Új Szó, 1986. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-13 / 37. szám, csütörtök

A jičíni Agrozet vállalat hazánkban a cukorrépa-betakarító gépek egyedüli gyártója, s termékeinek jelentős részét a KGST-tagorszá- gokba exportálja. Az innováció so­rán a mezőgazdasági nagyüzemi termelés szükségleteiből indul ki. A képen: Jirí Kunčík SC 1-04 típusú gépet szerel. (Petr Josek felvétele - ČTK) A FELADATOK MAGASABB SZINTŰ TELJESÍTÉSÉÉRT Az érsekújvári (Nové Zámky) járási pártkonfe­rencián egyebek között megtud­tuk, hogy a CSKP XVI. kongresszusa ál­tal kitűzött fela­datokat teljesí­tették. A politikai, a társadalmi és a kulturális élet területén is komoly fellendülés tapasztalható. A ta­nácskozás rendkívül jó légkörben folyt, sok mindenről szó esett. Ar­ról is, ami sürgősen orvoslásra szorul, arról is, amit érdemes pél­daképül állítani mások elé. A szocialista internacionalizmus elmélyítése Jaromir Valent vezető titkár be­számolójában elmondta azt is, . hogy a lakosság 41,2 százaléka magyar nemzetiségű. „Arra törek­szünk - emelte ki a beszámoló hogy erősödjön a szlovák és a magyar nemzetiségűek egymás iránti bizalma, és minden igyeke­zetünkkel azon vagyunk, hogy megteremtsük a jó együttélés fel­tételeit“. Aztán arról beszélt, hogy a járá­si pártszervezet állandó figyelmet fordít az ideológiai és a politikai nevelő munka javítására. Jelenleg 216 agitációs csoportban négye­zer agitátor fejt ki eredményes munkát. Kiváltképpen a szímői (Zemné), a koltai, a csúzi (Dubník) agitációs központokat illeti e téren elismerés. A pártalapszervezetek taggyű­lésein és a nyilvános gyűléseken elhangzott javaslatok és vélemé­nyek nem maradnak válasz nélkül. A konkrét példákra rámutató ész­revételeket gondosan kivizsgálják, s az eredményről tájékoztatják a párttagokat. Antal Béla, a štúrovói városi pártbizottság elnöke az utcai párt- szervezetek munkájában tapasz­talható javulásról beszélt, s pozití­van említette, hogy egyre többen vesznek részt a negyedévenként megtartott nyilvános pártgyűlése­ken, és a felvetett bíráló észrevé­telekre azonnal válaszolnak. Nem ilyen kedvező a šuranyi II, utcai pártalapszervezet helyzete. Az elnök, Ladislav Nagy, a regiszt­rált párttagok közéleti és politikai angazsáltságát hiányolta. A nyil­vános pártgyűlésekre írásbeli meghívót küldenek azoknak az elvtársaknak, akik a megtárgya­lásra kerülő problematikában ott­honosak. A sokoldalú, harmonikus személyiségért Az iskola, a család fontos sze­repet játszik a gyermeknevelés­ben, s a jó, illetve a rossz nevelési módszerektől függ, milyen lesz a jövő nemzedék. A kommunista nevelés célja a sokoldalúan és harmonikusan fejlett személyiség - mondta vitafelszólalásában Marta Urbanová az érsekújvári Mostná utcai alapiskola pedagó­gusa. Beszámolt iskolájuk nevelő­munkájának új, nem hagyomá­nyos módszereiről. Minden évben világnézeti konferenciát tartanak az iskolában - ahol a téma a kom­munista nevelés hatékonyságá­nak növelése. Ennek az a haszna, hogy a pedagógusok arra a terü­letre összpontosíthatnak, ahol a legnagyobb hiányosságok mu­tatkoznak. A tanítónő beszámolt arról a felmérésről is, amit a 8. osztályban végeztek. Nyolcvanhat tanuló válaszolt a feltett kérdések­re - név nélkül. A felmérésből kitűnt, hogy a szülők minimális figyelmet fordítanak otthon az esz­mei-politikai nevelésre, s politikai témáról például aggasztóan kevés szülő - mindössze 11 százalék - beszélget a gyerekével. Dicséret és elmarasztalás A járási építőipari vállalat az objektív és szubjektív nehézségek ellenére is megbirkózott a felada­tokkal. Ugyanez mondható el a Novofructról, a húsipari vállalat­ról és a Milexről. A sütőiparban azonban gyakori - és jogos - bírá­latok tárgya volt: a minőség és a választék. A járás számos mezőgazdasági üzeme csatlakozott a piešfanyi kooperációs körzet felhívásához. A CSKP XVII. kongresszusa, vala­mint a nagy októberi szocialista forradalom közelgő 70. évforduló­ja tiszteletére a Koltai, a Szögyéni (Svodín), az Udvardi (Dvory nad Žitavou), a Köbölkúti (Gbelce) Egységes Földműves-szövetke- zetek vállalták, hogy a 8. ötéves tervidőszakban a gabonatermesz­tésben elérik a 7 tonnás hektárho­zamot. A 8. ötéves tervjasalat egyéb­ként a mezőgazdasági bruttóter­melés növekedésével számol. A növénytermesztésben 13,6, az állattenyésztésben 5,7 százalékos növekedéssel. Fontos dokumentumok megvitatása A járás kommunistái a taggyű­léseken ezekben a napokban so­kat beszélnek a CSKP módosított alapszabályzatának tervezetéről, és összehasonlítják, miben külön­bözik a tervezet a jelenleg érvé­nyes alapszabályzattól, s a módo­sításokkal egyetértő véleményük­nek adnak kifejezést. Az érsekúj­vári Sigma nemzeti vállalat kom­munistái - hogy csak egy példát ragadjunk ki a sok közül - nagyra értékelik, hogy a párt azon doku­mentum közreadásával, amelyet a CSKP XVII. kongresszusa vitat meg, minden állampolgárnak tu­domására hozza, mi mindent kell elvégezni. Az alapszabályzat-ter­vezetben különösen azokat a mó­dosításokat támogatják, amelyek a párt vezető szerepének elmélyí­tését, a kommunisták felelősségé­nek növelését a szocialista törvé­nyesség megsértése elleni harc hatékonyságát szorgalmazzák. Valamennyi üzemben és válla­latban megtárgyalták a 8. ötéves tervidőszakra kitűzött feladatokat. A VUNAR (szerszámkészítő inté­zet) Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaság üzemi csoport­jának tagjai örömmel fogadták, hogy a tudomány és a technika területén 11,5 ezerrel kell növelni a dolgozók számát, és a bruttó nemzeti jövedelemből 3,9 száza­lékkal többet kell fordítani a tudo­mány és a technika fejlesztésére. A csoport tagjainak véleménye szerint ez erősen növeli majd a tu­dományos kutatás alap teljesítőké­pességét. A fő irányok teljesítése az idén feszített munkát követel A 8. öté­ves terv első éve jelentős politikai események éve is. A legszebb hozzájárulás - a feladatok maga­sabb szintű teljesítése, és az érté­kes kötelezettségvállalások. KOPASZ CSILLA KOMMENTÁLJUK És a minőség? Ipari vállalataink tevékenységének egyik alapvető, ha nem legfontosabb fokmérője napjainkban a jövedelmezőség. Ala­kulása mindenképpen döntően befolyásolja a gazdálkodás színvonalát; jó eredmények esetén tovább bővül a vállalat mozgástere, gyarapodnak továbblépési lehetőségei, s több jut az elosztásra. De nem ritka az olyan vállalat, amelyben az alacsony jövedelmezőség korlátokat szab, fejlesztési kilátá­sokat szorít szükebb határok közé, s hosszadalmas fejtöré­sek sorozatának elindítója. És az ilyen helyeken előbb vagy utóbb rákényszerülnek arra, hogy gazdálkodásukat alaposan elemezzék, s minél hamarabb felderítsék alacsony hatékony­ságú termelésük legfőbb indítékait. Esetenként még erre sincs szükség. Elég, ha megrendelőik gyakori visszajelzései­nek nyilvántartásába néznek bele, s máris eléjük tárul a visz- szatérő kérdés: és a minőség? Mert nyilvánvaló, hogy több ipari vállalatunknál a termékek minőségének alacsony színvonala, jövedelmezőségük ked­vezőtlen alakulásának egyik meghatározója. Olyan ez, mint a közlekedőedény. Ha rossz vagy csak alig elfogadható az áru minősége, minden bizonnyal az értékesítéséből szár­mazó bevételek is apadnak, s a termelő nyeresége a minimá­lisra csökken. Ez pedig rontja a termelés jövedelmezőségét. Márpedig ennek éppen az ellenkezőjére, vagyis a jövedel­mezőbb termelés minduntalan fokozására kell leginkább törekedniük ipari vállalatainknak. S nem utolsósorban a minőségi paraméterek javítása révén. Ehhez azonban mind a gazdasági környezetnek, mind az irányítási szférának változásokon kell(ene) keresztülmennie. Különösen a gazda­sági vezetők között vannak még sokan, akik szóban és papíron szabad utat adnak a minőségnek, de mindennapi tetteikben, hozzáállásukkal voltaképpen a korábbi évtizedek jól kitaposott, kényelmes és konfliktusmentes útját járják. Ameddig nem változtatnak nézetükön, aligha képzelhető el, hogy a hatáskörükbe tartozó munkaterületeken gyökeres átalakulások következ(né)nek be a minőség irányába. És vezetésükkel az is nehezen valósulhat meg, hogy növekvő szükségleteink kielégítését és a nemzeti jövedelem gyarapo­dását a termékek minőségének alakulásától függően érjük el, nem méretük és tömegük fölösleges és ez idő tájt már hátrányos felduzzasztásával. Elsősorban tehát magatartásban a minőségi követelmé­nyekhez való hozzáállásban kell még sok gazdasági vezető­nek megváltoznia. A szavak mezejéről a tettekére kell áttér­niük, s minél hamarabb, mert az idő sürget, és népgazdasá­gunk tervfeladatainak teljesítése nem túr halasztást. Persze, előfordulhat, hogy nem mindegyik gazdasági vezető tud lépést tartani a változásokkal. Nekik át kell majd adniuk helyüket az arra rátermettebbeknek, az újfajta követelménye­ket rugalmasabban és megbízhatóbban teljesítőknek. Sokszor bírált irányítási szféránk csakis önmaga megúju­lásával, feltételteremtő képességének javításával lehet iga­zán alkalmas a minőségi elvárások maradéktalan befogadá­sára. Ha ez megvalósulna, minden bizonnyal gyorsabban menne végbe a gazdasági vezetők szemléletváltása is. Erre legfőképp persze a termelésben lenne szükség, hiszen a ter­mékek minősége bizonyos feltételekkel körülhatárolva ugyan, de mégiscsak itt születik. Paramétereiket később már csak megőrizni lehet. Ezért oly fontos, hogy ipari vállalata­inknál, üzemeinkben a minőséget „belső ügyként“ kezeljék és ne a megrendelői vagy a fogyasztói reklamációk alapján tegyék fel maguknak a kérdést: és a minőség? Ehhez persze céltudatos, jól megszervezett és mindent átfogó munka szükséges. Vagy hogy szakavattottabban mondják: vállalati minőségirányítás. J. MÉSZÁROS KÁROLY Jelentős előrelépés A JÁRÁSI PÁRTKONFERENCIÁN ELHANGZOTT FELSZÓLALÁS A trnavai Skloplast vállalat dol­gozói a 7. ötéves terv feladatait már tavaly december 13-ára telje­sítették. Ezt a tervidőszakot válla­latunk dolgozói azzal az ígérettel kezdték, hogy túlteljesítik az alap­vető mutatókat: a nyereségkép­zés, az árutermelés, a kivitel, a munkatermelékenység és a tisz­ta teljesítmény tervét. Ehhez a hulladékmentes ter­melés programjának és szocialista felajánlásunknak a valóra váltása is hozzájárul. Mindez az egész kollektíva jó munkájának, az üze­mi pártbizottság, a vállalatvezetó- ség, az üzemi szakszervezeti bi­zottság és a SZISZ-bizottság együttműködésének köszönhető. Sikeresen megkezdtük az üvegszálgyártó részleg felújítását, amelynek eredményei 1989-től kezdve lesznek kézzelfoghatók. A gazdasági feladatok teljesíté­sében vállalatunknál fontos szere­pe van a pártoktatásnak. Az elő­adásokon üzemi pártszervezetünk megbízottai kiemelik a vállalat leg­fontosabb gazdasági mutatóit, s azt tapasztalhattuk, hogy a leg­nagyobb visszhangot azok az elő­adások váltották ki, amelyek tar­talma közvetlenül összefüggött a dolgozók munkájával. Az üzemi pártszervezet előadóként bevált, tapasztalt párttagokat foglalkoztat, akik konkrét tények alapján mutat­nak rá a külső tényezők és a válla­latunknál lezajló események összefüggéseire. Az egyes szemináriumi csopor­tokba kisebb-nagyobb kollektívá­kat irányító vezetőket, s olyan szellemi dolgozókat is beosztot­tunk, akik nem vezetnek kollektí­vát. A pártoktatáson kívül az év folyamán a szakszervezeti és a SZISZ-oktatást is megszer­vezzük. A szakszervezeti oktatást, amely főleg a szakszervezeti tiszt­ségviselők politikai és gazdasági ismereteinek gyarapodásához já­rul hozzá, módszertani tanács irá­nyítja. A vállalat SZISZ-szervezetében tömörülő fiatalok politikai oktatá­sára az üzemi pártbizottság állan­dóan nagy figyelmet fordít. Nem­csak ellenőriz, hanem segítséget is nyújt: tapasztalt előadókat bo­csát az ifjúsági szervezet rendel­kezésére. A pártoktatás egész rendszeré­ben megfelelően egybekapcsoljuk a politikai, a gazdasági és a nem­zetközi kérdéseket, valamint a tö­megpolitikai munkával kapcsola­tos tudnivalókat. Pozitív az a tény, hogy a különböző kérdések ojbek- tív megvilágítása növeli a hallga­tók érdeklődését, s arra ösztönzi őket, hogy elbeszélgessenek ezekről a szemináriumokon. Ez egyben azt is elősegíti, hogy ob­jektív információkat kapjanak, me­lyeket azután terjesztenek munka­helyükön. A pártoktatás programjának el­választhatatlan részét képezik a különféle beszélgetések és gya­korlatok. Vezetésükkel tapasztalt előadókat, főleg olyan gazdasági vezetőket bíznak meg, akiknek az adott területről megfelelő ismere­teik vannak, vagy általános politi­kai és gazdasági áttekintéssel rendelkeznek. A pártoktatás folya­mán a beszélgetések és a szemi­náriumok segítették az üzemi pártbizottságot abban, hogy meg­ismerkedjen a hallgatóknak a gaz­dasági problémákról szerzett is­mereteivel és észrevételeivel. Több ilyen észrevételt a járási pártbizottsághoz továbbítottak. A párttagok és a tagjelöltek, továbbá a szakszervezeti és a SZISZ-tisztségviselók oktatásá­nak különböző formái jelentősen előmozdítják társadalmunk céljai­nak és feladatainak megvilágí­tását. A kongresszus előtti időszak­ban és a CSKP XVII. kongresszu­sa után előtérbe kerül a pártokta­tás útján végzett ideológiai mun­kának és a gazdasági feladatok sikeres és jó minőségben történő teljesítésének a kapcsolata. 1986-ban válllalatunk dolgozói­ra ismét igényes feladatok hárul­nak, amelyeket teljesíteni aka­runk. Nagy eredményeket várunk az Intenzifikálás 1990 elnevezésű akciótól, amelynek egyik kezde­ményezője a Nyugat-szlovákiai kerületben éppen a Skloplast. Ugyanilyen fontos terület a tudo­mányos-műszaki fejlesztés és a hulladékmentes termelés részle­tesen kidolgozott programjának további teljesítése. A beruházások volumene 1986-ban meghaladja a 80 millió koronát. A szervező- és irányító munka javítása, a munkatermelékenység növelése, további anyagköltségek megtakarítása, a fűtőanyag- és az energiatakarékosság, a munka- és a technológiai fegyelem meg­szilárdítása meghatározó lesz az igényes tervfeladatok teljesítése során. Tovább fogjuk csökkenteni a termelés devizaigényességét is. Az 1986-ra és az egész nyolca­dik ötéves tervidőszakra szóló ter­vet politikai feladatnak tekintjük. Megtiszteltetés számunkra, hogy az újfajta üvegszálak kifejleszté­sének és gyártásának fontosságát a hazánk gazdasági és szociális fejlesztésének 1986-1990-re és távlatilag a 2000-ig terjedő idő­szakra kitűzött fő irányokat rögzítő tervezet külön is megemlíti. A problémákat nyílt és konst­ruktív légkörben tárgyaljuk meg, s azon vagyunk, minél jobban ki tudjuk elégíteni a társadalmi szük­ségleteket. ĽUBICA BAKÓVÁ ÚJ SZÚ 4 1986. II. 13.

Next

/
Thumbnails
Contents