Új Szó, 1986. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-08 / 33. szám, szombat

ÚJ szú 5 1986. II. 8. ALKOTÓ MUNKÁVAL KÉSZÜLÜNK A CSKP XVII. KONGRESSZUSÁRA A JÁRÁSI PÁRTKONFERENCIÁK VITÁJÁBÓL Mindennap becsületes munkával Az Agrokomplex nagymegyeri (Čalovo) vállalata 11 pártalapszer- vezetének évzáró taggyűlésén, valamint az üzemi pártkonferenci­án értékeltük a múlt évben és az egész 7. ötéves tervidőszakban elért eredményeket. Igazolódott, hogy az állattenyésztés és a nö­vénytermesztés sikerei a párt­munka jó színvonalát is tükrözik. A vitában 98 elvtárs szólalt fel. Annak ellenére, hogy feladatain­kat minden téren teljesítettük, nem esünk az önelégültség hibájába. örülünk annak, hogy a szeme­sek átlagos hektárhozama az öté­ves tervidőszak alatt meghaladja a hét tonnát. A múlt évben négye­zer hektáron több mint nyolc ton­nás hozamot értünk el. Nem di­csekvésképpen mondjuk, de 1800 hektáron a kukorica 9,2 tonnás hektárhozama jó eredmény. A cu­korrépáé az ötéves tervidőszak alatt 460 métermázsa volt, így tel­jesítettük a tervet. A növényter­mesztési ágazat jó minőségű és kellő mennyiségű takarmányt biz­tosított az állattenyésztés számá­ra. Többek között ennek is kö­szönhető, hogy a 2150 darabból álló szarvasmarhaállomány át­lagos évi tejhozama 5333 liter volt. Egy kocától 19,2 malacot választottunk le. Nem.léptük túl a takarmányfogyasztás és az üzem­anyag-fogyasztás előirt kereteit. Az ötéves tervidőszak alatt a ter­melés értéke 1136 millió korona, a nyereség pedig 115 millió koro­na volt. A kifizetett bérek arányo­san nőttek a munka termelékeny­ségével. Az átlagos havi bér elérte a 3418 koronát. Az elmúlt ötéves tervidőszak alatt 97 millió koronát fordítottunk beruházásokra. A legutóbbi konferencián szó volt-arról, hogy az egyes részlegek eredményei között lényeges kü­lönbségek vannak. Ezek csökken­tésében is sikeres munkát végez­tünk. Bár most is vannak még különbségek, ezek már nem olyan lényegesek. A legjobb éves tejho­zam például 5500 liter, a legrosz- szabb 5000. A pártszervezet, a szakszerve­zet és a vezetőség harmonikus munkája tovább javult, alkotó és kritikus szellemben folyik a mun­ka. Nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy vállalatunknál jók az elvtársi és emberi kapcsolatok. Dolgozó­ink megértették, hogy sikereink tó­lük függnek. Arra törekszünk, hogy dolgozó­ink megismerjék feladatainkat, és arra irányítjuk őket, hogy ezeket az igényes, de reális feladatokat megvalósítsák. Az évzáró taggyűléseken a múlt évi munka értékelésén kívül na­gyon sokat foglalkoztunk a jövő­beli feladatokkal. Vállalatunk kom­munistái egyetértettek az ország gazdasági helyzetének értékelé­sével, amelyet az elmúlt napokban tettek közzé. Nagyra értékelik azt a tényt, hogy sikerült az életszín­vonallal kapcsolatos tervet teljesí­teni. Különösen örülünk annak, hogy a mezőgazdaság ebben je­lentős szerepet játszott. Nem kell szégyenkeznünk azért, ami ebben az országban az elmúlt években történt. Más kérdés, hogy még vannak tartalékaink, s gyakran hi­bák is előfordulnak. Egyetértünk azzal, hogy a csehszlovák gazdaság többre is képes. A nemzeti jövedelem 3-4 százalékos éves növekedése nemcsak lehetséges, hanem szükséges is. Bátrabban kell hoz­zálátnunk az életszínvonal további emeléséhez, mert ezzel a nemzet­közi munkásmozgalmat is segít­jük. Adottak a feltételek ahhoz, hogy a közeljövőben megközelít­sük néhány nyugati ország szín­vonalát, s ez nem lebecsülendő. Tudatában vagyunk annak, hogy a jövőben lényegesen igé­nyesebb feladatokat kell megolda­nunk, de más választásunk nincs. A központi szervek által meghatá­rozott feladatokat mindennapi be­csületes munkákkal kell végrehaj­tanunk. A dolgozók első reagálása kedvező, megértéssel fogadták az igényesebb feladatokat. Tudjuk, hogy teljesítésük valamennyiünk ügye. Hangsúlyozni szeretném, hogy a párt tagjainak és a vezetőknek a feladatok teljesítésében élen kell járniuk. Reálisan fel kell mérni a helyzetet, és nem szabad elve­szítenünk józan ítélőképességün­ket. A hiányosságok megszünte­tése, valamint az új utak és lehető­ségek keresése során sohasem szabad szem elől veszítenünk az osztályszempontot. Véleményünk az, hogy a bo­nyolultabb feladatok megoldása elsősorban a vezető dolgozóktól nemcsak politikai és szakmai fel- készültséget, hanem jó erkölcsi tulajdonságokat is megkövetel. Az erkölcsi tulajdonságoknak egy­re inkább fontos kritériumokká kell válniuk. A vezetők kiválasztásá­ban nagy szerepet kell játszania annak, hogy a kiszemelt dolgo­zóknak van-e tekintélye munka­társai körében. Most pedig néhány szót arról, hogy mi fékezi további előrehala­dásunkat. A sajtóban, a rádióban és a te­levízióban többször hangsúlyoz­ták, hogy január 1-től a mezőgaz­dasági szervezetek gazdasági eredményeinek értékelésekor két kötelező mutatót vesznek figye­lembe. A valóság azonban telje­sen más: kiderült, hogy a vállalati­gazgató munkájának értékelése­kor 5, a szervezet gazdasági ered­ményeinek értékelésekor pedig 8 mutatót vesznek figyelembe. S ezen kívül további korlátozások­ba ütközünk, és újabb feladatokat rónak ki ránk, amelyek fékezik munkánkat és kezdeményezésün­ket. Tehát minden folyik a régi módszer szerint. Úgy tűnik, hogy az irányítás egyes szintjein félnek attól, hogy nagyobb felelősséget ruházzanak a vállalatokra. Nem tudnak lemondani az elavult mód­szerekről, és nem tudnak megba­rátkozni az irányítást tökéletesítő elgondolásokkal. Jól működő mezőgazdaság el­képzelhetetlen jól működő ipar nélkül. Jelenlegi tapasztalataink szerint néhány betakarító gép nem felel meg a mai igényeknek. Elsősorban járvaszecskázóra gondolok, ami egyre drágább és rosszabb. Valamikor az SK 1,8-as 32 ezer koronába került, most az önjáró SPS 420-as 375 ezer koro­na. Az utóbbi gép drágítja a terme­lést, hiszen csupán a leírás tízszer akkora, mint az előbbi gép ese­tében. A cukorrépa-betakarító gépek terén megbízhatóan dolgozott a háromsoros betakarító. A hatso­ros rosszabb, s a vele végzett munka minősége kritikán aluli. Az irányítás gazdasági szabá­lyozói gyakran változnak, ami bi­zonytalanságot eredményez, és a vállalatokat fékezi a szakosodási folyamatban. FEKETE JÓZSEF, a szocialista munka hőse Felelősségünk az ifjúságért A tardoskeddi (Tvrdošovce) községi pártalapszervezet 72 tag­jának és két tagjelöltjének átlagé­letkora 59,2 év; az alapszervezet a helyi nemzeti bizottság, a szol­gáltatások, az óvodák és iskolák kommunistáit, a kereskedelemben dolgozó, valamint a nyugdíjas párttagokat tömöríti. Figyelmük fő­ként a lakosság és a tömegszer­vezetek körében végzett politikai munkára irányul, azonkívül a falu szociális és gazdasági fejleszté­sére, valamint a Nemzeti Front választási programjának teljesíté­sére. A pártalapszervezet tevékeny­sége a falu életének minden terü­letére kiterjed. Valamennyi felada­tot a kommunisták segítségével oldunk meg, hiányoljuk azonban, hogy az egészségügyben, vala­mint a rokkantak ipariszövetkeze­tében, az Integrában nincsenek kommunisták, holott az utóbbinak 110 alkalmazottja van. A pártbi­zottság ezért a jövőben a kommu­nisták és párttagjelöltek nevelésé­nek és a káderek elhelyezésének kérdését úgy kívánja megoldani, hogy az említett területeken is biz­tosítsák a párt vezető szerepét. A faluban két SZISZ-alapszerve- zet működik, az egyik az egysé­ges földműves-szövetkezetben tevékenykedik, a másik pedig a községi ifjúsági szervezet, amelynek 50 tagja van, közülük egy sem helyben dolgozik és egyi­kük sem párttag, illetve tagjelölt. A pártbizottság rendszeresen ér­tékeli az ifjúsági szervezet tevé­kenységét, s egy párttagot meg­bíztunk azzal, hogy foglalkozzon a fiatalokkal, irányítsa őket. A párt alapszabályzata szerint a párt- szervezet felelős a fiatal nemze­dék neveléséért, s ez falunkban sincs másképp. Az ifjúsági szerve­zetben tömörülő fiatalok - s azok is, akik nem tagjai - aktívan be­kapcsolódnak a kulturális-népmű- velő tevékenységbe, az iskolák­ban például többen közülük pionír­vezetőként dolgoznak. Az a hiba, hogy a községi SZISZ-szervezet kis létszámú, s jelenleg csupán regisztrált tagokból áll, ugyanis ők a falun kívül dolgoznak különböző területeken. Ennek ellenére a vá­lasztási program megvalósításában is segítettek, mint például a 120 személyes óvoda, és a gázveze­ték, a sportpálya építésekor, illet“ ve felújításakor, a környezetszépí- tésböl is kivették részüket, több mint 10 ezer órát dolgoznak társa­dalmi munkában. A másik SZISZ-alapszervezet az egységes földműves-szövetke- zetben működik, s a fiatalok ugyancsak sokat segítettek az óvoda építésekor. Jelenleg a két alapszervezet - önsegéllyel - ifjú­sági klubbá alakítja át a helyi nem­zeti bizottság régi épületét, amely­nek befejezését ez év május else­jére tervezik. A választási program megvaló­sításából a nemzeti bizottság ve­szi ki legjobban a részét szervezé­si munkával, a társadalmi munka megszervezésével. A faluban 1983-1985-ben új óvodát adtak át; az öt és fél kilo­méternyi gázvezeték építésével elértük, hogy az egész községben van gáz, megépült két trafó- és egy gázszabályozó állomás, húsz utcában elvégeztük az alacsony feszültségű villanyvezetékek re­konstrukcióját, 71 családi ház és nyolc szövetkezeti lakásegység épült, közel háromkilométeres út­szakaszt portalanítottunk, 4500 fát, illetve díszbokrot ültettünk ki, és még sorolhatnám tovább. Az új választási program célja - a falunk további felvirágozta­tása. A községi pártszervezetre nagy felelősség hárul az ifjú nemzedék nevelésében. A pártbizottság rendszeresen foglalkozik a fiata­lokkal, s a jövőben fokozott figyel­met fordítunk arra, hogy minél jobb feltételeket teremtsünk élet- és munkakörülményeik javításá­hoz és biztosítsuk számukra a tár­sadalmi érvényesülést. KIRÁLY LAJOS, a pártalapszervezet elnöke A Cigeľ Bánya legjobb dolgozói közé tartozik a kommunista Jaroslav Jacola, a 7. ötéves tervidőszak úttörője, 60 tagú munka- csoport vezetője. Kollektívájának tagjai a 7. ötéves terv feladatait, már tavaly december 3-án teljesítették, és 17323 tonna szenet fejtettek terven felül. A CSKP XVII. kongresszusa tiszteletére a bri­gád felajánlotta, hogy 17 héten át naponta 1 százalékkal túlteljesíti feladatait. A képen Jaroslav Jacola (baloldalt) és Michal Kalíš dúcolást helyez át. (Peter Lenhart felvétele - ČSTK) Előtérben a korszerűsítés feladatai A mezőgazdasági termelés gyors ütemű fejlődése a rima- szombati (Rimavská Sobota) já­rásban is rendkívüli követelmé­nyeket támasztott a beruházások­kal s a kivitelezésüket végző me­zőgazdasági építkezési vállalatok­kal szemben. Járásunkban a me­zőgazdasági építkezésekre, a me­liorációs beruházásokra s a mező- gazdaság rendelkezésére álló la­kásállomány bővítésére csaknem 762 millió koronát fordítottunk. A múlt ötéves tervidőszakban ma­gas műszaki színvonalon végez­tük a Sajó menti öntözőrendszer, a fügi (Figa) és a kružnai sertés-, a tisoveci, a kraskovi, a skerešovi és a duboveci növendék-szarvas- marha-tenyésztő telep, a jesens- kéi 4000 szarvasmarha befogadá­sára alkalmas hizlalda, a bátkai és a šafárikovói tehén-, valamint a kľačanyi korszerű baromfite­nyésztő telep építését. Ide sorol­hatjuk még a Šafárikovói Agroké­miai Központ létrehozását, vala­mint azokat a további létesítmé­nyeket, melyek a mezőgazdasági termelést szolgálják. A CSSZSZK 1986-1990. évi gazdasági és szociális fejlődésé­nek fő irányaira vonatkozó terve­zet is rámutat: a 8. ötéves tervidő­szakban az előirányzott új beruhá­zások kivitelezésén kívül az eddi­ginél lényegesen nagyobb gondot kell fordítani a már üzemelő, külö­nösen a régebben épített objektu­mok újjáépítésére, korszerűsítésé­re. A módosított gazdasági sza­bályzók is erre ösztönöznek. Járásunkban főleg az állatte­nyésztési épületek, elsősorban a tehénistállók villanyvezetékének felújításáról van szó. Eddigi felmé­réseink szerint az 1269 istálló kö­zül 382-nek, vagyis 18,4 százalé­kának a vezetéke olyan állapotban van, hogy azonnali javításra szo­rul, további 26 százaléka pedig felújításra vár. Ugyancsak nagy feladatot jelent a 7200 hektáron levő öntözőrendszer, valamint a 16 000 hektáron létesített vízel­vezető rendszer felújítása és kar­bantartása. A mezőgazdasági építkezése­ket kivitelező vállalatok anyagi- műszaki alapját tehát az említett szempontokból kiindulva kell fej­leszteni, figyelembe véve a fela­datok végrehajtásában bekövet­kező szerkezeti változásokat. Ez aiapvető feltétele annak, hogy ele­get tegyünk az 1990-ig előirány­zott beruházási programnak, s tovább növeljük a teljesítmények -terén az utóbbi években elért eredményeket. Ma már ugyanis elégedetten állapíthatjuk meg, hogy mezőgazdasági építkezési vállalatunk teljesítménye az alap­vető munkákban a kezdeti stagná­lás után 1984-ben 38,4 millió ko­ronára, majd pedig 1985-ben 53,0 millió koronára nőtt, s az idén már 60 millió koronás teljesítménnyel számolunk. Az elért javulás első­sorban pártalapszervezetünk cél­tudatos tömegpolitikai tevékeny­ségének köszönhető, melynek alapján főleg a kommunisták min­den területen az új követelmé­nyeknek megfelóen, egyéni kez­deményezés fejlesztésével viszo­nyultak a feladatokhoz. A 8. ötéves tervidőszakban to­vábbi 1400 hektáron kell befejez­nünk az öntözőrendszer építését a sajógömöri (Gemer) és a šafári­kovói, valamint 1600 hektáron megkezdeni a királyi (Kráľ) és a lé- nártfalai (Lenártovce) szövetkezet számára. További feladataink vannak még a lecsapolások és a folyószabályozások területén is. Említést érdemel a húsipari válla­lat nyúlfeldolgozó részlegének az építése. A mezőgazdasági építkezési vállalat rimaszombati üzemében a termelési kapacitások évi 7 szá­zalékos növekedésével számo­lunk. Az említett feladatok mara­déktalan teljesítéséhez nálunk is elsősorban az elhasználódott és elavult gépi berendezések felújítá­sáról van szó. A gépek gazdasá­gosabb kihasználása érdekében szorosabbra kell fűzni az együtt­működést a mezőgazdasági válla­latok építkezési csoportjaival is. BOLACSEK RAFAEL, a pártalapszervezet el.iöke

Next

/
Thumbnails
Contents