Új Szó, 1986. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-13 / 37. szám, csütörtök
I L A G ARJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A haladás jelentős forrása A mezőgazdasági termelés hatékony intenzifikálásának egyik lényeges követelménye a munkaszervezés átfogó tökéletesítése. Az utóbbi évek folyamán kialakult új feltételek között, amikor a külgazdasági kapcsolatok és a belső gazdasági fejlődés alakulása következtében elsősorban a hatékonyság és a minőség javítására, a termelési folyamatok ésszerűsítésére, a ráfordítások gazdaságosabb, takarékosabb kihasználására kell összpontosítani a figyelmet, minden szinten előtérbe kerül a dolgozók személyes felelőssége, a feladatok teljesítéséhez való kezdeményező és alkotó hozzájárulása. Mindez hatványozott mértékben megnöveli a gazdálkodás önelszámolási rendszerének a szerepét és jelentőségét, főleg vállalaton belüli szinteken, amely napjainkban megújult erővel és új formákban kezd kibontakozni. Ennek egyik legszámottevőbb megnyilvánulása a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás terjedése. Ez a progresszív, több szempontból is előnyös munkaszervezési módszer a nyolcvanas évek első felében az iparban, s főleg az építőiparban szerzett kedvező tapasztalatok alapján a mezőgazdasági és az élelmiszeripari vállalatoknál is érvényesülni kezdett. A brigádrendszerú munkaszervezés és javadalmazás bevezetésének eddigi szakaszában elsősorban kísérleti alkalmazásról, tapasztalatok szerzéséről és összegezéséről volt szó. Figyelembe véve a mezőgazdasági és élelmiszeripari gazdálkodó szervezetek eltérő termelési struktúráját, körülményeit és feltételeit, célszerűnek bizonyult, hogy az egységes földművesszövetkezetek, állami gazdaságok, központilag irányított termelő és szolgáltató szervezetek, közös mezőgazdasági vállalatok és élelmiszeripari üzemek elsősorban kezdeményezően, saját feltételeikhez igazodva próbálják ki ezt az új munkaszervezési és javadalmazási módszert, részben a kiadott általános irányelvekhez igazodva, részben pedig saját elgondolásaikat érvényesítve. A központi irányítási szervek indokoltan bíztak abban, hogy a vállalatok saját érdekeikből kiindulva támogatni fogják az ügyet, s az egyes kiválasztott termelési szakaszokon fokozatosan érvényesíteni kezdik a brigádformát. A vállalatok saját kezdeményezéseihez természetesen hathatós segítséget nyújtottak az illetékes intézmények és kutatóintézetek, elsősorban az élenjárók példáinak népszerúsítésével, s a tudományosan alátámasztott módszertani ismeretek terjesztésével. Ebben a demokratikus folyamatban az utóbbi két-három év alatt körülbelül ezernyi önelszámoló brigád létesült az egész mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban. Ezek azonban a munkaterületek, a szervezési megoldások, az összetétel, a működési időtartam szempontjából, s több más vonatkozásban is nagyon tarka összképet mutatnak, s csak egy részükről lehet elmondani, hogy maradéktalanul érvényesítik a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás alapelveit. Ha nem is beszélhetünk még a brigádforma teljes győzelméről, annyit mindenesetre már a mezőgazdasági vállalatok is elértek, hogy az elsó brigádok példáit követve, s tapasztalataikat hasznosítva egyre szilárdabb alapokra helyezzék ezt a nagy jövő előtt álló munkaszervezési módszert. Bizonyára megérdemlik a többiek elismerését és köszönetét azok a gazdasági vezetők és pártfunkcionáriusok, akik például a Kvakovcei Efsz-ben, a szenei (Senec) Állami Gazdaságban, a Nová Ves nad Žitavou-i Efsz-ben, a somorjai (Šamorín) Kék Duna Efsz-ben, valamint számos más mezőgazdasági, szolgáltatási és élelmiszeripari vállalatnál a brigádrendszerú munkaszervezés és javadalmazás bevezetésénél magukra vállalták az úttörők nehéz, s nem mindig hálás szerepét. Elsősorban az ö érdemük, hogy napjainkban, a 8. ötéves tervidőszak első évének kezdetén konkrét példák és hasznos ismeretek alapján fejlődhet tovább és terjedhet az önelszámoló brigádok szervezése. Az említett gazdaságokban, s más helyeken is nagy gondot fordítottak a brigádforma bevezetésének sokoldalú előkészítésére, s a brigád munkájához szükséges szervezési és anyagi- múszaki feltételek kialakítására. Egyes vállalatoknál azonban csak a félmegoldásig jutottak el, s gyakran a formalitás jelei is megmutatkoztak. Több „brigádnál“ bevezették ugyan a munka végső eredményeitől függő javadalmazást, a munkaszervezés területén viszont semmit sem változtattak, minden maradt a régiben. Az ilyen esetek főleg ott fordulnak eló, ahol a termelés és a munkaszervezés színvonala a helyi adottságoknak, s a szakszerű irányításnak köszönhetően már hagyományosan kielégítő, s ezért nem tartják fontosnak az átszervezést. Az ilyen gazdaságokban egyrészt megfeledkeznek a brigádok szélesebb értelmezésű szerepéről, főleg a termelés kollektív jellegének az elmélyítéséről, s arra sem gondolnak, hogy éppen az önelszámoló brigádokban rejlenek azok a tartalékok, amelyekre minden vállalatnak szüksége lesz a további haladáshoz, a jövedelmezőség elért színvonalának megtartásához. Nem csekély problémát jelent a brigádok szervezésénél az is, hogy a vállalat nem mindig tudja garantálni a brigád folyamatos anyagi és műszaki ellátását a szerződésben rögzített feltételek szerint. Ez a növénytermesztésben főleg a gép- és a vegyszerellátás hiányosságaiból, az állattenyésztésben pedig a takarmány- keverékek és a tömegtakarmányok kifogásolható minőségéből következik. Számos ilyen jellegű kérdést a vállalaton belül is meg lehet oldani. Például helyesen járnak el ott, ahol - a legjobb minőségre törekedve - a takarmánybetakarítást is önelszámoló brigádokra bízzák. Nagyon sok függ azonban a kívülről jövő szolgáltatások, a vásárolt gépek és eszközök minőségi színvonalától, ezek szükségleteinek megfelelő választékától, ezért a mezőgazdasági vállalatok jogosan várnak nagyobb segítséget és támogatást a brigádforma meghonosításához az őket ellátó szervezetektől is. MAKRAI MIKLÓS A közép-csehországi Mochov- ban mélyhűtő üzem működik, ahol a gyümölcs és zöldség tartósításán kívül leveskonzer- veket gyártanak. Készételeket is készítenek itt például: székelygulyást. A képen: Alena Ši- monková a tavaszi zöldségkeveréket csomagoló automatát kezeli. (Michal Krumphanzl felvétele - ČTK) Ne ismétlődjön meg a „hiba“ Az SZKP KB főtitkárának üzenete Hirosima és Nagaszaki polgármesteréhez (ČSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára Hirosima Motodzsimának és Takesima Arakimának, Nagaszaki és Hirosima japán városok polgármestereinek a következő üzenetet küldte. Tisztelt uraim! Eduard Sevardnadze, a Szovjetunió külügyminisztere nemrégen Japánban tett látogatása után tájékoztatott engem az önök fájdalommal teli felhívásairól, amelyeket az önök városainak lakosai által átélt tragédia ihletett. Ószintén meghatott az az óhajuk, hogy a világ mentesüljön a civilizációt katasztrófával fenyegető atomfegyverektől. Ugyanez a törekvés hatja át azt a számos levelet, amelyeket Japánból kaptam - Nagaszaki atombombázása áldozatainak szövetségétől, az atombombázás áldozatai támogatására aláírásokat gyújtó társaságtól, azok rokonainak a társaságától, akiket megölt az atombomba, az atombombázás áldozatai barátainak társaságától és másoktól. Hirosima és Nagaszaki - ez a két szó ma riadóként hangzik a világ becsületes embereinek szívében. Felhívásként hangzik az atomkatasztrófa elhárítására és a béke megvédésére. Az emberek a Szovjetunióban sokkal inkább mint bármilyen más országban jól érzik az önök nyugtalanságát. Hisz az utolsó háborúban minden szovjet család szenvedett. A háborúban 20 millió emberünk pusztult el. Országunk nemrég újból megerősítette készégét a konstruktív gyakorlati lépésekre, amelyek célja az emberiséget mentesíteni az atomkatasztrófától való félelemtől és a lehető legnagyobb mértékben hozzájárulni a nemzetközi helyzet javulásához. Az atomfegyverek teljes felszámolásának konkrét programját terjesztettük elő, pontos időrendre kiszámítva. E program tartalma jól ismert Japánban. Hálásak vagyunk azért, hogy nagyra értékelik az új szovjet kezdeményezéseket. Meggyőződésünk, hogy a kormányok, a politi(Folytatás a 2. oldalon) CSÜTÖRTÖK 1986. február 13. XXXIX. évfolyam 37. szám ★ Ára 50 fillér Minden ötödik termék exportra (ČSTK) - Kelet-Szlovákia a két háború közt és a II. világháború utáni első években hazánk legelmaradottabb vidékének számított. Ma már gazdaságilag az ország egyenrangú része, sőt egyes ágazatokban az élre került. Például ebben a kerületben gyártják az automata mosógépek 93,6 és a vasúti teherkocsik 65 százalékát, a nyersvas egyharma- dát, az acél egynegyedét. A Keletszlovákiai kerület termékei természetesen a külföldi piacokon is keresettek. Tavaly 12,5 milliárd korona értékben kerültek exportra, vagyis csaknem 2,3-szer annyi, mint 1970-ben. Tehát minden ötödik termék kivitelre kerül. A legnagyobb csehszlovák exportőr a Kelet-szlovákiai Vasmű. A hetedik ötéves tervidőszakban a vasmű első osztályú termékeinek meny- nyisége a 8,8-szeresére nőtt, az innovált gyártmányok részaránya pedig 1,55-ról 7,8 százalékra emelkedett. Háromoldalú eszmecsere A vegyi fegyverekről (ČSTK) - A CSSZSZK, az NDK és az NSZK küldöttségei a genfi leszerelési konferencián szerdán együttes ülésen véleménycserét folytattak a vegyi fegyverek betiltásáról szóló egyetemes szerződés kidolgozásának lehetőségeiről. Tárgyaltak továbbá e tömeg- pusztító fegyverek globális kiküszöbölését támogató regionális intézkedések jelentőségéről is. A CSSZSZK és az NDK küldöttsége ebből az alkalomból várakozásának adott hangot, hogy az NSZK kormánya a legközelebbi időben késznek mutatkozik háromoldalú tárgyalások megkezdésére vegyifegyver-mentes övezet létesítéséről Európában, amint ezt Csehszlovákia és az NDK kormánya javasolta. H ó, hó, hó - mindenütt hullámzó hótakaró. Fehér csendben veszteglő teherhajók a bratislavai kikötőben. Uszályok, amelyek árura várnak a vizen. Sínek, amelyek most az egyszer elvesznek a télben. Daruk, amelyek bénán állnak a parton. Szerda, február 12-e. Haragos a Duna, fagyos a szél, kihalt a kikötő. Szélfék a Dunán- Ki gondolta volna, hogy az enyhe, kellemes januári tél után ilyen zord idő, ilyen csípős hideg köszönt ránk? - néz rám kérdő szemekkel Juraj Pavelek, a Csehszlovák Dunahajózási Vállalat bratislavai üzemének igazgatóhelyettese. - Mi már azt hittük, megússzuk ezt a telet, erre mi történt: a Duna jugoszláviai szakaszán akkora szelek dúlnak, hogy két és fél méter magas hullámokat csapnak, a Fekete-erdőből pedig jégtáblák úsznak hozzánk a folyón. De ez lenne a kisebb baj... a nagyobb az, hogy alig van szállítani való.- Hogyhogy?- Szerintem az történhetett, hogy a gyárak, vállalatok többsége még csak mostanában írja alá az ez évi szerződéseket. Hogy az áru, amire szükségük lesz a további hónapok során, még csak most indul el feléjük.- Ez igen! A jó időben, amikor semmi sem zavarta a ki- és berakodást, a teherszállítást, kihasználatlanul álltak az uszályok, s csak most, amikor fagypont alá süllyedt a hőmérséklet, indultak útnak a teherhajók.- A komáromi (Komárno) kikötőben 25 uszályunk állt üresen, de ma már szerencsére egyet sem találna hazai vizeken.- Hol, merre járnak hát a csehszlovák teherhajók?- A legtöbb a Szovjetunióban van; Izmajlovóból hozzák a vasércet, de szállítunk Jugoszláviából, Romániából és Magyarországról is. Itt vannak előttem a múlt heti jelentések: Mohácsnál még minden rendben volt, de Jugoszláviában már négy hajónknak kellett lehorgonyoznia, hisz akkora szél gátolta őket a Dunán, hogy jobbnak láttuk, ha megvárják, míg elcsendesedik. Egy hét telt el azóta, ám a helyzet semmit sem változott. A szél akkora hullámokat kavar a folyón, hogy a hajók állva is megrongálódnak.- És mi a helyzet másutt? Ott, ahol rakodni kell.-A daruk sem mozdulnak. Nem dolgoznak, mert nem dolgozhatnak. Ilyen erős szélben a biztonsági előírások is tétlenségre kényszerítenek.- Tehát nem is a hideg, nem is a jég, hanem a szél okoz most óriási gondokat. De hát azt mondta: amúgy sem lenne túl sok szállítani való.- Ez csak a pillanatnyi helyzet. A kocka már a jövő héten megfordulhat. És mi nagyon várjuk, hogy hatosra váltson. Mert a tervek minket is köteleznek. Mi nem mentegetőzhetünk azzal, hogy a vállalatok csúsznak a szállítási szerződések aláírásával. Amennyivel kevesebbet szállítunk ma, holnap annyival többet kell. És hol van még a tavasz... A köd, a fagy, a vízszint süllyedése vagy várható emelkedése még sok-sok nehéz napot hozhat, örülnék, ha megjavulna végre az idő. A hajók sem állhatnak egy helyben, (szabó)
