Új Szó, 1986. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-07 / 32. szám, péntek
Évek óta nagy hozamok ÚJ szú 5 1986. II. 7. A sučanyi Prefában készülő vasbeton gerendákat szintén az intézetben fejlesztették ki A bratislavai Mélyépítészeti Kutatóintézet víz- és közműépítészetünk tudományos-műszaki fejlesztésének országos hatáskörű munkahelye. Műszaki segítséget nyújt és az állami tervfeladatok összehangolását, illetve olyanokét, amelyek aszfaltot, üzemanyagot és villamosenergiát takarítanak meg. Megoldották a városi föld alatti vezetékek komplex gépesítését, a földréteg cseppfolyós nitrogénnal való fagyasztását, a DN 2400 Összhangban a követelményekkel Harmincöt éves kutatóintézet megoldását végzi az építés több szakágazatában. Dolgozói foglalkoznak a közműszerkezetek fejlesztésével, a föld- és kömunkák lefolyásának előkészítésével, az alapozási és betonszerkezetekkel, illetve technológiákkal. A mélyépítészet terén a hidak, az úthálózat, a repülőterek és kifutópályáik, a föld alatti létesítmények és vezetékek, valamint a vízgazdálkodási építmények fejlesztése-kutatása tartozik feladataik közé. Idén 35 éves az intézet. Három és fél évtizeddel ezelőtt hozták létre Bratislavában, mint a prágai Építőipari és Építészeti Kutatóintézet fióküzemét, amely a Stavo- projekta kutatócsoportjainak és az iskolaügyi tárca Mechanikai Kísérleti Intézetének összevonásából született. Ennek az első szlovákiai kutatási szervezetnek megalakulásakor 48 alkalmazottja volt. Idővel azonban az intézet néhány átszervezésen ment keresztül, profilja a fejlődés körülményeihez igazodva változott. Kezdettől fogva az építőipari tárca irányítása alá tartozott, feladatai ennek megfelelően az ágazat műszaki politikájából adódtak. Ebben az időben Szlovákiában a vízművek intenzív építésének voltunk tanúi. Az intézet jelentős mértékben besegített az ezzel kapcsolatos alapozási, injektálási és betonkeverék-készítési műszaki problémák megoldásába. (gy orientálódása szorosan kapcsolódott a beruházási programok megvalósításához - kezdetben szlovákiai méretekben, később, 1958-tól az egész ország területén. Már korábban is, de leginkább a 7. ötéves tervidőszakban a mélyépítészeti kutatóintézet munkáját a magasabb műszakigazdasági színvonal elérésére való törekvés és a tervidőszak állami kutatási feladatainak mielőbbi megoldása jellemezte. Ez utóbbit főbb mutatóiban negyedéves időelőnnyel teljesítették. Tevékenységük kiterjedt a tudomány és technika vívmányainak termelésbeli alkalmazására, a tüzelőanyagok, energia, fémek és más nyers-, illetve alapanyagok felhasználásának csökkentésére, a minőség javítására, a termelési folyamat valamennyi fázisában a veszteségek csökkentésére, a technológiai innovációk bevezetésére, valamint a munkahelyi és életkörülmények problémáinak megoldására. Az elmúlt ötéves tervidőszakban a mélyépítészeti kutatóintézetnek sikerült megoldania a szegmens szerkezetű betonhi- dak építésének gazdaságosabbá tételét és teherbíróképességének növelését, a hidak új szegmens szerkezete előállításának bevezetését és így tovább. Az útépítésben a nehezen beszerezhető komponensek gazdaságos fel- használását szorgalmazták, az alakú vasbetoncsövek átnyomá- sát és a fémanyagú csövek polietilén csövekkel való helyettesítését. Ez a kutatás megtakarításokat eredményez: csökkenti az építési költségeket, a munkaerőlétszámot, a fém és anyagfelhasználást. Az épületalapozásban a könnyített alapszerkezetek különböző típusait fejlesztették ki. A megnövekedett teherbíróképesség mellett ezek munkaigényessége kisebb, mint a korábbiaké. Nyers- és alapanyagot, tüzelőanyagot és energiát takarítanak meg velük. Jobb minőségi tulajdonságokkal rendelkező betonfajtákat fejlesztettek ki, beleértve a beton- és vasbeton szerkezetek korrózióellenes védelmét is, és kidolgozták a zúzott kőanyag betonba való alkalmazásának módját. Az intézet jelentős tevékenységeinek egyike a KGST-tagállamok tudományos-műszaki munkahelyeivel való együttműködés. Ez vagy kétoldalú szerződések alapján konkrét témák megoldására irányul, vagy egyoldalú műszaki segítségnyújtás. De előfordul a közös megoldáskeresés és a kutatási eredmények kölcsönös cseréje is nemzetközi szerződések alapján. Például a magyar kutatóintézetekkel hosszú távú szerződéseket kötöttek a vízműépítészetben használatos műanyagokról, a földbe helyezett szerkezetek fejlesztéséről, a földrétegek, a beton, a föld alatti építkezések és a cölöpalapozás mechanikájáról, valamint a beton korrózióellenes védelméről Itthon a mélyépítészeti kutatóintézet tavaly a műszaki fejlesztés állami tervének megvalósítása keretében több mint 41 millió korona értékű beruházásmentes kutatási munkát végzett el. Ezenkívül az intézet dolgozói még bekapcsolódtak a tárcák feladatainak teljesítésébe és műszaki segítséget nyújtottak az építőipari beruházó és tervező szervezeteknek. ŠTEFAN NEMČEK A termelési rendszerek elősegítik a feladatok teljesítését Útburkolat-tömítés Frýdek-Místek környékén a mélyépítészeti kutatóintézetben kidolgozott eljárás alapján (A szerző felvételei) A Komáromi (Komárno) járásban a mezőgazdasági vállalatok dolgozói alaposan tanulmányozzák a CSSZSZK 1986-1990. évi gazdasági és szociális fejlődésének fő irányaira és a 2000-ig terjedő időszak kilátásaira vonatkozó tervezetet. A vezetők és az élenjáró kollektívák főleg a hektárhozamok fokozására vonatkozó részt elemzik és javaslatokat tesznek az igényesebb feladatok megvalósítására. A mezőgazdasági vállalatok túlnyomó többségében úgy látják, hogy vannak még tartalékok a termelés növelésére, ha minden lehetőséget felhasználnak. Ha nagyobb arányban érvényesítik a gyakorlatban a bevált termelési módszereket. A napokban erről beszélgettünk Nagy László mérnökkel, a csalló- közaranyosi (Zlatná na Ostrove) Szovjet Hadsereg Efsz elnökével. Mint a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottságának elnöke, szívesen szólt ehhez a problémához, mert a járásban egyes mezőgazdasági vállalatoknál például az a nézet uralkodik, hogy kisebb területen kellene termelni a szemes kukoricát, mert hektárhozama egyes években elég alacsony. Sok a munkaráfordítás, és elég jelentősek az anyagi költségek. Ezért nem eléggé jövedelmező. Az elnök nem ért egyet ezekkel a nézetekkel, s mint tapasztalt szakember határozottan állítja, hogy ebben a déli járásban nagyon is kedvezőek a feltételek a szemes kukorica termelésére. A hektárhozamok stabilizálásához vagy mérsékelt fokozásához fel kell használni a bevált termelési módszereket. Szövetkezetükben azért értek el jó eredményeket ezen a téren, mert nagyon szívesen veszik azoknak a vállalatoknak a szaktanácsait és más jellegű segítségét, akik hozzájárulnak a legmegfelelőbb termelési módszerek kialakításához. Pár évvel ezelőtt betársultak az iparszerű kukoricatermelési rendszerbe. Főleg azért, hogy hasznos tapasztalatokat szerezzenek, és megszerezzék a termeléshez szükséges eszközöket. Az IKR rendszeresen ellátja őket szaktanáccsal, kiváló minőségű, jó tulajdonságú és nagy termőképességű vetőmaggal, növényvédő és gyomirtó szerekkel. Természetesen hazai forrásokból biztosítják, hogy az előírt termelési módszert megtarthassák. így olcsóbban termelnek. A sokoldalú együttműködés eredménye, hogy a 7. ötéves tervidőszak hároméves átlagában közel 7 tonna volt a szemes kukorica hektárhozama. A bel- és külföldi tapasztalatokat nemcsak a kukoricatermesztésben használják fel. Tíz év óta a járásban a legnagyobb hozamot érik el cukorrépából. Amikor erről beszélt, szintén kiemelte a komplex termelési módszer kialakítását. A talaj előkészítésétől, a tápanyagellátástól kezdve a növényápolásig és egészen a betakarításig. A múlt évben 210 hektáron 40 tonnás hektárhozamot értek el. Kísérletképpen a termőterület 30 százalékán a petőházi módszert alkalmazták. Egyrészt azért, hogy csökkenthessék a munkaráfordítást, másrészt azért, hogy növeljék a cukorrépa cukortartalmát. Ezen a területen nem egyelték a cukorrépát, mégis nagy volt a hozama, a cukortartalma pedig 16,5 százalékra emelkedett. A tapasztalatokat a téli időszakban értékelték és az új gazdasági évben még nagyobb arányban alkalmazzák. A szövetkezet vezetőségének - amint az elnök többször elismételte - az a nézete, hogy a jó tapasztalatért érdemes elmenni a szomszédba. Még akkor is, ha egyes esetekben fizetni kell érte, mert az kamatostól megtérül a nagyobb hozamokban. A CSKP közelgő XVII. kongresszusa tiszteletére még jobb eredmények elérésére törekednek. A 8. ötéves tervidőszak első évében magasabbra emelték a mércét, mint az előző tervidőszakban. Azért tudták vállalni az igényesebb feladatokat, mert a tudományos alapokon kialakult termelési módszereket tovább tökéletesítik és támogatják az erre irányuló munkakezdeményezést is, ami mintegy félmillió korona értékű kötelezettségvállalásban nyilvánul meg. Az efsz zárszámadó közgyűlésén újabb javaslatokat várnak a tagoktól, az élenjáró kollektíváktól, a még nagyobb hozamok elérésére. Jóváhagyják majd azt a határozatot, amelynek megvalósításához minden tag képességéhez mérten hozzájárul. BALLA JÓZSEF JAVULÓ SZOCIÁLIS GONDOSKODÁS Az egészségügyi ellátás tökéletesítésére törekednek A somorjai (Šamorín) Kék Duna Egységes Földműves-szövetkezet 504 tagja, valamint 247 nyugdíjasa sokat tudna mesélni arról, mi minden változott 1973 óta, amikor több szövetkezet összevonásával megalakult a jelenlegi. Beszámolnának nemcsak a munkakörülményeik javulásáról, hanem a róluk való gondoskodás színvonalának emelkedéséről is.- Az efsz szocialista programjának kidolgozásakor az aktív tagokon kívül nyugdíjasainkra is gondoltunk. S mivel a régi tagok nyugdíjának megállapításánál az annak idején alacsony bérszintet vették alapul, szociális juttatásban részesülnek. Ennek összege tavaly 106 ezer korona volt. Megszokták azt is, hogy évente egynapos kirándulás keretében hazánk szépségeivel ismerkednek, de azt is, hogy szükség esetén számítunk a segítségükkel. A teljes rokkantsági járadékot élvezőket pedig nyugdíjkorhatáruk eléréséig nemcsak anyagilag segítjük - évente 15 ezer koronával -, hanem természetbeni juttatással is - ismertette a tényeket Lengyel István, a szövetkezet személyzeti osztályának vezetője, a pártbizottság elnöke. A mezőgazdasági munka még ma is nehéz. Ezért fontos feladat gondoskodni a dolgozók pihenéséről, üdültetéséről is. Számos más munkahelyhez hasonlóan az efsz-ben is akadnak olyanok, akik nem élnek a lehetőségekkel - mondván, kire maradnának az állatok, a kert. Ennek ellenére tavaly 161-en vettek részt belföldi üdülésen, külföldön 118-an jártak. A tagok 59 gyereke pionírtáborban töltötte a nyár egy részét. A szövetkezeti tagság átlagos életkora 38,7 év. Ezért ugyancsak fontos a tagok lakáskérdésének megoldása, a dolgozó nők gyerekeinek bölcsődei, óvodai elhelyezése, valamenynyiük szakmai továbbképzése csakúgy, mint étkeztetésük biztosítása. A 7. ötéves tervidőszak ideje alatt 20 lakást utaltak ki, s így 1985 végére kielégítették az igényeket. A szövetkezetnek mines saját gyermekintézménye, de anyagiakkal - 30 ezer koronával - hozzájárul a doborgazi (Dobrohošť) óvoda üzemeltetéséhez. Érdemes megemlíteni, hogy a szövetkezet építőcsoportja Tejfaluban (Mliečno), a szövetkezet székhelyén, felépítette az óvodát, illetve elvégezte több óvoda átalakítását.- Az üzemi étkeztetés megszervezése nem volt könnyű feladat. Hiszen az irodaház építésekor nem tudhattuk, hogy 1973-ban, az összevonás után, gyarapodik a tagok száma - magyarázta Lengyel István. - Jelenleg a dolgozók 47,9 százaléka él ezzel a lehetőséggel. A munkaidő jobb kihasználása érdekében, no meg azért is, mert az egyes munkahelyek távol vannak a központtól, melegtartó ételhordókban szállítjuk az ebédet. A csúcsmunkák idején közvetlenül a határba. Hamar Júlia, a konyha vezetője tájékoztatott arról, hogy az étkezési bizottsághoz beérkezett javaslatok alapján igyekeznek bővíteni a választékot. - Igaz, egyesek csak a hagyományos kosztot kedvelik, de célunk változtatni étkezési szokásaikon. A szállítás ugyan megnehezíti a munkánkat, mégis 15-20 adag diétás ételt is főzünk. A teljesség kedvéért még el kell mondanom, hogy míg 1973-ban két szakács győzte a munkát, jelenleg hatan vannak.- Persze javítanivaló mindig akad - tette hozzá a pártelnök tárgyilagosan. Ennek kapcsán kerültek szóba a CSSZSZK gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányaiból eredő feladatok, amelyekkel a szövetkezet vezetősége foglalkozik. A társadalmi elvárásokat tudatosítva, a 8. ötéves tervidőszakban a Kék Duna szövetkezet valamennyi tagja igényes feladatok elé néz. Ennek érdekében a szociális program is minőségi változásokat foglal magába.- Növelni az állatállományt csak korszerű körülmények között lehet. Ezért ütemeztük be új tehénfarm felépítését 17 millió korona beruházással, és ezzel egyidóben két korszerű szociális épület tető alá hozását. Szem előtt tartjuk továbbra is a lakáskérdést, 24 stabilizációs lakás, az 1987-89-es években pedig 8 lakás saját átadását tervezzük. Oda kell figyelnünk a környezeti viszonyok javítására. Ugyanis ma, amikor a szövetkezetben az átlagkereset 3050 korona, nemcsak az a döntő, hogy mennyiért dolgozunk, hanem az is, hogy milyen körülmények között. Ezért ebben a tervidőszakban gazdasági egységeinkben zöldövezeteket létesítünk, és külön gondolunk a gépszerelők munkafeltételeinek javítására. A kép nem volna teljes, ha nem szólnánk a nehézségekről. Ez pedig az egészségügyi ellátás. A tagságot jelenleg lakhelyük szerint öt körzeti orvos látja el. A betegállomány hányada 5,22 százalék, és ez magas akkor is, ha az előző évhez viszonyítva fél százalékkal csökkent. Hosszabb ideje szorgalmazzuk, hogy egy körzeti orvos lássa el a tagságot. Tudjuk, több szövetkezet a tagság teljes megelégedésére megoldotta ezt a fontos kérdést. Reméljük, hogy valóra válnak a mi elképzeléseink is. Mi is reméljük-tesszük hozzá, hiszen az új, korszerű somorjai rendelőintézetben ennek nem lehet akadálya! S ha mégis kételyek támadnának e lépés célszerűségét illetően, hadd idézzünk a már említett kongresszusi dokumentumtervezetből: ,,Meg kell gyorsítani és javítani kell a kivizsgálások és a gyógyítás folyamatát, tovább kell bővíteni az orvosi ellátást, közvetlenül az üzemekben és a szövetkezetekben“. PÉTERFI SZONYA
