Új Szó, 1986. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-04 / 29. szám, kedd
ÚJ szú 5 1986. II. 4. Jelentős beruházások kivitelezői Mérlegelés és előretekintés az Ipari Építkezések vezérigazgatóságán B efejeződött a 7. ötéves tervidőszak, elkezdődött egy újabb, s ezzel összefüggésben mérleget készít az ország. Ezekben a napokban egy olyan jelentős építőipari termelési-gazdasági egységbe látogattunk, amely pártunk gazdaságpolitikai céljainak megvalósításában igen fontos szerepet játszik. Hét szlovákiai építővállalat és egy kutatóintézet kollektíváinak munkáját irányítja a Kassa (Košice) városában székelő Ipari Építkezések vezérigazgatósága, amely az elmúlt év végén értékelte két évtizedes tevékenységét. Miroslav Luknár vezérigazgató elmondta, hogy az irányításuk alá tartozó kassai Kohóépítő Vállalat, a humennéi Chemkostav, a bratislavai Termostav, Priemstav és Stavoindustria, a žilinai Pamiat- kostav, a Banská Bystrica-i Stavoindustria több mint 36 ezer dolgozója az elmúlt húsz év alatt 5915 gazdasági és társadalmi fejlődésünk szempontjából jelentős üzemet és egyéb létesítményt épített fel, s több mint 64 milliárd korona értékű beruházás kivitelezését végezte el. Azt is megtudtuk, hogy a 7. ötéves tervidőszak éveiben - lerövidített határidőkön belül - 67 építményt adtak át több mint 3,5 milliárd korona értékben, s a tervidőszak alapvető feladatait már 1985. november 30-án teljesítették; ennek a termelési-gazdasági egységnek a dolgozói is jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy- amint a nemrég vitára kibocsátott kongresszusi dokumentum tervezete is leszögezi - az építőipari szervezetek által elvégzett munka volumene hozzávetőleg 85 százalékkal megnőtt az utóbbi öt év alatt.- Termelési-gazdasági egységünk húszéves tevékenységének mérlege minden szempontból kedvezőnek minősíthető - hangsúlyozta Luknár vezérigazgató.- Mindenekelőtt annak örülünk, hogy az értékelt időszakban csaknem hatezer olyan beruházás kivitelezését végeztük el, melyek igen jelentős szerepet játszanak iparunk és egész népgazdaságunk tervszerű fejlesztésének folyamatában. Az egész ország területén, sőt külföldön is, nagyon sok fontos ipari létesítmény fémjelzi vállalataink, kollektíváink munkájának eredményességét. Nehéz lenne ezen a helyen mindegyiket felsorolni.- Fontossági sorrendben mégis hogyan rangsorolná őket?- Ez általában nem a kivitelező képviselőinek a feladata, joga, mert az építkezések fontossági sorrendjét tulajdonképpen az állami terv határozza meg a társadalmi és népgazdasági szükségletek, érdekek alapján. Ennek ellenére tolmácsolom saját véleményemet. Büszkeséggel tölt el az, hogy a mi vállalataink dolgozóinak van legnagyobb részük az utóbbi két évtizedben kohóiparunk fejlesztésében. Hiszen úgymond az első „kapavágástól“ kezdve részt vettek hazánk egyik legkorszerűbb kohászati üzemének, az évenként csaknem 11 milliárd korona árut termelő Kelet-szlovákiai Vasműnek a felépítésében, és ma is ott vannak, ha szükség van rájuk. Jelentős mértékű beruházási feladatokat teljesítettünk az épító- anyag-ipar fejlesztés területén, igen sok tégla-, cement- és csempegyárat építettünk fel. Nem kis részt vállaltunk a vajáni (Vojany) Hőerőmű, a Tranzit gázvezeték kompresszorállomásainak, a Szlovák Magnezitművek jolsvai (Jelšava), lubeníki üzemének, a rudňanyi higanyüzem, a sered’i Nikkelkohó, a hlohoveci Drótgyár, a strážskéi Chemko, a humennéi Chemlon, a bratislavai Georgi Dimitrov Vegyi Művek, a dubovái petrolkémiai üzem, a sviti Che- mosvit, igen sok gépgyár, számos élelmiszeripari kombinát, fafeldolgozó üzem, textilgyár, cellulóz- és papírgyár, gumiipari üzem, soksok áruház, a Barátság kőolajvezeték, több jelentős egészségügyi létesítmény, távközlési, rádió- és televízió-épület kivitelezésében. És így sorolhatnám tovább.- Jól tudom, képtelenség minden olyan építkezést felsorolni, amelyben benne van vállalataik dolgozóinak munkája, mégis arra kérném említsen meg néhány, általuk kivitelezett nem termelési jellegű beruházást.- Ezekből is akadt bőven, de csak az igazán legfontosabbak közül megemlíteném, hogy mi építettük Banská Bystricában a Szlovák Nemzeti Felkelés Emlékművet, mi végeztük el a prágai Hradčany és bratislavai vár rekonstrukciós munkálatait, felépítettünk néhány pártházat a járási székhelyeken.- A külföldön végzett építkezések közül melyek érdemelnek említést?- Nagyon örülünk annak, hogy a külföldön végzett munkánkkal nemcsak devizagazdálkodásunk mérlegét javítottuk, hanem a csehszlovák építőipar jó hírnevét is öregbítettük. Terjedelmét illetően talán a legnagyobb, általunk kivitelezett munkálatokat a moszkvai csehszlovák nagykövetség épületrészeinek bővítésén, a moszkvai KGST-épület építkezésén, a bécsi és ulánbátori csehszlovák követségi épületek felépítésén, Szíriában, Líbiában és Irakban végeztük. Jelenleg a nemŐszintén az eredményekről és a gondokról ÉRVÉNYESÍTIK A PÁRT ELLENŐRZŐ SZEREPÉT Miroslav Luknár:,,Aránylag jól felkészültünk az új feladatokra “ (Vojtech Dunai felvétele) zetközi összefogással épülő Krivoj Rog-i Ércjövesztó- és -dúsító kombinát építése - ahol a kassai Kohóépítő Vállalat kollektívái dolgoznak - tartozik legnagyobb külföldi vállalkozásaink közé.- Milyen feladatokkal, célokkal lépték át az új tervidőszak küszöbét?-Termelési-gazdasági egységünk húsz év alatt elért eredményei arra köteleznek bennünket, hogy az új tervidőszak éveiben is becsülettel helytálljunk, s a korábbiaknál igényesebb, bonyolultabb feladatainkat sikeresen teljesítsük. Teljesítményünk értékének az 1990-es év végén el kell érnie a 7 milliárd koronát. Az általunk végzett építőmunka a tavalyi évhez viszonyítva több mint 10 százalékkal növekszik. Dolgozóink száma meghaladja a 36 ezret, s tervünk szerint az egy dolgozóra számított munka értéke megközelíti a 194,4 ezer koronát. Ez 11,1 százalékos növekedést jelent. Aránylag jól felkészültünk az új feladatokra. Az 1986-os évben 89 új építkezést kezdünk el, 3 milliárd 694 millió korona beruházási költséggel. Illetve ennyi szerepel a tervben, amint azért hangsúlyozok, mert csupán 53 építkezés tervezési előkészületei történtek meg idejében. Még rosszabb a helyzet az 1987-es évet illetően, amikor 125 építkezés megkezdését kellene biztosítanunk, viszont az illetékes tervezési intézmények csupán 54 építkezés tervét készítették el. Kísértenek a régi, fájós problémák, melyek nem kis gondot és jelentős gazdasági károkat okoztak. Bízom abban, hogy ezeket és más hasonló, az építőipar rugalmasabb munkafolyamatát is akadályozó problémákat folyamatosan sikerül felszámolnunk. Luknár vezérigazgató beszélgetésünk befejező részében utalt arra, hogy termelési-gazdasági egységük minden munkahelyén, mindenekelőtt a kommunisták körében, nagyon kedvező visszhangra talált a hazánk gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányait körvonalazó dokumen- tum-tervezet. Egyre szélesebb körben kibontakozott az e körüli vita, ami arra utal, hogy a kitűzött célok elérését, az ezzel kapcsolatos feladatok teljesítését, saját ügyüknek tartják. KULIK GELLÉRT A Komáromi (Komárno) járási pártkonferencia mélyrehatóan elemezte a pártépítésben és a gazdasági fejlesztésben elért eredményeket és hiányosságokat. A pártépítés terén jelentős előrehaladás történt az elmúlt tervidőszakban. A pártalapszervezetek a legjobb fiatalokkal bővítették soraikat. Állandó feladatuknak tartják eszmei-politikai nevelésüket. Tervszerű munkával sikerült arányosan széthelyezni a kommunistákat a vállalatok és intézmények legfontosabb munkahelyeire. Növelték a politikai agitáció és a gazdasági propaganda színvonalát, rugalmasan érvényesítették a párt vezető szerepét, tökéletesítették az ellenőrző munkát. A párthatározatok teljesítésének ellenőrzése folyamatos. Ha szükséges, megteszik a kellő intézkedéseket. A jó pártmunka eredményeként, az ipari vállalatoknál folyamatosan javul a termékek minősége. A Nehézgépipari Művek Steiner Gábor Hajógyárában a CSKP XVII. kongresszusa tiszteletére tett kötelezettségvállalás eredményeként az 1984-es évhez viszonyítva kevesebb volt a túlóra, ugyanakkor viszont fokozódott a munka termelékenysége. A tervezettnél nagyobb volt a nyereség és a minőségi mutatók is jól alakultak. A hajógyár pártalapszerve- zetei további határozatokat hoztak a gazdaságos termelés fokozására. Az Amúr teherhajók gyártásához kevesebb villamos energiát és nyersanyagot használnak fel. A terv szerint 1000 tonna vasat és 10 tonna egyéb fémet takarítanak meg. A Vág menti gépgyárak kolá- rovói üzemében számos korszerűsítést hajtottak végre. Olyan kis motorkerékpárokat gyártanak, amelyek után külföldön is egyre A tizedik Amur hajó irányító fülkéje (Gyökeres György felvétele) nagyobb a kereslet. Amint a konferencián is elhangzott, a jövőben nagy figyelmet fordítanak az élelmiszeripar fejlesztésére. A pártszervek az ezzel kapcsolatos feladatok megvalósítására összpontosítják erejüket. Bár a járás egyre inkább ipari jellegűvé válik, a konferencia központi témája mégis a mezőgazdaság intenzifikálása volt. Ezen a téMiért sok a programozó Hovatovább egyre inkább életünk velejárója lesz a számítás- technika. A szaporodó számítógépek mellé kezelőszemélyzetre, programozókra van szükség. Miért van ez utóbbiakból aránylag sok hazánkban, erre keresi a választ az alábbi írás. Sok minden befolyásolja egy számítógép ésszerű üzemelését, sót már az is, hogy olyan helyre került-e, ahol szükség van rá. Mert a számítástechnikát olyan munkahelyeken kellene felszerelni, ahol felkészültek befogadására és garancia van arra, hogy ki is használják szolgálatait. Ez azonban más dolgoktól is függ, ami kedvezően vagy kedvezőtlenül befolyásolhatja az üzemelést. Függ például az emberek felkészültségétől, a számítógép-programokkal való ésszerű gazdálkodástól. Némely statisztikai kimutatásból az olvasható ki, hogy a többi KGST-államhoz viszonyítva, de még európai méretekben is Csehszlovákiában jóval több a programozó. Számuk összesen 30 ezer, ugyanilyen létszámú a kezelőszemélyzet is. Éppen ezért fontos, hogy a számítógépek ésszerű elosztása és üzemelésük ugyanilyen kihaználása csökkenthetné ezt a létszámot, összefüggésben van ez azonban mással is. Például azzal, hogy a hazai számítógépek előállítója az általa gyártott gépeket nem látja el alapvető programokkal és egyelőre nincs központi programtár az országban, egy- egy gép megvásárlása után több helyen is egyszerre ugyanazon program kidolgozásához fognak hozzá. Bér, anyag és energia kalkulálására alkalmas programokat készítenek, olyanokat, amelyekből Aštól Kassáig (Košice) egyforma készül. És így már eljutottunk a meglévő programok újbóli, de fölösleges kidolgozásához. Más szóval hibát követ el a gyártó, mert nem ad alapvető programválasztékot termékéhez, és ha nem ő hibáz, akkor mások, akik mindeddig nem építették ki Csehszlovákiában a központi programtárat. Azt a helyet, ahova bármelyik számítógépprogram beindítása előtt az érdeklődők elmehetnének, megvásárolhatnák a szükséges programot és így rengeteg fölöslegesen elvégzett szellemi munkát takaríthatnának meg. Az NDK-ban lézetik ilyen programtár. Mindenki választhat magának kész programot és kötelessége az újonnan kidolgozottat felkínálni a központi programtárnak. De példa után nemcsak a határainkon túl nézhetünk. Például a kohászati és nehézgépipari tárcában már próbálkoznak valami hasonlóval, jó úton járnak a mezőgazdászok és a Csehszlovák Állami Bank. Elégedettek azonban csak akkor lehetünk, ha országos központi programgyűjtemény áll majd rendelkezésünkre. Ez az út vezet ahhoz, hogy a statisztikai kimutatásokból eltűnjenek az olyan adatok, mint: Csehszlovákiában a szervezetek 60 százaléka saját maga dolgozza ki számítógép-programjait és a vállalatoknak jelenleg mindössze egynegyede használja ki a MARS és VARS nevű mindenki számára hozzáférhető automatizált irányítási rendszert. És még egy momentum a számítástechnika ésszerű alkalmazásáról. Jan Laitl mérnök, a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság Cseh Bizottságának elnöke mondta, hogy arra a következtetésre jutottak: egy központi programtárral, amelyből mindenki választhatna, a jelenlegi tervezői és programozói kapacitásoknak legalább 50 százalékát lehetne megtakarítani. Persze, itt nincs szó abszolút megtakarításról, de ezek az emberek a továbbiakban nem végeznének fölösleges munkát és a számítástechnika sokkal fontosabb munkaterületein tevékenykedhetnének, ami hozzájárulna népgazdaságunk általános tervezési és irányítási színvonalának javításához. MILAN ČERVENKA ren még nagyok a lehetőségek. A növénytermesztésben a hasonló feltételek között gazdálkodó mezőgazdasági vállalatok eredményei között elég nagy különbségek mutatkoznak. Ez tapasztalható az állattenyésztésben is. Rudolf Novotný, a járási mezőgazda- sági igazgatóság igazgatója megnevezte a lemaradó mezőgazda- sági üzemeket. Véleménye szerint, ha a Hetényi (Chotín) Efsz- ben és a Gyulamajori (Dulov dvor) Állami Gazdaságban a pártszervezetek többet törődtek volna a káderek nevelésével és kiválasztásával, lényegesen jobb termelési eredményeket érhettek volna el. Megemlítette hogy ezzel a kérdéssel a járási pártbizottság javaslatára többször is foglalkoztak. A vitában Viliam Šalgovič, a CSKP KB küldöttségének vezetője, az SZLKP KB Elnökségének tagja is szót kért. Hangsúlyozta, hogy a járásban az egyik legfontosabb feladat továbbra is a párt vezető szerepének érvényesítése és az ellenőrzés megszilárdítása. Szólt arról is, hogy a pártmunka egyik fontos része az internacionalista együttműködés kialakítása. A konferencián felszólalók egyrészt arról beszéltek, hogy a vállalatok és üzemek többségében kedvezőek a feltételek a termelés intenzifikálására, másrészt felhívták a figyelmet arra, hogy az egyes üzemekben gyakran rossz a nyersanyagellátás. A Tanyi (Tôň) Len- és Kendergyár például kénytelen volt külföldről behozni áztatott kendert, így tudta csak biztosítani a folyamatos termelést. A hurba- novói sörgyár sem kapott megfelelő arányban sem első, sem másodosztályú sörárpát. A felszólalók azt is hangsúlyozták, hogy a pártalap- szervezeteknek többet kell e kérdésekkel foglalkozniuk. Bírálták, hogy egyes pártszervezetekben eluralkodott a „globális tervteljesítés“ szemlélete. A gabonaprogramot például teljesítették a mező- gazdasági vállalatok, de nem termeltek elegendő szemes kukoricát. Emiatt nehézséget okozott az állattenyésztés megfelelő takarmánykeverékkel való ellátása. Több felszólaló bírálta a termékek és termények értékesítésében mutatkozó hiányosságokat és az indokolatlan szállítások miatt keletkezett veszteségek okozóit. Csémi József, a Nemesócsai (Zemianska Olča) Efsz elnöke felsorolta mennyi veszteség érte a szövetkezetei a raktár és szárító berendezések hiánya miatt. Sokat kellett kilincselniük a vegyszerek és más nyersanyagok beszerzéséért. A Kolárovói Efsz üzemi pártszervezetének küldötte a zöldségértékesítési gondokról beszélt. Kérte a felsőbb szerveket, hogy ezen a téren tegyenek hatásosabb intézkedéseket. A mezőgazdasági termelés in- tenzifikálásában számos vállalat mutat jó példát. A csicsói (Čičov), a martosi (Martovce), a Nemesócsai, a Csallóközaranyosi (Zlatná na Ostrove) a Keszegfalvai (Ka- meničná), a Búcsi (Búč) Efsz-ben magas szintet értek el a növény- termesztésben és az állattenyésztésben. Lényegesen javították a termények és termékek minőségét. A pártalapszervezetek javaslatára alkalmazták a gyakorlatban azokat a termelési módszereket, amelyek hozzájárultak a növények hektárhozamának növeléséhez. BALLA JÓZSEF /
