Új Szó, 1986. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-14 / 38. szám, péntek

ÚJ szú 5 1986. II. 14. Közös hazában Az utóbbi időben több olyan kiadvány jelent meg nálunk, amely a nemzetiségek életének időszerű kérdéseivel foglalkozik. Ezek közé soroljuk azt a publikációt is, amely a közelmúltban jelent meg szerzői kollektíva munkájának eredményeképpen a Pravda Kiadó gondozásá­ban magyar nyelven „A magyar nemzetiség Csehszlovákiában“ címmel. A 190 oldalas publikáció négy fejezetében a szerzők dokumen­tumokkal alátámasztva bizonyít­ják, hogy a párt nemzetiségi politi­kájának megvalósítása terén ed­dig elért eredmények a szocialista építés jelentős sikerei közé tartoz­nak, s hogy a csehszlovákiai ma­gyar nemzetiség aktív résztvevője a szocialista építésnek és élvezője a szocialista fejlődésben elért eredményeknek Csehszlovákiá­ban. A magyar nemzetiség a Csehszlovákiában élő négy nemzetiség közül ...... nemcsak a legnagyobb létszámú, hanem egyedüli olyan nemzetiség, amelynek száma állandó, követ­kezetes emelkedést mutat“. ,,A szlovákiai magyarok szociálpolitikai és politikai helyze­te napjainkban“ c. első fejezetben a szerzők megállapítják, hogy a párt- és állami szerveknek a ma­gyar nemzetiség iránt tanúsított politikai magatartásában érvénye­sül az általános, a sajátos és a kü­lönleges jelleg kölcsönhatásának dialektikája. Az általános pl. az, hogy a nemzetek és a nemzetisé­gek szocialista egységet alkotnak, egységes politikai jelleggel, közös a gazdasági élet, a célok stb. A sajátos közé tartoznak az etno- szociális jegyek, a területi és ter­mészeti feltételek, s a különleges, mint az anyanyelv, a nemzeti ön­tudat, kulturális hagyományok stb. Aláhúzzák, hogy a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek teljes egészére jellemző a gazdasági, szociális, politikai és kulturális fej­lettség, a műveltség viszonylag magas foka és az életmód meg­nyilvánulásának feltételei. S ha .vannak is még bizonyos osztály­szociális különbségek, az egyre fejlődő Dél-Szlovákia meggyőző bizonyítéka annak, hogy a párt és a szocialista társadalom nem elégszik meg a nemzetek és nem­zetiségek csupán látszatra szorít­kozó egyenjogúságának a hirde­tésével, hanem megteremti a va­lós feltételeket. A második fejezet Dél-Szlová­kia gazdasági életét és az élet- színvonal fejlődését taglalja. E si­keres fejlődést a szerzők több vo­natkozásban konkrét számada­tokkal támasztják alá. így pl. hogy a foglalkoztatottság tekintetében a magyar nemzetiségnél 1970-1980 között a gazdaságilag aktív személyek száma 41 831 személlyel, azaz 21,1 %-kal emel­kedett. A dél-szlovákiai területek iparosítása eredményeképpen az iparban dolgozók részaránya az említett időszakban a leglényege­sebben a magyar nemzetiségnél növekedett, azaz 23,7 %-ról 27,8 %-ra. A mezőgazdasági és az építőipari ágazaton kívül, ahol a magyarok létszáma az országos átlag felett van, a többi termelő ágazatokban a foglalkoztatottak százalékaránya lényegében ki­egyenlítődött. Több mint kétszere­sére emelkedett a magyar nemze­tiségű tudományos dolgozók szá­ma. Gyors volt a létszámemelke­dés a nem termelő ágazatokban is, noha ezen a szakaszon a ma­gyar dolgozók részaránya még mindig elmarad az országos átlag mögött. A gazdasági fejlődés nagy vál­tozásokat hozott az életkörülmé­nyek javulásában és az életszín­vonal növekedésében, a városok és falvak gyorsütemű fejlődésé­ben, az úthálózat fejlesztésében, a lakosság tartós fogyasztási cik­kekkel való ellátottságában, az egészségügyi gondoskodás és a kulturális élet feltételeinek állan­dó javulásában. Lényegében sike­rült felszámolni a lényeges kü­lönbségeket a nemzetiségileg ve­gyes, valamint az ország más te­rületeinek fejlettségi szintje között. A harmadik fejezet címe A nem­zetiségi kultúra kibontakozása. Ebben a szerzők elemzik a cseh­szlovákiai magyar szép-, társada­lomtudományi és politikai irodalom fejlődését, a csehszlovákiai ma­gyar könyvkiadást, a nemzetiségi sajtó, rádió és televízió időszerű kérdéseit, valamint a nemzetiségi kulturális-népművelő tevékenysé­get. Sok érdekes adattal doku­mentálják, hogy a sajtó és más tömegtájékoztatási eszközök, a hivatásos művészeti testületek, az egyes népművelési intézmé­nyek, valamint a Csemadok szer­vezetei milyen eredményesen já­A magyar nemzetiség Csehszlovákiában rulnak hozzá a magyar nemzetisé­gű lakosság politikai tudatának formálásához, látókörének bővíté­séhez, kulturális szintjének emelé­séhez, a szocialista hazafiság és internacionalizmus szellemében való neveléséhez. „Tudományos-műszaki hala­dás és nemzetiségi iskola“ című negyedik fejezetben a szerzők át­fogó képet adnak a nemzetiségi oktatási rendszer fejlődéséről, az oktatás társadalmi funkciójáról, valamint az emberi tényezőnek a termelésre, a tudományra és a technikára gyakorolt hatásáról. Kitűnik, hogy jelentős eredmények születtek a csehszlovákiai magyar lakosság műveltségi szintjének emelése terén, a nemzetiségi ok­tatásügy színvonala, s e tevé­kenység tökéletesítése tekinteté­ben. Ma pl. az általános középis­kolai végzettségű magyar lakosok részaránya eléri a 11,2 %-ot, ami megfelel a magyar lakosság rész­arányának a szlovákiai átlaghoz viszonyítva. A pozitív eredményeken túlme­nően a szerzők rámutatnak a meglévő hiányosságokra is. így pl. az osztály-szociális rétegező- dés terén mutatkozó eltérések to­vábbi felszámolására, a magyar nemzetiség tagjai részvételi ará­nyának további javítására, különö­sen a közigazgatási szervek ap­parátusában. Fontosnak tartják a kétnyelvűség és az anyanyelv használata elvének megszilárdítá­sát a nemzetiségileg vegyes terü­leteken, a foglalkoztatottság to­vábbi bővítését, a szakközépisko­lai és főiskolai végzettséggel ren­delkező magyar nemzetiségű la­kosság létszámának ill. részará­nyának lényeges emelését (a je­lenlegi arányszám 6,95, ill. 4,85 %), az anyanyelven történő oktatás és a kulturális munka szín­vonalának állandó emelését stb. A párt- és az állami szervek igyekezete a föderatív államjogi rendezést követően a nemzetiségi kérdés intézésének komplex mó­don való értelmezésére és meg­valósítására irányult. Főleg arra, hogy fokozatosan létrejöjjenek a nemzetek és nemzetiségek * tényleges egyenjogúságának fel­tételei, úgy, ahogyan azt hazánk alaptörvénye, az Alkotmány rögzí­ti. A Tt. 144/1968 sz. a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaságban élő nemzetiségek helyzetét sza­bályozó alkotmánytörvény ki­mondja, hogy: .......a Csehszlovák Sz ocialista Köztársaság dolgozó népét, amely a teljes államhata­lom forrása, a közös hazában megbonthatatlan egységben a cseh és a szlovák nemzettel a magyar, a német, a lengyel és az ukrán (ruszin) nemzetiség is alkotja, s ezek a nemzetiségek a Nemzeti Front politikájának szel­lemében alkotó módon részt vesz­nek az ország fejlesztésében, s egyben kibontakoztatják nemzeti életük sajátos formáit is...“. Ez az alkotmányos tétel kifejezésre jut­tatja, hogy Cseh­szlovákiát nem­zetek és nemze­tiségek alkotják, amelyek e közös hazában egyen­lők és együtte­sen az államiság hordozói is. Az Alkotmány tehát nemcsak a nem­zetiségekhez tartozó állampol­gárok egyéni jo­gait, hanem mint nemzetiségi kol­lektívák jogait is rögzíti. A föderatív ál­lamjogi elrende­zés és a nemze­tiségekről szóló alkotmánytör­vény elfogadása óta eltelt idő alatt egyre inkább előtérbe került a nemzetiségek életével kapcso­latos kérdések intézményes biz­tosítása. A fő fi­gyelem olyan kérdésekre irányult mint az állami­politikai képviselet, a nemzetisé­gek által lakott területek tervszerű fejlesztése, ill. a nemzetek és a nemzetiségek közötti gazdasági és a szociális különbségek ki­egyenlítődése, a nemzetiségi ok­tatásügy időszerű ^ kérdései, a nemzetiségi kulturális élet fej­lesztésének kérdései, a nemzeti­ségi kulturális szövetségek tevé­kenysége, a szocialista hazafiság- ra és a internacionalista szellem­ben való nevelés és további idő­szerű kérdések. A csehszlovákiai magyarság életének ez a minden téren meg­nyilvánuló fejlődése, - mint ahogy az itt ismertetett publikációból is kitűnik azt is eredményezte, hogy a fejlődéssel párhuzamosan a csehszlovákiai magyar nemzeti­ség és a további nemzetek és nemzetiségek közötti barátság és testvériség tovább mélyült és kö­zeledtek egymáshoz. Ma hazánk nemzetei és nemzetiségei interna­cionalista egységben élnek közös hazájukban, s viszonyuk a lenini egyenlőségi és egyenjogúsági el­veken, valamint a szocialista ha­zafiság és az internacionalizmus elvén alapszik. További fejlődésünk, az élet, a nemzetiségi együttélés egyre újabb, új alapokból gyökerező kér­déseket vet fel. Ezért felettébb fontos, hogy állandó figyelemmel kísérjük a társadalmi fejlődés új jelenségeit. E röviden ismertetett publikáció hasznos és időszerű tudnivalókat tartalmaz. Ezért segítségére lehet nemcsak a nevelés és művelődés terén tevékenykedő szakem­bereknek, hanem minden bizony­nyal nagy érdeklődésre számíthat szélesebb körben is. Úgy vélem, hogy az egyenjogúság adta lehe­tőségeket jobban meg kell ismer­tetni a csehszlovákiai magyar la­kosság mind szélesebb köreivel. Ez hozzájárulhat jogi ismereteik és tudatuk további gyarapításá­hoz, ami egyben elősegíti a nem­zetiségi tudat formálását. Tuda­tossá teszi, hogy van lehetőség a sajátos értékek megőrzésére és fejlesztésére a sokszínű állami egység keretei között. Dr. GYÖRGY ISTVÁN kandidátus A KERÜLETI PÁRTKONFERENCIA KÜLDÖTTE Megvalósítható az intenzifikálási program Varga Kálmán, a keszegfalusi (Kameničná) Steiner Gábor Egységes Földműves-szövetkezet elnöke már napok óta készül a Nyugat-szlová­kiai kerületi pártkonferenciára. Fontolgatja, hogy miről beszélne és mit mondana el leginkább. Lenne miről tájékoztatni a konferencia résztve­vőit, hiszen eredményesen zárták a 7. ötéves tervidőszakot. Sok hasznos tapasztalatot szereztek a termelés intenzifikálásában. Ezzel kapcsolatban több felhívás is született a kerületben. Varga Kálmán kiérdemelte, rolhassák. A szemes kukorica hogy a kerületi konferencia egyik küldötteként vehet részt a kommu­nisták ilyen magas szintű tanács­kozásán. Társadalmi és gazdasá­gi téren is aktív munkát fejt ki. Tagja a Szövetkezeti Földműve­sek Szövetsége Központi Bizott­sága Elnökségének és számos tisztséget tölt be a járásban is. Szövetkezetében jó politikai és gazdasági propagandával ösztön­zi a tagokat a jobb munkára. A kol­lektívákra támaszkodva igyekszik megoldani a problémákat. Ennek köszönhető, hogy az élenjáró szö­vetkezetek közé kerültek. Az el­múlt tervidőszakban a gabona­programot 108 százalékra teljesí­tették. A gabona évi átlagos hek­tárhozama 6,3 tonna volt. Az 1985-ös évben sűrűn vetett gabo­nából 6,5 tonnát, szemes kukori­cából pedig 8,1 tonnát takarítottak be hektáronként. Véleménye sze­rint a bevált termelési rendszerek nagymértékben hozzájárulnak a termelés szintjének fokozatos emeléséhez. Szemes kukoricát például 500 hektáron termeltek iparszerű termelési módszerrel. A kerületi pártbizottságnak a termelés intenzitására szóló fel­hívásával kapcsolatban megjegy­zi, hogy az eredmények még job­bak lehetnének, ha a felsőbb párt­szervek többet foglalkoznának a beruházási feltételek javításával. Egységes földműves-szövetkeze­tünkben elég jók a feltételek a ter­mény tárolására és egyes esetek­ben a szárításra is. Ennek ellenére a termés egy részét 30-40 kilomé­terre kellett elszállítaniuk, hogy tá­nedvességtartalmának csökken­téséről van szó. Bírálóan szólt a szemes kukorica fólia alatt való tárolásáról. Az a tapasztalatuk, hogy a penészedni kezdő kukorica elveszti tápértékének nagy részét. Megtérülne a befektetés, ha idén könnyűelemekből építenének szá­mos mezőgazdasági vállalatnál tárolókat. A szövetkezet üzemi pártszer­vezete foglalkozott a 8. ötéves tervidőszakra kitűzött feladatok teljesítésének lehetőségeivel. Minden kommunista feladatul kap­ta, hogy jó gazda módjára dolgoz­zon munkahelyén. Tegyen javas­latokat a termelés ésszerűsítésé­re. A javaslatok alapján idén meg­kezdik egy korszerű tágas raktár építését, hogy csökkenthessék a tárolási veszteségeket. A konferencián szintén szeret­né felhívni a figyelmet a fehérje­program teljesítésére. A szövetke­zet évek óta rendszergazdaként irányítja a szójatermelést. Ebből 350 hektáron termelik ezt az érté­kes fehérjedús növényt. A múlt évben 2,4 tonnás hektárhozamot értek el, ami világviszonylatban is jó eredménynek számít és ilyen termelési szinten a szója már jó nyereséget hoz. A figyelmet véle­ménye szerint jobban a szójater- melésre kellene irányítani. Nem­csak azért, mert szinte nélkülöz­hetetlen a takarmánykeverékek­ben, hanem azért is, mert tervek szerint a jövőben az élelmiszerek készítéséhez is nagyobb mérték­ben fel akarják használni. BALLA JÓZSEF Feladat és kötelesség Bővül a tagság Eredményes szakkörök • Szolgáltatások az autósoknak A két járási konferencia között eltelt időszakban minden téren fi­gyelemre méltó eredményt ért el a Honvédelmi Szövetség trenčíni járási szervezete. Elmondhatjuk, hogy az elmúlt két és fél év alatt a taglétszámunk több mint ötszáz­zal növekedett, s ma már közel 13 ezer tagot tartunk nyilván. Ez azt jelenti, hogy a járás lakosainak 7,16 százaléka tagja a szövetség­nek. Külön öröm számunkra, hogy sorainkban egyre több a fiatal és évről évre növekszik a nők száma is. Járási szervezetünk évek óta jó eredményeket ér el a sorkötelesek felkészítésében. A kiképzőköz­pontok ellátottsága megfelelő színvonalon van, mindenütt ta­pasztalt oktatók foglalkoznak a fia­talokkal. A központok versenyben állnak egymással a példás kikép­zőközpont címért. Ennek eredmé­nye meglátszik a sorkötelesek alap- és szakmai felkészítésének színvonalán. Többségük meg­szerzi a példás jelvényt. A jó tö­megpolitikai és nevelómunkának tudható be, hogy évente több fia­talt javasolunk párttagjelöltnek, hogy több mint húsz sorköteles a hivatásos katonai életpályát vá­lasztotta. Az alapszervezetekben sok­oldalú tevékenység folyik. Amint a közelmúltban megtartott járási konferencia is számot adott róla, a járás területén 341 klub és szak­kör tevékenykedik, negyvenhá­rommal több, mint 1983-ban. Nagy közkedveltségnek örvend a lövészsport, a búvár- és vízi­sport, de a modellezés, a sárkány- repülés, a kinológia és a honvé­delmi sportok is egyre népszerűb­bek. Eredményesen tevékenyked­nek a tartalékos tisztek és tiszthe­lyettesek klubjai, tagjai a sorköte­lesek és a lakosság polgárvédelmi felkészítéséből is kiveszik a részü­ket. A taglétszám növelése érde­kében számos rendezvényt tar­tunk. 1984-ben több mint hét­százat. A motoros sport terén arra tö­rekszünk, hogy az autóklubok többsége rendelkezzen önsegé­lyes műhellyel, autómosó rámpá­val, hogy tagjainak és a lakosság­nak egyre színvonalasabb szol­gáltatást nyújthassanak, s ezzel is hozzájáruljanak a gépjárművek jobb műszaki állapotához. Az au­tósiskolákban évente mintegy 2500-an szerzik meg a vezetői engedélyt. A klubokkal együttmű­ködve nem feledkezünk meg az amatőr gépkocsivezetők tovább­képzéséről sem. Évente kb. 15 ezer gépjárművezető vesz részt továbbképzésen, de számukat a jövőben tovább szeretnénk nö­velni. Nem érdektelen megemlíte­ni, hogy az iskolákban több mint ötven honvédelmi szakkör mű­ködik. Járásunkban évente számos kerületi és járási versenyt bonyolí­tunk le. A klubok, a szakkörök versenyzői közül már többen sze­reztek országos és nemzetközi elismerést, mint például Pavol Či- čo sportmester, aki a múrepülő Európa-bajnokságon az első he­lyet szerezte meg. Jól szerepeltek sárkányrepülőink, lövészeink, a honvédelmi sportok kedvelői, helytálltak a modellezőink és egy­re nagyobb szerephez jutnak a rá­diósaink, az elektronikai és a mik­roelektronikai szakkörök tagjai. Nem feledkeztünk meg a társa­dalmi munkákról sem. Sorainkból évente több százan adnak térítés­mentesen vért. Saját létesítmé­nyeink építése és karbantartása során tagjaink 1984-ben közel negyvenezer óra társadalmi mun­kát végeztek, több ezer órát dolgoztak a Nemzeti Front válasz­tási programjának teljesítése ér­dekében, illetve a mezőgazdasági idénymunkák idején. A járási kon­ferencián elfogadott határozat és kötelezettségvállalás kezesség arra, hogy járási szervezetünk a jövőben is mindent megtesz a feladatok hiánytalan teljesítésé­ért. BRANISLAV SKÁRA, a járási bizottság titkára

Next

/
Thumbnails
Contents