Új Szó, 1986. február (39. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-28 / 50. szám, péntek
ÚJ szú 5 1986. II. 28. ALKOTÓ MUNKÁVAL KÉSZÜLÜNK A CSKP XVII. KONGRESSZUSÁRA HOZZÁSZÓLÁSOK HAZÁNK GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLŐDÉSÉNEK TERVJAVASLATÁHOZ ✓ Tettek, tervek - a közönségért Szemléletváltásra van szükség a színházban is Ismerkedem A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének fó irányai az 1986-90-es évekre és kilátások a 2000-ig terjedő időszakra című dokumentumtervezettel, amely társadalmunk további sokoldalú fejlődését, anyagi és kulturális szintjének, az emberek életszínvonalának emelését célozza. A jelzett feladatok teljesítése mindannyiunk érdeke, hiszen a jó eredmények gyümölcsét mindnyájan élvezhetjük. Nem lehetünk tehát közömbösek azokkal az erőfeszítésekkel szemben, amelyek a célok elérését szolgálják. A legnagyobb feladatok a termelési szférákban dolgozókra hárulnak, de a saját munkaterületén mindenki sokat tehet azért, hogy az erőfeszítések ne legyenek hiábavalók. A színház, mint a szocialista kultúra és művészet egyik alkotóeleme, jelentős helyet foglal el társadalmunk életében. A színpadon elhangzott szó ereje és varázsa vitathatatlan. A közvetlen kapcsolat, amely a színház és a nézők között jön létre egy-egy előadás alkalmával, a közvetlen élmény és hatás ez az, ami megkülönbözteti a színházművészetet a többi művészettől. A színháznak igaznak kell lennie, hamis szó nem hangozhat el, rossz mozdulatnak nincs helye a színpadon, ■ mert akkor a még oly szép gondolat és tartalmas mondanivaló is hatástalan marad, s az a bizonyos varázs szertefoszlik. Ettől szép, egyszersmind nehéz is a mi munkánk. Különösen most, amikor az újabb ötéves tervidőszak kezdetén további nem könnyű feladatok várnak az egész társadalomra, a kultúrára, ezen belül a színház- művészetre. A Magyar Területi Színház mindenkor arra törekedett elsősorban, hogy hatékony segítője legyen pártunknak azoknak a feladatoknak a teljesítésében, amelyek a sokoldalúan fejlett szocialista embertípus formálására irányulnak, s amelyeknek, ha közvetve is, de fontos szerepük van és lehet a gazdasági feladatok teljesítésében. Hisszük, hogy a színpadról közvetített gondolatok megfogannak az emberek tudatában, s jó irányban befolyásolják cselekedeteiket. Nevelni és szórakoztatni, ^ szórakoztatva nevelni - ez volt, és az új programtervezettel összhangban ez lehetne továbbra is a Matesz mottója. Az egyre növekvő igények, az új feladatok (nem utolsósorban a konkurencia, melyet a televízió jelent) megkövetelik tőlünk, hogy művészi munkánkat mind magasabb szinten végezzük. A továbblépés ránk nézve is kötelező. Annál is inkább, mert a közeljövőben olyan eseményre kerül sor színházunk életében, amelyre régóta várunk, s amely természetszerűleg hozza magával az új, ■ ■ 'iíSÍ:■ ÜK • A Magyar Területi Színház számos szovjet darabot mutatott be az elmúlt években, sót vendégrendezót is fogadott a Szovjetunióból. Képünkön Jurij Kiszeljov, a szaratovi gyermek- és ifjúsági színház főrendezője, az OSZSZSZK népművésze (balról) rendezés közben. Dráfi Mátyással és Mák Ildikóval. (Gyökeres György felvétele) nagyobb feladatokat és lehetőségeket. A Matesz komáromi (Komárno) részlege ebben az évben új otthont kap. Sorolhatnám azokat a zavaró körülményeket, amelyek a sok éven át tartó szétszórtságunkból, az állandó épület hiányából fakadtak, gátolva művészi munkánk színvonalának emelését. Eddigi helyzetünk többletmunkát kívánt a szervezési részleg dolgozóitól, díszletezóktől és a művészektől egyaránt. Reméljük, mindez hamarosan megszűnik, s felszabaduló energiáinkat csakis az új produkcióra irányíthatjuk. Az új épület nyújtotta lehetőségeket igyekszünk a lehető legjobban kihasználni. A színház vezetősége több bemutatót tervez egy- egy évadra, s emelkedik majd a székhelyen tartott előadások száma is. (A jelenlegi elképzelések szerint évadonként hat premiert, s Komáromban hetenként több előadást tartunk.) Sokat segíthetnek nekünk e téren a különböző üzemek, intézmények felelős munkatársai, szakszervezeti tisztségviselők, vagyis hogy megfelelő számú nézőközönség előtt játszhassunk. Nemes küldetésünknek, a színház nevelő funkciójának csak akkor tudunk eleget tenni, ha van közönség. Több segítséget várunk a művelődési házaktól, művészi munkánk csak megfelelő környezetben érhet el sikert a közönség körében. Bízunk abban is, hogy a jövőben javulnak fizetéseink, melyek jóval elmaradnak az országos átlagtól. Az irányelveknek megfelelően az eddigieknél több gyermek és ifjúsági előadást tervezünk, hozzájárulva a jövő nemzedékének esztétikai-erkölcsi neveléséhez. A következő években is folytatni szeretnénk, amit a nemrégiben megalakult stúdió- színpaddal elkezdtünk. És így sorolhatnám tovább elképzeléseink, terveink részletezését. Egyet azonban még szeretnék megjegyezni: szemléletváltásra van szükség, amint az mostanában annyiszor elhangzik a párt- és egyéb fórumokon, de a színházunkon belül is. Mindenekelőtt minőségi munkára van szükség, legyen szó akár a szervezésről, a propagációról, a művészeti tevékenységről vagy a színház vezetéséről. Minőségi munkát vár tőlünk a néző. VARSÁNYI MÁRIA, a Matesz művésze Járási párt- és állami szerveink - a felsőbb szervek hathatós támogatásával - különösen az elmúlt években igyekeznek minél többet tenni annak érdekében, hogy a Csallóköz kulturális, szellemi élete tatalmával, hatékonyságával legyen méltó a kiváló mezőgazdasági eredményekhez, vagyis a szellemi kultúra színvonala mind jobban közelítse meg munkakultúránk, gazdasági életünk országos viszonylatban is kiemelkedő nívóját. Pártunk politikájának legfőbb célja az, hogy dolgozóink anyagi és szellemi téren is mind gazdagabban, tartalmasabban éljenek. E nagyszabású, ember- és társadalomformáló céljainkat csak eszmei és szakmai szempontból magasan képzett, s kellő erkölcsi értékekkel rendelkező emberek áldozatos munkája révén érhetjük el. Ilyen szempontból is egyre növekszik a kultúra és a rendszeres művelődés társadalmi jelentősége. Ha visszatekintünk az eltelt esztendőkre, akkor bízvást elmondhatjuk, hogy a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban is sokat tettünk a társadalmi eszményeinkkel összhangban lévő művelődési és szórakozási lehetőségek megteremtése, fokozatos bővítése, a szabadidő értelmes és sokrétű eltöltéséhez szükséges feltételek kimunkálása érdekében. Korszerű művelődési otthonok, szövetkezeti klubok igazolják fáradozásaink eredményét. De talán még inkább az országos viÚj értékekkel szonylatban is élenjáró amatőr művészeti együtteseink, továbbá azok a jól fölszerelt és sűrűn látogatott könyvtárak, klubok, ahol valóban pezsgő kulturális élet folyik; azonos gondolkodású, érdeklődési körű emberek kovácsolód- nak igazi közösséggé, hogy szabad idejüket - Marxszal szólva - termékeny idővé alakítsák, iparkodnak mind többet megtudni a „világ dolgairól és dolgocskáiról“ (Laco Novomeský). Úgy véljük, tiszteletet parancsoló munkát végeztünk forradalmi és haladó hagyományaink felkutatása, megőrzése és népszerűsítése terén is. E munkánkban is hathatós támogatást kaptunk járásunk számos földműves-szövetkezetétől, ipari üzemétől, különböző tömegszervezetektől, iskoláktól, kulturális intézményektől, számos lelkes hely- történésztől és más aktív állampolgártól is. összegezésképpen elmondhatjuk, hogy járásunkban a kulturális intézmények, a forradalmi emlékszobák hálózata fejlett és kielégítő. Az elmúlt év végén közzé tett dokumentumok, elsősorban a gazdasági és szociális fejlesztésünket rögzítő tervezet legfontosabb szempontja a hatékonyabb, a mainál sokkal színvonalasabb munka, minden téren. Amikor tehát fejlett szocialista társadalmunk közeljövőjéről és távlatairól szólunk, akkor arról kell gondolkodnunk, hogy - intézményesen, de egyénileg is - miképpen igazítsuk munkánkat korunk, társadalmunk követelményeihez. Több - a mainál sokkal több - embert, különösen fiatalt kell bevonnunk az aktív és rendszeres kulturális munkába, mert rendszerint megalapozottak a panaszok nem egy ember, főleg fiatal életmódjával, viselkedéskultúrájával kapcsolatban. Nyilvánvalóan nem helyénvaló az sem, ha korszerűen fölszerelt, nem is csekély összegért épített művelődési otthonaink egy része elég gyakran kong az ürességtől, ha könyvtáraink némelyikéből szinte teljesen hiányoznak az állandó olvasók, s ha természeti szépségeinket, környezetünket nem óvjuk mindannyian. Sajnos még ma sem kevés azoknak a száma, akik kulturálatlan viselkedésükkel szinte naponta értékeket rombolnak le. A tartalmasabb és hatékonyabb kulturális-népművelői tevékenység érdekében javítani kell a nemzeti bizottságok, a szakszervezetek, a mezőgazda- sági és ipari üzemek együttműködését a kulturális intézmények minél jobb anyagi támogatása érdekében is. Tovább kell növelni helyi és járási viszonylatban a kulturális rendezvények, a népművelési és amatőr művészeti Mind több helyütt folyik korszerű tantermekben az oktatás (Archív-felvétel) Rajtam is, rajtad is múlik A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének fó irányai az 1986-1990-es évekre és kilátások 2000-ig terjedő időszakra című dokumentumból, amely 15 évre visszatekintve és 15 évre előretekintve mindnyájunk jelenét és jövőjét meghatározza, nehéz bármit is kiemelni. Mégis úgy érzem, hogy merész terveink megvalósításának alapfeltételét a következő mondat tartalmazza, amelyet én az egész tervezet központi gondolatának is tartok: ,,Jobban össze kell hangolni az egyén és a társadalom érdekeit." Már maga az a tény, hogy a dokumentum a pártkongresszus előtt társadalmi vitára került, ezt a gondolatot igazolja. A szándék: nyíltan beszélni eredményeinkről, terveinkről a politikai hatalom letéteményesével, a dolgozó emberrel, a társadalmi mobilitás növelésének érdekében. Azonban legszebb terveinknek egyénekre történő lebontása csak gyógyírként hathat a még sokszor megnyilvánuló emberi közömbösséggel szemben. Ez a dokumentum mindnyájunkat hív, szólít a közös tervezésre, a közös cselekvésre, jövőnk érdekében. Ez pedig a legfőbb devizánk: az alkotóerő további felszabadítása, nemcsak társadalmi szinten, hanem az egyén szintjén is. Magától értetődően megkülönböztetett figyelemmel tanulmányoztam az említett dokumentumnak azt a részét, amely a szocialista nevelés és oktatás tevékenység eszmei hatékonyságát, valamint szakmai színvonalát, hogy a műsorok dolgozóink szocialista szellemű művelődését és szórakozását szolgálják, pozitív értelemben formálják tudatukat, ízlésüket. Célunk, hogy a közösségi szórakozás is kulturált legyen, s e területről kiszoruljanak a különböző - ma még időről időre fölbukkanó - ízlésromboló elemek. Figyelembe véve járásunk sajátos helyzetét, szüntelenül szem előtt tartjuk a nemzetiségi kultúra fejlesztését, hazánk nemzetei és nemzetiségei kulturális értékeinek kölcsönös megismerését, az osztályszempontokon és internacionalista elveken alapuló szocialista kulturális élet mind szélesebb körű meghonosítását. Az előttünk álló feladatokat, s a járási pártkonferenciának, valamint a CSKP közelgő XVII. kongresszusának határozatait mi is hatékonyabb, céltudatosabb munkával szeretnénk mielőbb megvalósítani. Célunk az, hogy kulturális és népművelő munkánk új értékekkel gazdagítsa járásunk lakosságának életét, egyre hatékonyabban járuljon hozzá dolgozóink szocialista hazafiságra, internacionalizmusra neveléséhez, segítse elő az állampolgári aktivitás fokozását, valamint a szocialista életszemlélet és életvitel további térhódítását. HODOSSY DEZSŐ, a járási nemzeti bizottság művelődési osztályának vezetője továbbfejlesztésével és elmélyítésével foglalkozik. A CSKP oktatáspolitikája abból az alapvető tézisből indul ki, hogy továbbfejlődésünk nélkülözhetetlen feltétele a műveltségi szint állandó emelése. Közoktatási rendszerünk távlati fejlesztésének 1976-os programja összhangot teremt az ifjú nemzedék nevelése és művelése, valamint a népgazdaság jelenlegi és távlati szükségletei között. A Kelet-szlovákiai kerület alap- és középiskoláiban elsőrendű feladatként kezeljük a személyiség minőségi tulajdonságainak a kialakítását az egységes kommunista nevelés során. Megkülönböztetett figyelmet szentelünk a fiatal nemzedék világnézeti, erkölcsi és munkára nevelésének. Konkrét terveink között szerepel, hogy az óvodáskorú gyermekek beiskolázását 1990-ig 97 százalékra emeljük, az iskolákban a napközis csoportok és klubok számának növelésével pedig a tanulók több mint egyharmadát egész napos iskolai gondoskodásban részesítjük. A munkásfiatalok felkészítését az egyes tárcákkal összhangban oldjuk meg; 1990-ben - a jelenlegi 87 helyett - 91 szakmunkásképző intézetben képezzük majd a jövő szakmunkásait. Igényes feladatok várnak a kerület 39 gimnáziumára is. Elsősorban konkrét eredményekkel igazolhatják fontos szerepüket a tudományos és műszaki haladásban, s munkájuk igazi ellenérv lehet a gimnáziumi tanulmányok érthetetlen presztízsveszteségére. Iskoláinkban egyre fontosabb szerep jut az elektronikának és a számítógépeknek. Már nemcsak mondogatjuk: elektronika a kapuk előtt, hanem már be is lépett az iskolák kapuin. Háromlépcsős terv keretében látjuk el iskoláinkat számítógépekkel. Míg a gimnáziumok és szakközépiskolák ellátása az állami költségvetésből történik, a szakmunkásképzők esetében jelentős részt vállaltak az egyes tárcák. Távlati terveinkben fontos feladatok várnak a nemzetiségi, a magyar és ukrán tanítási nyelvű iskolákra is. Eddigi eredményeik igazolják, hogy megfelelnek a társadalmi elvárásoknak.Továbbfejlődésük nélkülözhetetlen feltétele a szülök bizalma és támogatása. A pedagógia lélekemelő, optimista tudomány. Terveink láttán én bizakodó vagyok. Hiszek teljesíthetőségükben. Persze, ez azon túl, hogy mindnyájunkon múlik: múlik rajtam is, rajtad is! Dr. MÁTÉ LÁSZLÓ kerületi tanfelügyelő
