Új Szó, 1986. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-05 / 30. szám, szerda
Csattognak a metszőollók Tél van, pihen a természet, s vele együtt a mezei növényeket termesztők egy része is. A traktorosok és kisegítőik többsége ezekben a hetekben veszi ki szabadságát, megy üdülésre, gyógykezelésre. Azok, akik maradnak, vagy már ismét munkába álltak, átmenetileg különböző helyeken dolgoznak. Javítják a gépeket, pótolják, kiigazítják a telepeket körülvevő kerítéseket, segítenek a mezőgazdasági üzem építő csoportjának, az ügyesebbek, hozzáértők pedig metszenek. Szólót, gyümölcsfákat, vagy mindkettőt, aszerint, hogy mivel foglalkozik a gazdaság. A mezőgazdasági üzemekben ugyanis a januári és a februári hetek a metszések fő ideje.- Mi január hatodikén kezdtük a metszést. Ha későbbre hagynánk, akkor nem tudnánk idejében befejezni. Tizenhét és fél hektár gyümölcsösünkből tizenöt és fél hektár az alma, s van mit tenni, amíg ennyi fát sorra veszünk - mondja Podlóczky István, a fel- bári (Horný Bar) Csallóköz Efsz gyümölcsösének vezetője, miközben elindulunk a metszők irányában. Nagyokat lépdelve és magasra emelve a lábát, mivel a gumicsizma helyenként bizony bokán túl süllyed a sáros földbe.- Számunkra nem a legjobb idó járja. Az éjszakai fagy felszívja a nedvességet, déltájban pedig kienged a föld. Jobb, ha egész nap fagypont alatt van, és vékony hóréteg fedi a földet. Megáll az egyik fánál, hogy közelebbről megvizsgálhassa a rügyeket, s közben pihenhessünk is egy kicsit.- Szépen mutatkozik, érdemes rendesen megmetszeni a fákat. A megfelelő tápanyagellátás és permetezés mellett a metszés a bő termés lényeges feltétele. Különösen a Jonathánnál. öt hektáron termesztjük, mégsem pusztít a lisztharmat. Merem állítani, hogy azért sem, mert minden évben az egymáshoz lévők beszélgetésének hangfoszlányait. , A jonathános rész szélső sorainál Lelkes Lászlóval találkoztunk. Épp befejezte a sort. Aláállva két- marokra fogta a nálánál jóval magasabbra nyúló kettős létrát, s nagyokat lépegetve igyekezett eljutni az újabb sorig. Közben kihagyva azt a részt, amit elhagyott társai metszettek. Mezei munkás, vet, kazlat rak, téien pedig immár tizenkettedik éve metszi a fákat. Nagy gyakorlattal és szakértelemmel, hiszen a napi teljesítménye a fák nagyságától függően húsz darab körül mozog. Ezért is ért elsőnek a sor végére.- Megfelelő tapasztalattal és gyakorlattal gyorsan megy, a metszés önmagában nem nehéz munka. Esetleg az első napokon, amíg az ujjak és a kézfej nem szokták meg az erőkifejtést. Az ollót ugyanis szorítani kell, különben nem vág - mondja, s be is mutatja, hogy kell erő az ág levágásához. Fürgén mozog a keze, szaporán csattog az olló, a szemlélőben akaratlanul is felmerül a gondolat, hogy csak találomra vagdossa az ágakat. Ilyenről persze szó sincs. Elég magyarázat kíséretében végignézni a már levágott részeket, hogy igazolódjon, mennyire átgondoltak a mozdulatok.- Ezek a termő rügyek, ez az ágrész hozza majd jövőre a termést. Ez itt egy kiálló csonk volt, felesleges, ezt pedig ritkítás céljából távolítottam el - mutatja sorra a nyesések helyét.- Ha tehetné, milyen időjárást rendelne?- Tél van, ezt figyelembe kell venni. Szélmentes gyenge fagyot, ónos eső nélkül. Az ágakra fagyott jégréteg nagyon megnehezíti a munkát. Ettől már csak e sár a kellemetlenebb. És főleg veszélyesebb. A sáros csizma nagyon könnyen megcsúszik a létra fokain. Ha felenged a föld, Illés Frigyes már csak a fák oldalait nyesegeti. a fák egész koronáját felfrissítjük. Tavaly az öt hektáron huszonegy vagon alma termett. Hasonló jó termést adott a Starking és a Golden Delícius is, így végeredményben a tervezett 36 vagon helyett 62 vagon almát szedtünk le. Időközben megközelítettük a metszőket. Már hallani lehetett Aláállva kétmarokra fogta a kettős létrát. Lelkes László, a kisegítők egyike Illés Frigyes éppen ezért két részre osztja a munkát. Létráról csak addig metsz, amíg fagyos a föld, amikor felenged, már csak a fák oldalait nyesegeti.- Nyugdíjas vagyok, hetven leszek, már nem mozgok olyan fürgén. Dolgozni persze azért eljövök. Munka nélkül nagyon hosz- szúak lennének a napok. Kár, Fiatalok válasza Januárban a prágai felhívásra további harmincöt ifjúsági kollektíva válaszolt, közölte Ivan Bielik, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága sajtó osztályának vezetője, és az év első hónapjában érkezett válaszokról részletes tájékoztatással szolgált. Legjelentősebbnek a TESLA nemzeti vállalat bratislavai üzemében dolgozó, Kiss Roman mérnök vezette ifjúsági munkabrigád válaszát minősítette, mert védnökséget vállaltak a PMD-85 típusú személyi számítógép gyártása fölött úgy, hogy annak programozási lehetőségét is bővítették. A válaszok ismertetésekor örömmel közölte, hogy a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok sem feledkeztek el a válaszadásról. Elismeréssel méltatta a bodol- lói (Budulov) földműves-szövetkezetben működő, négy ifjúsági kollektíva vállalását. Közülük is külön figyelemre méltó a dernói (Drieno- vec) részlegen dolgozó, Szityai Gabriella mérnök vezette munka- csoport vállalása: a legújabb takarmányozási módszerek alkalmazásával úgy fogják 10 százalékkal növelni a tejtermelést, hogy negyedévenként 25 tonna szemes takarmányt is megtakarítanak. Egyébként a válaszok, vagyis a felajánlások és vállalások ellenőrzésével, a teljesítés értékelésével foglalkozó központi törzskartól mind a két ifjúsági kollektíva dicséretet kapott. haj. hogy a szövetkezet nem tud hozzájutni géphez. Ha lenne, sokat könnyítene a munkánkon. Elmaradna a legnehezebb, a fák tetejének a metszése. A szomszédos sorokat Nagy Pál nyugdíjas, továbbá Lentulay Béla, Podhorny László, Bartal Lajos és Sebestyén László traktorosok metszették, de amint Zdenek Érdemes rendesen megmetszeni a fákat. Podlóczky István, a gyümölcsös vezetője (A szerző felvételei) Synek növénytermesztési csoportvezető elmondta, további kisegítők is érkeznek.- Még két-három traktorost és a dohányban dolgozókat is beosztjuk metszeni, hogy legkésőbb március közepére végezhessünk a munkával.- Március közepén ugyanis esedékessé válik a permetezés- magyarázta Podlóczky István.- A tavalyi jó tapasztalat után az idén ismét az Oleo-ekamet vegyszert fogjuk használni. Előnye, hogy később alkalmazható. Akkor, amikorra már be tudjuk fejezni a metszést, és már megjelennek az első rovarok, valamint a rügyfa- kasztók is jelentkeznek. A sárban lépegetve a visszaú- ton is tartottunk néhány perces pihenőt. E perceket is hasznosította, további terveikről beszélt.- Bővítjük a két hektár sárgabarackost és négy év alatt felújítjuk a tíz hektárnyi starkingos részt. A nagyra nőtt és elöregedett fák helyett gyenge növekedésű fákat telepítünk, hogy a jövőben a létra a lehető legkevesebbet használt munkaeszköz legyen. EGRI FERENC Védjük és javítsuk a földet Gyakran előfordul, hogy a baggerek humuszgazdag, por- hanyós földbe harapnak és pár hónap múlva ezen a helyen egy új épület látható. Nagyon sok esetben az új gyárat vagy más épületet kevésbé értékes földtáblán is felépíthették volna. Még a mezőgazdasági vállalatok egy része sem sajnálja a termőföldet építkezésre. Nem véletlen tehát, hogy ezzel a kérdéssel párt- és gazdasági szerveink gyakran foglalkoznak és intézkedéseket hoznak a földalap csökkentésének megelőzésére. A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének fő irányai is felhívják a figyelmet erre a megoldásra váró problémára. Ebben a dokumentumban a következőket olvashatjuk: ,,Következetesebben érvényesítsük a termőföld védelmére hozott intézkedéseket. A föld termőképességének növelésére végezzünk átfogó talajjavítási munkákat, folytassuk a vízgazdálkodás javítását célzó tevékenységet, és hozzunk intézkedéseket az erózió meggátlására.“ Ebből az idézetből is látható, hogy nemcsak a termőföld védelméről van szó. Sokoldalú tevékenységgel, beavatkozással el kell érni, hogy ezer meg ezer hektáron javuljon a talaj szerkezete, fokozódjon termőképessége. Mielőtt a fent említett tényezőkkel foglalkoznánk, meg kell említenünk, hogy az SZSZK kormánya 109/82-es számú földvédelmi rendeletének érvényesítése elég jó eredményeket hozott. Amíg a 6. ötéves tervidőszakban Szlovákiában évente 8 ezer hektárral csökkent a szántóterület, a 7. ötéves tervidőszakban az évi átlagos csökkenés csak kétezer hektár volt. A földvédelmi törvényt és a kormányrendeletet tehát szigorúbban érvényesítették a gyakorlatban. Meghozta a várt eredményt az az intézkedés is, melynek értelmében a beruházó vállalatoknak egy hektár beépített szántóterületért három hektárt kellett termóképes állapotban átadnia a károsult vállalatnak. Úgy látszik, hogy a hasonló intézkedések a 8. ötéves tervidőszakban is meghozzák a földalap stabilizálását. Reménykedhetünk tehát, hogy a földalap védelmében kedvező változás lesz. A több termelésre való lehetőségek azonban nemcsak a terület megtartásában vannak. A tervek szerint Szlovákiában jelentős beruházásokkal lecsapolják a mocsaras területeket, és talajjavító munkákkal fokozzák termőképességüket. Az Ipoly szabályozásával a Losonci (Lučenec), a Nagykürtösi (Veľký Krtíš), a Lévai (Levice) és az Érsekújvári (Nové Zámky) járásban mintegy háromezer hektáron végzik el a talajjavítási munkákat és egyes körzetekben megteremtik a kedvező lehetőségeket az öntözésre. A Morava folyó mentén szintén hasonló munkákat végeznek. A Komáromi (Komárno) járásban javítják a homokos területek humusztartalmát. Több mint 130 ezer köbméter szerves trágya tárolására és gondozására készítenek korszerű központokat. A járásban az istállótrágya 53 százalékát tárolják ily módon. Ezzel egyidejűleg a szántható terület mélyítésével és más agrotechnikai eljárásokkal javítják a talaj termőképességét. Erdősávok telepítésével, mintegy 30 ezer hektár termőföldet védenek meg a szél okozta eróziótól. Hasonló törekvésekkel más járásokban is találkozunk. A föld termőképessége a számítások szerint - ha a tervezett területeken elvégzik a talajjavítási munkákat, fokozzák a föld humusztartalmát, javítják a szerkezetét - mintegy 30 százalékkal növekedhet. Természetesen a feladat nem köny- nyü, és sokoldalú együttműködésre van szükség. A programhoz tartozik újabb hulladékok vagy egyéb anyagok fel- használása komposzt készítésére. Mivel a tőzegtelepek egy része kimerülőben van, a 8. ötéves tervidőszakban nagyobb mértékben használják fel például szerves trágya készítésére a fafeldolgozó üzemek hulladékait, köztük a fa kérgét. Szintén felhasználják a cukorgyárak és más élelmiszeripari üzemek hulladékait is. Az első kísérletek azt mutatják, hogy az ilyen összetételű komposzt megfelel a követelményeknek és lényegesen hozzájárul a föld termőképességének növeléséhez. Tehát újabb lehetőségek ígérkeznek a termőföld védelmére és javítására. BALLA JÓZSEF Duchcov nem tett pontot... (Megemlékezés a duchcovi sortűz 55. évfordulójáról) Az 1929-ben kirobbant világ- gazdasági válság Csehszlovákiát sem hagyta érintetlenül. Nőtt a nyomor, fokozódott a munkanélküliség. A válság következményei elleni harcban nagy jelentősége volt a munkanélküliek mozgalmának, amelynek élén a kommunisták álltak. Az uralkodó körök egyre nagyobb nyugtalansággal figyelték a munkanélküliek mozgalmának fellendülését, amely az egész tőkés Európában Csehszlovákiában volt a legfejlettebb. Magatartásukat e mozgalommal szemben - mint ahogy arról megbizonyosodhattunk 1931. február 4-én a duchcovi viaduktnál leadott sortűz esetében is - a korlátlan brutalitás jellemezte. Északnyugat-Csehország nagyobb ipari központjaiban e napon több tüntetésnek lehettünk a tanúi, azonban a csaknem 500 főből álló éhségmenet, amely jobbára Duchcov környékének bányászait tömörítette, a városba nem jutott be. Előre megszervezett, szuronyokkal felfegyverzett csendórkor- don állta útját. A több irányból * érkező éhségmenet a viadukt előtt egyesült, de tovább nem jutott, mert a vasúti átjáró előtt a csen- dórparancsnoktól utasítást kapott, hogy forduljon vissza. A tüntetők többsége nem hallotta a parancsot. Ráadásul hajtotta őket előre a menetet követő csendőrosztag is. Az út az átjáró mögött jobbra kanyarodott, a magas vasúti töltés gátolta a kilátást, így a munkanélküliek menete csapdába esett. Vezetőjük, a kommunista szenátor Stránský hiába kérte őket, hogy tegyék szabaddá az utat - a válasz ólomgolyó volt, amely leírhatatlan zűrzavart váltott ki. Kilenc munkás feküdt vértócsában, közülük négyen, J. Kadlec, A. Lamač, J. Studnička és A. Zeidhamer a helyszínen meghaltak. Ez volt a burzsoá kormány felelete. Kenyér helyett golyó. A duchcovi események az egész országban nagy visszhangot váltottak ki. A temetés napján sok üzemben országszerte beszüntették a munkát és csaknem tízezren jöttek Duchcovba, hogy megadják a végső tiszteletet a munkásosztály vértanúinak, de ugyanakkor bebizonyítsák azt is, hogy azt a harcot, amelyet a képviselő klub nevében az 1929-es első parlamenti beszédében Gottwald hirdetett meg, győzelemre viszik. Idézzünk e kihívásból, amely erőt adott a további harcokhoz, mert Duchcov a munkásosztály küzdelmeinek csak egyik állomása volt. „Bennünket nem tudnak megvásárolni, bennünket nem tudnak megtörni, bennünket nem tudnak szétbomlasztani!... Harcolni fogunk önök ellen és az önök kormánya ellen minden karaj kenyérért, a tisztességes munkanélkülisegélyért, harcolni fogunk a lakbérek emelése ellen, harcolni fogunk a falusi nincstelenek, zsellérek és a kisparasztok követelményeiért, harcolni fogunk az utcáért, a sajtó- szabadságért, az egyesülési szabadságért, a proletariátus sztrájkszabadságáért. Az önök fasiszta rendórterrorja ellen megszervezzük a proletárvédelmet... Mi ezt a harcunkat meg fogjuk vívni, tekintet nélkül az áldozatokra, céltudatosan, szívósan mindaddig, amíg az önök uralmát el nem söpörjük.“ GARAJNÉ PERESZLÉNYI ETELKA a Bratislavai Közgazdasági Fősikola Marxista-Leninista Intézetének adjunktusa ÚJ SZÚ 1986. II. 5.
