Új Szó, 1986. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-10 / 34. szám, hétfő
Beszélgetés Nagy Kázmérral, az SZSZK munka- és szociálisügyi miniszterével ÚJ SZÚ 3 1986. II. 10. Az irányítás nagyobb hatékonyságáért Társadalmunk arra törekszik, hogy javuljon a munka minősége és hatékonysága s intenzívebb legyen a gazdaságfejlesztés. Ennek az igyekezetnek része a rend sokoldalú szilárdítása, a gazdasági és társadalmi életben a szocializmustól idegen jelenségek leküzdése. E szándék megvalósításának módjára rámutat a CSKP KB Elnökségének levele valamint a jogtalan nyerészkedés megelőzésére és sújtására foganatosított komplex intézkedések. Ezek közismerten szerves részét képezik az irányítás minden szintje mozgósításának szocialista társadalmunk gazdasági és szociális fejlődése igényes feladatainak sikeres teljesítésére. S hogy miképp biztosítják ezt Szlovákiában a munkaerő, a bér- és a szociálpolitika területén, erről beszélgetett Nagy Kázmérral, az SZSZK munka- és szociálisügyi miniszterével Gustáv Čapko, a Rudé právo munkatársa.- Minisztériumunk - mondta elöljáróban a miniszter - az említett dokumentumokból valamint az SZSZK kormánya 1983. évi 15. számú határozatából következő feladatok teljesítésére még 1983 márciusában politikai-szervezési intézkedéseket dolgozott ki. Ezeknek hosszú távú a jellegük és átfogják tevékenységünk minden területét, amelyen előfordulhat a nyerészkedés. Egyebek között rögzítik azt a kötelességet, hogy az irányító és az ellenőrző tevékenységben következetesen érvényesíteni kell a személyes felelős- ségrevonás minden formáját azokkal szemben, akik az irányítási, a tájékoztatási és az ellenőrzési rendszer keretében nem foganatosítanak megelőző és büntető intézkedéseket a fogyatékosságok megszüntetésére és a társadalomellenes jelenségek előfordulásának korlátozására. • A mondottakból az következik, hogy ezen a területen megfelelő figyelmet fordítanak szándékaik megvalósítására. Milyenek a gyakorlati eredmények?-Tapasztalataink egyértelműen tanúsítják, hogy a feladatoknak teljesítése, valamint a jóváhagyott intézkedések megvalósításának hatásfoka ezen a társadalmilag érzékeny területen még nem mindenütt felel meg a kívánalmaknak. Egyes szervekben és szervezetekben például még mindig előfordulnak különféle jelenségek, amelyek összeegyeztethetetlenek a szocialista életmóddal, a munka iránti helyes viszonnyal, a javadalmazás alapelveivel, a szocialista társadalmi tulajdon védelmével, a pénzügyi, a bér- és az árpolitika elveivel, valamint az államigazgatás gyakorlásába!, a szocialista törvényesség megtartásának követelményével. Arról tanúskodnak, hogy mindmáig nem sikerült jelentősen csökkentenünk a társadalomellenes jogtalan nyerészkedés mértékét. • Mi az oka ennek?- Elsősorban az, hogy számos intézkedés nem eléggé konkrét. Továbbá az intézkedések gyakorlati megvalósításában egyes felelős dolgozók következetlensége, formalizmusa és elvtelensége. Így például az irányító és az ellenőrző tevékenység hatékonysága nem minden esetben felel meg az időszerű szükségleteknek és követelményeknek. E tekintetben a színvonal emelése szükséges főleg a szociális ellátás területén, amelynek nagyon széles és fontos az ügykezelési hátországa. Éppen ezért itt, a szociális ellátás szervein kívül, de kereteiken belül is, az emberek széles körében előfordulhatnak törvénysértések. Erről az előző évek számos példája tanúskodik. A járadékbiztosítási igényeknek és a járadék szintjének eldöntésében a törvényesség megtartása ugyanis elsősorban az alapvető fontosságú okmányok hitelességétől függ. Ezeket az okmányokat a szervezetek és a nemzeti bizottságok terjesztik a Nyugdíjbiztosítási Hivatal elé. A kiindulópont tehát az üzemekben, a vállalatoknál, az efsz-ben keresendő. Az ilyen döntések hord- erejét és társadalmi hatását kiemeli az a körülmény, hogy köztársaságunkban a férfiak átlag 14, a nők 22 éven át részesülnek járadékban s ez alatt az állam a nyugdíjasoknak a férfiak esetében hozzávetőleg 280 ezer, a nők esetében 318 ezer koronát folyósít. A helytelen döntés tehát nagy kárt okozhat. • Polgártársaink panaszaikban, bejelentéseikben és javaslataikban nyilván nem egyszer felhívják a figyelmet a külfönféle fogyatékosságokra...- Az ilyen figyelmeztetések és bejelentések alapján viszonylag gyakran közbelépünk olyan esetekben, amelyekben törvénysértésekre vagy a társadalmi érdekek megkárosítására kerül sor. Figyelmeztetnek bennünket például a termelésben előforduló különféle fogyatékosságokra is. Egyebek között arra, hogy egyes nyugdíjasok tovább dolgoznak műszakigazdasági dolgozókként, de az üzem, illetve a vállalat nyilvántartásában munkásokként szerepelnek. így azután a keresetük mellett az egész éven át jogtalanul folyósítják számukra a nyugdíjat is. Nemrég felhívták a figyelmünket arra, hogy a Žiar nad Hronom-i Járási Építőipari Vállalat két volt vezető dolgozóját a vállalat továbbra is tartósan foglalkoztatta mint műszaki-gazdasági dolgozót. S nehogy csökkentett nyugdíjat kapjanak, illetve azt megvonják tőlük, bérük megfelelő részét átutalta a vállalatnál nem foglalkoztatott feleségüknek, illetve a lányuknak. Ilyen formán jogtalanul több mint kétszázezer koronát kaptak. Természetesen ezt az esetet csakúgy, mint a további gyanús eseteket jelentettük a bűnüldöző szerveknek. • Az utóbbi években, amint az például az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága 1982. évi, a nyugdíjasotthonokban végrehajtott ellenőrzésének eredményeiből következik, viszonylag gyakran szegték meg a jogszabályokat az intézeti szociális ellátás területén is. E tekintetben javult a helyzet?- A gyakorlat bizonyítja, hogy a megállapított fogyatékosságok felszámolására tett lépések ezen a területen jelentősen hozzájárultak a munka tökéletesítéséhez. Viszont annak ellenére, hogy az e szakaszon dolgozók túlnyomó többsége becsületesen és lelkiismeretesen eleget tesz kötelességeinek, még mindig akadnak a helyzetükkel visszaélő személyek. így például megállapítást nyert, hogy egyes nyugdíjasházak volt vezetői csúszópénzt fogadtak el a megígért előnyökért, illetve a jogszabályokkal ellentétben manipuláltak a betétkönyvekkel, a nyugdíjakkal stb. Ezeket természetesen leváltották és törvény- sértéseikkel foglalkoztak a bűnüldöző szervek. Ez csak hangsúlyt ad annak, hogy az irányítás minden szintjén továbbra is aktívan, hatásosan és céltudatosan harcolnunk kell a negatív jelenségek ellen. Az utóbbi időben bizonyos arra vonatkozó figyelmeztetéseket kaptunk például, hogy egyes nemzeti bizottságok is feltehetően egyidejűleg több szociális járadékot nyújtanak a családok egy részének! Ezt 3 lehetőséget a jogszabály ugyan nem zárja ki, viszont a párhuzamos és az ismételt járadék folyósításánál gondoskodni kell annak következetes és rendszeres ellenőrzéséről, hogy az ilyen családokban ezek az eszközök tényleges céljukat szolgálják, vagyis elsősorban a gyerekek szükségleteinek kielégítését. • Ez érzékenyen érinti a munkaerők területét is. Ezzel kapcsolatban milyenek a tapasztalataik?- Megerősítik, hogy ezen a területen el kell mélyíteni a munkajogi előírások megtartásának ellenőrzését és ezeknek a kérdéseknek szüntelen figyelmet kell szentelni. így például a társadalmi érdekkel ellentétben álló kedvezőtlen tendenciák nyilvánulnak meg az egységes földműves-szövetkezetek melléküzemági termelésében. Közülük néhány ugyanis - ellentmondásban az illetékes jnb által kiadott engedéllyel, amely feljogosítja őket bizonyos munkavégzésre az adott mezőgazdasági szervezet székhelyén - ezt a tevékenységet távol fekvő helységekben is gyakorolják. Az ilyen gyakorlat megnehezíti például az építőipari csoportoknak, a teljesítménynormák és a munkafegyelem megtartásának ellenőrzését és ezzel egyidejűleg lehetővé teszi a spekulációt is a munkaerők, az építőipari gépek kihasználásával, ezáltal pedig a dolgozók meg nem érdemelt jövedelemgyarapítását is. Ugyanakkor egyes szervezetek a melléküzemági szolgáltatásokat felhasználják olyan munkavégzésre is, amelyre tervezik a béreszközöket és a dolgozók számát. Ezáltal kimutatják a béreszközök megtakarítását és javítják gazdasági eredményeiket, valamint mozgóbérüket is. Az előírásokat gyakran azzal szegik meg, hogy a melléküzemágak dolgozóinak besorolása a tarifaosztályokba nincs alátámasztva a képesítési követelmények teljesítésével. Annak köszönhetően, hogy helytelen a tarifaosztályokba történő besorolás és aránytalanul sok munkaórát ismernek el - megállapítottan havi 270 órát is - ezek a dolgozók aránytalanul magas keresetet érnek el. Az ilyen eljárás kedvezőtlen következménye egyebek között például az, hogy a melléküzemági dolgozók magas keresete helytelenül arra ösztönzi más szervezetek dolgozóit, hogy formálisan efsz-tagokká váljanak, noha lakhelyük távol esik a szövetkezet székhelyétől. Ennek a helyzetnek kiútja, hogy az illetékes járási nemzeti bizottságok ne engedélyezzék a melléküzemági munkát a megszabott kereteken felül, kizárják a protekciót, ezt a munkát szüntelenül ellenőrizzék és arra orientálják, hogy elsősorban a lakosság szolgáltatások iránti igényeit elégítse ki. A nemzeti bizottságok munkaeróügyi szakosztályai következetesebben felügyeljenek az előírások és az engedélyek megtartására s megszegésükből vonják le a megfelelő következtetéseket, beleértve a bírságolást is. • A vállalatok bérezési gyakorlatában is sok a megalkuvás valamint a fogyatékosságok mentegetése az ún. objektív okokkal...- A béreszközök érdemtelen és meg nem felelő merítésére kerül sor például a vállalatok anyagi érdekeltségének érvényesítésénél, főleg azokban az esetekben, amelyekben nem teljesítik a tervfeladatokat. Számos vállalat és ‘ szervezet ugyanis a 7. ötéves tervidőszak kezdetétől évről évre több béreszközt merít, mint amennyi megfelel munkájuk és gazdálkodásuk eredményeinek, a teljesítmény és a hatékonyság alakulása döntő fontosságú mutatóinak. A bérszabályok megszegése és a javadalmazásban az érdemek elvének szem elől tévesztése tehát szintén előidézője a jogtalan anyagi előnynek. Esetenként a dolgozókat helytelenül sorolják be a bérosztályokba, illetve jutalmat, prémiumot és nyereségrészesedést kapnak az elvégzett munkától függetlenül, sőt, ezeket az összegeket más személyekre folyósítják. Több intézkedés ellenére még mindig előfon dúlnak visszaélések a munkaviszonyon kívüli munkavállalásokról szóló szerződéseket illetően, valamint megszegik az előírásokat a párhuzamos és a másodállások viszonylatában is. Hogyan is bírálhatjuk el például az olyan szerv működését, amely öt vagy hét éve nem ellenőrizte a béreket az alárendelt szervezetében? A tudatlanság, a könnyelműség és a szakszerűtlenség valamint az egyéb körülmények azután végső soron rendetlenségbe torkollnak a bérpolitika irányításában és ellenőrzésében. Ezek a körülmények, ha tetézi őket a központi szerv részéről a ki nem elégítő módszertani irányítás, gyakran bűncselekményekhez is vezetnek. A nemzeti bizottságok kisüzemei dolgozóinak javadalmazását ellenőrizve pedig azt tapasztaltuk, hogy a lakossági szolgáltatásoknak ez a kiegészítő formája teljes mértékben még nem szorította ki az ún. kontármunkát, a fusizást, a vállalkozás meg nem engedett formáit. Ez főleg olyan szolgáltatásokra vonatkozik, amilyen például a kőműves munka, a tévé-, a rádiókészülékek és az egyéb villamos fogyasztók javítása, a gépkocsijavítás, a kertek és a szőlők szántása valamint más kisebb-nagyobb szolgáltatások, például még a temetési szolgáltatások is. Nem hiszem, hogy ennek oka az ilyen munka rossz bérezése volna a kisüzemekben. Ellenkezőleg, az ilyen kisüzemek dolgozói javadalmazásának új előírásai lehetővé teszik, hogy a dolgozók között felosszák - főleg prémiumok és teljesítményjutalmak formájában - azokat az összegeket, amelyeket a lakosságtól kapnak a szolgáltatásért. E lehetőség ellenére helyenként még előfordul az a nemkívánatos helyzet, hogy egyesek ezeket a szolgáltatásokat magánszemélyekként nyújtják s ezáltal jóval többet vágnak zsebre, mint amennyit a nemzeti bizottság kisüzeme számláz. így például a fusiban dolgozó kőműves 10-12 órás munkáért gyakran 600-700 koronát kap, sőt, Bratislavában még többet. • Miniszter elvtárs, mi az említett visszás jelenségek megszüntetésének a receptje?- Az említett társadalomellenes jelenségek létrejöttének és érvényesülésének feltérképezését lehetővé tevő általánosított tapasztalatok megerősítik, hogy számos vezető dolgozó még mindig nem értette meg és nem értékeli eléggé e tekintetben a párt- és az állami szervek követelményeinek társadalmi jelentőségét és fontosságát. Még mindig lebecsülik ezeknek a negatív jelenségeknek hatását a szocialista termelési viszonyok fejlődésére és az intenzifikálás folyamatában az irányítási mechanizmus tökéletesítésére. Ez gyakran kifejezésre jut a CSKP KB Elnöksége levelének és a komplex intézkedéseknek leszűkített értelmezésében, amikor is a törvényesség és a fegyelem szilárdításában főleg az előírások megszegésének egyes eseteinek megoldására szorítkoznak, és nem a társadalomellenes jelenségek létrejötte és hatása alapvető okainak felszámolására. A visszás jelenségek okainak közös nevezője az alacsony tudatszint és az irányítás, főleg a nyilvántartás és az ellenőrzés eszközeinek következetlen alkalmazása. Az irányítási mechanizmusnak és az ellenőrzésnek következetlen alkalmazása következtében honosak lettek a szocialista rend és fegyelem normái meg nem tartásának különféle megnyilvánulásai, gyökeret vertek az egyének és helyenként a dolgozó kollektívák gondolkodásmódjában és cselekvésében. Elvszerű, meg nem alkuvó kiküszöbölésük helyett a környezet gyakran elnézi s néha mentegeti őket. Az ilyen megközelítést az teszi lehetővé, hogy a fe lelős vezetők nem minden esetben tekintik szükségesnek, hogy megteremtsék létrejöttüknek és érvényesülésüknek célravezető és hatékony akadályát, miközben néha maguk is megszegik az előírásokat. Nem lépnek közbe idejében, megelőzve a bajokat, ami nem egyszer előidézője az ismételt panaszoknak. Ezért szükséges jobban élni az ellenőrzés minden bevált formájával és eszközével, továbbá a nevelő hatással, hogy szüntelenül kedvezően hassunk a dolgozók tudatára és cselekvésére és így alapvető fordulatot érjünk el a szocialista rend érvényesítésében, beleértve a gazdasági és a kulturális, valamint a társadalmi élet kulturáltságának növelését is. Ezt a megközelítést határozottan igényelni fogjuk a vezetőtől minden szinten, és minden munkaszakaszon.- Miniszter elvtárs, köszönöm a beszélgetést. A Trnavai Magasépítő Vállalat dolgozói a múlt év végén megkezdték Trnava városközpontjának átalakítását, mégpedig a Centrum lakótelep építésével. A lakótelep l-es számú szektorában 221 lakás. 120 férőhelyes óvoda, 35 férőhelyes bölcsőde, élelmiszerüzlet és 169 garázs lesz. A képen (balról): Teofil Čapkovič, Milan Šerik, Dušan Kovačič és Alexander Bilčík brigádvezető. (Štefan Petrás felvétele - ČSTK)
