Új Szó, 1986. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-14 / 38. szám, péntek
ÚJ szú 5 1986. II. 14. Közös hazában Az utóbbi időben több olyan kiadvány jelent meg nálunk, amely a nemzetiségek életének időszerű kérdéseivel foglalkozik. Ezek közé soroljuk azt a publikációt is, amely a közelmúltban jelent meg szerzői kollektíva munkájának eredményeképpen a Pravda Kiadó gondozásában magyar nyelven „A magyar nemzetiség Csehszlovákiában“ címmel. A 190 oldalas publikáció négy fejezetében a szerzők dokumentumokkal alátámasztva bizonyítják, hogy a párt nemzetiségi politikájának megvalósítása terén eddig elért eredmények a szocialista építés jelentős sikerei közé tartoznak, s hogy a csehszlovákiai magyar nemzetiség aktív résztvevője a szocialista építésnek és élvezője a szocialista fejlődésben elért eredményeknek Csehszlovákiában. A magyar nemzetiség a Csehszlovákiában élő négy nemzetiség közül ...... nemcsak a legnagyobb létszámú, hanem egyedüli olyan nemzetiség, amelynek száma állandó, következetes emelkedést mutat“. ,,A szlovákiai magyarok szociálpolitikai és politikai helyzete napjainkban“ c. első fejezetben a szerzők megállapítják, hogy a párt- és állami szerveknek a magyar nemzetiség iránt tanúsított politikai magatartásában érvényesül az általános, a sajátos és a különleges jelleg kölcsönhatásának dialektikája. Az általános pl. az, hogy a nemzetek és a nemzetiségek szocialista egységet alkotnak, egységes politikai jelleggel, közös a gazdasági élet, a célok stb. A sajátos közé tartoznak az etno- szociális jegyek, a területi és természeti feltételek, s a különleges, mint az anyanyelv, a nemzeti öntudat, kulturális hagyományok stb. Aláhúzzák, hogy a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek teljes egészére jellemző a gazdasági, szociális, politikai és kulturális fejlettség, a műveltség viszonylag magas foka és az életmód megnyilvánulásának feltételei. S ha .vannak is még bizonyos osztályszociális különbségek, az egyre fejlődő Dél-Szlovákia meggyőző bizonyítéka annak, hogy a párt és a szocialista társadalom nem elégszik meg a nemzetek és nemzetiségek csupán látszatra szorítkozó egyenjogúságának a hirdetésével, hanem megteremti a valós feltételeket. A második fejezet Dél-Szlovákia gazdasági életét és az élet- színvonal fejlődését taglalja. E sikeres fejlődést a szerzők több vonatkozásban konkrét számadatokkal támasztják alá. így pl. hogy a foglalkoztatottság tekintetében a magyar nemzetiségnél 1970-1980 között a gazdaságilag aktív személyek száma 41 831 személlyel, azaz 21,1 %-kal emelkedett. A dél-szlovákiai területek iparosítása eredményeképpen az iparban dolgozók részaránya az említett időszakban a leglényegesebben a magyar nemzetiségnél növekedett, azaz 23,7 %-ról 27,8 %-ra. A mezőgazdasági és az építőipari ágazaton kívül, ahol a magyarok létszáma az országos átlag felett van, a többi termelő ágazatokban a foglalkoztatottak százalékaránya lényegében kiegyenlítődött. Több mint kétszeresére emelkedett a magyar nemzetiségű tudományos dolgozók száma. Gyors volt a létszámemelkedés a nem termelő ágazatokban is, noha ezen a szakaszon a magyar dolgozók részaránya még mindig elmarad az országos átlag mögött. A gazdasági fejlődés nagy változásokat hozott az életkörülmények javulásában és az életszínvonal növekedésében, a városok és falvak gyorsütemű fejlődésében, az úthálózat fejlesztésében, a lakosság tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottságában, az egészségügyi gondoskodás és a kulturális élet feltételeinek állandó javulásában. Lényegében sikerült felszámolni a lényeges különbségeket a nemzetiségileg vegyes, valamint az ország más területeinek fejlettségi szintje között. A harmadik fejezet címe A nemzetiségi kultúra kibontakozása. Ebben a szerzők elemzik a csehszlovákiai magyar szép-, társadalomtudományi és politikai irodalom fejlődését, a csehszlovákiai magyar könyvkiadást, a nemzetiségi sajtó, rádió és televízió időszerű kérdéseit, valamint a nemzetiségi kulturális-népművelő tevékenységet. Sok érdekes adattal dokumentálják, hogy a sajtó és más tömegtájékoztatási eszközök, a hivatásos művészeti testületek, az egyes népművelési intézmények, valamint a Csemadok szervezetei milyen eredményesen jáA magyar nemzetiség Csehszlovákiában rulnak hozzá a magyar nemzetiségű lakosság politikai tudatának formálásához, látókörének bővítéséhez, kulturális szintjének emeléséhez, a szocialista hazafiság és internacionalizmus szellemében való neveléséhez. „Tudományos-műszaki haladás és nemzetiségi iskola“ című negyedik fejezetben a szerzők átfogó képet adnak a nemzetiségi oktatási rendszer fejlődéséről, az oktatás társadalmi funkciójáról, valamint az emberi tényezőnek a termelésre, a tudományra és a technikára gyakorolt hatásáról. Kitűnik, hogy jelentős eredmények születtek a csehszlovákiai magyar lakosság műveltségi szintjének emelése terén, a nemzetiségi oktatásügy színvonala, s e tevékenység tökéletesítése tekintetében. Ma pl. az általános középiskolai végzettségű magyar lakosok részaránya eléri a 11,2 %-ot, ami megfelel a magyar lakosság részarányának a szlovákiai átlaghoz viszonyítva. A pozitív eredményeken túlmenően a szerzők rámutatnak a meglévő hiányosságokra is. így pl. az osztály-szociális rétegező- dés terén mutatkozó eltérések további felszámolására, a magyar nemzetiség tagjai részvételi arányának további javítására, különösen a közigazgatási szervek apparátusában. Fontosnak tartják a kétnyelvűség és az anyanyelv használata elvének megszilárdítását a nemzetiségileg vegyes területeken, a foglalkoztatottság további bővítését, a szakközépiskolai és főiskolai végzettséggel rendelkező magyar nemzetiségű lakosság létszámának ill. részarányának lényeges emelését (a jelenlegi arányszám 6,95, ill. 4,85 %), az anyanyelven történő oktatás és a kulturális munka színvonalának állandó emelését stb. A párt- és az állami szervek igyekezete a föderatív államjogi rendezést követően a nemzetiségi kérdés intézésének komplex módon való értelmezésére és megvalósítására irányult. Főleg arra, hogy fokozatosan létrejöjjenek a nemzetek és nemzetiségek * tényleges egyenjogúságának feltételei, úgy, ahogyan azt hazánk alaptörvénye, az Alkotmány rögzíti. A Tt. 144/1968 sz. a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő nemzetiségek helyzetét szabályozó alkotmánytörvény kimondja, hogy: .......a Csehszlovák Sz ocialista Köztársaság dolgozó népét, amely a teljes államhatalom forrása, a közös hazában megbonthatatlan egységben a cseh és a szlovák nemzettel a magyar, a német, a lengyel és az ukrán (ruszin) nemzetiség is alkotja, s ezek a nemzetiségek a Nemzeti Front politikájának szellemében alkotó módon részt vesznek az ország fejlesztésében, s egyben kibontakoztatják nemzeti életük sajátos formáit is...“. Ez az alkotmányos tétel kifejezésre juttatja, hogy Csehszlovákiát nemzetek és nemzetiségek alkotják, amelyek e közös hazában egyenlők és együttesen az államiság hordozói is. Az Alkotmány tehát nemcsak a nemzetiségekhez tartozó állampolgárok egyéni jogait, hanem mint nemzetiségi kollektívák jogait is rögzíti. A föderatív államjogi elrendezés és a nemzetiségekről szóló alkotmánytörvény elfogadása óta eltelt idő alatt egyre inkább előtérbe került a nemzetiségek életével kapcsolatos kérdések intézményes biztosítása. A fő figyelem olyan kérdésekre irányult mint az államipolitikai képviselet, a nemzetiségek által lakott területek tervszerű fejlesztése, ill. a nemzetek és a nemzetiségek közötti gazdasági és a szociális különbségek kiegyenlítődése, a nemzetiségi oktatásügy időszerű ^ kérdései, a nemzetiségi kulturális élet fejlesztésének kérdései, a nemzetiségi kulturális szövetségek tevékenysége, a szocialista hazafiság- ra és a internacionalista szellemben való nevelés és további időszerű kérdések. A csehszlovákiai magyarság életének ez a minden téren megnyilvánuló fejlődése, - mint ahogy az itt ismertetett publikációból is kitűnik azt is eredményezte, hogy a fejlődéssel párhuzamosan a csehszlovákiai magyar nemzetiség és a további nemzetek és nemzetiségek közötti barátság és testvériség tovább mélyült és közeledtek egymáshoz. Ma hazánk nemzetei és nemzetiségei internacionalista egységben élnek közös hazájukban, s viszonyuk a lenini egyenlőségi és egyenjogúsági elveken, valamint a szocialista hazafiság és az internacionalizmus elvén alapszik. További fejlődésünk, az élet, a nemzetiségi együttélés egyre újabb, új alapokból gyökerező kérdéseket vet fel. Ezért felettébb fontos, hogy állandó figyelemmel kísérjük a társadalmi fejlődés új jelenségeit. E röviden ismertetett publikáció hasznos és időszerű tudnivalókat tartalmaz. Ezért segítségére lehet nemcsak a nevelés és művelődés terén tevékenykedő szakembereknek, hanem minden bizonynyal nagy érdeklődésre számíthat szélesebb körben is. Úgy vélem, hogy az egyenjogúság adta lehetőségeket jobban meg kell ismertetni a csehszlovákiai magyar lakosság mind szélesebb köreivel. Ez hozzájárulhat jogi ismereteik és tudatuk további gyarapításához, ami egyben elősegíti a nemzetiségi tudat formálását. Tudatossá teszi, hogy van lehetőség a sajátos értékek megőrzésére és fejlesztésére a sokszínű állami egység keretei között. Dr. GYÖRGY ISTVÁN kandidátus A KERÜLETI PÁRTKONFERENCIA KÜLDÖTTE Megvalósítható az intenzifikálási program Varga Kálmán, a keszegfalusi (Kameničná) Steiner Gábor Egységes Földműves-szövetkezet elnöke már napok óta készül a Nyugat-szlovákiai kerületi pártkonferenciára. Fontolgatja, hogy miről beszélne és mit mondana el leginkább. Lenne miről tájékoztatni a konferencia résztvevőit, hiszen eredményesen zárták a 7. ötéves tervidőszakot. Sok hasznos tapasztalatot szereztek a termelés intenzifikálásában. Ezzel kapcsolatban több felhívás is született a kerületben. Varga Kálmán kiérdemelte, rolhassák. A szemes kukorica hogy a kerületi konferencia egyik küldötteként vehet részt a kommunisták ilyen magas szintű tanácskozásán. Társadalmi és gazdasági téren is aktív munkát fejt ki. Tagja a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének és számos tisztséget tölt be a járásban is. Szövetkezetében jó politikai és gazdasági propagandával ösztönzi a tagokat a jobb munkára. A kollektívákra támaszkodva igyekszik megoldani a problémákat. Ennek köszönhető, hogy az élenjáró szövetkezetek közé kerültek. Az elmúlt tervidőszakban a gabonaprogramot 108 százalékra teljesítették. A gabona évi átlagos hektárhozama 6,3 tonna volt. Az 1985-ös évben sűrűn vetett gabonából 6,5 tonnát, szemes kukoricából pedig 8,1 tonnát takarítottak be hektáronként. Véleménye szerint a bevált termelési rendszerek nagymértékben hozzájárulnak a termelés szintjének fokozatos emeléséhez. Szemes kukoricát például 500 hektáron termeltek iparszerű termelési módszerrel. A kerületi pártbizottságnak a termelés intenzitására szóló felhívásával kapcsolatban megjegyzi, hogy az eredmények még jobbak lehetnének, ha a felsőbb pártszervek többet foglalkoznának a beruházási feltételek javításával. Egységes földműves-szövetkezetünkben elég jók a feltételek a termény tárolására és egyes esetekben a szárításra is. Ennek ellenére a termés egy részét 30-40 kilométerre kellett elszállítaniuk, hogy tánedvességtartalmának csökkentéséről van szó. Bírálóan szólt a szemes kukorica fólia alatt való tárolásáról. Az a tapasztalatuk, hogy a penészedni kezdő kukorica elveszti tápértékének nagy részét. Megtérülne a befektetés, ha idén könnyűelemekből építenének számos mezőgazdasági vállalatnál tárolókat. A szövetkezet üzemi pártszervezete foglalkozott a 8. ötéves tervidőszakra kitűzött feladatok teljesítésének lehetőségeivel. Minden kommunista feladatul kapta, hogy jó gazda módjára dolgozzon munkahelyén. Tegyen javaslatokat a termelés ésszerűsítésére. A javaslatok alapján idén megkezdik egy korszerű tágas raktár építését, hogy csökkenthessék a tárolási veszteségeket. A konferencián szintén szeretné felhívni a figyelmet a fehérjeprogram teljesítésére. A szövetkezet évek óta rendszergazdaként irányítja a szójatermelést. Ebből 350 hektáron termelik ezt az értékes fehérjedús növényt. A múlt évben 2,4 tonnás hektárhozamot értek el, ami világviszonylatban is jó eredménynek számít és ilyen termelési szinten a szója már jó nyereséget hoz. A figyelmet véleménye szerint jobban a szójater- melésre kellene irányítani. Nemcsak azért, mert szinte nélkülözhetetlen a takarmánykeverékekben, hanem azért is, mert tervek szerint a jövőben az élelmiszerek készítéséhez is nagyobb mértékben fel akarják használni. BALLA JÓZSEF Feladat és kötelesség Bővül a tagság Eredményes szakkörök • Szolgáltatások az autósoknak A két járási konferencia között eltelt időszakban minden téren figyelemre méltó eredményt ért el a Honvédelmi Szövetség trenčíni járási szervezete. Elmondhatjuk, hogy az elmúlt két és fél év alatt a taglétszámunk több mint ötszázzal növekedett, s ma már közel 13 ezer tagot tartunk nyilván. Ez azt jelenti, hogy a járás lakosainak 7,16 százaléka tagja a szövetségnek. Külön öröm számunkra, hogy sorainkban egyre több a fiatal és évről évre növekszik a nők száma is. Járási szervezetünk évek óta jó eredményeket ér el a sorkötelesek felkészítésében. A kiképzőközpontok ellátottsága megfelelő színvonalon van, mindenütt tapasztalt oktatók foglalkoznak a fiatalokkal. A központok versenyben állnak egymással a példás kiképzőközpont címért. Ennek eredménye meglátszik a sorkötelesek alap- és szakmai felkészítésének színvonalán. Többségük megszerzi a példás jelvényt. A jó tömegpolitikai és nevelómunkának tudható be, hogy évente több fiatalt javasolunk párttagjelöltnek, hogy több mint húsz sorköteles a hivatásos katonai életpályát választotta. Az alapszervezetekben sokoldalú tevékenység folyik. Amint a közelmúltban megtartott járási konferencia is számot adott róla, a járás területén 341 klub és szakkör tevékenykedik, negyvenhárommal több, mint 1983-ban. Nagy közkedveltségnek örvend a lövészsport, a búvár- és vízisport, de a modellezés, a sárkány- repülés, a kinológia és a honvédelmi sportok is egyre népszerűbbek. Eredményesen tevékenykednek a tartalékos tisztek és tiszthelyettesek klubjai, tagjai a sorkötelesek és a lakosság polgárvédelmi felkészítéséből is kiveszik a részüket. A taglétszám növelése érdekében számos rendezvényt tartunk. 1984-ben több mint hétszázat. A motoros sport terén arra törekszünk, hogy az autóklubok többsége rendelkezzen önsegélyes műhellyel, autómosó rámpával, hogy tagjainak és a lakosságnak egyre színvonalasabb szolgáltatást nyújthassanak, s ezzel is hozzájáruljanak a gépjárművek jobb műszaki állapotához. Az autósiskolákban évente mintegy 2500-an szerzik meg a vezetői engedélyt. A klubokkal együttműködve nem feledkezünk meg az amatőr gépkocsivezetők továbbképzéséről sem. Évente kb. 15 ezer gépjárművezető vesz részt továbbképzésen, de számukat a jövőben tovább szeretnénk növelni. Nem érdektelen megemlíteni, hogy az iskolákban több mint ötven honvédelmi szakkör működik. Járásunkban évente számos kerületi és járási versenyt bonyolítunk le. A klubok, a szakkörök versenyzői közül már többen szereztek országos és nemzetközi elismerést, mint például Pavol Či- čo sportmester, aki a múrepülő Európa-bajnokságon az első helyet szerezte meg. Jól szerepeltek sárkányrepülőink, lövészeink, a honvédelmi sportok kedvelői, helytálltak a modellezőink és egyre nagyobb szerephez jutnak a rádiósaink, az elektronikai és a mikroelektronikai szakkörök tagjai. Nem feledkeztünk meg a társadalmi munkákról sem. Sorainkból évente több százan adnak térítésmentesen vért. Saját létesítményeink építése és karbantartása során tagjaink 1984-ben közel negyvenezer óra társadalmi munkát végeztek, több ezer órát dolgoztak a Nemzeti Front választási programjának teljesítése érdekében, illetve a mezőgazdasági idénymunkák idején. A járási konferencián elfogadott határozat és kötelezettségvállalás kezesség arra, hogy járási szervezetünk a jövőben is mindent megtesz a feladatok hiánytalan teljesítéséért. BRANISLAV SKÁRA, a járási bizottság titkára
