Új Szó, 1986. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-28 / 50. szám, péntek

bíróság... A Piešfanyi Kenyérgyár a lakosság ésszerű táplálkozására töre­kedve csökkenti a búzakenyér termelésének arányát. A rozske­nyér termelésének aránya a Nyugat-szlovákiai kerületben csak egyharmadnyi, Piešťanyban viszont eléri az 50 százalékot. A gyárban az újítómozgalom is sikeresen kibontakozik. (Jozef Štefanatný felvétele - ČSTK) Döntött a legfelsőbb A jogszabályok általánosító és sajátos nyelvezete nekünk laiku­soknak rendszerint kevesebbet mond jogainkról és kötelességeink­ről, a jogrend működéséről. Sokkal tanulságosabb egy-egy konkrét per, amelyben a jogok és kötelességek, a jogszabályok a minden­napi életből ismert események formájában tűnnek fel. A lakosság szóig Egy járás nemzeti bizottságai tevékenységének ered az elmúlt fél évtizedben Járásunk nemzeti bizottságai, összhangban a Nemzeti Front válasz­tási programjával, a 7. ötéves tervidőszakban teljesítették az igényes gazdasági és költségvetési feladatokat, illetve biztosították megvalósítá­sukat. Ezt a törekvést előmozdította a dolgozók aktivitása és áldozatos munkája, a szocialista munkaverseny különféle formái és a kötelezett­ségvállalási mozgalom, továbbá a szakszervezetek és az egyéb társa­dalmi szervek és szervezetek felelősségteljes tevékenysége a járási pártszervezet vezetésével. A Piešfanyi Kenyérgyár a lakosság ésszerű táplálkozására töre­kedve csökkenti a búzakenyér termelésének arányát. A rozske­nyér termelésének aránya a Nyugat-szlovákiai kerületben csak egyharmadnyi, Piešťanyban viszont eléri az 50 százalékot. A gyárban az újítómozgalom is sikeresen kibontakozik. (Jozef Štefanatný felvétele - ČSTK) A lakosság szolgálatában Egy járás nemzeti bizottságai tevékenységének eredményei és fogyatékosságai az elmúlt fél évtizedben Nemzeti bizottságaink gazda­sági bázisa pénzértékben kifejez­ve 3,3 milliárd koronát tett ki és az ötéves terv feladatait 3,7 száza­lékkal túlteljesítették. Ez lehetővé tette, hogy beleértve az általuk irányított gazdálkodó szervezete­ket, a társadalmi felépítmény min­den szakaszán megvalósítsák a szociális és a gazdasági prog­ram növekvő igényes feladatait. A járásban teljesítették a fela­datokat a lakásépítés minden for­májában. Az előirányzathoz ké­pest 344 lakással többet adtak át rendeltetésüknek. Az eltelt ötéves tervidőszakban a járás lakosságá­nak tíz százaléka költözött új la­kásba. A továbbiakban is szava­tolni kívánjuk a lakások és a járu­lékos beruházások folyamatos építését. Ez azonban a központi höfejlesztő telep befejezésétől függ. A munka eddigi üteme nem biztosítja átadását a kitűzött határ­időben, mivel a költségvetésben e célra szánt 257 millió koronának eddig csak a negyven százalékát ruházták be. Mindent megteszünk a határidő megtartásáért, hogy ez­zel megteremtsük a következő évek beruházási szándékai terv­szerű megvalósításának előfelté­teleit. A magánerős lakásépítésben ugyan lépést tartottunk a tervvel, de az eredményekkel mégsem le­hetünk maradéktalanul elégedet­tek. A járás nemzeti bizottságai, főleg azonban a városi nemzeti bizottságok jelenleg több mint há­romszáz elintézetlen építkezési kérvényt tartanak nyilván. A járási nemzeti bizottság a helyzet javítá­sára több lépést tett, amelyek a közeljövőben előmozdítják a la­kásépítés e formájának jobb és gyorsabb érvényesülését. A CSKP Központi Bizottsága 6. ülése határozatainak megfelelően, gazdasági lehetőségeinkhez mér­ten, fokozatosan fejlesztettük és javítottuk a közhasznú szolgálta­tásokat és a lakosság környezeti viszonyait is. Ennek érdekében felhasználtuk a tervszerű irányítás tökéletesített rendszerének pénz- és gazdasági eszközeit, elmélyí­tettük az önálló gazdasági elszá­molást és a dolgozók anyagi ösz­tönzését. Ennek köszönhetően a helyi gazdálkodás üzemei és az ipari szövetkezetek teljesítették a 7. ötéves terv igényes feladata­it, sót, a legfontosabb vonatkozá­sokban azokat túl is teljesítették. A szolgáltatások minőségének javítására azonban fokozatosan meg kell teremteni az új előfeltéte­leket, bövitve anyagi-műszaki bá­zisát, elsősorban a szolgáltató lé­tesítmények felújításával és kor­szerűsítésével. Jóllehet az előbbi ötéves tervidőszakban hat szol­gáltatóház épült fel és huszonkét javító üzemmel gyarapodtunk, még mindig nem lehetünk elége­dettek. A nemzeti bizottságoknak nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a kis javító üzemek szolgáltatásai­nak fejlesztésére és tökéletesíté­sére. örömmel fogadnánk, ha en­nek a fontos feladatnak a teljesíté­sében nagyobb támogatást nyúj­tanának a járás egységes föld­műves-szövetkezetei. A nemzeti bizottságok az egész ötéves tervidőszakban nagy fi­gyelmet szenteltek a környezet alakításának és védelmének. El­készült 36 különféle vízgazdálko­dási létesítmény, főleg vízvezeték és szennyvízcsatorna. Jelenleg a járás népességének 53,1 száza­léka jut hozzá vezetékes ivóvíz­hez, a háztartások 23,3 százalé­kát pedig rákötöttük a csatornahá­lózatra. Az ez irányú fejlesztést intenzíven folytatjuk. A 8. ötéves tervidőszakban elsősorban a köz­ponti községekben, de másutt is szeretnénk szennyvíztisztítókat építeni. Jelentős javulás követke­zett be a levegő tisztaságának védelmében is. A mezőgazdasági földterület és az erdők védelmé­ben sikerült meggátolnunk a 6. ötéves tervidőszakban kialakult kedvezőtlen helyzet további rosz- szabbodását. A nemzeti bizottsá­gok további szervekkel és főleg a társadalmi szervezetekkel együttműködésben a 7. ötéves tervidőszakban a kertbarátok ren­delkezésre bocsájtottak nagyüze­mi mezőgazdasági termelésre al­kalmatlan 44,5 hektárnyi területet. Céltudatosan hozzáfogtunk a termálvíz hasznosítása kor­Egy szokatlan bűntett A tachovi járási ügyész a szo­cialista tulajdonban lévő vagyon fosztogatásával vádolta V. S-t azon az alapon, hogy a Tesla multiszerviztöl bérbe vett tévéké­szülékét, a használatról szóló szerződést megszegve, előbb más községbe költöztette át, majd eladta, s ezzel a vállalatnak 3100 korona kárt okozott. A Tachovi Járásbíróság a vádlottat fölmen­tette a bűntett vádja alól. A vád­irattal összhangban megállapította ugyan, hogy a vádlott elkövette a szóban forgó cselekményt, vagyis eladta a tévékészüléket, amelynek csupán a használatára volt jogosult, de tette mégsem mi­nősíthető bűntettnek. Hiányzik ugyanis a bűncselekmény szocia­lista felfogásának egyik legfonto­sabb ismérve - a társadalmi ve­szélyesség. Nézetét a járásbíró­ság azzal indokolta, hogy a vádlott cselekménye azért nem veszélyes a társadalomra, mert a szerződés megfelelő biztosítékokat nyújt a bérbeadó vállalatnak, s ezek mányprogramjának megvalósítá­sához is. A termálfürdők iránti nö­vekvő érdeklődésről tanúskodik, hogy 1985-ben látogatóik száma megkétszereződött és elérte csak­nem a félmillió főt. Ezért ebben a tervidőszakban is törekedni fo­gunk a termálfürdők elszállásolási és étkezési kapacitásának bővíté­sére s a szolgáltatások tökéletesí­tésére. A társadalmi felépítmény tekin­tetében is megvalósítottuk a gaz­dasági és a szociális fejlesztés szándékait. Sikeresen elértük a tankötelezettség előtti korú gye­rekek beiskolázását. Ezt a bölcső­dék és az óvodák csaknem telje­sen kész hálózata tette lehetővé. Az óvodák építésében nagy segít­ségünkre voltak az efsz-ek és egyes központilag irányított válla­latok. Jó szervező munkát fejtet­tek ki a nemzeti bizottságok, ame­lyek szorosan együttműködve a Nemzeti Front szervezeteivel, a lakossági munkaaktivitást az ilyen gyermekintézmények építé­sére orientálták. Ezzel szemben az alapiskolák­ban nem sikerült teljesen kiküszö­bölnünk a többmüszakos oktatást. Jelenleg a tanulók 5,4 százaléka második műszakban tanul. A hely­zetet azzal kívánjuk orvosolni, hogy alapiskolák építését tervez­zük főleg ott, ahol összpontosított lakásépítés folyik. Az egészségügy területén, az új kórház átadását követően, a léte­sítmények fejlesztésével a járóbe­teg-ellátás tökéletesítésére töre­kedtünk. A feltételek e tekintetben kedvezően alakulnak. A nemzeti bizottságok nagyobb figyelmet for­dítottak az idős, illetve a magukra hagyott személyekről való gon­doskodásra. Egyebek között mű­ködik kilenc, higiéniai szolgáltatást biztosító központ, tizennégy idő­sek klubja valamint 117 lakással öt, gondozói ellátást nyújtó ház. A következő időszakban bővítjük az ilyen jellegű szolgáltatásokat. Végül eredményesen teljesítet­tük a tervidőszak feladatait a köz­lekedésben is. Az úthálózat építé­se és karbantartása csaknem 255 millió koronát követelt. Ez a terve­zettnél huszonöt százalékkal több. Bővült a portalanított utak hálóza­ta, mégpedig nemcsak a burkolat korszerűsítésével, hanem 80 kilo­méter új út építésével is. JÚLIUS FILLER, az Érsekújvári (Nové Zámky) Jnb elnöke kizárják a kár keletkezését. A járá­si ügyész fellebbezését a másod­fokú bíróság elutasította, mivel né­zete szerint a vádlott cselekménye a szocialista tulajdonban lévő va­gyon fosztogatása bűntettének még a formális ismérveit sem me­rítette ki. A másodfokú bíróság határoza­ta ellen törvényességi óvást nyúj­tott be a CSSZK legfőbb ügyésze. A CSSZK Legfelsőbb Bírósága megvizsgálta a megtámadott dön­tést és a döntéshozatalt megelőző eljárást s megállapította, hogy tör­vénysértés történt. A legfelsőbb bíróság nézete szerint döntő je­lentősége van annak a körülmény­nek, hogy a szerződés megköté­sével és a készüléknek a megbe­szélt helyen való üzembe helyezé­sével a bérlő nem válik a tévéké­szülék tulajdonosává. Ezt, tekin­tettel a szerződésbe foglalt jogok­ra, kötelezettségekre és korláto­zásokra, a bérlőnek is tudnia kell, mint ahogy beismerése szerint tudta is. Mindkét bíróság túlságo­san egyoldalúan csak azt hangsú­lyozta, hogy a vállalat vagyoni igé­nyei szerződésileg biztosítottak, s nem vettek figyelembe több más, fontos körülményt. A vádlott például csak három hónapig fizet­te a bérleti díjat, s a tévét a hasz­nálati szerződés megkötése után egy és fél évvel adta el. Mindez a legfelsőbb bíróság megítélése szerint arról tanúskodik, hogy a vádlott a készülék eladásával pénzhez akart jutni, mégpedig anélkül, hogy szándékában állt volna teljesíteni a szerződésben vállalt kötelességeit, főleg a bérleti díj fizetését illetően. Az a körül­mény, hogy a vállalat anyagi köve­telését három évvel később (vagy­is már a büntetőeljárás megkez­dését követően) kielégítette, csu­pán a bűntett társadalomra veszé­lyessége fokának, s a büntetés mértékének meghatározása során vehető figyelembe, nem mentesíti azonban a vádlottat büntetőjogi felelősségétől. Perelt, noha vétkes volt Megbüntethető-e valaki kétszer ugyanazért a cselekményért? - a joggyakorlatban sokat vitatott e kérdésben foglalt állást az SZSZK Legfelsőbb Bírósága. A felperes váltókezelő fegyelmi büntetése megszüntetését kérte a járásbíróságnál. A munkáltatója azért osztotta be gyengébben fi­zetett munkára hat hónapi időre, mert a váltókezelő még azt meg­előzően állította át a váltót, hogy a szerelvény áthaladt volna azon. Ennek következtében öt vasúti ko­csi kisiklott s az általa okozott kár összege meghaladta a 47 ezer koronát. A járásbíróság a fegyelmi büntetést megszüntette. Végzését azzal indokolta, hogy fegyelmi büntetést ebben az esetben nem lett volna szabad alkalmazni. A felperes ellen ugyanis már meg­indult a büntetőeljárás az általá­nos veszélyeztetés bűntette miatt, s így egyazon jogsértő cselekmé­nyért várhatóan két büntetés súj­totta volna. Nézete szerint a mun­káltató csak akkor alkalmazhatta volna a fegyelmi büntetést, ha a váltókezelőt a büntetőeljárásban felmentették volna a bűntett vádja alól. Az SZSZK Legfelsőbb Bírósága az SZSZK legfőbb ügyészének törvényességi óvása alapján úgy döntött, hogy a járásbíróság meg­sértette a törvényt. A legfelsőbb bíróság ítélete indoklásában utalt a Munka Törvénykönyve 80. §- nak 2. bekezdésére, amely szerint a munkafegyelem megsértését csak akkor nem lehet fegyelmi büntetéssel sújtani, ha a munkafe­gyelem megsértését képező cse­lekményért a dolgozót már valami­lyen más szerv jogerősen meg­büntette, vagy a bíróság jogerő­sen elítélte. A váltókezelő bűnös­ségét kimondó, s a büntetés mér­tékét megállapító ítélet azonban csak jóval később vált jogerőssé. Ezért az elsőfokú bíróság nézeté­nek - mely szerint a munkáltató, tekintettel a befejezetlen büntető- eljárásra, nem élhetett fegyelmi büntetéssel - nincs törvényes alapja. A legfelsőbb bíróság meg­állapítása szerint a bíróság nem szüntetheti meg a fegyelmi bünte­tést arra hivatkozva, hogy a mun­kafegyelem megsértését képező cselekményért később a bíróság jogerősen megbüntetheti a dolgo­zót (a vádlottat), mivel a fegyelmi büntetés törvényességének vizs­gálatakor csak azok a körülmé­nyek a döntőek, amelyek a bünte­tés kirovásakor álltak fenn. Korlátolt felelősség Az egyik bratislavai strand láto­gatóját távozásakor kellemetlen meglepetés érte. A strand őrzött (és fizetett) parkolóhelyén hagyott gépkocsiját ismeretlen tettes fel­törte és 8600 korona értékben tu­lajdonított el belőle különféle használati tárgyakat. A fürdőven­dég mindezt még aznap jelentette a rendőrségen, a parkoló őrének s a fürdő vezetőjének is. Mivel az őrzött parkolóhely üzemeltetője önként nem fizetett, a pórul járt strandlátogató a bírósághoz for­dult követelésével. Az elsőfokú bíróság ítéletében 6505 korona megfizetésére köte­lezte az üzemeltetőt. Indoklásá­ban leszögezte, hogy a fürdőven­dég az alperes által üzemeltetett, őrzött parkolóhelyen hagyta a gépkocsiját, s a kárt a gépkocsi­ból eltulajdonított tárgyak értéke képezi. A bíróság nézete szerint az üzemeltető vállalat felel ezért a kárért, mert a kárt kötelességei megszegésével okozta. Az SZSZK Legfelsőbb Bírósága az SZSZK legfőbb ügyészének törvényességi óvása alapján fog-, lalkozott az üggyel, s megállapí­totta, hogy az elsőfokú bíróság ítélete törvénysértő volt. Az első­fokú bíróság akkor hibázott, ami­kor a szolgáltató vállalat felelőssé­gét a Polgári Törvénykönyv 421. §-a alapján ítélte meg. A garázsok és a hasonló létesítmények üze­meltetőinek kártérítési felelőssé­gét ugyanis a Polgári Törvény- könyvnek egy speciális rendelke­zése (435. §) szabályozza. A leg­felsőbb bíróság nézete szerint a garázsokhoz hasonló létesít­ménynek kell tekinteni az őrzött parkolóhelyeket is. Üzemeltetői azonban egyrészt a vétkességük­re való tekintet nélkül felelnek a kárért, tehát akkor is, ha nem szegték meg kötelességeiket, másrészt a kártérítési felelőssé­gük jelentős mértékben korlátozott - csak az ott elhelyezett közleke­dési eszközökért, s ezek tartozé­kaiért felelnek. A személygépkocsi tartozékainak tekinthető például a beépített rádió, a pótkerék, az üléshuzat, a javításhoz szükséges szerszám. A gépkocsi tartozékát nem képezi azonban a poggyász vagy azok a tárgyak, amelyek ugyan a gépkocsiban voltak, de a használatuk nem függ össze a gépkocsi üzemeltetésével. Te­kintettel erre a speciális felelőssé­gi rendelkezésre, az őrzött parko­lóhely üzemeltetője nem tartozott kártérítési felelősséggel a gépko­csiban hagyott dolgokért. FEKETE MARIAN ÚJ SZÚ 6 1986. II. 28.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents