Új Szó, 1986. március (39. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-14 / 62. szám, péntek
Az SZLKP Központi Bizottságának beszámolója a CSKP XVI. és az SZLKP legutóbbi kongresszusa határozatainak teljesítéséről, valamint a párt egyéb feladatairól Szlovákiában (Folytatás a 3. oldalról) ebben az ötéves tervidőszakban a nemzeti jövedelemnek lényegesen nagyobb mértékben kell növekednie, mint az ipari termelésnek. Elvtársak, ez minőségileg új jelenség a szocialista építés időszakában Szlovákiában. A nemzeti jövedelemnek háromszor gyorsabban kell növekednie, mint a termelési fogyasztásnak, ami azt feltételezi, hogy egyedülálló javulást érjünk el az energia, a nyersanyagok és az alapanyagok hasznosításában. Ebből kell kiindulnunk munkánkban, ennek alapján kell meghatároznunk a gondolkodással, a cselekedetekkel és a tettekkel szemben támasztott igényeket! A minőség javítása alapvető feladatunk Amikor felvetjük a kérdést, hol kereshetjük a források dinamikus növekedésének újabb tartalékait és lehetőségeit, egyértelműen hangsúlyozzuk: mindenekelőtt a szó legszélesebb értelmében a minőség javításában, ami a fejlődő szocializmus társadalmának egyik fontos jellemvonása. Magasabb szintre kell emelni a társadalmi osztályok, a nemzetek és a nemzetiségek viszonyát, az ágazatok és a kollektívák viszonyát, emelni kell az irányítás, a tervezés minőségét, és magasabb szintre kell emelni az emberek öntudatát. Természetesen javítani kell a termelést a termékeket és a szolgáltatásokat is. Egyszóval, a minőség javítása érinti valamennyi dolgozó érdekeit. Tudjuk, hogy a hazai piacon egyre nagyobb a kereslet a kiváló minőségű, a jobb használati tulajdonságokkal rendelkező termékek iránt. A minőség javításának követelménye szükségessé teszi az anyagi-műszaki alap eredményes korszerűsítését. Termékeink minősége és műszaki színvonala meghatározó tényező abban, hogy érvényesülni tudjunk az éles nemzetközi versenyben. Az említett tényekre tekintettel, nyíltan meg kell mondanunk: annak ellenére, hogy az elmúlt ötéves tervidőszakban a kiváló műszaki-gazdasági termékek részaránya 7,85 százalékról 17 százalékra nőtt, Szlovákiában nem lehetünk elégedettek az adott helyzettel. Nagyok az eltérések az egyes ágazatok között. A vegyiparban ez a részarány 35 százalék, míg a gépipari és elektrotechnikai vállalatoknál csak valamivel több mint 10 százalék. Eddig túlsúlyban vannak az átlagos termékek, ami tükröződik a külföldi értékesítési árakban is, ez a szükségletek jobb kielógtésének, a nemzeti jövedelem képzésének nagy potencio- nális forrását jelenti. Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy drágán vett nyersanyagokból átlagos termékeket állítsunk elő. Ezért alapvető feladatnak tekintjük a termékek műszaki-gazdasági színvonalának emelését, és ennek tudatában ezt a feladatot állítjuk a kormányban, az egyes ágazatokban, a termelési-gazdasági egységekben, a vállalatoknál, a kutatóintézetekben, a szövetkezetekben, minden területen és minden munkahelyen dolgozó kommunisták elé. Úgy kell irányítani, tervezni, szervezni és ösztönözni a termelést, hogy ebben az ötéves tervidőszakban legalább 25 százalék legyen az árutermelésben a magas műszaki és gazdasági színvonalú termékek aránya. Meggyőződésünk, erőnkből futja erre. Ezt bizonyítja a bratislavai Slovnaft és Dimitrov Vegyi Müvek, a strážskéi Chem- ko, a šalai Duslo dolgozóinak példája, akik termelésében a kiváló minőségű áruk részaránya eléri a 33-73 százalékot. El kell érni, hogy a kívánt irányvonalat érvényesítsük a közszükségleti cikkek tömeg- és sorozatgyártásában, valamint a lemezek, a műszálak, az építőanyagok gyártásában. Megköveteljük a gazdasági vezetőktől, hogy következetesen érvényesítsék a minőség irányításának komplex rendszereit, és felelősségteljesen készüljenek fel a minőség irányításának tökéletesítésével és az állami minőségellenőrzésről szóló új törvénnyel kapcsolatos új feltételekre. Ebben a szellemben kell ösztönözni a dolgozók kezdeményezését és felelősségét, el kell érni, hogy büszkék legyenek üzemükre és termékeikre, szocialista hazánk jó nevére. A gazdaság intenzifikálásának jelentős forrása a termékek és a technológiák inno- válása. Értékeljük az elmúlt években elért haladást, de ennek ellenére ezt a forrást egyelőre nem használjuk ki megfelelő mértékben. Az innovációs ciklus nálunk aránytalanul hosszú. A 7. ötéves tervidőszak egyes éveiben az innovált termékek részaránya mintegy 4,5 százalék volt. Az új: termékek nagy részén csak a legegyszerűbb változtatásokat eszközölték, anélkül, hogy javult volna minőségük és használati tulajdonságaik. A termékeknek csak elenyésző részét lehetett besoroni a legfelsőbb innovációs fokozatba. Mindez megköveteli, hogy a vállalatok és kutató szervezetek alapvetően megváltoztassák a mai helyzetei és gyorsan reagáljanak a társadalom új és változó szükségleteire. A nehézgépipari művek, a golyóscsapágy-gyá- rak, a Slovchémia termelési-gazdasági egységek, és mások példája azt bizonyítja, hogy ott ahol a hazai kutatás eredményeire támaszkodnak, de ugyanakkor bátran merítenek a nemzetközi tudomány ismereteiből, tudományos-műszaki együttműködést folytatnak, élnek a licencvásárlás lehetőségével, ott megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy lépést tartsanak a világgal. A nagyobb hatékonyság elérésére és a források gyorsabb képzésére kifejtett törekvésünket összekapcsoljuk a gazdaságban végrehajtott szerkezeti változásokkal. Céltudatosabban és határozottabban kell támogatnunk azoknak az ágazatoknak és programoknak a megvalósítását, amelyek magas szinten hasznosítják az alkotómunkát, a tudomány eredményeit, az emberek leleményességét és maximális tár- sadalmi-gazdasági eredményt hoznak. Gyorsabb ütemben kell fejleszteni és nagyobb mértékben alkalmazni a termelési folyamatok elektronizálását és automatizálását, a nukleáris energetikát, a könnyű vegyipart, a biotechnológiákat, új alapanyagok gyártását stb. Az ágazatok, a termelési-gazdasági egységek, és a vállalatok terveinek tartalmazniuk kell ezeket a szerkezeti változásokat. Tudjuk, hogy a tudomány és technika eredményeinek határozott gyakorlati érvényesítése nélkül nem érhetünk el lényegesebb haladást a minőség javításában, a termékszerkezet javításában és a szerkezeti változásokban. Ezért, a szlovákiai gazdasági és társadalmi fejlődés fó irányaiból kiindulva, a tudomány-termelés-alkal- mazás egész komplexumában fokoznunk kell az egyes szervezetek alkotó és megvalósító tevékenységét. Az igényes feladatokat csakis akkor teljesíthetjük eredményesen, ha Csehszlovákia, és keretében Szlovákia is, intenzíven bekapcsolódik a KGST -országok tudományos-múszaki fejlesztésének komplex programjába. Hozzájárulásunkat tükröznie kell a 8. ötéves tervnek, a kérdéseket idejében, a kívánt mutatókat szem előtt tartva kell megoldani. Következetesen fel kell készülnünk arra, hogy gyorsan kihasználjuk a program megvalósítása révén elért eredményeket a termelést elökésztő szakaszokon, a beruházásokon, a termelésben és az emberek szakképzésében is. Éppen ennek érdekében, rendkívül kezdeményezőknek kell lennünk, határozottan kell cselekednünk, arra törekedve, hogy Szlovákia gazdasági ereje maximális kihasználásának megfelelően járuljon hozzá Csehszlovákia részvételéhez a komplex program megvalósításában. Az emberek, főleg a vezetők és az irányítók értékelésében döntő kritériumnak kell tekinteni, hogyan viszonyulnak ehhez a feladathoz. Nem tekinthető jó vezetőnek, tekintet nélkül tisztségére, az, aki nem értette meg a komplex programba foglalt új intézkedések értelmét és céljait, vagy pedig csak nagyon keveset tesz megvalósításukért, saját magunk és az egész szocialista közösség fejlesztése érdekében. A komplex programból eredő feladatokkal összhangban, meg kell változtatnunk kutatási-fejlesztési alapunk struktúráját, azzal a céllal, hogy megerősítsük integrációs irányzatát. Ehhez megteremtjük a feltételeket, de egyúttal megköveteljük, hogy a tudományos-műszaki haladás állami és más feladatainak megoldása jelentősebb mértékben járuljon hozzá az intenzifikálás- hoz és a hatékonyság növeléséhez. Nagyobb igényességet, kezdeményezést A Szlovák Tudományos-Műszaki Fejlesztési és Beruházási Bizottságtól, a Szlovák Tervbizottságtól, a minisztériumoktól és más központi szervektől, a Szlovák Tudományos Akadémia munkahelyeitől, a felsőoktatási intézményektől, valamint az SZLKP Központi Bizottságának osztályaitól elvárjuk, hogy ezen a téren nagyobb igényességet, előrelátást, kezdeményezést és jó szervezőképességet tanúsítsanak. A termelőerők minőségi átépítése meggyorsításának feladata, a gépek, termékek és technológiák új generációinak előállítása elképzelhetetlen a magas szintű alapkutatás nélkül. Azt mondhatjuk, hogy a Szlovák Tudományos Akadémia és a felsőoktatási intézmények munkahelyeinek aktivitása erre irányul. Eddig nem tudtuk teljes mértékben kihasználni jelentős kutatási potenciáljukat, és azt nem tudtuk a társadalmi gyakorlat kulcsfontosságú feladatainak megoldására irányítani. Ennek érdekében, a káderek biztosításán kívül, nagyobb figyelmet kell szentelni annak, hogy a Szlovák Tudományos Akadémiát és a felsőoktatási intézményeket korszerű műszerekkel és számítógépekkel lássuk el. Jobb feltételeket kell teremtenünk az olyan tudományágak számára, amelyektől nagyobb hozzájárulást várunk el az intenzifikálás folyamatában. Mindenekelőtt a természet- és műszaki-tudományokra, főleg a matematikára, a kibernetikára, a fizikára, a biológiára és a genetikára helyezzük a hangsúlyt, amelyek meggyorsítják a robotika információs irányító rendszereinek, a számítógépek új nemzedékének megoldását, új alapanyagok, biotechnológiák és más progresszív technológiák és termelések kifejlesztését. Hangsúlyozni szeretném, a kutatás és eredményei gyakorlati alkalmazásának meggyorsítása megköveteli, hogy a Szovjetunió tudományos és kutató szervezeteinek tapasztalatai szerint, bátrabban és nagyobb mértékben érvényesítsük a tudomány és termelés összekapcsolásának progresszív formáit. A kutató-termelőegységek és a tudományos-termelési egyesülések tapasztalatai is azt mutatják, hogy ez a helyes út. Ezt szemléltetik a prešovi VUKOV, a Nové Mesto nad Váhom-i VU- MA, az SZTA Számítástechnikai Intézete és a főiskolák eredményei. Ezért is érthetetlen, hogy a termelés és a kutatás közti akadályokat leküzdó ilyen kapcsolat kialakításának útjába bürokratikus gátakat állítanak. Ennek a gyakorlatnak véget kell vetni és alapvetően meg kell erősíteni a tudomány és a kutatás realizációs bázisát. Ez vonatkozik a felsőoktatási intézmények kutató és termelési-gazdasági tevé- kfenységére is, amely lehetővé teszi a tudomány és a gyakorlat összekapcsolását, alkalmat ad a diákoknak, hogy a gyakorlatban alkalmazzák ismereteiket, s így a főiskolák szellemi potenciálját kihasználjuk a problémák megoldásában. Mivel gyorsan nő a tudományos-műsza- ki információk jelentősége, határozottabban kell kiküszöbölni az információs központokban tapasztalható hiányosságokat, rugalmasan meg kell szereznünk a nemzetközi tudomány újdonságait, a legfejlettebb külföldi gyártók tapasztalatait, ami azt feltételezi, hogy mindenekelőtt jobban kell kihasználnunk a már kiépített Moszkva- Prága hálózat információit. Nem szabad feltalálnunk a már feltaláltakat, ismernünk kell a helyzetet a világban. Bővítenünk kell a hazai információs hálózatokat, bekapcsolva ezeket a nemzetközi hálózatokba. A minisztériumoknak, a termelési-gazdasági egységeknek és a vállalatoknak nagyobb figyelmet kell szentelniük saját információs központjaik káder-, valamint anyagi-műszaki ellátásának. A gazdasági hatékonyság növelése folyamatában jobban kell élnünk a dolgozók alkotó kezdeményezésével. Megengedhetetlen hazardírozni a munkások, a szövetkezeti földművesek és a műszaki értelmiség tudásával és igyekezetével. Az a körülmény, hogy a jóváhagyott találmányoknak csupán az egyharmadát, az újítási javaslatoknak felét alkalmazzák a gyakorlatban, egyet jelent azzal, hogy az irányításért felelő tisztségviselők félvállról veszik a dolgozók kezdeményezését. E tekintetben nagyobb elkötelezettséget várunk el a társadalmi szervezetektől is, főleg a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomtól, a Szocialista Ifjúsági Szövetségtől és a Csehszlovák Műszaki-Tudományos Társaságtól. A beruházások kulcsfontosságú területén jobban kell alkalmazni a tudományos- múszaki haladás eredményeit. A gazdasági és a szociális fejlődés fő irányainak tervezete hanqsúlyozza, hogy a beruházások közvetítésével határozottabban kell in- tenzifikálnunk az újratermelési folyamatot s ott kell megvalósítanunk beruházásokat, ahol a legnagyobb eredménnyel járnak. Ugyanakkor következetesen érvényesíteni kell a termelési bázis korszerűsítése és rekonstrukciója hányada növelésének irányvonalát. Ezzel összefüggésben hadd jegyezzem meg, hogy feltétlenül le kell küzdenünk az olyan, nálunk még tapasztalható elavult nézeteket, miszerint a gazdasági fejlesztés megvalósítható a „zöld réten“ is, csupán új termelési csarnokok és üzemek építésével. Az ilyen extenzív megközelítés már most káros, mivel lelassítja az intenzifikálás folyamatát. A legfőbb ideje meggátolni olyan beruházásokat, amelyek esetében már a beruházási és a tervezési előkészületeknél nyilvánaló, hogy elavult, a világ paramétereinek meg nem felelő létesítményekről van szó. Megemlíthetjük annak példáit, hogy észszerűen, szakmailag megalapozottan a haladó technológiába fektetnek beruházásokat, ami biztosítja a magas műszaki és gazdasági színvonalú gyártmányok előállítását. Ez vonatkozik például a Jaslovské Bohunice-i Atomerőműre és a ružomberoki cellulózgyárra. Viszont ezzel ellentétes példákat is említhetnénk, mondjuk a vrano- vi Bukózából vagy a žilinai vegyi cellulózgyárból, ahol nyereség helyett veszteséget könyvelünk el. Elvárjuk a Szlovák Tudományos-Műszaki Fejlesztési és Beruházási Bizottságtól, a Szlovák Tervbizottságtól, az SZSZK Pénzügyminisztériumától, a Csehszlovák Állami Banktól, s mindazoktól, akik szakvé- leményezó tevékenységet fejtenek ki, hogy a javasolt akciókat nagy szakmai igényességgel ítéljék meg a népgazdasági szándékok szemszögéből, legyenek a beruházásokkal és a kivitelezőkkel szemben szigorúak és következetesek, egyidejűleg azonban gyorsítsák fel és egyszerűsítsék le az egész jóváhagyási folyamatot. Ez vonatkozik az elektronikának, valamint a tudományt szolgáló új technológiáknak importjára is. Ennek érdekében el kell mélyíteni a Szlovák Tudományos-Műszaki Fejlesztési és Beruházási Bizottság együttműködését az Állami Tudományos-Műszaki és Beruházási Bizottsággal. Tapasztalataink meggyőznek arról, hogy a beruházások folyamatában milyen nagy szerepe van az idő tényezőjének. A társadalom javát szolgálja minden jó minőségben és idejében átadott mű. Példák tanúsítják, hogy ott, ahol jó a beruházó, a tervező és a kivitelező együttműködése, ott az építkezéseket a tervezett határidőkben és paraméterekben fejezik be s folyamatos a termelés felfuttatása* Ezt elértük olyan beruházásoknál is, amilyen a Kelet-szlovákiai Vasmű 1. és 2. számú nagyolvasztójának rekonstrukciója, a tranzit gázvezeték ágainak építése, a Slovnaftban a propilént, a šaľai Duslóban pedig a CD antioxidánst gyártó üzemrészleg építése volt. Az építkezések zöménél azonban hosz- szú az átlagos építkezési idó. Az építkezések 30 százalékos hányadánál nem biztosították a létesítmények kitűzött határidőkhöz igazodó átadását, több esetben túllépték a költségvetést és nem érték el a tervezett paramétereket. Elképzelhető, hogy ez milyen veszteségekkel jár, milyenek a következményei a hazai piacon, az exportra, valamint a kooperációs kapcsolatokra. Ezért a beruházások minden résztvevőjétől igényelnünk kell a feladatok iránti cselekvő és felelősségteljesebb hozzáállást, amely változtat és kell hogy változtasson a helyzeten. Előtérbe kerül elsősorban az a feladat, hogy az építkezések átlagos időtartamának lerövidítésével 15-20 százalékkal, egyes ágazatokban pedig - eltekintve a tüzelőanyag* és az energiatermelés ágazatától - 30 százalékig terjedően csökkentsük a befejezetlen építkezések számát. Továbbá tökéletesíteni kell a beruházási mechanizmust, beleértve az egész folyamat minőségéért vállalt felelősséget. Ezt egybe kell kapcsolni azzal, hogy az építkezések kivitelezőit és a technológia szállítóit jobban kell anyagilag érdekeltté tenni az építkezési idó lerövidítésében és a tervezett paraméterek túlteljesítésében. Az építőipar feladatai A beruházási program megvalósítása minőségileg új feladatokát ró az építőiparra. A Szlovák Tervbizottságtól, valamint az építőipari minisztériumtól elvárjuk, hogy tárgyilagosan mérjék fel az építőipari kapacitást, s ennek megfelelően tervezzék az építkezési feladatokat, valamint fejlesztésük szükségleteit. Ez azért kívánatos, mivel az építőipar dolgozóinak nagyon igényes feladatokkal kell megbirkózniuk a termelőüzemek, főleg a nagy energetikai létesítmények, a gép-, az elektrotechnikai és a vegyipar beruházásainak építésében. Növekednek az igények egyes másféle építkezésekkel, főleg a vízgazdasági, az egészségügyi építkezésekkel és a járulékos beruházásokkal szemben. Fontos kö- (Folytatás az 5. oldalon) ÚJ SZÚ 4 1986.111.14.
