Új Szó, 1986. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-13 / 37. szám, csütörtök

Újabb amerikai hadgyakorlat a líbiai partok közelében El lehet hárítani az atomháborús veszélyt Mihail Gorbacsov válasza svéd békeaktivisták levelére (ČSTK) - Az Egyesült Államok tegnap újabb hadgyakorlatot kez­dett a Földközi-tengeren, a líbiai partok közvetlen közelében. A hadgyakorlaton a Saratoga és a Coral Sea repülógép-anyahajók mellett az amerikai 6. flotta további kb. 20 hajója vesz részt. Nyugati hírügynökségek egyöntetűen úgy vélik, tartani lehet attól, hogy az amerikai kalandorakció nagyon súlyos következményekkel járhat. Ha ugyanis az amerikai parancs­nokság valóra váltja fenyegetőzé­seit, miszerint vadászgépeik be­hatolnak egészen a Nagy Szidra- öböl térségébe, Líbia készen áll arra, hogy keményen lépjen fel légiterének megsértőivel szem­ben. A líbiai haditengerészetet és a légierőt teljes harckészültségbe helyezték és repülőgépek cirkál­nak a parti vizek felett. Ali Triki líbiai külügyminiszter az ENSZ-fótitkárhoz intézett leve­lében elítélte az USA provokatív hadgyakorlatát, s egyben tolmá­csolta kormánya javaslatát, hogy hívják össze a földközi-tengeri eu­rópai és el nem kötelezett orszá­gok konferenciáját abból a célból, hogy a térséget olyan övezetté változtassák, amelyből kitiltják az Iráni invázió (ČSTK) - Irán közölte, hogy az elmúlt éjszaka inváziós egységei tovább nyomultak előre iraki terü­leten az offenzíva során elfoglalt Fao kikötőtől északra. A teheráni katonai közlemény szerint az iráni csapatok megerősítették állásai­kat az elfoglalt területen, amely kb. 100 négyzetkilométernyi. A közle­mény azt állítja, hogy súlyos vesz­teségeket okoztak az ellenfélnek: foglyul ejtettek kb. ezer, megöltek több mint ötezer katonát és lelőt­tek 10 iraki repülőgépet. Az iráni állítással ellentétben az invázió során elfoglalt Um al-Rasszasz iraki szigetet minden jel szerint az iraki fél visszafoglalta. A harcok fokozódásával össze­függésben Tarik Aziz iraki külügy­miniszter levelet intézett az ENSZ Biztonsági Tanácsa elnökéhez. A levél kifejezi az iraki kormány­nak azt a véleményét, miszerint eljött az a pillanat, amikor a Biz­tonsági Tanácsnak állást kellene foglalnia a világ békéjét és bizton­ságát fenyegető veszélyes helyzet rendezése mellett. idegen hadiflottákat és megszün­tetik a katonai támaszpontokat. Elizabeth Dole amerikai közle­kedési miniszter a Líbia elleni amerikai diszkriminációs intézke­dések keretében elrendelte a két ország közti légi összeköttetés tel­jes beszüntetését. Megszüntették az amerikai repülőgépek líbiai és a líbiai gépek amerikai járatait. A külföldi légitársaságok sem árul­hatnak Líbiába szóló repülőjegye­ket az USA területén. Szikh főpapok döntése (ČSTK) - Eredetileg az amrit- sari Arany Templomban akarták megtartani a szikhek általános vallási közgyűlését, azonban a szikhek öt vezető főpapja tegnap a helyszín megváltoztatásáról döntött, hogy ezzel is kifejezésre juttassa az indiai Pandzsáb állam­ban működő szélsőségesek tevé­kenysége iránti elutasító magatar­tását. Az extrémisták által elfoglalt Arany Templom helyett az össze­jövetelt február 16-án Anandpure községben tartják meg. A döntés a szikhek mérsékelt szárnyának azt a törekvését iga­zolja, hogy meg akarnak akadá­lyozni minden közvetlen össze­csapást a szélsőségesekkel. Ezek az erők azonban az Arany Temp­lomból szűnni nem akaró propa­gandahadjáratot és fegyveres har­cot folytatnak egy általuk Khalisz- tánnak nevezett bábállam létreho­zásáért. Afgán menekültek éhségsztrájkja (ČSTK) - A Bahtar afgán hír- ügynökség közölte, hogy Miram- sah pakisztáni határmenti város­ban egy szállodában erőteljes rob­banás történt, amelynek során 15 afgán ellenforradalmár életét vesztette. Szintén az említett afgán hír- ügynökség jelentette: az iráni Mashad táborban afgán menekül­tek tiltakozó éhségsztrájkot kezd­tek, hogy ezzel kényszerítsék ki hazájukba való visszatérésük en­gedélyezését. Jelentések szerint a menekültekkel szemben fellép­tek az iszlám forradalmi egységek. Az akció következtében három af­gánt megöltek, nyolcán megsebe­sültek, 15 személyt pedig letartóz­tattak. (ČSTK) - A Szovjetunió svédországi nagykövetségén Borisz Pankin nagykövet kedden ismertette a svéd háborúellenes szerve­zetek aktivistáinak és a svéd dolgozóknak a csoportja előtt Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának válaszát levelükre. Ebben a levélben a svéd dolgozók, akik kiállnak a béke mellett és harcolnak a nukleáris fegyverek ellen, komoly nyugtalanságukat fejezték ki a fokozódó lázas nukleáris fegyverkezés miatt. A szovjet nagykövet a találko­zón arról tájékoztatta a békesze­rető svéd közvélemény képviselő­it, hogy Mihail Gorbacsov érdeklő­déssel olvasta a levelet és utasí­tást adott arra vonatkozóan, hogy íróinak nyújtsák át a következő választ: A nukleáris háború veszélyének elhárítása az a feladat, amely előtt bolygónk valamennyi lakója áll. Ma átfogóan és elvi módon kell megoldani a nukleáris fegyverek betiltásának problémáját. A Szov­jetunió ezért konkrét programot javasol a nukleáris fegyverek tel­jes és általános felszámolására, egyben a csapásméró űrfegyve­rek fejlesztésének, a velük végzett kísérleteknek és telepítésüknek a betiltására. Ha eltűnnek a nukle­áris fegyverek és általános megál­lapodás születik arról, hogy már sosem lesznek ismét előállítva, így megszűnik a nukleáris háború anyagi alapja. A nukleáris fegyverkísérletek beszüntetése az a kulcs, amely megnyitja az ajtót a legszörnyübb tömegpusztító eszközök nélküli vi­lág előtt. Hiszen a fegyverkísérle­tek nélkül a nukleáris pusztítás arzenáljai nem lesznek tökélete­sítve, s egyhamar megkezdődik felszámolásuk. Ebben a kérdés­ben minden másnál fontosabb té­nyező az idő. Már több mint fél éve van érvényben az egyoldalú szov­jet moratórium valamennyi nukle­áris robbantásra vonatkozóan. Az ENSZ-közgyűlés 40. ülésszaká­nak résztvevői és emberek milliói az egész világon úgy üdvözölték a Szovjetuniónak ezt a lépését, mint bátor tettet és jó példát arra, hogy valamennyi nukleáris hata­lom, természetesen elsősorban a Szovjetunió és az USA, beszün­tessen minden nukleáris kísér­letet. Ha a moratórium kétoldalúvá, szovjet-amerikaivá válna, ez azoknak a megállapodásoknak a megvalósítását jelentené, me­lyeket Mihail Gorbacsov és Ro­nald Reagan találkozóján értek el. A Szovjetunió nem tanúsíthat a végtelenségig egyoldalú megál­lapodási készséget ebben a kér­désben, főleg abban a helyzetben, amikor az USA - amely enélkül is lényegesen több nukleáris rob­bantást hajtott végre, mint a Szov­jetunió - folytatja a robbantásokat azt követően is, hogy a Szovjet­unió felfüggesztette nukleáris kí­sérleteinek programját. A jelenlegi helyzet sürgetően megköveteli, hogy a Szovjetunió, az USA és a Nagy-Britannia képviselői egy asztalhoz üljenek és befejezzék a Washington által megszakított háromoldalú tárgyalásokat vala­mennyi nukleáris robbantás teljes és általános betiltására vonatkozó megállapodás szövegének kidol­gozásáról. A Szovjetunió kész megkezdeni az ilyen tárgyalásokat a genfi leszerelési konferencia ke­retében is, melyen részt venne mind az öt nukleáris hatalom. A Szovjetunió egyetért a svéd dolgozók véleményével, hogy már most megvannak a megbízható eszközök a nukleáris fegyverkí­sérletek tilalma megtartásának biztonságos ellenőrzésére. A Szovjetunió - hogy megszün­tessen minden okot azokra az állí­tásokra, miszerint állítólag nehéz­ségek vannak az ellenőrzés terén - egyetért azzal, hogy a nemzeti műszaki eszközök mellett egyide­jűleg nemzetközi intézkedéseket is érvényesítsenek, s elkerülhetet­len esetekben helyi ellenőrzést is. A Szovjetunió többek között kife­jezte készségét arra, hogy éljen különböző kontinensek hat orszá­ga - köztük Svédország - vezető képviselőinek javaslatával, misze­rint a területükön létrehozott spe­ciális állomások ellenőriznék a nuk­leáris fegyverkísérletekről szóló megállapodás megtartását. Rövi­den: az ellenőrzés nem lehet aka­dálya a nukleáris fegyverkísérle­tek teljes és általános betiltá­sának. A háborúellenes mozgalmak­nak és szervezeteknek feltétlenül fontos szerepet kell játszaniuk a közvélemény mozgósításában a lázas nukleáris fegyverkezés el­len és a nukleáris fegyverkísérle­tek teljes és általános betiltásáért. Mihail Gorbacsov - mondotta a szovjet nagykövet - a svéd dol­gozók csoportjai tagjainak sok si­kert kívánt nemes tevékenységük­höz a béke és a leszerelés javára. Az orvosokat, mérnököket, jo­gászokat, tudósokat, újságírókat, színészeket, írókat és további fog­lalkozások képviselőit egyesítő svéd csoportok aktivistái kifejezték köszönetüket és megelégedésü­ket azzal kapcsolatban, hogy Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB főtit­kára válaszolt levelükre. Hangsú­lyozták, hogy a szovjet vezető vá­lasza sokban megegyezik azokkal a nézetekkel, melyeket a svéd dolgozók csoportjai tevékenysé­gükben követnek. Kifejezték meg­győződésüket, hogy tekintet nélkül a bonyolult nemzetközi helyzetre, megakadályozható a nukleáris há­ború. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták annak a nyilatko­zatnak a rendkívüli fontosságát, melyet Mihail Gorbacsov az idén január 15-én tett. Az aktivisták a találkozón hang­súlyozták, hogy hasonló levéllel fordultak további nukleáris hatal­mak vezető képviselőihez is, és remélik, hogy ezektől is választ kapnak. Reagan elnök sajtóértekezlete (ČSTK) - Ronald Reagan kö­zép-európai idő szerint tegnap hajnalban tartott fehérházi sajtóér­tekezletén sem adott konkstruktív választ a Mihail Gorbacsov által még az elmúlt hónapban előter­jesztett fontos leszerelési javasla­tokra. De nemcsak ezért okozott csalódást, hanem azért is, mert ígéreteivel ellentétben, ezúttal sem jelentett be semmi olyat, ami­vel hozzájárulna a kulcsfontossá­gú nemzetközi problémák megol­dásához és a szovjet-amerikai kapcsolatok javításához. Ehelyett a nemzetközi politika kevésbé fon­tos kérdéseinek és az Egyesült A vegyi fegyverek teljes betiltásáért ÚJ szú 1986. II. 13. (ČSTK) - A moszkvai Pravda tegnapi számában szerkesztő­ségi cikket közölt a vegyi fegy­verek betiltásának problémakö­réről. A cikk többek között megállapít­ja, a Mihail Gorbacsov január 15-i nyilatkozatában foglalt szovjet le­szerelési program tartalmazza azt a javaslatot, hogy az évszázad végéig teljes mértékben számolják fel az egyik legbarbárabb tömeg- pusztító fegyverfajtát, a vegyi ar­zenált. A jelenlegi vegyi fegyverek hatásukat tekintve csak a nukleá­ris eszközökkel hasonlíthatók össze. Rengeteg ember - beleért­ve a polgári lakosságot - elpusztí­tására képesék, s a környezetben helyrehozhatatlan károkat okoz­nak. Az 1925-ös genfi jegyzőkönyv tiltja a háborúban a fojtó és mér­gező gázok bevetését, s törvé­nyen kívül helyezte a bakterioló­giai fegyverek alkalmazását. E do­kumentum, amelyet több mint száz ország írt alá, ma a nemzet­közi jog szerves részét képezi. Nem tiltotta be azonban a vegyi és bakteriológiai fegyverek fejleszté­sét, gyártását és felhalmozását. A Szovjetunió más szocialista or­szágokkal karöltve 1969-ben az ENSZ-ben javaslatot terjesztett elő e fegyverek teljes betiltására és felszámolására. Az USA és legközelebbi szövetségeseinek hi­bájából azonban megállapodás csak a bakteriológiai (biológiai) és toxinfegyverek gyártásának és rak­A MOSZKVAI PRAVDA CIKKE tározásának betiltásáról, s e kész­letek felszámolásáról született. Ezt a konvenciót 1972-ben terjesztet­ték elő aláírásra, s három évvel később lépett érvénybe. Csak a vegyi fegyverek felszá­molása garantálhatja teljes mér­tékben, hogy nem fogják azokat alkalmazni. A tudósok véleménye szerint az USA jelenlegi készletei többszörösen is elégségesek min­den élőlény elpusztításához a föl­dön. Washington azonban további új fegyverrel, a bináris fegyverrel kívánja kiegészíteni vegyi arzenál­ját, s elsősorban a nyugat-európai országokban szeretné azt elhe­lyezni. Az az alapvető szovjet követel­mény, miszerint teljes mértékben fel kell számolni a vegyi fegyvere­ket és a gyártásukhoz szükséges ipari bázist, azt célozza, hogy a le­hető legrövidebb időn belül, a pon­tosan meghatározott időpontban oldják meg a problémát. S mivel a javaslat szerint a felek meg­egyeznének abban, hogy a vegyi fegyvereket és az azokat előállító üzemeket a konvenció érvénybe lépése után 10 óv leforgása alatt felszámolják (a korábbi megálla­podások alapján úgy vélik, hogy az aláírástól az érvénybe lépésig 2-3 év is eltelhet), ez azt jelenti, hogy a konvenciót egy-két éven belül ki kell dolgozni. E tervezet kulcsfontosságú fel­adata lenne a vegyifegyver-kész- letek teljes felszámolása. A Szov­jetunió hajlandó ezt rövidesen el­kezdeni, azt követően, hogy a konvenció érvénybe lép. Vagyis amint befejezik a szükséges mű­szaki előkészületeket. A Szovjet­unió ajánlja egy másik jelentős probléma megtárgyalását is: még­pedig a vegyi fegyverek gyártását szolgáló üzemekben a termelés beszüntetését és ezen objektu­mok likvidálását. Egy másik kérdés, amelyben a tárgyaló felek között komoly el­lentétek vannak, az, hogy mikor jelentsék be, hol fekszenek a vegyi fegyvereket gyártó üze­mek. Ez többek között azért is fontos, hogy ellenőrizni lehessen a gyártás leállítását, s ezt követő­en megkezdeni a felszámolást. A Szovjetunió kész időben meg­valósítani ezeket az intézkedése­ket. A konkrét terminusokban a genfi leszerelési konferencián lehetne megállapodni, természe­tesen ezeknek ésszerű és műsza­kilag megalapozott időpontoknak kell lenniük. A Gorbacsov-nyilat- kozat külön is hangsúlyozza, hogy a vegyi leszerelésnek és az ipari bázis felszámolásának szigorú ellenőrzés mellett kell végbemen­nie - beleértve a helyszíni ellenőr­zést is. A vegyifegyver-készletek felszámolására vonatkozó ellenőr­zés -és a legveszélyesebb, a szu­pertoxikus anyagok előállítása fe­letti felügyelet kérdésében az eljá­rásokat illetően lényegében már megegyeztek. Megoldatlan azon­ban a vegyi fegyverek gyártása leállításának és az üzemek felszá­molásának az ellenőrzése. Az USA e téren különböző mesterke­désekhez folyamodik. A szovjet javaslatok megdöntik azon állítá­saikat, melyek szerint a Szovjet­unió nem kíván megegyezni a ha­tékony ellenőrzésről. A Szovjetunió más szocialista országokkal együtt javasolja a NATO-országoknak, kössenek megállapodást arról, hogy Euró­pában teljes mértékben felszámol­ják a vegyi eszközöket. A moszk­vai vezetés támogatja az NDK- nak és Csehszlovákiának azt a ja­vaslatát, hogy Közép-Európában hozzanak létre vegyi fegyverektől mentes övezetet, továbbá azt a bolgár és román ajánlatot, hogy létesítsenek ugyanilyet a Balká­non is. A vegyi fegyverek terjedé­sének megakadályozásához hoz­zájárul a szovjet kormánynak az a január végén hozott határozata, amely tiltja a kétféle célra felhasz­nálható vegyszerek kivitelét a Szovjetunióból. E döntés indok­lása kimondja, ilyen vegyszereket csupán akkor lehet exportálni, ha a megrendelő ország garantálja, hogy sem közvetlenül, sem pedig közvetetten nem használja fel vegyi fegyver gyártására. A ren­delkezésnek univerzális jellege van, minden országra vonatkozik, s nem károsítja a megrendelő álla­mok gazdasági érdekeit és szük­ségleteit. A vegyi fegyverek betiltása a Szovjetunió számára továbbra is elsőrendű feladat. A szocialista or­szágok joggal várják, s politikai és erkölcsi szempontból joggal köve­telik a választ, a komoly és tárgy­szerű hozzáállást a NATO-tagor- szágoktól. Államok néhány belpolitikai prob­lémájának szentelt figyelmet. Az amerikai elnök kijelentette, hogy feltétlenül fenn kell tartani a Fülöp-szigeteken levő két nagy amerikai tengeri támaszpontot ab­ban az esetben is, ha a választá­sokat nem Ferdinand Marcos el­nök és Amerika-barát népellenes rezsimje nyeri meg. Arra a kérdésre, hogy Washing­tonnak milyen szerepe volt Duva­lier haiti diktátor leváltásában, Rea­gan kijelentette, hogy mindössze „katonai repülőgépet biztosítottak neki“ külföldre való távozásához. Reagan ismét védelmébe vet­te az amerikai hadihajók állítóla­gos jogát arra, hogy behatoljanak líbiai felségvizekre a térségben tartandó hadgyakorlatok idején. Washingtoni „közbenjárás“ a Fülöp-szigeteken (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök tegnap bejelentette, a Fülöp- szigetekre küldi egykori közel-keleti különmegbízottját, Philip Habibot, hogy az ottani politikai, vallási és más vezetőkkel megvitassa a „nemzeti megbékéléshez vezető utat". A Fülöp-szigeteken, mint ismeretes, ezekben a napokban mély belpolitikai válság tapasztalható, mivel zsákutcába jutott a február 7-én megtartott idő előtti elnökválasztáson leadott szava­zatok összeszámlálása és mindkét fő jelölt - Ferdinand Marcos elnök és az ellenzék jelöltje, Corazon Aquino - győztesnek tekinti magát. Az amerikai elnök néhány órával azután döntött így, hogy a választások idején a Fülöp-szigeteken megfigyelő­ként járt Richard Lugar szenátor ve­zette kongresszusi küldöttség előter­jesztette neki jelentését az ottani hely­zetről. Buddhista békekonferencia (ČSTK) — Vientiafie-ban tegnap megkezdődött az ázsiai buddhista bé­kekonferencia 7. közgyűlése. A ta­nácskozáson 23 ország, valamint több nemzetközi vallási és társadalmi szer­vezet, illetve ENSZ-intézmények kül­döttei vesznek részt. A közgyűlés résztvevőit táviratban köszöntötte Nyikolaj Rizskov szovjtt kormányfő. Az ázsiai buddhista béke- konferencia az ázsiai földrészen tömö­ríti az atomháború elhárításáért és a béke biztosításáért küzdő erőket.

Next

/
Thumbnails
Contents