Új Szó, 1986. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-08 / 33. szám, szombat
Egy hét a nagyvilágban Arra a kérdésre, hogy milyen esélyeket lát a haladásra, így válaszolt: a szakbizottságok 3-hetes tárgyalásain bizonyos általános jóakarat nyilvánult meg, de az elvi ellentétek fennmaradtak, az álláspontok komoly változásáról nem lehet beszélni. Áttörést ennyi idő alatt nem is lehetett remélni, hiszen rendkívül bonyolult kérdésekről, többek között a vegyi fegyvereket gyártó berendezések meghatározásáról, valamint az ellenőrzésről van szó. A Szovjetunió számára az ellenőrzés vonatkozásában elsősorban az ENSZ-közgyűlés döntése az irányadó, amely szerint az ellenőrzési módszereknek összhangban kell lenniük az adott fegyverzetkorlátozási megállapodás hatókörével. Ha tehát a vegyi fegyverek eltiltásáról jön létre megállapodás, akkor annak végrehajtását kell ellenőrizni, nem pedig egy egész ország katonai kapacitását. A Szovjetunió küldöttsége Genfben azon a véleményen van, hogy Washington ünnepélyes nyilatkozatainak, miszerint az atomháborút nem lehet megnyerni és hogy nem törekszenek katonai fölényre, tettekben kell tükröződniük. A hét derekán szólalt fel a tanácskozáson Miloš Vejvoda csehszlovák delegátus. Rámutatott arra, hogy a Szovjetunió új javaslatai megfelelnek a csehszlovák nép létérdekeinek, s hogy a genfi csúcstalálkozó kedvező lehetőséget teremtett az enyhüléshez való visszatéréshez. A csehszlovák álláspontot tolmácsolva kijelentette, hogy hazánk aktívan részt vesz a világűr békés kutatásában, ugyanakkor szorgalmazza, hogy meg kell akadályozni a fegyverkezés kiterjesztését a világűrre. Csehszlovákia nevében sürgette, hogy a konferencián hozzanak létre különbizottságot, amely az űrfegyverkezés veszélyének az elhárításával foglalkozna. Népszavazás márciusban A kormányzásának negyedik évébe lépett spanyol szocialista párti kabinet még választási kampánya során ígéretet tett arra, ha győz, referendumot tart, amelyen a spanyolok kinyilváníthatják: a NATO keretein belül vagy kívül akarják-e látni az országot. A legutóbbi választások idején az ország már féllábbal bent volt a NATO-ban, hiszen a korábbi jobboldali kormány beléptette Spanyolországot a NATO politikai szervezetébe. Felipe González szocialista párti miniszterelnök ígéretének birtokában a közvélemény arra számított, hogy hamarosan sor kerül a népszavazásra. Akkor kevesen gondolták, hogy ennek megtartására három évet kell várniuk. A kormányfő elvétve, majd később lép- ten-nyomon hangoztatott kijelentései alapján már sejteni lehetett, hogy González egyre inkább visszatáncol. Mind gyakrabban hivatkozott arra, hogy a tagság úgymond az ország biztonsági érdekeit szolgálja, s nem szabad elhamarkodottan dönteni. Nem is siette el a dolgot, hiszen csak most - alig tíz hónappal az újabb parlamenti választások előtt - döntött a referendum időpontjáról. Épp a közelgő választásokra való tekintettel nem engedhette meg magának azt a luxust, hogy egyszerűen fütyüljön eredeti ígéretére. A kormány a múlt héten úgy döntött, hogy az ország NATO-tagságáról március 12-én tartják a népszavazást A parlament a héten nagy szavazat- többséggel, 207:103 arányban húsz tartózkodás mellett jóváhagyta a kormány erre vonatkozó javaslatát. Az állampolgároknak a következőképpen hangzó kérdésre kell igennel vagy nemmel felelniük: ,, Megfelelőnek tartja-e ön Spanyolország számára a NATO-ban való bennmaradást az ország kormánya által megállapított körülmények közepette?" Megfigyelők szerint a megfogalmazás lényege az, hogy a González- kormány szándékának megfelelően Spanyolország továbbra is fenntartsa tagságát a NATO politikai szervezetében, annak ellenére, hogy az utóbbi napokban az ország haladó erői sorozatos tüntetéseken követelték a NA- TO-ból való kilépést. P. VONYIK ERZSÉBET Február 1-től 7-ig Szombat: Varsóban a LEMP Központi Bizottságának ülésén elfogadták a párt országos vitára bocsátott program- tervezetét • Életbe léptek a Líbia elleni amerikai gazdasági megtorló intézkedések. Vasárnap: A Portugál KP rendkívüli kongresszusán Mario Soares támogatása mellett döntöttek az elnökválasztás második fordulójában Hétfő: Az SZKP Központi Bizottsága a kőolaj- és gázipar problémáiról tanácskozott • Az OPEC rendkívüli ülésén az olajár zuhanása nyomán előállt helyzetet vitatták meg. Kedd: Havannában megnyílt a Kubai KP III. kongresszusa • Genfben felújította munkáját a leszerelési konferencia • A Kongresszusban elhangzott az amerikai elnök szokásos évi üzenete az Unió helyzetéről • Az izraeli légierő eltérített egy líbiai polgári repülőgépet. Szerda: Karlovy Varyban csehszlovák-nyugatnémet külügyminiszteri eszmecserék kezdődtek • Nyikolaj Rizs- kov kormányfő műholdas összeköttetéssel a szovjet gazdasági törekvésekről tájékoztatta a davosi tanácskozás résztvevőit Csütörtök: Mihail Gorbacsov a Kremlben fogadta Edward Kennedy amerikai demokrata párti szenátort • A bécsi közép-európai haderőcsökkentési tárgyalásokon a szocialista országok két új javaslatot terjesztettek elő • A TASZSZ nyilatkozatban ítélte el az izraeli légikalóz-akciót, az Egyesült Államok a Biztonsági Tanácsban megvétózta az ezt megbélyegző határozatot. Péntek: A Fülöp-szigeteken elnökválasztást tartottak • Lemondott és elhagyta az országot Jean-Claude Duvalier haiti diktátor Esély az előrelépésre Genfben a héten felújította munkáját a leszerelési konferencia és ezzel kiegészült a leszerelési fórumok sora. Jelenleg tehát immár négy tárgyalássorozaton van szó a világpolitika kulcsfontosságú kérdéseiről: az atom- és űrfegyverekről szintén Genfben folyó szovjet-amerikai tárgyalásokon, az európai biztonság és bizalom erősítését szolgáló intézkedésekről tárgyaló stockholmi konferencián, a bécsi közép-európai haderőcsökkentési tárgyalásokon, valamint a bevezetőben már említett genfi fórumon. Negyven ország - köztük Csehszlovákia - képviselői vesznek részt a tanácskozáson. Az augusztusig tartó ülésszak napirendje hasonló a korrábbiakhoz: az ENSZ közgyűlés határozatainak megfelelően tárgyalnak az atom- fegyver-kísérletek, az űrhadviselés, a vegyi-, illetve a sugárfegyverek eltiltásáról, az általános és teljes leszerelés kérdéseiről. A megnyitó ülésen Viktor Iszra- eljan, a Szovjetunió nagykövete felidézve országa új, nagy fontosságú leszerelési indítványait, hangsúlyozta: bizalommal, előítéletektől mentesen kell tárgyalni a genfi fórumon is, amihez jó, konkrét gyakorlati alapot nyújtanak a szovjet javaslatok. Rámutatott arra, hogy az a nagy érdeklődés, amellyel világszerte fogadják ezeket az indítványokat, máris biztató jelenség. Úgy vélte, hogy a Gorbacsov-Reagan találkozó bizonyos jótékony hatást gyakorolt a nemzetközi légkörre általában, most a feladat az, ne hagyják kihunyni ezt a reményt és gyakorlati tettek következzenek. A Szovjetunió képviselője az atomfegyverkísérletek teljes eltiltását, valamint az űr- illetve a vegyi hadviselés megakadályozásáról kötendő megállapodást jelölte meg elsőrendű feladatnak. Hozzáfűzte, hogy a vegyi fegyverek területén fel kell számolni az azokat előállító üzemeket. Szakértők a genfi folytatás előestéjén szintén úgy vélekedtek, hogy a vegyi fegyverek eltiltásának kérdésében látnak leginkább lehetőséget az előrelépésre. Bizakodó hangnemben nyilatkozott az értekezlet soros elnöke, az ausztrál Richard Butler nagykövet is, kijelentve, hogy az Egyesült Államoknak nehéz lesz kitérnie a moszkvai indítványok elől. Viktor Iszraeljan szovjet nagykövet, küldöttségvezető a fórum felújításának előestéjén nyilatkozva szintén úgy vélte, hogy lehetőség van a döntő haladásra a vegyi fegyverek eltiltásának kérdésében, ám az amerikai álláspontban egyenlőre nincs semmi változás. Több hírügynökségnek adott interjújában rámutatott arra, hogy a nyugati hatalmak, főleg az Egyesült Államok politikai elhatározására van szükség, hiszen akár két-három hónapon belül meg lehetne állapodni valamennyi atomfegyver-kísérlet eltiltásában és áttörést lehetne elérni a vegyi fegyverek kérdésében. Úgy vélekedett, hogy a konferencia mostani új ülésszakának munkájában az volna a legfontosabb, hogy megállapodjanak az atomfegyver-kísérletek teljes eltiltásáról. Havannában kedden nyílt meg és tegnap fejeződött be a Kubai Kommunista Párt III. kongresszusa. Felvételünkön a tanácskozás elnöksége, a szónoki emelvényen pedig Miloš Jakeš, a csehszlovák küldöttség vezetője látható. (Telefoto - ČSTK) kis V NYELVŐR^ Nem mindegy, kit vagy mit hagyunk helyben A rovatvezető egy riporter beszámolóját olvassa a szerző jelenlétében. Egyszer csak felnevet, s így szól tréfásan a riporterhez:- Majd én jól helybenhagylak téged, csak ilyesmiket írj le! A szerző értetlenül néz rá, s kényszeredetten mosolyog. A rovatvezető, látva ezt, megkérdezi:- Érted egyáltalán, hogy mit mondtam most neked?- Igen; azt, hogy jól elagyabugyálsz. Csak azt nem tudom, miért.- Azért, amiért te ezt a szegény agronómust - nyújtja felé a kéziratot. A szerző elolvassa a ceruzával aláhúzott mondatokat: ,,Az agronómus meggyőzött. Helybenhagytam, mert úgy éreztem, neki van igaza, s felkerestem az elnököt.“- Hát ez igazán nem volt szép tőled - tréfálkozott tovább a rovatvezető. - Igaza volt, s még helyben is hagytacH A szerző most döbbent rá, mit is írt le. Nézzük meg mi is! A helybenhagy ma már általában összetett szóként használatos. Kéttagú kifejezésként - helyben hagy - elég ritkán fordul elő, mert azt, hogy valamit a helyén hagyunk, általában másképp fejezzük ki. Tehát éppen az átvitt értelmű használata miatt lett a kéttagú kifejezésből összetett szó. Csakhogy ennek így is két jelentése alakult ki. Az egyik ez: valamihez utólag beleegyezését adja, jóváhagy. A másik: alaposan elpáhol, összever. De hogy mikor melyik jelentésében használatos ez az ige, azt az mutatja, milyen szó áll mellette tárgyként. Ha elvont dolgot jelentő főnév, vagyis ha a tárgyas szerkezet ezt fejezi ki: helybenhagy valamit, az igének akkor a ,jóvahagy‘ jelentésével van dolgunk. Ha ellenben személyt jelentő főnév a tárgy, vagyis a szerkezet értelme ez: helybenhagy valakit, akkor az .összever' jelentésben áll az ige. Ha tehát a riporter így fogalmazta volna meg a mondatát, hogy ne azt olvassuk ki belőle: magát az agronómust hagyta helyben, hanem egy elvont főnévi taggal jelzi is azt, mit hagyott helyben - például az agronómus szavait, érveit, véleményét- akkor nem került volna ilyen komikus helyzetbe. Az a szerző sem ügyelt eléggé erre a szempontra, aki a következő mondatot leírta: „Manapság divatossá vált az a szó, hogy napenergia, amelynek különböző formában való hasznosítása fedezheti energiaszükségletünk egy részét.“ Ha tréfálkozni volna kedvünk az ilyen mondatokon, azt mondhatnánk: igazán jó nekünk, hogy már az egyes szavak is alkalmasak az energia- szükséglet fedezésére. Mert mit is írt a szerző? Azt, hogy manapság divatossá vált a napenergia szó, s ennek különböző formában való hasznosítása fedezheti energiaszükségletünk egy részét. A baj abban van, hogy a szerző egyenlőségjelet tesz a napenergia mint létező dolog, s az azt megnevező szó közé. Ha a napenergiád mint divatossá vált szót említeni akarja, ez ellen nem lehet kifogásunk, de akkor az utolsó tagmondatban valamilyen formában a szó által jelölt fogalmat, dolgot is meg kell említeni, hiszen ennek a tagmondatnak a tartalma arra vonatkozik. Tehát a mondatot - egy kicsit más szempontból is csiszolva- esetleg így lehetett volna szerkeszteni: „Manapság divatossá vált ez a szó: napenergia; az általa jelölt energiafajtának a különféle formában való hasznosítása fedezheti energiaszükségletünk egy részét.“ Természetesen több más mód is kínálkozik a mondanivaló formába öntésére. A példákat még sorolhatnánk: elég sok van belőlük. Az ilyen hibákat a felületes vagy a logikát nélkülöző gondolkodás szüli. Az első esetben könnyebb a segítség: írjunk gondosabban! A második esetben ahhoz, hogy értelmes dolgokat tudjunk közölni az olvasóval, magunknak is el kell érnünk a megfelelő értelmi szintet. Ezt ma már minden olvasó joggal elvárja az írótól. JAKAB ISTVÁN Kutyának való __ ,,A kutya az ember leghűségesebb barátja" - halljuk és olvassuk a közhelyszerű igazságot Legendák keringenek ebekről, amelyek elhúnyt gazdájukat egy évtizedig is visszavárták. Valóban, a kutya a legkorábban háziasított állat, s az embert elkísérte történelmének legkorábbi szakaszától az atomkorig. Nem véletlen, hogy a nyelvben is számtalan szólás, közmondás kapcsolódik ehhez a kedvelt háziállathoz. Ha két dolog egyformán rossz, azt mondjuk rá: ,,Egyik kutya, másik eb." Ami veszendőbe megy, az ,,ebek harmincadjára jut". Ha nincs remény arra, hogy valakinek a rossz természete alapjában megváltozzék, arra azt a közmondást használjuk: ,,Kutyából nem lesz szalonna." Amikor a mendemondáktól nem zavartatjuk magunkat:,,Kutyaugatás nem hallik az égig"- szoktuk mondani. A késve érkező télre bölcs előrelátással mondjuk: „Nem eszi meg a kutya a telet.“ Akit azzal fenyegetünk, hogy a jövőben majd szorult helyzetbe kerül, annak pedig azt ,,Jön még kutyára dér." De ha a zord idő beállt, akkor olyan hideg van, hogy „kára kutyát kiverni". Ezért találom furcsának, és a magyaros nyelvhasználat, no meg hűséges négylábú barátaink nevében is szóvá teszem az ilyen szófüzést: ,,... köszönt és összedörzsölte kezét a gáztűzhely lángja fölött. »Kutyának való egy idő« motyogta, »kint biztosan megvan a mínusz harminc fok«.“ Mínusz harminc fokos hidegben bizony „a kutyát kár kiverni", nem hogy neki való idő lenne. Az ember azonban korántsem viseltetik nagy tisztelettel hűséges társa iránt. Ha számára az időjárás kellemetlen, azt mondja: „Kutya hideg van";,,Kutya meleg van." Idézetünkbe a magyaros észjárás ez előbbit kívánná. Tehát: ,,Kutya hideg van"; vagy: „Kutya egy idő." Ami pedig „kutyának való“, az értéktelen az ember számára elvetendő; leggyakrabban ételre, de más egyébre is szokták mondani. Nem mindegy tehát, hogy hol melyik szólást vagy közmondást alkalmazzuk, még a kutyákról szólókra sem érvényes, hogy „az egyik kutya, másik eb." MORVAYGÁBOR ÚJ SZÚ 4 1986. II. 8.
