok védelme álljon. Ezzel összhangban rendszeresen ellenőriztük a társadalomellenes cselekedetek alakulását. A kormányban és a reszortokban megkülönböztetett figyelmet szenteltünk a CSKP KB Elnökségének levele érteimében foganatosított intézkedések teljesítésének. Úgy gondolom azonban, hogy a legtökéletesebb intézkedések is hatástalanok maradnak, hogy a legjobb jogrend és a legtökéletesebb határozatok esetében is találhatók kiskapuk, amelyeket meg kell szüntetnünk minden dolgozó felelősségének fokozásával, a törvények szigorú megtartásával, a szocialista társadalom érdekeinek védelmével. Ismételten hangsúlyozzuk, hogy emelni kell az ellenőrzés színvonalát. Több intézkedést hoztunk a külső ellenőrzés javítására, legyen szó a népi ellenőrzési szervek kiépítéséről, az élelmiszeripari és a kereskedelmi felügyelet tökéletesítésére vonatkozó új javaslatokról vagy más lépésekről. Határozottabban kell azonban növelnünk a belső ellenőrző szervek munkájának hatékonyságát. Mindenekelőtt a vezetőknek kellene ügyelniük arra, hogy saját ellenőrzésük idejében feltárja a fogyatékosságokat, megbüntethessék a rossz munkát végzőket, az alacsony hatékonyságot, a fegyelem és a rendeletek megsértőit. így megakadályozhatnánk számos nehézséget a szervezetek üzemeltetésében és sok személyes tragédiát is. A Lenárt elvtárs által előterjesztett beszámoló külön figyelmet szentel a kádermunkának. A bíráló szavak és a következtetések teljes mértékben vonatkoznak a minisztériumok, más központi és állami szervek munkájára is. Úgy kell kiválasztanunk, felkészítenünk, szétosztanunk és értékelnünk a kádereket, hogy az apparátus teljesítménye megfeleljen korunk feladatai igényességének. Ez többek között megköveteli, hogy az idősebb, bevált, tapasztalt káderek mellett nagyobb teret adjunk a fiatal tehetséges dolgozóknak, az olyan férfiaknak és nőknek, akik megértik az újat, akiket áthat az a törekvés, hogy életünket elórelendítsék. Irányítószerve- inkben rugalmasabban kell átcsoportosítani az erőket, sok helyen merevség uralkodik. Olyan tapasztalataink vannak, ha valahol új feladatot vetnek fel, azonnal újabb munkaerőket követelnek, annak ellenére, hogy a feladatot nagyon sok esetben az erők átcsoportosításával is megoldhatnák. Sokkal bátrabban, alkotóbban, felelősségteljesebben, igazi gazdákként kell viszonyulnunk ezeknek a kérdéseknek a megoldásához. Kongresszusunk tanácskozása és a CSKP XVII. kongresszusának egész előkészítése a következő időszak feladatainak megoldására irányul. E feladatok igényességét tudatosítva, a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusa gondolatainak és a szovjet elvtársak azon erőfeszítésének hatására, hogy meg akarják gyorsítani a gazdasági-társadalmi fejlődést, nálunk is elsőrendű feladatként előtérbe kerül felelősségünk a további fejlődésért, a szocializmus megszilárdításáért, olyan értelemben, ahogyan azt az SZKP kongresszusán Mihail Gorbacsov elvtárs kiemelte. Közös felelősségünk ez és ugyanakkor valamennyiünk személyes felelőssége is. A kitűzött célok eléréséért folytatott küzdelemben el fog mélyülni a kommunista párt vezető szerepe, megszilárdul az emberek millióinak bizalma a párt politikája iránt. Ezt a bizalmat a párt a töke, a fasizmus ellen folytatott harcban, a nemzeti felszabadító küzdelemben és a fel- szabadulás után a munkásosztály hatalmáért folytatott harcban, az iparosítás és a kollektivizálás folyamatában valamint a fejlett szocialista társadalom építéséért folytatott küzdelemben vívta ki. Kötelességünk, hogy szüntelenül, konkrét tettekkel szilárdítsuk ezt a bizalmat. Nem kell külön hangsúlyoznunk, hogy minél eredményesebben teljesítjük gazdasági-társa- dalmi fejlődésünk feladatait, annál meggyőzőbbek lesznek a CSKP politikájának történelmi hasznosságára vonatkozó érveink. Igen, így kerül a párt politikája közel minden állampolgárhoz és annál jobban fogja támogatni a feladatok öntudatos teljesítésével, amint azt kongresszusunk határozata, valamint a CSKP közeledő XVII. kongresszusának határozata is kitűzi majd. Elvtársak, ennek tudatában értékeljük a feladatokat, amelyeket meg akarunk és meg is kell oldanunk! Tegyünk meg mindent a Csehszlovák Szocialista Köztársaság felvirágoztatásáért, azért, hogy legyen a csehek, a szlovákok és nemzetiségek boldog hazája és hozzájáruljunk a szocializmus és a béke erőinek megszilárdulásához. ŠTEFAN ŠIMKO elvtárs, a kassai (Košice) Kelet-szlovákiai Vasmű acélművének munkása Dolgozókollektívánk a Kelet-szlo- vákiai Vasműben nemcsak teljesítette, hanem a legfontosabb mutatókban túl is teljesítette a CSKP XVI. kongresszusán kitűzött feladatokat. Ez a több mint 4800 tagú vállalati párt- szervezet alkotó, színvonalas politi- kai-szervezőmun- kájának, s irányításával a vállalat 24 ezer főnyi dolgozókollektívájának köszönhető. A 7. ötéves tervidőszakban több mint 4 milliárd korona értékben szárnyaltuk túl az árutermelést, több mint 1,4 milliárd koronával a saját termelési érték és 1,2 milliárd koronával a nyereség tervét. A párt politikai-szervező és eszmei-nevelő munkája valóban nem formális módon tükröződik dolgozókollektívánk munkásmagvának magas fokú fejlettségében és öntudatosságában. Erre épülnek a jövővel kapcsolatos politikai és gazdasági céljaink. Olyan üzem kollektívájában dolgozom, amely nagymértékben hozzájárult a magas fokúan haladó szovjet technika és technológia, mégpedig a folyamatos acélöntési módszerek alkalmazásához. Ez volt a 7. ötéves tervidőszakban a vállalati gazdaság intenzifikálásának egyik alapvető tényezője. Eddig több mint 1 millió 800 ezer tonna acéltuskót gyártottunk, tartósan túlteljesítve a tervezett paramétereket. A berendezés magas fokú hatékonyságáról tanúskodik az is, hogy megtakarítottunk 3696 terrajoule tüzelőanyagot és energiát, valamint 150 ezer tonna vastartalmú fémet. Ezek az eredmények minden bizonnyal méltóképpen kifejezik vállalatunk törekvését: megvalósítani a XVI. kongresszus után a párt stratégiai irányvonalát. Ebben az időszakban ennek a berendezésnek a korszerűsítésére törekszünk, hogy segítségével a 8. ötéves tervidőszak zárórészében legalább 1 millió tonna acélt öntsünk, ami több mint egynegyede vállalatunk acéltermelésének. Az 1987-es esztendőben hozzáfogunk egy további folyamatos acélöntöde építéséhez, hogy a következő ötéves tervidőszak elején ezzel a technológiával gyártsuk az acélnak több mint az 50 százalékát. A harmadik folyamatos acélöntöde 1995-ig történő felépítésével pedig el akarjuk érni azt, hogy az acélöntés már teljes egészében ezzel a módszerrel történjék, amivel megtakarítunk több mint 1100 dolgozót, 425 ezer tonna fémet és 7000 terrajoule tüzelőanyagot és energiát. Acélművünk kommunistái nagyfokú, hatékony aktivitással köszöntik a CSKP XVII. kongresszusát és a CSKP megalakulásának 65. évfordulóját. Ez kifejezésre jut szocialista felajánlásunkban, amelyben kötelezzük magunkat, hogy 25 ezer tonnával túlteljesítjük a folyamatos öntéssel előállított tuskók gyártásának tervét. Megtakarítunk több mint 5500 tonna fémet, 36 terrajoule tüzelőanyagot és energiát, s ezáltal saját termelési értékünk túlszárnyalásához több mint 10 millió koronával járulunk hozzá. Az acélmű kommunistáihoz és többi dolgozójához hasonlóan vállalatunk többi üzemének kollektívái is reagáltak a CSKP KB 15. és 16. ülésének határozataira. A gazdasági és a szociális fejlődés fó irányainak dokumentumtervezetét üzemünk és vállalatunk kommunistái és összes dolgozója széleskörűen megvitatta. Erre a célra használtuk ki a pártcsoportok tanácskozásait, a nyilvános pártgyűléseket, a szakszervezet és a SZISZ gyűléseit, a termelési értekezleteket, valamint a pártszervezetek februári taggyűléseit. Ezeken a tanácskozásokon a Kelet-szlovákiai Vasmű dolgozókollektívája egyöntetűen (Folytatás az 5. oldalon) DJ SZÓ 4 1986. III. 18.
