Új Szó, 1986. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-13 / 37. szám, csütörtök
ÚJ szú 5 1986. II. 13. ALKOTÓ MUNKÁVAL KÉSZÜLÜNK A CSKP XVII. KONGRESSZUSÁRA TAPASZTALATOK - JAVASLATOK - VÉLEMÉNYCSERE - BÍRÁLAT Mindannyiunk közös ügye A 8. ötéves tervidőszak első évébe lépve örömmel vettük tudomásul, hogy az utóbbi évek folyamán jó eredményeket értünk el a CSKP XVI. kongresszusán kitűzött feladatok teljesítésében, az egész népgazdaság dinamikus és egyre hatékonyabb fejlesztésében. Az elmúlt év a mi szövetkezetünkben, a csúzi (Dubník) Vörös Zászló Efsz-ben is többnyire sikeresen zárult, habár a kedvezőtlen időjárás egyes szakaszokon jelentős kieséseket okozott. Cukorrépából az előirányzott 37 tonnás hektárhozam helyett csak 36,5 tonnát takarítottunk be, habár a kialakított feltételek, s a növény kezdeti fejlődése alapján jó termésre számítottunk. Ugyanakkor csúcshozamot értünk el a sűrűn vetett gabonafélékből, s így ezen a szakaszon az egész ötéves tervet sikeresen teljesíthettük. Az állattenyésztésben a tejtermelés tavalyi tervét 12 százalékkal túlteljesítettük, s a húseladás tervét is teljesítettük, minden választékban. Az elmúlt öt év eredményeit összegezve megállapíthattuk, hogy az első években bekövetkezett kiesések ellenére a bruttó mezőgazdasági termelés ötéves tervét 100,7 százalékra, a saját teljesítmények tervét 106,7 százalékra, a nyereség tervét pedig 146 százalékra teljesítettük. Az elmúlt időszak termelési és gazdálkodási eredményeinek részletes és pontos elemzését azért is fontosnak tartjuk, mert az előttünk álló tervidőszak az új gazdasági szabályozók, s a szállítói- -megrendelői kapcsolatokban bekövetkezett változások szempontjából sokkal igényesebb lesz. Szövetkezetünk minden tagjának tudatosítania kell, hogy a megváltozott feltételek a minőségi színvonal és a hatékonyság javítására irányuló párthatározatok elkerülhetetlenül szükséges megvalósításából következnek. Ennek a jelentős minőségi változásnak tagságunk tudatában, politikai felkészültségében is vissza kell tükröződnie. A nyereség további eléréséhez szükséges forrásokat elsősorban a minőség és a hatékonyság javításával kell előteremtenünk. Amíg ugyanis a termelésbe fektetett, vásárolt anyagok ára rögzített, a mi termékeink értékesítési árfekvését minőségi normák határozzák meg. Pártszervezetünk és a szövetkezet vezetősége ezért nagy gondot fordít arra, hogy tagságunk megértse a január elseje óta érvényesített új gazdasági szabályozók népgazdasági jelentőségét, a termelés intenzifikálásában betöltött szerepét. Ennek érdekében következetes politikai és agitációs munkát fejtettünk ki a pártalapszervezetek taggyűlésein, a műszaki-gazdasági dolgozók értekezletein, a termelési részlegek tanácskozásain, valamint a mindennapi személyi kapcsolatok során. Munkánkat döntő mértékben elősegítette, hogy az adott témakörre vonatkozó kerületi és járási értekezletekre idejében és magas szakmai színvonalon került sor. Érveléseinkben kiemeltük pártur,.; helyes agrárpolitikáját, amely az utóbbi években a piac mennyiségi telítettségéhez vezetett, sőt egyes szakaszokon már termékfeleslegek is előfordulnak, ami szükségszerűen előtérbe helyezi a munka és a termékek minőségi fejlesztésének a feladatát. Az új intézkedésekkel összefüggő kérdésekről nyíltan és őszintén tanácskoztunk a tagokkal, arra törekedve, hogy pontosan megértsék saját feladataikat és kötelességeiket azoknak a céloknak az elérésében, amelyek az egész társadalom, s benne a szövetkezet, a tagság érdekeit is szolgálják. A fejőknek például meg kell érteniük, hogy a tejüzemeknek a jó minőségű sajtok gyártásához mikróbamentes, tiszta tejre van szükségük, s a jó minőségű sörárpa vagy kenyérgabona előállítása egyaránt megköveteli az agronó- mus hozzáértését, valamint a traktorosok, a kombájnosok és a raktárosok jó munkáját. Abból indulunk ki, hogy ameny- nyiben az új gazdasági szabályozók érvényesítését a szövetkezetünkön belül csupán merev utasítások, rendelkező intézkedések támasztanák alá, ez csak a feladatok gépies teljesítéséhez vezetne, s elmaradna a kezdeményező, alkotó és hatékonyabb munkából származó eredmény. A politikai munka hatékonyságát azonban a gazdasági irányítás területén is alá kell támasztani. Az önálló elszámolás érvényesítésében például már többéves tapasztalataink vannak, de csak most, az új gazdasági szabályozók hatására érezzük át szélesebb körű bevezetésének a szükségességét. Ennek megfelelően az eddiginél lényegesen nagyobb gondot fordítunk az értékviszonyok kihasználására, a munka végső eredményeiben való anyagi érdekeltség elmélyítésére. Céljaink elérésében azonban nagyobb segítséget várunk az ipartól és a szolgáltatási szervezetektől is, egyrészt a tőlük származó termékek minőségi színvonalának emelésében, s olyan vonatkozásban is, hogy ezek beszerzési ára reális összhangban legyen tényleges használati értékükkel. Nem érthetünk egyet az innováció ürügyén végrehajtott indokolatlan áremelkedésekkel sem, egyes mezőgazdasági gépek, például a vetőgépek, motoros járvaszecs- kázók, kombájnok stb. esetében. A mezőgazdasági termelés ellátását minden szempontból javítani kell. Hiába követelnénk meg például a tej kifogástalan minőségét a fejőktől, ha nem tudnánk őket ellátni egyszerű szűrőkkel, fertőtlenítő szerekkel. Ezzel nem akarjuk a felelősséget áthárítani másokra, csupán azt akarjuk hangsúlyozni, hogy az új gazdasági szabályozókhoz való sikeres alkalmazkodás az egész agráripari komplexum közös ügye és feladata. BOROS LÁSZLÓ mérnök, a csúzi (Dubník) Vörös Zászló Efsz elnöke A tervezett feladatok komplex teljesítésével A nyitraivánkai (Ivanka pri Nitre) Felvirágzás Efsz az 1983-as év végén egyike volt annak a 22 kezdeményező mezőgazdasági vállalatnak, amelyek felhívással fordultak Szlovákia minden mező- gazdasági vállalatához a 7. ötéves tervidőszak feladatainak komplex teljesítése és túlteljesítése céljából. Szövetkezetünk számára ez nem jelentett könnyű feladatot, hiszen abban az időben még bizonyos lemaradásunk volt a növénytermesztésben, főleg a gabonafélék és a cukorrépa termesztésében. Ezt a lemaradást a gabonafélék területén már 1984-ben -sikerült bepótolni, a cukorrépa esetében azonban még 799 tonnás hiánnyal léptünk a tervidőszak utolsó évébe. Most már nem csekély örömmel állapíthatjuk meg, hogy a tagság áldozatos munkájának, s a vezetők jó szervező tevékenységének köszönhetően eleget tehettünk az adott szónak, mert a 7. ötéves tervidőszakra előirányzott feladatokat minden vonatkozásban teljesítettük. A növénytermelés tervét 105,7, az állattenyésztését pedig 104,1 százalékra sikerült teljesíteni, s a terven felüli termelés értéke a két ágazatban összesen 12,9 millió korona. A növénytermelés növekedési üteme a terveknek megfelelően megelőzte az állattenyésztését. Gabonafélékből 40 252 tonnát termeltünk, 761 tonnával többet a tervezettnél, s 250 hektárral kisebb területen, mint amilyen a 7. ötéves tervünkben szerepelt. Az elmúlt évben 200 hektáron termesztettünk cukorrépát, s 40,7 tonnás hektárhozamot értünk el. Járásunkban ez volt a harmadik legjobb hektárhozam. Minden évben nagy gondot fordítottunk a tömegtakarmányok termelésére. Az egész tervidőszak alatt több mint 166 ezer tonna tömegtakarmányt állítottunk elő, ebből 5200 tonnát terven felül. A betakarított takarmány minőségével azonban nem mindig voltunk elégedettek, tavaly például az esős időjárás az első és a második kaszálás idején is sokat rontott a minőségen. Az idén ezért a takarmánynövények termesztésében és betakarításában bevezetjük a brigádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást, amitől főleg a minőség területén várunk jelentős javulást. Ideiglenes brigád létrehozásáról van szó, melynek anyagi érdekeltsége egyrészt az elért teljesítményektől, másrészt a betakarított takarmányok, főleg a széna és a szilázs laboratóriumi módszerekkel megállapított minőségétől függ. Jó eredményeket értünk el az állattenyésztésben is. összesen 13,6 millió liter tejet értékesítettünk, csaknem 900 ezer literrel többet a tervezettnél, s a tej 91,1 százalékát sorolták első minőségi osztályba. A tehenek átlagos évi tejhozama 1985-ben elérte a 4285 litert. A minőségi mutatók közül érdemes megemlíteni a 100 tehéntől felnevelt 104,1 borjút, a hízómarha 0,808 kg-os, valamint a hízósertések 0,617 kg-os átlagos napi súlygyarapodását. Említést érdemel az is, hogy az állattartás egyetlen szakaszán sem léptük túl a fajlagos abrakfogyasztás előirányzott normáit. Ugyanígy az elhullási arány sem haladta meg az előirányzott mértéket. A jó termelési eredmények a szövetkezet pénzügyi gazdálkodására is kedvezően hatottak. A saját termelési érték tervét az elmúlt öt év alatt 7 százalékkal, azaz 22,2 millió koronával túlteljesítettük, s habár a ráfordítási költségek is nagyobbak voltak 4,6 százalékkal, pénzben kifejezve 13,2 millió koronával, még így is 9 millió koronás nyereségről számolhatunk be a tagságnak. Ezek a pénzügyi eredmények jó alapot nyújtanak a bővített újratermeléshez, a következő tervidőszak feladatainak eredményes teljesítéséhez, s a tagság anyagi érdekeltségének elmélyítéséhez. A szövetkezeti zárszámadás alkalmából egyértelműen megállapíthatjuk, hogy az elmúlt tervidőszak sikerei elsősorban a rugalmas munka- szervezésnek, a vállalaton belüli önelszámolás következetesebb érvényesítésének, s nem kevésbé a céltudatos tömegpolitikai munkának, s a szociális program komplex teljesítésének köszönhetők. Szövetkezetünk tagsága a 7. ötéves tervidőszak feladatainak komplex teljesítésével köszönti pártunk küszöbön álló XVII. kongresszusát, s azzal az elhatározással, hogy az eddiginél is jobb eredményekre fogunk törekedni a már megkezdett 8. ötéves tervidőszakban. JOZEF LUKÁČ mérnök, a szövetkezet fő üzemgazdásza Az elmúlt évben a Sušicei Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet első helyen végzett a 102 hasonló típusú csehországi iskola között szervezett versenyben. A sušicei iskola 25 éves fennállása alatt 2724 szakmunkást adott a mezőgazdasági termelésnek, közülük 694 tanuló érettségi vizsgával végzett, s többen főiskolákon folytatták a tanulmányaikat. Jelenleg 321 tanuló látogatja az iskolát, ebből 44 a leány. A felvételen František Kurka szakoktató mester a mezőgazdasági gépjavító tagozat harmadik osztályát látogató tanulókat dízelmotorok kezelésére oktatja a munkapadon. A ČSTK felvétele Jobb minőség - több bevétel tonnán felüli volt az átlag, s úgy érezzük, hogy ebben saját igyekezetünk és pontos munkánk is szerepet játszott. Ugyanakkor azért is mertük magasabbra tenni a mércét, mivel a tudomány és a technika legújabb ismereteinek hasznosításával már az idén is lesznek olyan lehetőségeink, amelyekkel tavaly még nem rendelkeztünk. Példaként említhetem a növények rendszerben való termesztését. A szemes kukorica mellett a napraforgót is így szeretnénk termeszteni. Nagyon meggondolt lépést teszünk a dohánytermesztésben. Harmadával növeljük a területét, hogy megvehessük és főleg gazdaságosan kihasználhassuk a levéltörö gépet, amivel egyben munkaerőgondjaink is csökkennek. A gép harminfc ember munkáját képes elvégezni, és mi az itt felszabaduló munkaerőt más szakaszokon hasznosíthatjuk. Elsősorban a gyümölcs-, a szőlő- és a zöldségtermelésben, ahonnan így nagyobb bevételek származhatnak. Már említettem, hogy önbíráló- an mérlegelünk és tervezünk. Azokat a dolgokat és tartalékokat is számba vesszük, amelyek nálunk egyelőre még nincsenek kellően kihasználva. A növénytermesztési ágazatban ilyen tartalék például az egyéni felelősség elmélyítése, elsősorban megfelelő ösztönzéssel. Naponta olvashatjuk az újságokban, halljuk a rádióban és a tévében, hogy a mezőgazdasági üzemekben is egyre szélesebb körben kezdik alkalmazni a brigádrendszerű munkaszervezést és javadalmazást. Többek között a traktorosoknál is, ami érthető, hiszen munkájuk minőségétől alapvetően függ a növénytermesztés eredményessége. Nem véletlen, hogy a mezőgazdasági termelés tökéletesített irányítási rendszerének továbbfejlesztése is számol a dolgozók egyéni anyagi érdekeltségének elmélyítésével. Úgy hiszem, hogy a jövőben erről nekünk sem szabad megfeledkeznünk. Annál inkább, mivel már számtalan esetben meggyőződhettünk arról, hogy az egyéni érdemekhez igazodó javadalmazás nagy szerepet játszik. Azokban a munkacsoportokban, amelyek valamilyen járási versenyben elsők lettek, és ezért tagjaik megérdemelt jutalmat is kaptak, a munkakezdeményezés minden egyes esetben fokozódott. Az anyagi érdekeltség elmélyítésére szervezési vonatkozásban adottak a feltételeink. A növénytermesztési ágazatvezető hét csoportvezető segítségével irányítja a munkát. A csoportvezetők naponta közvetlen kapcsolatban vannak a dolgozókkal, így a munka és az egyéni érdemek elbírálása nem okozna különösebb problémát. Ránk. az efsz vezetőire vár a feladat, hogy az ezzel összefüggő szervezési kérdéseket is megoldjuk. MÁCSODI JÓZSEF mérnök, a Bátorkeszi (Vojnice) Efsz növénytermesztési ágazatvezetője) Más mezőgazdasági üzemekhez hasonlóan e téli hetekben nálunk is az értékelés és a tervezés a fő feladat. Gondosan számba vesszük, hogy terveinkből mit váltottunk valóra, és mi az, ami nem sikerült. A tervek elkészítésében és a feladatok összegezésében Csehszlovákia gazdasági és szociális fejlesztése fő irányainak a tervezetéből indulunk ki. Ez egyértelműen leszögezi, hogy a most megkezdett ötéves tervidőszakban a növénytermesztést kell dinamikusabban fejleszteni. Az országos arányok az egyes üzemekben, így természetesen a mi szövetkezetünkben is tükröződnek. Ránk, a növénytermesztő ágazat vezetőire vár a feladat, hogy a fejlesztés tervezett mértékének e lehetőségeit megtaláljuk. Úgy érezzük, hogy ez sikerül, annál inkább, mivel számos vonatkozásban már az előző években megteremtettük a még hatékonyabb és gazdaságosabb terme- • lés alapjait. Reményt és biztonságot adnak eddigi eredményeink is. Sikeres évet és ezzel együtt eredményes tervidőszakot zártunk, annak ellenére, hogy az évi negyvenmillió koronás bruttó bevételt tervező növénytermesztési ágazatunk az 1985-ös évet az erős fagyok után eleve több mint ötmillió koronás kieséssel kezdte. A tervezettnél nagyobb hozamokkal és jobb minőséggel a hiány négyötöd részét pótoltuk, ami elsősorban a nagy figyelemmel és gondossággal végzett talajelőkészítési és növényápolási munkák eredménye. Ennek köszönhetően tudtunk a tervezettnél több búzát kenyér- gabona osztályban, illetve árpát sörárpa minőségben eladni. Bizonyított tény az is, hogy amíg gazdálkodásunk általános színvonalával a járás mezőgazdasági üzemeinek sorában a középmezőnyben helyezkedünk el, addig szólótermesztésünkkel, zöldségtermesztésünkkel és dohánytermesztésünkkel az élenjárók közé tartozunk. Bizonyságául annak, hogy a helyi adottságokat maradéktalanul kihasználjuk. Az átlagosnál egy kicsit kedvezőbb időjárás is elég volt ahhoz, hogy dombos vidékünkön, átlagosan 120-240 méter tengerszint feletti magasságban és öntözés nélkül hektáronként hat tonnán felüli átlagos hozamokat érjünk el búzából és szemes kukoricából. Ezekre az eredményeinkre építjük idei terveinket. A vetésterületek megközelítően a tavalyival lesznek azonosak. A nagyobb bevételt a nagyobb hozamokkal és a még jobb minőséggel akarjuk elérni. Terveinket jellemezve azt mondhatom, hogy azokban a többet akarás is benne van. Tudjuk és tisztában vagyunk azzal, hogy a természeti feltételeink és a bú- zatajták jelenlegi választéka alapján nálunk megközelítően az 5,2 tonnás hektárhozam a reális. Mi az idei évre ennél többet terveztünk, mert az utóbbi két évben hat
